Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-25 / 70. szám

Gyár és i skoici Ki következik? Öt évvel ezelőtt szocialista együttműködési szerződést kötött a Diósgyőri Gépgyár és a Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskóla. A gyár és a tanintézmény képviselői tegnap a DIGÉP-ben Mónus Antal személyzeti és szociá­lis igazgató, Szarka János személyzeti főosztályvezető, illetve dr. Kálmán András igazgató és Kalas Imre mű­szaki igazgatóhelyettes veze­tésével értékelték a szerző­désben foglaltak megvalósu­lását. majd megbeszélték az újabb öt évre szóló szerző­dés tartalmát. Ezt néhány hét múlva írják alá. Utánpótlás, 69 éve j(c A gépipari szakközépiskolában egyre korszerűbb géppark segítségével (már van CNC-esztergagépük is...) oktatják a holnap szakmunkásait, a leendő középvezetőket. Közülült sokan a Diósgyőri Gépgyárban helyezkednek el. (Kerényi László felvétele) Jó dolog — hangzott el a tegnapi értékeléskor —, hogy a kölcsönösen vállalt kötele­zettségek többsége teljesült. Va « y lehetőségek Pro—kontra fogalmazták meg tegnap a tárgyaló felek a továbblépés teltételeit, igé­nyét, s kiderült, hogy az együttműködésnek tág lehe­tőségei kínálkoznak a VI. ötéves tervidőszakban is. A DIGÉP egyre több, jól kép­zett szakmunkást, középká­dert igényel, f. tanintéz­mény pedig újabb „oklatási- reform-váltások” előtt áll. (Dr. Kálmán András meg is jegyezte: éz lesz a 9. a tíz éve tartó igazgatóskodásá­nak ideje alatt...), amely­nek megvalósításához jól jön a gépgyár támogatása. Jö­vőre a szakközépiskolában gépszerkesztői tagozat indul, amely technológusként is foglalkoztatható, középvég­zettségű szakembereket ad­hat a gyárnak. Igény is van rájuk, már az elsőévesekkel szerződést kötnek — ha a diákokban is meglesz a haj - landóság. Vagy: 1982-től megváltozik a technikuskép­zés: az egységes középiskolai oktatás nappali tagozatos hallgatói, ha nem mennek egyetemre, főiskolára, az V. évfolyamon technikusi képe­sítést szerezhetnek. A DIGÉP rájuk is vár, sőt a gyári dol­gozók közül is mintegy 150- en szereznek majd techni­kusminősítést 1985-ig (az V. ötéves tervidőszakban 132 volt a számuk). Ismét más problémák: a DIGÉP-nek sürgősen szüksége van a nagy termelékenységű NC-gé- peket kezelő és javító szak­emberekre, amelyek képzé­séhez a gépipari szakközép sokban hozzájárulhat. A DI­GÉP viszont a kooperációs kapcsolatokon belül olyan bérmunkát adhat a tanintéz­ménynek, ami pénzt is visz a konyhájukra, a tanulókat megismerteti a gyár munka­darabjaival már jó előre, ám a DIGÉP-en is segít, hiszen a tanulók által megmunkált termékeket közvetlenül hasz­nosítják. Mindez csak néhány példa a szerződésben rögzített sok­sok lehetőség közül, hiszen. nem is említettük még a tár­sadalmi együttműködés va­riációit ... Teljes az egyetértés Legyen valóban, komple­xen, minden tekintetben a Zalka Máté gépipari szak­közép a DIGÉP középfokú szakemberutánpótlásrbázisa; legyen a gyár minden vo­natkozásban az iskola támo­gatója, ne csak néhány gyá­ri vezető érezze magáénak a gépiparit, hanem az egész kollektíva — hangzott el a véleménynyilvánítások so­rán. Vagyis: teljes az egyet­értés gyár és iskola között. S ha ez a gyakorlatban is gyümölcsözik a most követ­kező öt évben, vagy az utána következő tervciklusokban, ipar és oktatás egyaránt jól jár, nemkülönben a népgaz­daság, amely egyre több jól képzett szakmunkáshoz, kö­zépvezetőhöz jut. A Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola delegációját délután fogadta dr. Énekes Sándor, a DIGÉP vezérigaz­gatója, majd a gépgyáriak vendégei megtekintették a DIGÉP tanműhelyét és a K- egység egyes üzemeit. (nyikes) Miskolc város tavaszi nagy- takarítása megkezdődött. A takarításhoz alkalmi munka vállalókat felveszünk. Kérjük a város lakosságát, hogy ezen munkákra minél nagyobb számban jelentkezzenek. Felvételi helyek: Arany Já­nos utcai faház, Búza tér, tyúkpiac, Szabó L. u.