Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-09 / 56. szám

Labdarúgó NB 11 I Volán-bravúr Salgótarjánban Gólzápor Hejőcsabán A labdarúgó NB il Kelet) csoportjában szereplő miskol­ci csapatok a 23. fordulón jutottak túl. A Honvéd Papp J. SE a Nagybátonnyal, az MVSC az Asztalos SE-vei hazai környezetben játszott. Mindketten győztek, a Hon­véd Papp J. SE jobb első félidei, az Asztalos SE ellen játszó vasutasok jobb má­sodik félidei játékukkal. A Borsodi Volán Salgótarján­ban lépett pályára, az egyik bajnokjelölt, az STC ellen. Eredménye óriási meglepe­tés: 2:l-es győzelem. HONVÉD PAPP J. SE— NAGYBATONY 5:2 (3:0) Adóm sípjelére Vágó György ecuo a következő ll-et küldte pályára: Gulyás — Dalnoki, Földházi, Andirkó, Makszin — Kapus, Anairkó, Pörögi — Kvaszia, Palkovics, Farkas. Cse­re: Kapus helyeit Birkás, tar- kas helyett Jánosi. Mar a 13. perc meghozta a hazaiak vezető gólját. Földkazit vágtak fel a vendégek kapuja előtt mintegy 30—35 méterre. A szabadrúgást a sértett végezte el. es a nagyon gyengén meg­lőtt labdaja a rosszul felálló sor­fal és a meglepett kapus mel­lett a bal sarokba „vanszorgotl”. 1:0. Változatlanul nagy erővel tá­madott a Honvéd F'app J. SE, és úgy tűnt, hogy a Nagybá- tony nem sokáig tud ellenáll­ni a nyomásnak. A 15., a 20.. perc kihagyott helyzete egyaránt Kvaszta nevéhez fűződik, bár ez utóbbiban a kapufa segített. A 30. perc hozta a hazaiak* második gólját. Szinte megismét­lődött az első gól története. Ka­pus mintegy 25 méterről sza­badrúgásból a bal alsó sarok fele csavarta a labdát. Smida, , az elleniéi kapusa nagy bravúr­ral akarta védeni, de kipattant róla a labda, pontosan Farkas elé, aki közelről a halóba po­fozta azt. 2:0. (A második gól után az edző — jogosán — ka-» pust cserélt.) Hét percet kellett várni a har­madik gólra. Addig jól mutat­kozott be az új kapus Polchu- ber, de ekkor tehetetlen volt ' Farkas nagy lövésével szemben. 3:0. A félidő hátralévő részét is a — a honvédcsapat esett visz- sza. Az igaz ugyan, hogy köny- hazaiak támadtak végig. A má­sodik félidőben — érthetetlenül nyedébben, tetszetősebben ját­szották, mint az első 45 perc­ben. de az átadásokba rengeteg hiba csúszott. Hozzájárult eh­hez, hogy a mérkőzés nagy ré­szében kitűnően bíráskodó Adám mintegy 20 percre „kihagyott”. Az eredmény pedig két nagy- bátonyi gól: a 72. percben 11- esből Orosz volt eredményes, majd a 77. percben Szabó I. ta­lált egy szöglet után hálóba, 3:2. A Honvéd Papp J. SE becsü­letére legyen mondva, a hajrát erővel és gólokkal jobban bírta, mint ellenfele. A 78. percben Birkás cselezte be magát a gól­vonaltól úgy 5—6 méterre, a ka­pust is kicselezte, és elcsúszva megszerezte a negyedik Honvéd gólt. A lefújás előtt pedig l—2 perccel Palkovics jól kapott el egy labdát, 25 méterre a kapu­tól. meglőtte és az a jobb fel­sőben kötött ki. Ezzel alakult ki a végeredmény, az 5:2. A hazaiak bár gólzáporos győ­zelmet arattak, egyáltalán nem feledtették szakvezetőikkel, szur­kolóikkal a hódmezővásárhelyi 0:4-et. Elsősorban azért nem, mert 3:0-ás vezetésük birtoká­ban érthetetlenül ők kezdtek el kapkodni. A csapatból Farkas Pörögi, Dálnoki játéka dicsér­hető. STC—BORSODI VOLÁN 1:2 <ü:l) Nem sok eselyt adtak a mis­kolci szuiKOiOk a ääigotarjanuci íatogato, a kieses ellen kaució Borsoai Volánnak, az egyik baj­nokaspiráns, az STC /ellen. Azonban Balázs András „legény­ségé” minőén papírformára rá­cáfolt. 1 :U-ás felioo után 2:i arany Dán győztek. A mérkőzés­ről az edző röviden a kóvetke- zöKet mondta: — Az első tizenöt percben nagy nyomás nenezeaect a tvasza — xamas, vasziiev, íuiáiuü, aza- nyó — ivohaiúu, kvoíeszar, Gaiio, Varga — Baous, csanyi kezao ll-re. Olyannyira, hogy az siX meg li-est is rúghatott ellenük. Szerencsére ezt Mohácsi íölé vagta. A negyedórái rónám Vo­lán kontratamadasokkai folyta­tódott. Egy ilyenből sikerült Csánymak előnyt szereznie. 0:1. A teiidö hátralevő részében az STC mindent megpróbált az egyenlítésért, de a magassági fölényben lévő védőink sikerrel állták elleni a rohamoknak. A második félidő elején is folyta­tódott a tarjániak támadó ked­ve. A gólt azonban mégis mi szereztük, igaz, hogy ezt is 11- esből. Csak amíg a hazaiak ki­hagyták, addig Koleszár értéke­sítette. 0:2. — Ha lehet a hazai iramot fo­kozni, akkor az a mérkőzés vé­géig fergetegessé vált. Azonban, a mint az lenni szokott, a min­denáron győzni akarás görcsös- ségbe ment át, aminek következ­ménye a pontatlan átadások so­kasága lett. Az igazsághoz tar- tc'ik, hogy nem ők egyenlíthet­tek volna, hanem előbb Koleszár (szabadrúgásból), majd Csányi révén növelhettük volna az előnyt. Az STC „becsületgólja” a 85. percben egy szögletrúgást követően esett. Varga csúsztatott fejesével szemben tehetetlen volt kapusunk. A csapat vala­mennyi tagja dicséretet érdemel, küzdőszellemből jelesre vizsgáz­J-afcir-----v „ f w MVSC— HONVÉD ASZTALOS J. SE ( 3:1 (1:1) A múlt heti bajnoki diadal úgylátszik meghozta a szurko­lók kedvét és ezúttal is mintegy kétezer néző látogatott ki az MVSC Csokonay utcai pályájá­ra. A bajnokság ötödik helye­zettje ellen is mindenképpen győzni akart az MVSC. Ahogy a találkozó előtt Krompaszki Gyula edző elmondotta, mindegy hogy hogyan, de meg kell szerezni a két pontot. Mezei játékvezető sípjelére az MVSC a következő összeállításban kezdett: Kun — Gyöngyösi, Bobkó, Pincsák, Kré- mer — Leiszt. Kiss, Gergely —* Lipták, Egry. Török. Csere: Tö­rök helyett Bukovenszki a 75. percben. Lipták helyett Zsíros a 87. percben. Az első tíz percben a vendé­gek 'kezdeményeztek többet es kezdettől fogva irányították a játékot. A hazai csapat jobbára csak védekezett. Különösen nagy gondot jelentett az egykori vas­utas játékos Fister lefogása, ki­nek őrzését Krompaszki Gyula Kremerre bízta. Az első negyed­órát követően egyre jobban, ve­szélyesebben támadtak a vendé­gek és a 16. percben egy vitat­ható ll-esből vezetést szereztek. Bezzegh tört kapura, már a . 