Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-28 / 73. szám
Zebrafestők A zebra néven ismert szép, csíkos afrikai ' vadlovaknak nem sok félnivalójuk van a téltől, még az Európába szakadt állatkerti rokonaiknak sem: meleg téli szálláson vészelhetik át a zord napokat. A róluk elnevezett útburkolati jeleket annál inkább megviselik a fagyos napok: kevés éri meg közülük a következő tavaszt. Pedig nagy szükség van rájuk, legalább olyan fontosak, mint a közlekedési táblák: védik a gyalogosok elsőbbségét, figyelmeztetik az autósokat. A természettől elszakadt városi ember számára az útburkolatokat újrafestő munkások megjelenése biztosan jelzi a tavaszt, elő lehet venni a kiskabátot. A napokban városunkban is sorra újulnak meg a fehér sávok, nyilak, zebrák: előbb a legforgalmasabb útvonalakon, majd a többin is megjelenik a közúti igazgatóság holdautóra emlékeztető furcsa járműve, mely — szó szerint — elhúzza a csíkot... (Kiss József felvétele) Kertészkedökriek a janijuk Villantó Méltán kapnak megbecsülést Kiváló miskolci kisiparosok Az elmúlt öt évben végzett munkáról adott számot tegnapi küldöttgyűlésén a KIOSZ miskolci körzeti csoportja. Városunkban és' közvetlen környékén az elmúlt évben már 1879 kisiparos tevékenykedett a lakosság jobb ellátásáért. A városban előállított termelési értékhez több. mint 91, a fogyasztói szolgáltatásokhoz 87,9, : a lakossági szolgáltatásokhoz 160 millió forint értékű munkával járultak hozzá. A köz- intézmények részére végzett városi társadalmi munka értéke 1980-ban megközelítette az 1.2 millió forintot. A miskolci kisioarosok is egyre inkább érzik munkájuk társadalmi megbecsülését — mondta Kertész Márton, a központi csoport titkára. — Jó példa erre, hogy a városi tanács nemcsak új műhelyek kialakításának lehetőségével segíti őket. hanem Hejőcsabán például családi házhelyek rendelkezésre bocsátásával, kisipari negyed kialakításával is. Vagy íme egy másik példa: az elmúlt évben 62 miskolci kisiparos, mintegy 3 millió forint OTP-kölcsönt kapott tevékenysége bővítéséhez, a szolgáltatási színvonal növeléséhez. Kedvező hangot váltott ki az új kisipari ár- és bérrendelet... A küldöttgyűlés javaslatokat fogadott el a megyei küldöttértekezlet beszámolójának kiegészítésére, s végül határozati javaslatot a megyei vezetőségnek az új KlOSZ-székház éoítését segítő felhívására. Ez utóbbi határozat értelmében a miskolci kisiparosok is vállalják, bogi- 800 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik az építést. (Az egyik idős felszólaló javasolta, hogy aki már nem tud magas kora miatt társadalmi munkát vállalni, pénzt adhasson helyette.) Felszólalt a vitában Szu- chy Róbert, a Hazafias Népfront / városi titkára, aki a párt- és HNF-bizottságok nevében köszöntötte a tanácskozókat, tolmácsolta a városépítő munkáért járó köszönetét. Csatári Ernő. a KIOSZ megyei titkára meleg szavakkal gratulált a miskolciaknak ahhoz, hogy másodszor is méltók lettek a KIOSZ Országos Vezetősége által adományozott .Kiváló Alapszervezet kitüntetésre. A kitüntetést Fischer Pál, a KIOSZ országos elnökhelyettese adta át, nagy taps közepette Kertész Mártonnak. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az új alapszervezeti vezetőséget, valamint a középszervezeti küldöttértekezleten a miskolci kisiparosokat képviselő küldöttek. A KIOSZ / miskolci körzeti csoportjának titkára ismét Kertész Márton lett. Ny. I. Egy üldözött lap fúrta ngjai A Népszava történetéből A Déli Hirlap röviden megemlékezett a Népszava történetét városunkban bemutató kiállításról. A kiállítás mondanivalójának kiegészítéséül érdemes felidézni: milyen is volt hajdan a polgári sajtó- szabadság? A lap a múlt század végén igen drasztikus elnyomásnak volt kitéve a hatalom részéről. Az ország az ezeréves jubileum megünneplésére készült, kellemetlen volt minden ellenzéki megnyilvánulás, mely a vezető osztály készülődését zavarta, szóljon az az' atatósztrájkokról, a már csaknem félmillió kivándor, lóról, vagy a Bánffy-kormány politikai elnyomásáról. A Népszava 1895—1896. évi számai bátran szembeszálltak a kormánnyal, aminek következtében a kormány a sajtótörvényre hivatkozva, a lapot már a kinyomtatás előtt az ügyeletes „éjjeli ügyészszel” lefoglaltatta, enyhébb esetben az egyes cikkek megjelenését nem engedélyezte. Az ilyen előzetes biztonság mellett is előfordult a kormányzat számára nem kívánatos sajtótermék, röplap megjelenése, ezeket érintette a kitiltási rendelet. A posta hivatalos lapjában jelent meg: „A budapesti sajtóügyi vizsgálóbíró végzése szerint Budapesten a Gutenberg nyomdából kikerült Munkások, Eívtársak felhívással, aláírás nélkül közzétett kiadvány alakú nyomtatványra a sajtóügyi vizsgálatot és egyidejűleg a nyomtatvány bárhol található pel- dányszámainak lefoglalását rendelte el. Kitiltott sajtótermékek módjára ide terjessze fel.” A pesti postások nem nagyon igyekeztek észrevenni és felterjeszteni a maguk által is szívesen olvasott kitiltott, üldözött sajtótermékeket^ hiszen magük is a leg- drasztikusabb elnyomás alatt álltak és egyedül a Népszava emelt szót érdekükben; a tizenhat órás munkaidő, a napi háromszori kézbesítés, ötszöri levélszekrény-ürítés, a nyakukban hordott számozott plehtábla, a gyakori pénzbüntetés, megalázás megérlelték a pesti levélhordók és szolgák kétnapos sztrájkját, mely országos riadalmat keltett és a vezérigazgató nyugdíjazását, a pesti postaigazgató áthelyezését eredményezte. A kitiltás ellen az üldözött lapok két módon védekeztek. Vagy levélben adták fel alapot az előfizetőnek, vagy a lap nevét változtatták meg. Az első esetben a küldemény a levéltitok védelmét élvezte és csak akkor lehetett lefoglalni, ha azt a címzett az odarendelt hátósági személy előtt elfogadta, mint gyanúsnak minősített küldeményt. Ha nem fogadta el, a feladónak visszaküldték. A másik védekezési módra a Népszavánál 1896-ban került sor. A budapesti büntető törvényszék 1896. november 15-én a magyarországi szociáldemokrata párt tulajdonát képező Gutenberg nyomdában előállított alábbi lapok példányainak lefoglalását rendelte el: 1896. szeptember 25-i és ok. tóber 23-ai Népszabadság, október 2-i és 9-i Népjóléí, illetve Népjog, október 15-i Űi-Népszava, október 30ri Népakarat. E lapok az őszi országgyűlési választás visz- szaéléseit és a milleneum árnyoldalait írták meg, kíméletlenül bíráló hangon. Ennyi ellenzéki lap volt akkor Magyarországon? Távolról sem, hanem a Népsza. va ennyi néven jelent meg egyidejűleg. Ebben az időben ugyanis a Népszava havi lap volt, nem volt pénz a lap heti megjelenéséhez megkívánt lapalapítási biztosíték letételére. (Ami, ha nem tetszőt írt, büntetés fejében elúszott; ha nem fedezte a büntetést, a lapot megszüntették.) A havilapokhoz nem kellett biztosítékot letenni. így jelent meg a Népszava ugyanazon negyedévi 60 krajcár előfizetési díjért minden hónap eiső péntekjén a Népjplét, másodikon a Népjog, harmadikon az Üj-Népszava, a negyediken a Népszabadság, ha öt péntek volt a hónapban, a Népakarat címen ... DR. KA.MODV MIKLÓS Időponívállozások A tegnapi számunkban a labdarúgó NB II. mérkőzéseinek kezdési idejét 15 órában adtuk. meg. Sajnos, így van a plakátokon is. Azonban a mérkőzések — a nyári időszámítás miatt — nem 15, hanem 16 órakor kezdődnek. Kipróbálták: állja-e a földrengést? Moszkvai tudósok mesterséges földrengés segítségével .ellenőrizték egy. Moldávia fővárosában felépítendő ház földrengésállóságát. Vibrációs berendezés segítségével olyan terhelésnek tették ki az épületet, ami nyolcas erősségű földrengésnél keletkezik. A kísérlet során az egyes szerkezeti elemek terheléséről nyert információkat a tervezők felhasználják a földrengésbiztos épületek tervezésem 1. Csuhanevelő Megkezdődött a tavasz halkeltetés a halászati termelőszövetkezetek dinnyési ivadéknevelő tógazdaságában. Elsőként