-i szolgál- íaíóház, Csabai kapu 46. sz. Avas-dél, Sályi I. u. 1. sz., Űj- győri piac faháznál, Diósgyőr, Bartók B. u. 29. Munkaidő: minden hétköz­nap 6—14 óráig, 8 óra. Munkadíj: 8 órára 110 Ft. MISKOLCI köztisztasági VÁLLALAT jjc Vékony pallón,kétembernyi magasságban. Ezért a munkáért nem jár bér Csiszolják a Galéria oszlopait Allványerdőben látja a já­rókelő ezekben a napokban a Galéria bejárati oszlopait. Csiszolókőről! gok vijjogása, porfelhő, vésőket verő kala­pácsok dörrenése szakítja ineg az erre járó gépjármuhad ál­landó áramlását. A Galéria négy oszlopa bizony inkább egy aszfalt úttest színére ha­sonlít. mint műkőből készí­tett alkotásra. Hogy az oszlopok vissza­nyerjek eredeti színüket, for­májukat. ehhez csiszolni, vésni kell, mégpedig nem is keveset. Egy állami válla­latnak ez „nem munka”, úgymond, nincs rajta külö­nösképpen nagy haszon. Mi ilyenkor a teendő? Termé­szetesen a kisiparos, bár ez nem kimondottan az ő pro­filja. Katulyák István Lillafüred alsó-hámori részén lakik, ott van a műhelye, am az elmúlt évben skoszor láttuk a város emlékműveinek restaurálásá­nál segédeivel együtt. — Tavaly a Hősök temető­jében az emlékművet újítot­tuk fel, de számos. 1919-es veteránról elnevezett utca kopott névtábláját is olvas­hatóbbá, szebbé tettük. Idei első nagyobb munkánk a Ga­léria négy bejárati oszlopá­nak újjávarázsolása. Halász Józseffel és Pásztor Zoltán­nal, a segédeimmel csiszoló­korongokkal, miniatűr légka­lapácsokkal leszedjük a szennyeződést az oszlopokról és a bejárat feletti rozettát is megtisztítjuk. Tegnapelőtt kezdték meg az oszlopok kezelését, és még legalább egy hétig el­tart a munka. Ez idő alatt ingyen dolgoznak a város, és mindannyiunk javára. Nem órabérért, nem köszönetért, a jelenben gyökerező jövőért teszik, amit vállaltak ... (sólymos) + Néhány nap múlva új színt kapnak a Galéria piszkosszürke bejárati oszlopai A gépipari tanintézmény és a DIGÉP, illetve jogelő­deik az iskola megalakulá­sától, vagyis 69 éve élnek, működnek egymás közelsé­gében a városon belül. Az iskola mindig is fontos után­pótlásbázisát jelentette a gépgyárnak. A lassan hét év­tizednyi idő alatt a DIGÉP szakembereinek ezrei végez­tek a gépipariban, szereztek itt középfokú végzettséget, alapozták meg későbbi, ma­gasabb szintű tanulmányai­kat. A DIGÉP-ben jelenleg dolgozó több mint 400 gé­pészmérnök és több mint ezer technikus közül is so­kan voltak a gépipari szak­közép, vagy előde hallgatói. A közelség és az egymás­rautaltság — hiszen míg egy­felől a tanintézmény után­pótlásbázis, másfelől a gyár az oktatás segítője — szoros kapcsolattá fejlesztette az együttműködést, amelynek alapelveit 1976. április 26-án szocialista szerződésben is rögzítették. Ez kiterjedt a szakember-utánpótlás bizto­sítására, a társadalmi tanul­mányi ösztöndíjszerződések­re, a kötelező szakmai gya­korlatra, az esti,'levelező ta­gozatos képzésre, a techni­kusminősítő és egyéb szak­mai tanfolyamokra, sőt még a bérmunkában testet öltő kooperációs kapcsolatokra is. Katulyák mester, a kövek, űkövek, márványok és tár- dalmi munkák értői* Honvédelmi nevelés magasabb szinten o Beszélgetés az MHSZ városi titkárával Az MHSZ tartalékos- és lövészklubjainak összevoná­sával Miskolcon is létrehoz­ták