16-oson belül járt, amikor Gyön­gyösivel ütközött. A vendegek Termelőüzemeinkbe szakma nélküli nőket és férfiakat, karbantartó gyárrészlegünkbe vasas és viliamosipari szakmunkásokat veszünk fel. * szakma nélkülieknek a szakmunkás-bizonyítvány megszer­zésére lehetőség nyílik (az érettségizettek előnyben része­sülnek). A vidékieknek utazási kedvezményt adunk és szállásról (házaspároknak kétágyas szobáról) gondoskodunk. A betanulás idején kedvező tanulóbért, azt követően pedig, szorgalom és jó teljesítmény esetén, 4000—6000 forint közötti bért fizetünk. Érdeklődni és jelentkezni lehel a TAURUS ABRONCSGYÁR munkaügyi osztályán Budapest Vili., Kerepesi út 17. 1965 (a Keleti pályaudvar mellett) Telefon r 342-385 labdarugója a földre huppant, mire Mézéig játékvezető általá­nos meglepétesre a ll-es pont­ra tétette le a labdát. A bün­tetőt Petykó a kapu jobb olda­lúba lőtte, 0:1. (Kun jól moz­dult a lövésre, de már nem ér­hette el.) A játék képe alapján a vezetés megérdemeltnek mondható. Az MVSC támadgaton ugyan, de rengeteg átadási hibával szöttéK akciójukat. Mégis hamar sike­rült egyenlíteniük. A 20. percben Leiszt középén vitte lel a labdat. a 16^os ' o- nalanái járt. amikor jobbra gu­rított Egry elé. aki 10 méterről a kifutó kapus mellett a jobb als>- sarokba vágta a labdat. 1:1. (Az akció pillanatában Kiss le­sen állt. ám a játékvezető meg­adta a gólt.) Az egyenlítés felhozta az MVSC-t. átvette a csapat a já­ték irányítását és a hazaiak dik­tálták az iramot is. A 28. perc­ben Kiss remekül tört be a ka­pu előterébe, két védő mellett is elment, már gólhelyzetben volt, amikor fellökték. A játék­vezető továbbot intett. Az első félidőben az eredmény már nem változott. A második játékrész­ben mintegy 20 percen keresztül mezőnyjátékot láthatott a kö­zönség. Bár az MVSC birtokol­ta többet a labdát, de igazi gólhelyzetet kialakítani nem tudtak. Igaz, a vendégek» apróbb szabálytalanságokkal — néhol szándékos durvaságokkal — tel­jesen széttördelték a játékot. Ügy tűnik, ez még sem zökken­tette ki nyugalmából az MVSC-t. A 62. percben megszületett az MVSC vezető gólja. Kisst a 16-os előtt buktatták, amiért a játékvezető szabadrú­gást ítélt. A nézők közül többen azt mondták, hogy ezt már ér­tékesíteni fogja Kiss. hiszen az előző két hasonló szabadrúgását is csak bravúrral tudta védeni a kapus. Igazuk lett a szurko­lóknak: Kiss a sorfal mellett a bal alsó sarokba csavarta a labdát, 2:1.» Két perccel később egy jobb oldali gyors vendégtámadás vé­gén, a kapkodó MVSC védők megkövültén szemlélték. amint a beívelt labda a felső lécen megcsúszva került az alapvona­lon túlra. A 67. percben Liptak a jobb oldalon viharzott el, jól jól íveit át a másik oldalra. Kiss üresen állt, levette a labdát, de amikor lőtt volna, buktatták. A játékvezető ll-est ítélt. A bün­tetőt Egry a jobbra vetődő ka­pus mellett a kapu mellé lőtte. Az MVSC beállt védekezni és szinte teljesen átadták a kezde­ményezést a vendégeknek. Ez majdnem megbosszulta magát, mégis a 90. percben a hazaiak újabb gólt értek el. Zsíros, Bukovenszki volt a lab­da útja, a középpályás a félvo- nalfól hosszú előreadással szök­tette a balösszekötő helyén Eg- ryt. aki egy védő kíséretében 6 méterről a kifutó kapus mellett éles szögből ügy lőtt kapuba, hogy a labda a felső lécről vá­gódott a gólvonal mögé, 3:1. Bár. főleg a második félidőben, igencsak szorongattak a vendé­gek, mégis az eredmény a Hon­ved Asztalos SE-re hízelgő. A mérkőzés irama és színvonala is két klasszissal jobb volt, mint a szombaton lejátszott DVTK—Csepel NB I-es mérkő­zésé. Az MVSC csapatából Bob­kő, Pincsák. Egry és Kiss di­csérhető teljesítményéért. Mezei játékvezető — enyhén szólva T- indiszponáltan. néha teljesen érthetetlen módon bí­ráskodott . .. I». Gy. *: Szántó (balról a második) most is nagyon leikas volt — képünkön a csepeli kapu előteré­ben 'csatazik a védőkkel —, de korábbi formájától még messze van. (Szabó István felvétele) Labdarúgó NB I Az akarat kevés volt... DVTK—Csepel 0:0 Meglehetősen nagy várakozás­sal tekintettek a szurkolók a szombati, Csepel elleni találkozó elé. Mindenki számára nyilván­való volt, hogy ez az összecsapás sorsdöntő, hiszen a diósgyőriek­nek csakis a két pont megszer- 6 zése jelenthet sikert. A DVTK ennek szellemében játszott, szin­te végigtámadta a mérkőzést, gólt és győzelmet mégsem sike­rült elérniük. Deák István veze­tő edző totális támadás mellett döntött, játékosaitól ezt kérte, de úgy tűnik, néhányan — akik­nek e taktikában nagyon fontos szerep jutott — nem vették ko­molyan a kiszabott feladatokat. Kezdjük mindjárt Tatárral. Áz edző azt kérte tőle, hogy amennyiben lehetséges, ak­kor a középpályára jöjjön előre és innen szervezze az akciókat, illetve érjen a ka­pu elé az akciók befejezésé­hez. Nos Tatár mindent csi­nált ezen a mérkőzésen, csak azt nem, ami feladata lett volna. Azt is mondhatnánk, hogy elveszett a pályán, alig találkozott a , labdával. Ha figyelmen kívül hagyjuk a taktikát, akkor mondhatjuk azt is, hogy ő is megtette a magáét. De figyelembe véve a csapat mostani helyzetéit, ez édeskevés. A totális támadás tehát nem ment. Hiába birtokol­ták többet a labdát a piros­fehérek, ezzel az előnnyel semmire nem mentek, de nem is mehettek, hiszen min­den támadást középen eről­tettek, ami eleve megköny- , nyítette a csepeli védők dol­gát. Mindössze két esetben futott a széleken akció, és Labdarúgás NB T Nőtt a labdarugó NB I-ben a Ferencváros előnye üldözőivel szemben, hiszen a forduló meg­lepetéseként a Videoton otthoná­ban szenvedett vereseget. Eredmények: Üjpesti Dózsa—Vasas 1:3, Vi­deoton—Debrecen 0:1, PMSC— Volán SC 5:1, DVTK—Csepel 0:0, ZTE—Kaposvár 4:0, Bp. Honvéd —MTK-VM 3:3, Dunaújváros— Békéscsaba 2:2, Tatabánya- Nyíregyháza 1:1. Ferencváros— Rába ETO 2:1. A BAJNOKSÁG ÁLLASA 1. FTC 2. Vasas 3. Videoton 4. Bp. Honvéd 5. Tatabánya 6. Békéscsaba 7. Nyíregyháza 8. Pécs 9. Ü. Dózsa 10. Debrecen 11. Zalaegerszeg 12. Volán SC 13. Csepel 14. Rába ETO 15. Diósgyőr 16. D.-újváros 17. MTK-VM 18. Kaposvár NB II Az NB II. Keleti csoportjában több meglepetés született. Min­denekelőtt az élen állóknak nem ment a játék, de a középmezőny­ben is több nem várt eredmény született. Eredmények: STC—Borsodi Volán 1:2, Papp J. SE—Nagybátony 5:2, Szarvas —HÓDGÉP 1:1, Eger—Szabó L. SE 3:1, Szolnok—Gyöngyös 1:1, Debreceni Kinizsi—DUSE 1:1, Gyula—Ózd 0:0, Karcag—Kazinc­barcika 0:1, Hajdúböszörmény— Lehel SE 3:4, MVSC—Asztalos SE 3:1. 22 13 7 2 48-20 33 A BAJNOKSÁG Állasa: 22 13 6 3 49-24 32 22 13 4 5 40-24 30 1. ózd 23 15 4 4 36-15 34 22 12 5 5 38-22 29 2. Gyöngyös 23 13 6 4 31-18 32 22 9 8 5 30-21 26 3. Salgótarján 23 12 5 6 38-23 29 22 10 6 6 30-25 26 4. Eger 23 11 5 7 31-28 27 22 8 9 5 19-15 25 5. Papp J. SE 23 9 8 6 36-32 26 22 6. Gvula 23 8 10 5 28-23 26 22 7 8 7 29-27 7. Szolnok 23 9 6 8 37-33 24 22 7 8 7 39-39 22 8. MVSC 23 10 4 9 39-37 24 22 8 5 9 22-23 21 9. Asztalos SE 23 9 6 8 32-32 24 ii 10. DUSE 23 8 7 8 28-22 23 22 8 3 35-40 19 11. H.-vásárh. 23 8 7 8 27-22 23 22 7 3 10 29-38 19 12. Lehel 23 7 9 7 29-26 23 22 5 8 9 24-25 18 13. Szabó L. SE 23 7 8 8 22-21 22 14. K.-barcika 23 7 8 8 33-33 22 22 5 7 10 24-28 17 15. D. Kinizsi 23 8 6 9 34-35 22 22 4 8 10 16-30 16 16. Szarva^ 23 7 6 10 23-26 20 22 4 7 11 27-50 15 17. Karcag 23 7 3 13 25-41 17 3 8 18. B. Volán 23 4 8 n 25-47 16 22 11 18-35 14 19. Nagybátony 23 5 4 14 27-44 14 22 4 4 14 22-53 12 20. Hajdút). 23 3 6 14 13-40 12 mindkettő akár góllal is vég­ződhetett volna! Ez volt az egyik hiba. A másik az volt, hogy a haza­iak lassan, körülményesen, sok hibás és pontatlan ado­gatással közelítették meg a fővárosiak kapuját. A három csatár sokat változtatta he­lyét, de a védőktől nem tud­tak elszakadni. A védők hiá­ba próbálták egy-két esetben hosszú labdákkal indítani őkeit, egyetlen egyszer sem indultak be. Ehelyett leáll­tak „verekedni”, amiből a csepeli védők kerültek ki győztesen, még akkor is, ha néha kíméletlen szabályta­lanságokat is elkövettek. Nem volt szép játék, amit a csepeliektől láttunk, viszont hasznos volt, ment okosan széttördelték a játékot. Füliő korai kiválása is megzavar­ta a DVTK-t, de elsősorban az addig nagyon jól játszó Teodoru I-et. Ugyanis a cse­reként beállt Kádár játszott balhátvédet, Teodoru I. vi­szont nem találta a helyét a középpályán. Előbb légüres térben, majd később hátra húzódva, második balhátvé­det játszott. Nem lehet elmenni szó nél­kül Borostyán ténykedése mellett sem. Ez a kivételes tehetségű, vérbeli jobbszél­ső ezúttal sem nyújtotta azt, amit joggal elvárhatnánk tő­le. Hosszú időre kivonta ma­gát a játékból és amikor hozzá került a labda, akkor is csak a csapat kerékkötő­jének bizonyult Meglepően magabiztos volt viszont a vé­delem tengelyében játszó Kerekes, aki több alkalom­mal is nemcsak jól, hanem látványosan oldotta meg fel­adatát. Egy-két