a legkorábban ívó halaink, a csukák mesterséges szaporításához láttak hozzá: temperált körülmények között hárommillió ikrát érlelnek a különleges kéltetöedényekben. Az első ivadékok tíz nap múlva jönnek a világra, s többségüket már néhány napos korukban elszállítják az ország tógazdaságaiba. köztük Borsodba is. A csukakeltetést követően hozzálátnak a pontyok szaporításához, az idén előreláthatóan ötvenmillió pontyivadék kerül ki a dinnyési gazdaságból. Gyümölcsfaiiltetés, szőlőmetszés Március második felében Itt van az ideje a tavaszi gyü- mölcsfaültetésnek. A gödrök készítésekor megfordítjuk a felső és az alsó talajréteget. Ilyenkor szükséges a szerves trágya, ’valamint a káli és a szupéríosz- fát műtrágya adagolasa is. Rétegesen juttatjuk a trágyát a gödörbe, úgy, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezzenek vele. Ültetés előtt a gyökereket elő kell készíteni, ami a vastagabb, vagy törött gyökérágak ollóval való visszametszeséból és a pépezésből áll. Vissza- metszéskor a vékony hajszálgyökereket érintetlenül hagyjuk. A metszés sima metsziapján gyorsabban meg. indul ültetés után a hegszö- vetképződés és ezzel együtt a járulékos gyökerek kialakulása. A megmetszés után következik a pépezés. A pép földből és vízből áll, de jó, ha teszünk hozzá a talajférgek elpusztítására megfelelő mennyiségű Basudint vagy Salitiont. Ültetéskor alaposan a fák gyökereihez tapossuk a talajt, hogy a gyökérágak és a talajszemcsék között levegő és hézagok ne maradjanak. Márciusban végzett telepítés után iszapoló öntözés szükséges, ez elősegíti a gyors gyökérezést. Most oltsuk át gyümölcsfáinkat. A február végén, március elején megszedett oltóvesszőket szabdaljuk háromrügyes darabokra. Idősebb fáknál a héj alá oltás vált be a legjobban; április elejéig el is végezhetjük. A frissen oltott ágat be- kötözés után még fóliával is lazán beburkoljuk. A szőlőnél a nyitással és metszéssel egyidejűleg távolítsuk el a harmatgyökereket és a nyakból előtörő hajtásokat. A metszéseknél a szőlőtőkéken különböző hosszúságú termőrészeket hagyhatunk meg. Rövid csaposnak nevezzük a 2—3 rügyes vesszöré- szeket: a hosszú csapos, 6—8 rügyes: a félszálvesszőkön 10 -J-12 rügy, a szálvesszőkön már ennél is több rügy helyezkedik el. Egyes szőlőfajták bőventermőek, ezért rövid csapon is kielégítő termést adnak, míg mások csak hosszú csapokon vagy $zál- vesszőn teremnek eleget. Ezért a telepített fajták termőképességével már idejében meg kell. ismerkedni. Egy-egy tökén, erősségük szerint 10—50 rügyet hagyhatunk meg. Arra kell ügyelnünk. hogy a termőcsap a lehetőség szerint előző évben fejlődő, erőteljes vesszőn, ún. cseren legyen. Az idősebb tőkerészeken ugyanis kevésbé termékenyek, mint a cseren levők. A szőlőt éppenúgy váltómetszésben részesítjük, mint az őszibarackfát. Minden termőcsap alatt hagyunk egy rövid csapot, mely az ugar szerepét tölti be. Az ugarcsap a következő évben csercsáppá vastagodik, a rajta levő két szemből fejlődött felső Vesszőn, a termővesz- sző, az alsó pedig az ugarvessző. Miután a felesleges vesszőket eltávolítottuk, arra törekedjünk, hogy a termő- és az ugarcsapok a tőkén vagy a lugaskaron egyenletesen helyezkedjenek el, nehogy a belőlük fejlődő vesszőkés fürtök egymást akadályozzák, vagy beérésüket gátolják. Számos különféle szőlömű. velési módot ismerünk. Bakművelésű szőlőtőkén egyenletes elosztásban 4—5 szarvon egy-egy termőcsapot és egy- egy ugarcsapot hagyunk meg. A házikertekben gyakran alkalmazzák a legyezöművelést. Ez nem más, mint egy síkban kiterített bakmüvelési mód. A különböző magasságú kordontőkék karjait fokozatosan alakítjuk ki. Ha a kordonkarok , felkopaszodnak, akkor azokat leválthatjuk. ezért a metszésnél neveljünk egy tartalék hajtást, biztosító hajtást. A biztosító csapból nevelhetjük az elöregedett kordon pótlására az új termőrészt. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök
