Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-09 / 56. szám
Bemutató a színházban LEAR KIRÁLY ♦ Lear és a Bolond. Major Tamás és Igó Éva. Hajdanán, amikor még kö- telező olvasmányként olvastam a Lear királyt, a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy miért darabolja fel a jól funkcionáló királyságát, osztja meg a hatalmát előbb három, majd Cordelia nem tetsző válasza után két részre. A talányt mindmáig nem tudtam megfejteni. Illetve egyetlen magyarázat kínálkozik, de azt a szót nem szoktuk nyomtatásban leírni, legfeljebb, ha aggkori szenilitásnak finomítva. A hatalom ugyanis nem olyasvalami. amit el szoktak ajándékozni. Így tudja a történelem, a tudomány. De nem így a mese, a monda. Az ismeri a három leány-motívumot, a fiatalok javára fele királyságáról lemondó jóságos atyát. Ilyen lenne Shakespeare hőse is? A jóságos apa, aki átengedi a terepet a fiataloknak, mond- „ván, hogy „csináljátok gyerekeim, mert én már belefáradtam”? Mit mond erről a rendező Csiszár Imre, aki — tiszte szerint újra értelmezte a darabot? „Lear a bevezető részben olyan despotaként jelenik meg, aki elvesztette a kapcsolatot a realitásokkal. Örült cselekedetével — hogy az egységes királyságot szétdarabolta — nemcsalt viszályba, anarchiába taszított egy országot, hanem száműzte maga mellől a szeretetet és a hűséget is Cordelia és Kent személyében. Ezután következik az igazi, nagy dráma: hogyan hat egy őrült cselekvés elkövetőjére a kegyetlennek tűnő gyógyító folyamat?” Csiszár felfogása szerint tehát Lear végső soron bűnös, aki a későbbiek során csak a jól megérdemelt büntetését kapja meg, amikor őt magát, családját és országát is pusztulásba sodorja a palackból felelőtlenül kieresztett anarchia szelleme. • • Nos, maga a látvány nem mindenben igazolja a rendezőt. Mert igaz ugyan, hogy a darab elején ellenszenvesnek látjuk Leart, amikor ostobán eltaszítja magától az olcsó hízelgésre képtelen legkisebb lányt, ám a későbbiek során egyre esendőbbnek és tragi- kusabbnak érezzük az öregember sorsát. Hosszú percekre megfeledkezünk arról, hogy végül is egy király az, aki hálátlan gyerekeivel civódik méltósága külsőségeiért, alakját nyugodtan behelyettesíthetjük egy parasztéval is, akit vagyonától megfosztva, cudarul kilöknek, vagy éppen a sorsára hagynak a gyerekei. Hogy mennyire lehetséges a tragédiának ilyen értelmű „olvasata” is, azt szomorúan bizonyítják és tanúsítják a a szociográfiák, vagy Úakatos Vince emlékezetes Naplemente című dokumentumfilmje is. Hogy nem idegen, talán a rendezői koncepciótól sem, azt éppen a díszlettel (Szlávik István) és a jelmezekkel (Szakács Györgyi) véljük bizonyíthatónak. Ezek a roncsolt falfelületek, hideg, geometrikus formák, az időnként kibejáró „vasúti kocsi” inkább emlékeztetnek egy mai külvárosra, mint a feudális korra, amelyben a darab cselekménye ténylegesen játszódik. Ugyanez mondható el a kicsit anakronisztikusán kortalaní- tott egyenruhákra és bőrruhákra is. Azon sem lepődnénk meg ezt látván, ha valamelyik ifjú — mondjuk éppen Edmund — hirtelen felpattanna egy MZ vagy Honda motorkerékpárra. Ez minden átértelmezés és korszerű színpadra állítás buktatója és csapdája. Egy idő után éppen a (feudális) korra való utalásokat érezzük fölöslegesnek és zavarónak. Mert bárhonnan is közelítsünk, a dráma mégiscsak Lear-ről, erről a szemünk előtt tönkremenő öregemberről szól. Az aktualizálás kortalanná teheti a darabot, de nem fogadtatja el maradéktalanul Csiszár Imre koncepcióját is. Ez a tragédia itt és most is megtörténhet, sőt meg is történik a szemünk előtt a világban is, szúkebb környezetünkben is. A rendező azonban mintha nem bízott volna eléggé a Vörösmarty Mihály iordítótta nemes veretű szövegben (Mészöly Dezső alkalmazta színpadra), mindenáron sokkolni is akarta a nézőt. Gondolunk itt a kísérőzenére (Selmeczi György), de még inkább a nem zenei jellegű, technikai hangeffektusokra (különösen a viharjelenetben), amelyek már-már elnyomják magát a szöveget. Ugyanezt mondhatjuk el a különben jól megkomponált, fegyelmezetten kézben tartott színpadi mozgásokról is. • • A darabot — s ezt nem csupán a tisztelet mondatja — Major Tamás hordozza a vállán. Jelenlétét a színpadon — a többiekkel szemben — soha nem a hangerejével véteti eszre. Különösen a darab csúcspontján: a vihar (meg- őrülési) jelenetben, az összeroppanásban, majd Cordelia elveszítésekor megrendítő/ Éppen azokban a jelenetekben, amikor az ember, az apa fájdalmát érzékelteti. De még Cordelia és Kent száműzési jelenetében sem-a despotákai látjuk benne, hanem a meg- tévedt embert, akit aggkori gyengesége sodor végzetébe. Éppen visszafogottsága, játékintelligenciája miatt tetszett Polgár Géza, Gloster szerepében. Sorsa Learével rokon, ő is a tévedésének, illetve Edmund cselszövésének az áldozata. Polgár Géza hagyta élni Shakespeare szövegét, mint ahogyan Matus György is Alban fejedelem kisebb, s valamivel passzívabb szerepkörében. Nem véletlenül emlegettük, hogy Shakespeare kötelező olvasmány, hogy a szöveg nemes veretű. Él és hat, ha hagyják, a hangerő nélkül is. Most nem a mikrofon nem feltétlenül indokolt használatára gondolunk, hanem az ereket dagasztó és az arcot is eltorzító dekla- málásra. Az volt az érzésünk, hogy a darab végig dübörög, s hiányzik belőle a shakespeare-i humor és az intimitás. A cselszövés is ugyanazzal a hangerővel harsog, mint a szerelmi vallomás, vagy a csatazaj. Ezen még nyilván fog csiszolni a rendező, a társulat az előadások során. A három lány szerepében a két „gonoszé” a hálásabb, látványosabb. Tímár Éva (Goneril) és Molnár Zsuzsa (Regan) el tudták hitetni, hogy mindenre képesek a hatalomért és a szeretett férfi (Edmund) megszerzéséért. A korlátolt önzés fúriái még akkor is ellenszenvesek, ha végül maguk is áldozataivá válnak. Alakításukból talán a tragikumot hiányolnánk, azt. hogy legalább annyira szánandók is, mint amennyire félelmetesek hatalmuk csúcsán. Igó Éva Cordeliaként alig van a színpadon. Szerepe eleve nem hálás. Sokat vártunk tőle a Bolond szerepében, de abból éppen a sajátosan fanyar shakespeare-i humort hiányoljuk. A rendezői elképzelés szerint Breéhtre emlékeztető songéneklés, deklamálás elfedi a szöveget, amelynek éppen értelmező funkciója van. A humor forrása éppen az lenne, hogy ő Vághatja mindenkinek a szemébe az igazságot. Fölénye a tisztánlátásé és egyfajta területenkívüliségé. A dal-forma érzelmesé tette a keserű nevetést. Blaskó Péternek voltak lu- ciferi pillanatai Edmund szerepében, ám nem mindig tudta elhitetni, hogy ő a bajkeverő. Kímélnie kellett a hangerejét is. Ugyanezt kérnénk Gáspár Tibortól is (Edgar), aki meg túl daliásnak tűnt a pucér bolond Tamásként, s olykor nem ért. jük. mit mond. Igazán megrendítő pillanatai az apjával való találkozás jeleneteiben voltak. Tenyér bemászó- an ellenszenves figurát formált és jelen volt a színpadon Szirtes Gábor, Oszvald, udvaronc szerepében, Nemes és meggyőző Kent volt Újlaki Dénes. Egyértelművé, kissé egyszínűvé is tette Cornwall fejedelem figuráját Körtvélyessy Zsolt. Esz- köztelenül, de igen hasznosan, jó szerepértelmezéssel szolgálták a darabot: Csapó' János (Nemes), Major Zsolt i (burgundi fejedelem), Jan- | esik Ferenc (tiszt), Szabados j Ambrus (aggastyán) és Bá- i nó Pál az orvos szerepében. » Minden Shakespeare-be- mutató esemény, a színház ünnepi pillanata. így van ez most is. A hatalmas (csaknem négyórás!) darab óriási erőfeszítést kíván színésztől, nézőtől egyaránt^ Meggyőződésünk. hogy a produkció az előadások során még érni, nemesedni, csiszolódni fog, s nem kíván ennyire sokkolóan hatni, hanem enged az inti- mebb, halkabb, differenciáltabb hangulatnak, határoknak is. Nem kell annyira dübörögni, csikorogni, vil- lámlani annak a viharnak, hogy féljünk tőle, hogy elhiggyük.... BORPACSI SÁNDOR műsor Fiatal muzsikusok • koncertje A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyei szorosan hozzátartoznak a város, a megye zenei életéhez. Nincs is abban semmi rendkívüli, ha avatott kezek tolmácsolják Haydn, Mozart, Albinom, Saint-Saens, Mendelssohn műveit. Ami szokatlan volt e koncerten, melyet a Molnár Béla Ifjúsági Házban tartottak, zsúfolt nézőtér előtt, hogy a szólisták fiatal muzsikusok voltak, az Egressy Béni Zeneiskola és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói. A tizenévesek számára nemcsak megtiszteltetés a Miskolci Szimfonikusok kísérete, de rengeteg tanulsággal is szolgált, mert a legtöbb növendék életében ez volt az első alkalom, amikor szimfonikus zenekarral léphetett fel. A hivatásos muzsikusok is látható örömmel vettek részt ebben a közös programban. Örültek ők is, hogy részesei a tehetséges fiatalok, a jövendő zenészei első szárnypróbálgatásainak. A zenekart. Hollerung Gábor vezényelte nagy ambícióval, ügyszeretettel és lelkesen. A közreműködő szólisták közül ketten az Egressy Béni Zeneiskola zongoristái voltak: Krausz Adrienn és Novák Anikó — tanáraik Hetényi Margit, illetőleg Zs. Nagy Mária. A többiek a Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei: Borbáth Krisztina és Mezei Rita, tanáruk D. Torma Gabriella, Szebik Ildikó é$ Barta Pálma Papp Gábor tanítványai. A zongoristák mellett két oboás és egy hegedű szakos növendék is sikerrel bemutatkozott: Kruzsely Mariann és Bakos Attila Kerényi Sándornál, Rigó János pedig Bunyák Jánosnál tanulja e nehéz mesterség titkait. Két znegjegyaés feltétlenül ide kívánkozik ehhez a ném mindennapi eseményhez. Mind a zenekar vezetője, mind a kiváló növendékek tanárai úgy gondolják, hogy ezt a kitűnő kezdeményezést folytatni kell. Azt hiszem, ennek pedagógiai és művészi haszna beláthatatlan. Jó lenne minél több növendéket ilyen zenei élmény birtokosává avatni, s minél több hasonló koncertet rendezni. A másik megjegyeznivalóm pedig az, hogy több próbát és több időt kell szánni az ilyen eseményekre. Ezzel tartozunk ennek a jó ügynek. BARTA PÉTER HÉTFŐ Kossuth rádió: 1.2.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.36: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az eimúlt hét műsorából. — 14.32: Peteiei István elbeszélése. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.Oü: Hírek. — 15.10: Énekszóval, muzsikával. — 15.28: Visz- szapillantó. — 16.00: Útközben. — 16.05: Kóruspódium. — ltí.30: világablak. — 17.00: Hírek, útközben. — 17.10- Bartók-müvek legszebb hangfelvételeiből. — 18.04: Nóták. — 1-8.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Sajtókonferencia — Borsod megyében. — 20.15: Reflex-klub. —,21.30: Vonalvég. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Halió, itt vagyok! — 23.30- A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara magyar szerzők műveiből játszik. — 24.00 : Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalcsokor. — 12.30: Hírek. — 12.33- Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Honthy Hanna hagyatéka. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Ketyeg-e még a biológiai pokolgép? — 17.30; Ötödik sebesség. — 18.30; Hírek. — 18.33: Zeneközeiben.— 19.35: Újdonságainkból. — 20.05: Duga Hona népdalokat énekel, Fábián Márta és Fábián Jolán cimbalmozik. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30; Gül Baba. Daljáték-részletek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.11: Modern írók portréi. — 13.31: Századunk kamarazenéjéből. — 15.00: Weber-operaáriák. — 15.35: Láttuk, hallottuk. — 16.00: Munkaerkölcs. — 16.30; Harminc perc beat. — 17.00: Kórusainknak ajánljuk. — 17.20* Zeneművészeti szakközépiskolások i. országos rézfúvós kamarazene-versenye, Barcs, 1980. — 17.40: Sztereó-mustra. — 18.04: Lánc, lánc, eszterlánc. Paul Evei’ac jelenete. — 18.30: Händel; Hat orgonaverseny Op. 7. — 19.00: Hírek. — 19.05: Emlékirat és valóság. — 19.35: Birgit Nilsson Verdi-áriá- kat énekel. — 20.02: A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 21.24: Schubert: A szép molnárlány — dalciklus. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, -r 17.05: Hétről hetre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés magazinja. Szerkeszti: Dobog Béla. — El szeretném mondani . . . Gyárfás Imre jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Szerkesztő: Karcsai Nagy Éva. —• 18.00: Észak-ma- gyarorszagi Krónika. (Történelem és ifjúság vetélkedősorozat Miskolcon. — Udvarias gépkocsivezetők az egri helyi járatokon.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.10: Olajtavon úszó ország. — 16.35: Békevár jubileuma. — 17.15: Paletta. — 17.45:. Telesport. — 19.35: Tévétorna. — 19.40: Esti mese. — 19.55: Hírek. — 20.0C: Röpülj páva. — 21.30: Monitor. — 22.15: Röpülj páva. — 22.35; Hírek. Szlovák televízió: 16.25: Dokumentumműsor. — 16.45: Orvosi tanácsok. — 16.50: Találkozás Karlovy Varyban. — 17.10: Katonák műsora. — 18.05: A szocialista országok életéből. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Egy kis muzsika. — 18.50: publicisztikai műsor. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az egyszerű élet tö 'énete. — 21.15; Népdalok. — 21.25: Riportmüsor. — 21.50: Huszonnégy óra a világban. — 22.03: A rendőrség nyomoz. — 22.10: Zenés műsor. — 23.05: Hírek. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20) : Haiman György tipográfus és könyvtervező kiállítása. —1 Mini Galéria (10—18): Kass János plasztikái. — Vasas Galéria (14—19): A zene világa. Bélyegkiállítás Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére. Filmszínházak: Béke (f4) : Tigriscsapáson (szí. szovjet film). — (hn6, 8) : Ellopták Jupiter fenekét (szí. francia film, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4); Zorro (francia—olasz film, III. helyár!) — (6): Egy szerelem három éjszakája (szí. magyar film). — Kossuth (f3, hn5, 7): A svéd, akinek nyoma veszett (szí. magyar—svéd film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — He- vesy Iván Filmklub (1'5, f7) : Minden rendben (szí. brazil film). — Táncsics (f4, f6, f8) : Mondd, hogy mindent megteszel értem (mb. szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Picasso kalandjai (szí. svéd film, Í4 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Szikra (5) : Fáraó I—XL (szí. lengyel film, dupla helyár!) —' Fáklya <f4): A titokzatos rendszám (mb. szí. szovjet film). — (±6): Zsoldoskatona (szí. olasz film, Hl. helyár!) — Fáklya Filmklub (f8): Minden rendben (szí. brazil film). — Petőfi <f5, f7): Modern Robinson es családja (mb. szí. amerikai film, II. helyár!) — Tapolca, Ady (7) : Keresztül a nagy vízválasztón (mb. szí. amerikai film). — Gö- römböly, Krúdy (6) ; Start két keréken (mb. szí. amerikai film). — Tokaj vendeglátohás (7): Gengszterek sofőrje (mb. szí. angol film). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Ketyeg-e még a biológiai pokolgép? — 8.57: Tánczene Moszkvából, Prágából, Szófiából és Berlinből. — 9.44: Gordonkamuzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Lend- vay Kamilló fúvósmüveiből. — 11.00: Liszt-átiratok magyar zongoraművészek tolmácsolásában. — 11.39; Az élet komédiásai. Petőfi rádió: 8.Ó0: Hírek. — 8.05: Nóták gitáron. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33; Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Balázs Árpád kórusdalaiból. — 10.45: Néhány szó zene közben. — 10.50: Délelőtti torna. — 11.00: Röpülj páva. 3. műsor: 9.00; Iskolarádió. — 9.30: Zenekari muzsika. — li.oo: Hírek. — 11.05: Dzsesszfelvéte- leinkből. — 11.35: Lehoczky Éva és Simándy József operaáriákat énekel. Televízió, 1. műsor; 8.00: Tévétorna. — 8.05: iskolatévé. — 11.00: Óvodások filmműsora. Sinnonvi Zohán regénye _____^—Panel-ha A Larsen—Nielsen típusú dán panelház tizenegy evvel ezelőtt épült; 1968. október végétől november középéig költöztek be a lakók. Tízemeletes, emeletenként tizenkét lakással, vagyis tizenegy szintjén összesen százharminckét lakás van. Ha családonként — vagy lakásonként — átlagosan csak négy embért számítunk, akkor is ötszázhüszon- nyoican élnek egy körülbelül hétszázhetven négyzetméternyi földterületen. Majdnem annyian, mint egy kisebb magyar faluban. S mintha egyetlen parasztház udvarán. Kétféle lakás van a házban; a nagyobbak az úgynevezett egy plusz két fél szobása*, és a kisebbek, a másfél szobásak. A nagy lakások alapterülete ötvenhat négyzetméter, a kicsiké negyvenkilenc. Egyszóval csupa kis lakás. A házon nincsenek erkélyek; a körülbelül negyvennyolc méter hosszú, tizenhat méter széles és harminc méter magas gyu- íásdobozt, amely mintha az egyik foszforos oldalán állna, csupán a liftakna és a tép- csőház osztja egy kisebb és egy nagyobb téglatestre. A hatalmas szürke tömböt tizenegy vízszintes fényszalag futja körül, ezek az épület egyetlen díszei: a függőleges tengelyük körül kifordítható, egymásba érő ablakok.' Végül is nem kellemetlen, nem riasztó vagy barátságtalan látvány ez az épület. Azáltal pedig, hogy a lakók teljesen önkényesen, ki-ki a saját ízlésének, bútoraik huzatának vagy szobáik harmóniájának megfelelően, tűzpirostól sötétbarnáig a legkülönbözőbb színekre lesiettek az eredetileg fehér, fényvédő függönyeiket, a ház úgy néz ki messziről, mint egy pointillista festmény. Vagyis az ember, sarkallva esztétikai hiányérzetétől, ott változtat, ahol s amit lehet. És ez akaratától függetlenül, még városképi léptékben is érvényesül. „Nem tudják, de teszik” — idézhetnénk most az ide vonatkozó tételt. A háznak két bejárata van a liftakna ' két oldalán, s a lépcsőházból jobbra-balra egy rövidebb és egy hosszabb folyosó nyílik. A rövid folyosón egymással szemben két-két nagy lakás, balra a hosszabb folyosón ugyanígy négy-négy kicsi. A szembenéző lakások tükörképei egymásnak, s egyikből a Dunára, másikból a Váci útra látni. S minden emeleten ugyanígy. A maga nemében a másfél szobás a jobb lakás. Na persze, a maga nemében! Mert ott a félszoba legalább szobaméretű, alapterülete négyszer három méter, s valahogy be Is lehet- rendezni. A fürdőszoba például jóval nagyobb, -«fújt a nagy lakásokban, igaz ugyan, x»\|>e» «zárt ott van bent a W. C.-kagyló is, és nincs külön éléskamra. Na meg a „gardrob-folyosó” egy méterrel rövidebb. Ezzel az egy méterrel — amely persze a lakás teljes szélességére értendő — hosszabbak, Illetve nagyobbak az egy plusz két fél szdbás lakások. A többi helyiség méretei, a nagyszobáé, a konyháé, az előszobáé azonosak. IF olytectjuV)