megingásá­tól eltekintve az együttes leg­jobbja volt. A teljesítmények sorában őt követi Teodoru II.. aki ezúttal is bizonyítot­ta, hogy helye van a csapat­ban, keményen, bátran har­colt, nem ijedt meg a szigo­rú védőktől. A harmadik leg­jobb teljesítményt Veréb nyújtotta, akinek bár kevés dolga akadt, mindvégig ma­gabiztosan védett, nem egy esetben bravúrral. A mérkőzés nagy csatát hozott, éppen ezért érthetet­len volt, amit a Petőfi rádió szombat esti sportadásában a Vasas—Újpesti Dózsa mér­kőzés riportere mondott a délutáni eredmények ismer­tetésekor: „A, két vasgyári csapat nem akart bírni egy­mással". Két, nagyon jó ál­lóképességgel rendelkező együttest láttunk szombaton Diósgyőrben, az már más kérdés, hogy ez az akarat és lelkesedés nem hozott szép és eredményes játékot. Bán­tó volt ez a rosszindulatú megjegyzés. Az összecsapás után az az MLSZ ellenőreként jelen­levő Buzánszky Jenő így fog­lalta össze véleményét: — Jogos a csepeli egy pont. Kis szerencsével megnyer­hették volna a mérkőzést is. Többször láttam a DVTK-t játszani, ezért érthetetlen számomra, hogyan eshetett szét ennyire a csapat. A ha­zaiaktól semmi olyat nem láttam, ami arra mutatott volna, hogy valamilyen el­képzeléssel léptek volna pá­lyára. Játékukban még . csí­rájában sem fedeztem,-!# a labdarúgás alapelemeit Deák István, a DVTK ve­zető edzője érthetően szomo­rú: — Csalódott vagyok, hiszen a két pontra számítottunk, bár Fükő kiválása megza­vart bennünket, mégis> ■ a második félidei fölényünk alapján feltétlenül győznünk kellett volna. A második 45 percből 43-at végigtámad­tunk, de ennyi alkalomból azért több ziccert kell kiala­kítani. Akaratban, lelkese­désben mindent megtettek á játékosok, de ez kevés. Né­hányan taktikailag fegyel­mezetlenek- voltak, nem azt játszották, amit kérterrt tő­lük. Ezek után már csak azt mondhatom, hogy idegenben kell megpróbálnunk megsze­rezni azokat a pontokat amelyekre elengedhetetlenül szükség van a bentmaradás- hoz- Keszthelyi Mihály, a cse­peliek edzője mértéktartóan nyilatkozott: — Hatalmas küzdelemben, igazságos pontosztozkodás született. Mindkét oldalon kimaradtak a helyzetek, ör­vendetes volt, hogy a játé­kosok 90 percig ezen a ne­héz, mély talajon is tartani tudták az iramot. Most még adósak maradtak a jó já­tékkal, de bízom abban, hogy később az is meglesz. A mérkőzés beharangozó- jában azt írtuk, most kell bizonyítania a DVTK-jnak. Nos, ez a bizonyítás nem si­került, pedig a stadionba ki­látogató hétezer néző lelke­sen biztatta a csapatot. A szakvezetők azt mondták, már az is előrelépés, hogy a csapat végig hajtott, küz­dött. Bízunk abban, hogy legközelebb eredményeseb­ben. V DARAB GYULA A mérkőzés jegyzőkönyve« DVTK—Csepel 0:0. Diósgyőr, vezette: Bártfai. DVTK; Veréb — Szántő, Ke­rekes. Tatár. Teodoru I. — Oláh, Fükő (Kádár a 30. percbeoi. Szemere — Borostyán, Teodora n., Szlifka (Fekete a 73. perc­ben*. Edző; Deák István,

Next

/
Oldalképek
Tartalom