Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-02 / 50. szám
i a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radvanyi Éva — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf.: 39.— Telefon: 18-221 Stoppolási tarifák Egy lyukas nadrággal keresett meg bennünket rovatunk zártakor H. L. (Miskolc, Katowice u. 43. sz.) olvasónk. Sűrű bocsánatkérés közepette vette elő, hogy kellően szemléltesse a „főszereplőt”, mármint a lyukat. Mert erről van szó. A tíz- filléresnél nem nagyobb folytonossági hiány a pantalló oldalán, alaposan megsétáltatta. Szerette volna ugyanis kijavíttatni. — Felkerestem a Széchenyi út 119. sz. alatt, a Háziipari Szövetkezet 5. sz. fiókját. Mutatom, mit szeretnék bestoppol- tatni. Hát, az elég drága lesz — mondta egy ifjú hölgy az üzletben. Mennyi az a drága, érdeklődtem. Türelmet kért, s kezdte keresni Józsi bácsit, akiről kiderült, hogy műanyag- textília-hegesztő, s hogy nincs bent. Fordultam volna ki dolgom végezetlen, a hölgy azonban intett, várjak, van ott egyr iránj'árjegyzék, abban megnézi, körülbelül mennyit is kérnek érte. Vártam hát, ám majdcsak hanyatt estem, amikor közölte: 150 forint körül lenne a hegesztett stoppolás. Megköszöntem ... ' — Aztán felkerestem a Háziipari Szövetkezet Széchenyi út 26. sz. alatt levő szolgáltató boltját. Ott is mutattam lyukas nadrágomat. Nagyon kedvesek voltak, mondták, hogy mű- sloppolásra vállalják, ára 90 forint lesz. Persze, nem hagytam ott. Nem értem a 60 forintos árkülönbözetet ugyanazért a lyukért, ugyanannál a cégnél... Mi sem értettük, felhívtuk hát az 5-ös fiókot, ahol is Horváth Józsefné magyarázta el készségesen: a hegesztéses eljárás más technológia, ezért drágább. A 150 forint pedig esak irányár volt; hogy valójában mennyibe kerülne, azt a hegesztés szakembere mondta volna meg egy későbbi időpontban, ha otthagyja a nadrágot a kuncsaft. Egyébként a műstoppolás is hozzájuk került volna, mert ugyanaz a műstoppoló dolgozik a szolgáltatóboltjuk általá' vállalt munkákon is. \ A válasz bennünket kielégített, panaszosunkat nem. Először is azért, mert nem értette: miért nem ajánlották hát a műstoppolás lehetőségét is a hegesztés mellett? Másodszor — és legkivált —, mert a sztori végét még nem mondta el. Lyukas nadrágjával ugyanis a szolgáltatóboltból is továbbment. Egy maszek műstoppolóhoz, a Huba utcába. A kisiparos rendkívül körültekintően magyarázta el, hogy milyen szépen meg fogja stoppolni a pantallót: helyét sem találja majd a kedves megrendelő. S az ára? Hatvan forint. Éppen a 156 és a 90 Ijorint közötti különbözet. — Tudom én, hogy nyilván szabadáras ez is. Dehát eny■yire?! M. G. | Ezt MIKOR KELL ELHAGYOTTNAK TEKINTENI A LAK AST? A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló kormányrendelet 94. §-a foglalkozik az elhagyott tanácsi bérlakásokkal is. Ügy rendelkezik, hogy ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, tanácsi bérlakás esetén a lakásügyi hatóság igénybe veheti a lakást, nem tanácsi lakás esetén pedig a lakásbérleti jogviszonyt — a bérbeadó kérelmére — a bíróság megszüntetheti. Nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérló gyógykezelés, katonai szolgálat, lakóhelyen kívüli tanulás és munkavégzés, szabadságvesztés, épületfelújítás, üdülés vagy egyéb indokolt családi, illetőleg egészségügyi körülmények miatt van tartósan távol. A lakásügyi hatóság a hatáskörébe tartozó döntés előtt köteles a távol levő bérlőt felhívni, hogy a lakás elhagyásának okát nyolc napon belül igazolja. Az igénybevételt elrendelő másodfokú jogerős határozat a bíróságnál keresettel megtámadható. ★ Rendszerint állampolgárok körében, a jogrend és törvényesség óhajától áthatva fordul elő, hogy lakás — nemritkán visszaélés-hátterű — elhagyásáról tesznek közérdekű bejelentést. A vizsgálatok ezek egy részét valósnak, más részét megalapozatlannak értékelték. Az utóbb' esetek általában a bejelentők tényállás-ismeretének hiányára voltak visz- szavezethetők. Előfordulhat persze, téves lakáshatósági megítélés is. ahol már a másodfokon elbírált államigazgatási határozat megtámadásával a bíróságnak jut fontos szerep, fgy történt ez egy jogesetben is. amikor a lakásügyi hatóság a lakás igénybevételét arra alapozta, hogy a bérlő aggkori gyengélkedése miatt a vidéki rokonoknál való fél évi tartózkodást nem tartotta indokoltnak. A bíróság azonban az igénybevételt szenvedő keresetének helyt adott és visszahelyezte jogaiba. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 16ü. és 337. határozata a kérdésben azt emeli ki, hogy a lakás elhagyásának tényét az ösz- szes körülmény beható vizsgálata alapján kell megállapítani. Ezek között megfelelő súllyal kell értékelni a lakás elhagyásának okát, a visszatérés szándékának meglétét vagy ennek «hiányát, az új elhelyezés körülményeit, azt, hogy fennál- nak-e a lakásbérleti jogviszony megszüntetésének feltételei. (Bíjósági Határozatok, 1974. évi 4. és 8. szám.) Már régen el Mi lesz a 120 hold gyümölcsös sorsa? „A sajóvámosi termelőszövetkezetnek van egy 120 kataszterholdas gyümölcsöse. Ügy hírlik, hogy most kipusztitják a 12—14 éves, termőerejük teljében levő fákat, mert bogyos gyümölcsöst akarnak a helyükre telepíteni. Elképzelhető, hogy ez igaz?” — kérdezte L. I. miskolci olvasónk. • ♦ Ha nem is pontosan így, de á hír igaz. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkertésze, Tomasovszki András adott kérésünkre tájékoztatást arról, hogy mi is lesz a sajóvámosi gyümölcsös sorsa és — miért, ? — Először is; „nem olyan szép a menyasszony”. Ezt a gyümölcsöst 1960—64 között telepítette a tsz, körte- és őszibarackfákkal. A 40—50 százalékuk, sajnos már kipusztult, a meglevők hozama és összetétele sem olyan, hogy gazdaságosan lehetne termelni. Ez főként az őszibarackra vonatkozik. A körtést egy táblába telepítették, s egyszerre érő fajtával, ami a szedést nehezíti meg. Évek óta veseteséges emiatt. Ezért kérte a szövetkezet a kiselejtezésre az engedélyt. Egészséges fajtaváltást akarnak gyümölcsösükben. Az engedélyt az új telepítés feltételével kapták meg. Terveik szerint csonthéjas gyümölcscsel — cseresznye, meggy, szilva — és bogyósokkal telepítik be a területet. — Aki sajnálja ezt a gyümölcsöst, annak azért igaza van. Ha ugyanis kistermelői gondozásban volna, ahol gazdaságosan lehet termelni, jó része megmaradhatna. S a tsz próbálkozott is. A községben meghirdette, hogy részes- vagy szakcsoportos művelésre kiadja. Erre azonban nem volt jelentkező! is felejtettük... ... hogy a taxiállomás az Ady-hídnál volt. Mi miskolciak azzal tehát tisztában vagyunk, hogy ez a ravasz tábla idejét múlta. A városunkba látogató idegenek azonban nyilván légre mennek, hiszen ki tételezné jel, hogy évekig őrizgethet egy fals információt bárki? Végül is nem szép dolog, ha becsapják az embert. Ha lett volna nálam valamiféle szerszám, amellyel két perc alatt leszerelhettem volna 'az Ady Endre utca 5. számú ház faláról, esküszöm, megteszem. Nem sajnáltam volna a fáradságot sem, hogy visszajuttassam jogos tulajdonosához, a taxifőnökségre. De csak a fényképezőgéppel rendelkeztem éppen. A fotót küldöm nekik, ajánlva szíves figyelmükbe ... L. J. Miskolc •-•••• ... .„.J# A tavaszi nagytakarításkor bőséggel akad majd tennivaló európai hírű üdülőnegyedünkben. S nemcsak a park gondozóinak. A lámpatestek állapota is felülvizsgálatra szorul, már csak azért/is, hogy „kiszűrjék” az ÉMÁSZ szakemberei az olyan balesetveszélyeket, mint amilyet lencsevégre kaptam. Ezzel talán nem is kellene megvárni a tavaszt, mert egy erősebb szél esetleg ledöntheti azt a fénycsőarmatúrát. Ami pedig a csónakázótó partján látható táblát illeti, azt sem ártana kicserélni. S nem elsősorban azért, mert a jelenlegi rokkant állapotában csúfítja a parkot, hanem legkivált azért, mert felirata bántja a szemet s a nyelvérzéket. Őszintén szólva, jómagam olyat még nem hallottam, hogy a csónakból a partra beszállni is lehetne. “ Fojtán László Miskolc Tapolcán láttam Hol van az egyetem? Amióta elkészült a 3-as út bevezető szakasza, végre nagyvároshoz ülő formában kezd kialakulni a közlekedőket tájékoztató táblarendszer. A Kun Béla út torkolatánál például könnyen áttekinthető, hogy melyik sáv vezet a varos centrumába, a kassái útra, az avasi lakótelepre és Tapolca felé. Kifelé — Tapolcára — még szegényesebb (gondolom; egyelőre!) a tájékoztatás. Ez talán nem is érdemelne említést sem, hiszen bizonnyal felszerelik majd erre az útvonalra is a modernebb táblákat, már csak a nagy idegenforgalomra való tekintettel is. Ami azonban meghökkentő: ha valaki nem ismerős mifelénk, nemigen találja meg az Egyetemvárost. A tapolcai úton ugyanis nem jelzi semmi, hogy melyik irányban keressék. A kereszteződésnél egyetlen információval szolgál a tábla felirata: Lillafüred. S a legcsekélyebb jel . sincs, amely mutatná, hogy „mellesleg” Egyetemvárosunkba is erre kell tartani. Aki keresi, találja ki? F. É. Miskolc Barbarizmus + Belvárosunkban egyetlen fűszálnak is önülnünk kellene, dédelgetni a legparányibb növényt, hiszen a házak rengetegében a tenyérnyi zöld is felüdülést jelent. S lám, szomorú a tapasztalat: azt a keveset is, amivel rendelkezünkj szándékkal pusztítjuk. Ezt az élő fát sem sajnálják az ingyenhirdetők. Rajzszögekkel sértik fel kérgét, kíméletlenül. Tiszta barbarizmus. Szívem szerint alaposan megfizettetném az ilyenfajta hirdetést. Ezek a tettesek ráadásul nem is „ismeretlenek”. Címüket vagy telefonszámukat megadják a szövegben. A bírságot akár postán is kézbesíthetnék nekik! Mellékbüntetésként arra kötelezném őket. hogy minden rajz- szügsebért egy-egy facsemetét ültessenek városunk terein. Miskolc vagy más a burgonyás? Rosszabb A közelmúltban e rovatban a burgonyás kenyer minőségéről közölték egy olvasó észrevételét, aki feltette a kérdést: miért rosszabb a burgonyás kenyér az utóbbi időben ? A sütőipari vállalat technológusának válaszát is közreadták, aki elmondta: a burgonyás kenyérnek a minősége nem rosszabb, hanem masabb, mint volt. S azért masabb, mert a kézi sütésről » áj. kellett térniük a gépi sütésre. hogy kielégíthessék a megnövekedett igényeket. Mi, akik hat-hét évtizede esszük a vasgyári pékség kenyerét, a legkisebb változásra is reagálunk. Azt azonban, hogy a burgonyás kernyér minősége romlott, amióta „elprofilírozták” ettől a pékségtől, nemcsak mi vesszük észre. Térfogata kisebb lett, belseje sötétebb és sűrűbb, gyorsan szárad, s a korábbiakhoz képest az íze is rosz- szabb. Nem „masabb” tehát, hanem rosszabb. Éppen ezért felvetődik a kérdés: korábban jó ízű, szép küllemű kenyeret kaptunk a 8 forintunkért: s most, amikor pedig a minőségi követelmények igazán hangsúlyosak, ugyanazért az árért rosszabb minőséget kapunk? S úgy vélem, azt sem ártana megnézni ennek kapcsán, hogy vajon a 8 forintos árat a kézi szaggatású kenyérhez vagy a gépi technológiához kalkulálta a sütőipar? Tudom, mi vásárlók most érzékenyebbek vagyunk. A nagyobb árért jó minőségű árut kérünk. És erre illik odafigyelni a sütőipar vezetőinek is. Sasvári István nyugdíjas Miskolc, Herczeg F. u. 25. Balogh Gyula, a Miskolci Sütőipari Vállalat főkönyvelője mindenekelőtt az árkalkulációval kapcsolatban kívánja megnyugtatni olvasónkat: a kenyér árát nem a sütőipar, hanem az árhatásán állapítja meg, miután ez a szigorúan fix-áras termékek közé tartozik. Az állam a kenyeret így is — ma is! — 14 százalékkal dotálja. Ami pedig a burgonyás kenyér minőségét illeti: a vállalat nem azért „profilírozta el” a vasgyári pékségből, mert netán élőmunkát kívánt megtakarítani. hanem azért, meri a kívánt napi 150 mázsát a vasgyári pékség nem tudja előállítani. Ott csak 20 mázsa burgonyás kenyér sütéséhez van kapacitás. Azt viszont mindenki tudja, hogy a gépi sütésű kenyér nem ért utol a kézit. Ezzel együtt azonban igaz az is, hogy mégsem beszélhetünk emiatt minőségromlásról, hiszen a szabványnak ez a kenyér is mindenben megfelel. Hogy a színe kissé sötétebb, az a liszt minőségén múlik. A tavalyi liszt ilyen. Egyébként pedig a sütőipar vezetői lennének a legboldogabbak, ha csupán az ő figyelmükön múlna a fogyasztók igényeinek kielégítése.
