Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-10 / 57. szám

r A miskolci érmesek góriában, itt öt arany-, kft ezüst- és három bronzérmet ad­tak ki. A miskolci gyerekek kö­zül a Kiss Ágnes (Kossuth) — .Molnár Zsolt (101-es) párost kü- lön-külön is aranyéremmel ju­talmazták. A zsűri értékelése szerint meg­torpanás mutatkozik a diákszin- • játszásban. A 20 benevezett együttesből mindössze háromnak adtak arany-, tíznek ezüst-, hat­nak bronzérmei. A legjobb mis­kolci együttes a Földes Ferenc Gimnázium oszíályszínpada volt, amely Ilf—Petrov Aranyborjú eí- mű regényét dolgozta át. Sokat vitatott, mert a funkció­ját keresi a pol- és főikbe at. A műfai egyaránt megkövetelné a magas szintű hangszerismeretet és énektudást. Ezzel azonban kevesen rendelkeznek. így csak négy arany-, öt ezüst- és 13 bronzérem jutott a 25 beneve­zett együttesnek. Miskolcról Csibrányi Miklós (Kossuth) és a Földes Gimnázium IV. D osztá­lyának együttese nyert arany­érmet. ' A 300 képzőművészeti pálya­munka viszonylagos sikerét az érmek száma is tükrözi; arany­ból 5, ezüstből 6, bronzból 2 ér­met adtak ki. örvendetesen ja­vult viszont a szólóénekesek színvonala, a 80 benevezett ta­nuló 44 müsorszámban vetélke­dett. A dijak így oszlanak meg: arany 3, ezüst 4, bronz 3. A résztvevők és a zsűri ’ meg voltak elégedve a ren­dezéssel, a házigazda szere­pét a Kossuth Gimnázium harminc tanulója vállalta, ők kalauzolták a vidéki gyere­keket. akik a Győri kapui kollégiumban kaplak szállást. bányában.)- — 18.25—18.30: La-p­ea műsor előz et es. Televízió, 1. műsor: Mindenki iskolája. — 17.05: Hí­rek! — 17.10: Kertünk — udva­runk. — 17.30: ,,Rock! Jam session!”. — 18.15: A nyelv vi­lága. — 19.10: Teveiorna. — iU.lő: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Játék három percben. — 20.05: Csendes Don. — 21.00: Stúdió ’81. — 2*2.00: Felkínálom — népgazdasagi hasznosításra. — 22.40: Tv-hír­adó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: l«­kolakerülgetö. — 21.20: Tv-hír­adó 2. — 21.40: Auto-motorspört. — 22.00: Testünk. Miskolci Nemzeti Színház (?): Lear király. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10—13) : Műtárgyvéde­lem a néprajzi muzeologiában. — Kondor Béla-emiekkiállítás. — Jószef Attila Könyvtár (12—20): Hairnan György tipográfus es könyvtervező kiállítása. — Mini Galéria (10—18): Kass János plasztikái. — Miskolci Galériá (10—18): Távol-keleti festészet.— Mezey István grafikái. — Vasas Galéria (14—19) : Változatok öt témára. — A zene világa. Filmzínházak: Béke (f4): Tig­riscsapáson (szí. szovjet film) — (nnö, 8): Elioptá'k Jupiter fene­két (szí. francia film, III. heiy- ar!). — Béke kamaramozi (4): korró (francia—olasz film, III. helyár!) — (6): Egy szerelem három éjszakája (szí. magyar film). — Kossuth (fS. hn5, 7): A svéd. akinek nyoma veszett (szí. magyar—svéd film, .14 even aluliaknak nem ajánljuk!). — Hevesy Iván Filmklub (f5. f7) : Minden rendben (szí. brazil film). — Táncsics (í5, .fi): Mondd, hogy mindent megteszel ertem (mb szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, II. helyár!). — Táncsics kama­ramozi (6): Picasso kalandjai (szí. svéd film, 14 éven aluliak­nai-: nem ajánljuk!). — Szikra (5) : Fáraó I—II. (szí. lengve! film, dupla helyár!). — Fáklya (fő) : A titokzatos rendszám (mb. szí. szovjet film) — (f7): Zsol­doskatona (szí. olasz film, III. helyár!). — Petőfi (f5. f?) : Mo­dern Robinson és csaladja (mb. szí. amerikai film, H. helyár!). — Tokaj venűéglátóház (7): Gengszterek sofőrje (mb. szí. angol film). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális prog­ramok. — 8.27: Világablak. — 8.G6: Beszélni nehéz. — 9.08: Csehszlovák művészek operafel- •v ét elei bői. — 9.45: Kis magyar néoraiz. — 9.50: Tarka mese, kis mese. — íO.OO: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — tö.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Oberenda’ok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8 30: Hírek*. — 8.33: Idősebbek liullámhosz- szán. — 9.28: indulók, táncok fúvószenekarra. — 10.00: Zene- délelőtt. — 11.30: A Szabó csa­lád. 3. műsor: 9.00: Munkaerkölcs. — 9.30: Szimfonikus zene. — 10.35: Operaegyüttesek. — íi.i?: Country zene Montrealból. Televízió, 1. műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: iskolatévé. — 9.25: Delta. — 9.50: Csendes Don. — 10.45: Ne nevess korán! Já­ték. A tanítás mellett az iskola másik, legalább annyira fon­tos feladata az ifjúságot ..be­vezetni’’ valamilyen módon a közművelődésbe is. A rend­szeresen megrendezésre ke­rülő sárospataki diáknapokon képet kaphatunk az iskolák­ban folyó önképzőkör!, önte­vékeny amatőr művészeti te­vékenységről. Egy, a szó jó értelmében vett tömegmoz­galomról van szó, amelyben az elért eredmények mellett fontosnak kell tartanunk az olimpia alapelvét, a részvé­telt is. Az a diák, aki bele- . kóstolt valamilyen művészi tevékenységbe, megismerte a verseny izgalmát, esetleg megízlelhette a sikert is, az felnőttként is igényesebb, „kultúrfogyasztóvá” válik, f A sárospataki országos döntő előzeteseként megyénk­ben szombaton és vasárnap a Vasas Művelődési Központ­ban, a Bartók-teremben és a 13. sz. Által ános Iskolában rendezték meg a versmondó, a szólóhangszer és kamara- zenekar, a néptánc, a színját­szás, a pol- és folkbeat, va­lamint szólóének kategóriá­ban a megyei döntőket. A képzőművészeti pályamunká­kat a versennyel egy időben a Vasas Művelődési Központ­ban állították ki. A megye 52 iskolájából mintegy 2000 fiatal vett részt a versenye­ken. A különböző kategóri­ákban arany-, bronz- és ezüstérmeket adtak ki. Az irány jogosít a sárospataki diáknapokon való részvételre. A különböző kategóriákban ai alábbi dijakat osztották ki (hely­hiány miatt csak a miskolci nyertesek nevét tudjuk közölni): a 112 versmondó közül tizenket- ten nyertek aranyat, tizennyol­cán ezüstöt, tizenhatan bronzér­met. A miskolci nyertesek: Bur- kus Gabriella (Zrínyi G.), Gyön­gyösi Hona (1O0. sz. Szakmun­kásképző), Toronya Enikő és Leslió Ilona (Kilián G.), Vitányi Mária (3. sz« Szakközépisko’a), Oravecz Gyöngyi (Herman G.l, Bíró Berta és László Zsolt (Föl­des G.l. Hetven együttes és szólista in-" dúlt szólóhangszer és kamaraze­nekar kategóriában. Itt 22 arany-, 30 ezüst- és 18 bronzérmet osz­tottak ki. Igen szép sikereket arattak a miskolci versenyzők. Aranyat nyert: Fodor Zsolt (Ki­lián G.), Szabó Csilla és Szűcs Zsuzsa. Dudás Julianna, Szabó Márton, a Boros Rita, Nagy Tün­de, Lengyel Ágnes trió. Remé­nyi János (valamennyien a Bar­tók Béla Iskola tanulói). Díjat fivért a Bartók Zeneiskola fú­vósötöse és rézfúvós szextettje, továbbá Boldai Imre (Zalka), Oravecz Emil (101-es), a 100. sz. Szakmunkásképző citemzencka- ra, az Acél Gabriella—Bekus Éva duó, Balogh Emese (Kossuth), Cseh Zsolt (Herman), Kovács Ildikó (Zrínyi) és Éliás Csaba (Földes). Viszonylag kevés együttes (ti­zenkettő) indult a néptánckate­Németh László — évfor­duló idejét éljük, és többen élnek még azok közül, akik vagy másfél évtizede szemé­lyesen is találkozhattak vele Miskolcon, a TIT helyiségé­ben — legfeljebb azzal a különbséggel. hogy akkor sokkal többen vettek részt a találkozón, mint most: a megemlékezésen, pedig most is érdemes lett volna — Kabdebó Lóránt irodalom- történész ugyanis ügyes ren dezői fogással, először föl­tetette azt a magával hozott magnószalagot, amely rögzí­tette Németh László akkori szavait, itt, Miskolcon. E so­rok írója, aki maga is je­len volt annak idején a sze­mélyes , találkozón Németh Lászlóval, az emlékezés jól­eső érzésével hallotta a régen elhangzott Németh László-i mondatokat, amelyek ugyan­annak a Kabdebó Lórántnak akkori beszédéhez csatlakoz­tak, aki most is előadott ró­la. Zsolnai Júlia, a Miskolci Nemzeti Színház tagja adott elő egy részletet az író egyik regényéből, mielőtt a meg­emlékezés megkezdődött. Kabdebó, nagyon helyesen, a húszas évek végének Németh Lászlóját elevenítette meg akkor megjelent családregé­nye, az Emberi színjáték is­mertetésével.. Azt a Németh Lászlót ismertette, mint re­gényírót. aki indulása ide­jén vitathatatlan vezére és legírónyibb szószólója volt a Bethlen-korszak feudális kon­szolidációjával szembenálló nemzeti demokratikus ma­gyar polgárságnak. (máié) Irigylem a fiatalokat: első­sorban a fiatalságukért, to­vábbá a dicsőséges szereple­sért, a bizonyára nehéz, zsör- tölődésekkel. fáradtságokkal, örömökkel teli próbaidősza­kért, a tegnapért, a máért, az ünneplésért es a hétköznapo­kért. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.36: Törvénykönyv. — 12.50: Lehár Ferenc: A vándordiák. Daljáték. — 14.31: NépdalsZvit. — I4.4Q: Élő világirodalom. Finn­ország. — 15.00: Hírek. — 15.19: Szerv anszky Endre: Fetőli-üa- iok. — iä.28: Nyitnikék. — 16.00: Útközben. — 16.05: Könyv-premi­er. — 16.45: Németalföldi fnad- rigálók. — 17,00: Hírek. Útköz­ben. — 17.07: ,.Adj’ iS:eji, drags, szerűségem”. Jelenetek. — 17.32: Sárdy János két filmdalt éne­kel. — 17.45: A szabó család. — 18.15 : Hol volt, hol nem volt . . . — iB.üa. Esti magarán. — 19.15: Legzzebb Siudiofelvéieleüikből. — 13.37: Még egys7.fr az apró teíepUiasekroi. — 20.27: Endrédi Mihti. Győri Szabó József és Jákó Vera nótákat én.'kei. La­katos Lajos cimbalmozik. — 21.05: Tudomány és gyakorlat.— 21.35: Liza M'.nneüi és Danny Kaye zenés játékodból enekel. — 22.00: Hírek — 22.15: Sport­hírek. — 22.320: Tíz pere kül­politika. — 22.30: Operaáriák. — 22.50; Késő este... — 23.00: Ré­gi hiiee előadóművészek felvé­teleiből. — 24.90: Hírek. — 0.10: Dzsessz felvételekből. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Ifuisáai könvvespolc. — 12.33: Melódiákoktól. — 11.30: Éneklő ifjúság. — 14.90: Héttő­től hatig... — 18.00: Rod Ste­wart felvételeiből. — 18.30": Hí­rek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Operettegyüttesek. — 19.20: A gyarmati rendszer tör­ténete 1810—1955. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Rákóczi Ferenc: Vallomá­sok. — Emlékiratok. — 21.03: A tegnap slágereiből. — 22.00: Ze­neközeiben a hallgató. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.11: XX. századi kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.07: Szimfonikus zene. —15.00: Lskolaradió. — (5.30: Fuvósmu­zsika. — 16.30: Mi a vélemé­nyed? — 16.30: Romantikus szer­zők műveiből. - 18.11: Régi ze­né — régi hangszerekkel. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskola­rádió. — 19.: 15: Háromfelvonásos opera. — 22.30. Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenes kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János és Re-' gos Zsolt. — 17.15: Egészségünk védelmében. A szaunázásról ... Dr. Pénzes Géza előadása. — Spuri. — 18.00: Észak-magyaror­szági Krónika. (A Borsod megyei NEB aktívaértekezletén. — Sze­zonkezdet a nyékládházi kavics­le A műsor szünetében a színház társalgójában szőnyegszö- n-bemutatot láthattak a vendégek. (Sólymos félv.) Vers, próza, politikai dal, vi­rágének, diszkózene, francia né­gyes, palotás, népdal, óvodás játékok, dél-amerikai ritmusok, mókás balett, kárusmű, cigány­dal és -tánc, gitár, cserépdob, zongora, furulya, gépzene, sok sok szép jelmez, sok-sok néző és sok-sok ko5Suthos. Hagyomány, hogy évente egyszer nagyszabású műsor­ra I mutatkozik be a szülőknek, barátoknak, iskolatársak­nak, ismerősöknek a Kossuth Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola diáksága. Most — tegnap — a Miskolci Nemzeti Színházat kapták meg, két­szer léptek fel telt ház előtt: délután és este. Sok dicsérő jelzőt elbír a műsor, például azt, hogy nagyszabású. Meg azt, hogy színpompás, ötletes, jól szer­kesztett ... És sok dicsérő jel­zőt megérdemelnek a kossu- thosok, akik körülbelül egy­Süjul hauyján is megszólalt Németh Lászlóra emlékeztek a TIT -ben Jó, megnyugtató volt látni őket, fesztelenek, okosak, szé­pek, sokoldalúak. Az iskolai ünnepélyek mindenkori vará­zsa és a színház csodája öt-- vöződött tegnap eggyé. A fe­lelős szavak őszintén hang­zottak a diákok szájából, a politikusabb első rész után a szerelemről, az óvónői hiva­tásról, magukról vallottak ko- molyan-komolytalanul a má­sodik részben. A rendező ta­nárnőn kívül sok pedagógus munkálkodott azon, hogy si­keres legyen a műsor. A 269 szereplő éppúgy az egész is­kolát képviselte, mint anogy az egész .tantestületet a mű- sorszámokat betanító pedagó­gusok. Sz— Sumonvi Zoltán regén ve A másfélszer másfél méteres előszobából — belépőből! — jobbra nyílik a konyha, szemben a nagyszoba. A konyha kéLszer más­lel méteres cső. ennek a szelességéből még fél metert levesznek a beépített bútorok: a mosogató, a konyhaszekrény, a gáztűzhely, a frizsider. Marad az egy méter keskeny fo­lyosó. De_ még ide. az üresen hagyott falra egy lecsapható asztgllapot kellett szerelni — ez nem volt benne a lakás vételárában, át­adás után járták végig az asztalosok a csalá­dokat, hogy aki kéri, annak néhány száz fo­rintért fölszerelik, s persze mindenki akarta —. mert enni is kellene valahol. S ha ma­gukban vannak, akármilyen zsúfoltan is, de elkinlódnak valahogy az egyméteres csőben a keskeny asztaliap körül reggeli, ebéd, va­csora idején, ám ha vendég érkezik, a nagy- szobában kellene teríteni. Így aztán az ebéd­vagy vacsoravendég szinte ismeretlen foga­lom ebben a házban. A nagyszoba, noha házgyári lakásméretek.- hez képest igazán tekintélyes, huszonkét négyzetméteres alapterületével nagynak csak a többi helyiség mellett nevezhető. De talán szerencsés arányai teszik kellemesen emberi méretűvé: egyik oldala négy méter hosszú, a másik öt és fél. s a három-nagy méretű ab­laktábla. amely derékmagasságtól fölfelé tel­jesen elfoglalja a bejárati ajtóval szemben levő falfelületet, kitágítja és nagyobbnak mutatja a szobát, mint amekkora. Az összefüggő falfelületek, a két ajtó s a széles ablaksor elhelyezése persze a szoba berendezését is meghatározza, vagyis variá­ciós lehetőséget nemigen enged. Így majdnem minden lakásban ugyanott található a köny­vespolc (szekrényfal, üveges vitrin,), a heverő Panel-halom (sarok-ülőgarnitúra, dupla sezlon), az íróasz­tal (ebédlőasztal, komód), a televízió, a rádió, Bármely lakó bármelyik idegen lakásban va­kon eligazodhat. S minthogy egy-két kivétel­től eltekintve a százharminckét család egy­szerre költözött be a házba, s akkor az új lakács miatt, meg a méretek miatt is új búto­rokat kellett vásárolni — a berendezési tár­gyak típusra, minőségre, színre csaknem min­denütt egyformák. Világosak, fényesek, szög­letesek. (Most zárójelben ugyan, de talán nem bántóan idegen anyagként idekívánkozik egy rövid idézet Kövesi Péter Panelház és nap­várta című, 1978-ban megjelent szaktanul­mányából : „A természettel való szerves kap- . csolat lazulása gondolkodásunkban is szer­vetlenüléshez vezet. Minden szervetlen forma között is a legszervetlenebb a négyzet és a belőle építhető négyzetraszter, a lét legala­csonyabb, ásványi szerveződésének a jele. Nem véletlenül lett a négyzetháló minden régi kultúrában a minden irányú teljes gá- toltság. a lezártság, a halál, a sötétség jele. Hogyan uralkodhat el mégis ez a jel a mai emberi világunkon?” Szerencsére a mi panelházunk lakóinak döntő többsége ezt nem érzi, nem tudja; sze­retnek itt élni, szeretik a lakásukat. Sokan pontosan úgy, ahogy az autóikat is; legszí­vesebben nem is laknának benne, csak javít­gatnák és csinosítgatnák, hogy aztán szigo­rúan csak zokniban lépve a szobába, meg­mutathassák ismerőseiknek. Szerencsére mondom, mert mi is lenne az országgal, ha megéreznék és megtudnák a fenti idézet igazságait! (Folytatjuk) Kossuthosok a színpadon hónapi próbaidőszak után lép­tek erre a kétszer két és fél órára a színpadra. (Az elő- - adást Mohr Györgyné tanár rendezte, a tapsok neki is szóltak, a virágokból neki is jutott.) ^ Egy jelenet a két és fél órás összeállításból Kétszer is telt ház A kulturális diáknapok legyei Kije

Next

/
Oldalképek
Tartalom