a honvédelmi klubokat. A számuk 90, s kívülük még összesen 12 szakági (könnyű­búvár, modellező, rádiós) es versenyiövészeket képző mi­nőségi klub működik a vá­rosban. E klubok taglétszáma a lakosság több mint 3 szá­zalékát teszi ki. Az átszer­vezéssel kapcsolatban kérdé­seket tettünk fel Viskevics Elemérnek, az MHSZ városi titkárának. — Mi tette szükségessé a honvédelmi klubok létrehozá­sát? — Jó néhány munkahe­lyen, elsősorban közép- és nagyüzemeinkben, két-három vagy ennél is több tartalé­kos- és lövészklub műkö­dött. Ezek vezetőségei egy­mástól függetlenül tevékeny­kedtek, s ez a „szétszórtság” kevésbé tette lehetővé, hogy a klubtitkárok egyenlő part­nerei legyenek vállalatuk gazdasági és politikai veze­tőinek. Velük a honvédelmi klubtitkárok együttműködése mindenképpen gyümölcsözőbb lesz. Annyival is inkább, mert e tisztséget olyan elv- társak töltik be, akik a hon­védelmi munkában gazdag tapasztalatokkal rendelkez­nek, ráadásul a legtöbb mun­kahelyen a gazdasági vagy a politikai vezetőség tagjai is. Indokolta a honvédelmi klubok megalakítását az is, hogy eddig a tartalékosok és a lövészei* tevékenységében bizonyos „átfedés” volt ta­pasztalható, nem beszélve az erők szétforgácsolódásáról. Az előzőek klubjaiból jó né- hányan részt vettek a lövé­szek versenyein, s az utób­biak klubjaiban is több tar­talékos axadt. Ezután a hon­védelmi Klubokban, szintén tapasztalt vezetők irányításá­val, kiilönszakosztályukban fejtik ki tevékenységüket. Egymással azonban szorosan együttműködnek, ami a mun­kahelyükön folyó honvédelmi munkát kétségtelenül maga­sabb szintre emeli. — Az átszervezés érinti az MHSZ nagyüzemi vezetőségei­nek tevékenységét? — E testületek továbbra is a városi vezetőség irányításá­val végzik a hatáskörükbe tartozó területen az MHSZ- munka közvetlen szervezését, feladatainak meghatározását, s ezek megoldásának ellen­őrzését. A honvédelmi klu­bok jellegéből adódóan ter­mészetesen más vezetési mód­szereket kell alkalmazniuk, mint korábban. Ez az, ami részükről változtatást igé­nyel. Egyébként öt MHSZ nagyüzemi vezetőség van Miskolcon. Az LKM-ben, a DIGÉP-ben, a MÁV-nál, s 12 építőipari, valamint 18 szol­gáltatóipari vállalat rendel­kezik egy-egy közös nagy­üzemi vezetőséggel. — Van olyan terület, ahol nincs az MHSZ-nek ilyen csúcs­szervei — Igen. Munkálkodunk már azon, hogy létrehozzuk a hatodik ilyen vezetőséget is. Nem „nagyüzemi” lesz, de ugyanolyan feladatokat kell megoldania, mint az emlí­tett öt vezetőségnek. Arról van szó, nogy a honvédelmi törvény előírja: közép- és szakközépiskoláinkban, vala­mint szakmunkásképzőink­ben a tanulókat megfelelő honvédelmi nevelésben, ka­tonai előképzésben kell ré­szesíteni. A pedagóguspálya azonban tudvalévőén „elnői­esedett”, így katonaviselt férfipedagógusok híján, a képzés nehézségbe ütközik. AZ MHSZ lövészklubjai pat­ronálták ugyan ezeket a Tanintézeteket, támogatásuk azonban, érthetően, nem hozta meg a szükséges ered­ményt. S a honvédelmi klu­bokkal szemben támasztott magasabb követelményeknek még kevésbé felel majd meg a segítésnek ez a módja. Szövetségünk városi vezető­ségének tanácsadó testületé ezért javasolta a nagyüze­miekhez hasonló középisko­lai csúcsszerv létrehozását, amely egyébként a maga nemében első lenne az or­szágban. Az illetékesek egyetértettek a javaslattal, ám még van mit tennünk annak megvalósításáig. Ügy tervezzük, hogy a következő tanévben már a szóban levő vezetőség irányítja közvetle­nül középiskoíás és szak­munkástanulóink honvédelmi nevelését T. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom