Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-24 / 69. szám

tk Az intézetben minden hangszer ismeretét el lehet sajátítani, a vonósoktól a rézfúvósokig A névadó: Bartók Béla A zene szakma is A belvárosban levő szép tér melleit álló intézményre méltán volt mindenkor büszke a város. 192ti és 1927 között Welder Gyu­la tervei alapján, a Papp és Sin­ger miskolci cég építette a vá­ros zenei műveltségének ápolá­sara. Az akkor zenekonzer-vató­riumnak nevezett iskola az el­sők egyike volt az országban. Tanárai országszerie közismert* zenepedagógusok, művészek vol­tak. Ha valamire büszke lehet Miskolc városa, akkor a mun- káshagyoRianyai mellett minden bizonnyal a zenei múltja az. Az intézmény neve többször válto­zott az elmúlt fél évszázad alatt, alapfunkciója azonban nem. Je­lenleg a nyolc osztályban mint­egy 200—210 középiskolás tanulja 13 hangszer (beleértve az iitös hangszercsoportot is), a magán­ének és az elmelet alapelemeit. Alapelemeket írunk, mert noha a zene művészet, lényegét te­kintve ez is szakközépiskola, szakmai képzés folyik itt. Az intézmény regionális jellegű, Bor- sod-Abaúj-Zemplén mellett még Heves és Nógrád megyékből is jönnek növendékek. Közismereti tantárgyakból érettségit kapnak, mint más középiskolákban, az egyes hangszerek ismeretéből pedig szakvizsgát tesznek. Mi, a nem zeneértő laiku­sok mindig irigykedve cso­dáljuk azokat, akik értik és művelik is a zenét. Különö­sen áll ez századunk nagy zenegéniuszára, Bartók Bé­lára. Az évforduló apropó­ján róla, a szakközépiskola névadójáról beszélgettünk az intézet igazgatójával: Finta Gáborral, Virág Endre és Vrana József tanárokkal, akik már 15 évvel ezelőtt is az intézetben tanítottak. Vrana József így idézi fel a történteket: —■ 1956 tavaszán, Bartók születésének 75. évfordulójá­ra emlékhangversenyeket rendeztünk. Ekkor határozta el a tantestület, hogy isko­lánk Bartók Béla nevét ve­szi fel. Közben előkerül az 56-os március—áprilisi koncertso­rozat meghívója. Mottóként Kodály A zene mindenkié című művéből idéztek két mondatot: „Bartók diadal­mas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden té­nyezőnek.” — Mennyire valósult meg ez a célkitűzés az iskolában? — kérdezzük Virág'Endre tanár urat, aki 26 éve tanít az iskolában. — A változást talán éppen ezzel a műsorral tudjuk il­lusztrálni. 1956 tavaszán ép­pen itt, Miskolcon adták elő először Bartók két zongorá­ra és ütőhangszerekre írott Szonátáját (Galánffy Lajos 1. zongora, G. Tóth Adél 2. zongora), valamint a Gyer­mekeknek és a Mikrokoz­mosz című sorozatot. Ez ak­kor újszerű volt, ma már tananyag. A tanári kar, te­hát a zenei szakemberek már akkor is elismerték Bar­tókot, a közönség azonban még kevésbé ismerte... Hogy mit jelent nekem Bar­tók? A mai ember hangján szól. Sokan hűvösnek, ki­mértnek tartják, pedig érzel­mileg túltelített, rengeteg panasz, érzelmi rezdülés szó­lal meg műveiben. Az egye­temes emberhez szól, mai nyelven. Ma már természe­tesnek érezzük a diszharmó­niáit is. Minden zseni a sa­ját kora előtt jár, meg kell érteni, fel kel) nőni hozzá, s ez bizony időbe telik. De figyelembe kell venni, hogy a magyar zenei műveltség több száz évvel lemaradt az európaihoz képest. A zenei nevelés .feladata — többek között — behozni ezt a le­maradást. A zene, amely lé­nyegében érzelmeket közve­tít, nagy fegyelmet, pontos­ságot, érzelmi gazdagságot követel meg a növendékek­től. Hajdani mesterem ezt így fogalmazta meg: „A jel­lem adja a tehetséget, a te­hetség a sorsot.” Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit jelent Bartók a mai fiatalnak. Szántó Anna- mária másodikos zongora­szakos hallgató tagja annak a csapatnak, amely meg­nyerte az iskolában rende­zett Bartók műveltségi ver­senyt. — Minden jó zenét szere­tek. Hogy mi a jó zene? Er­ről már könyveket írtak. Ügy gondolom, hogy minden zenésznek kötelessége a XX. századi magyar zene hatal­mas egyéniségeit megismer­ni. Magyar zenész nem lehet meg Bartók ismerete nélkül. Mélyen megismerte és kife­jezte saját kora világképét. Ezt írta: „Nem tudok olyan zenét írni, ami nem fejez ki semmit...” Ez a mi Bartók műveltségi versenyünk való­ban a zenére, a megértésre koncentrál. Az egyik kérdés például A kékszakállú her­ceg vára című opera zenei kifejezőeszközeire vonatko­zott. A világosságot a C-dűr, a sötétséget a fisz-moil hang- zatok fejezik ki. A másik feladat az volt, hogy lapról énekeljünk el egy Bartók ' népdalfeldolgozást... Érett­ségi után az Akadémiára szeretnék menni, egész éle­temben zenevei logok foglal­kozni. A zenét mint szakmát, meg kell tanulni, de nem lehet csak munka. Amikor zongorázom, nem szabad érezni, hogy zongorázom. A járókelő, aki elmegy az épület mellett, mint valami hatalmas varázsaobozból, a nap minden szakában zen- gést-bongást, énekszót hall. Tizenötféle hangszer és az énekhangok adják ezt az iz­galmas hangzást. Szakmára készülnek itt is, ez azonban a legtisztább örömet adja az embernek, a hallgatónak és a zene művelőinek egyaránt. (horpácsi) A koncertterein falába az intézet tanárai és diákjai fúrták a lyukakat, hogy jobb legyen az akusztika ... (Kiss József felvételei) Juhász Jácint és Andav Györgyi J J Cé A fővárosi színészek elő­adóestjei igen népszerűek, mindig telt házakat vonza­nak. Csütörtökön este 6 óra­kor Juhász Jácint és Anday Györgyi lép fel a Vasas Mű­velődési Központban. Opera és balett Debrecenből Miskolc operabarát kö­zönsége a debreceni Csoko­nai Színház vendégjátékai révén ismerkedhet meg a zeneirodalom klasszikusaival. Legközelebb holnap este 7 órakor lépnek fel a Vasas Művelődési Központban. Csajkovszkij Jolanta című egyíeivonásos lírai operáját, valamint Bizet—Scsedrin Carmen című táncjátékát adják elő. Gershwin-est Az Országos Rendező Iro­da szervezésében ma este 7 órakor Gershwin-hangver­senyt rendeznek a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Az est ven­dégei : Moldovdn Stefánia érdemes művész, Fehérvéri Horváth Márta, Bordás György, Csányi János, Hep- ke Péter, valamint a Jákó dzsesszkvintett. Az est folya­mán levetítik Seregély Ist­ván diaporámáit is. írta!® diszkó Bern svájci kantonban a diszkóban 120 phonos hang­erőt mértek. Ez megfelel egy olyan léglökéses repülő­gép zajkeltésének, amely a táncparkett fölött dörög.’ Az egészségkárosodások elkerü­lése érdekében az üzemben tartóknak most hat hónapon beiül úgy kell megváltoztat­niuk a technikai berendezé­seiket, hogy a jövőben ne okozzanak halláskárosodást. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- mud. — 12.20: Ki nyer inat — .u.uli: TórveuyKuny v. — 12.3b: Cupiiio. z.euea ja tőit. — 14.13: Keuienes cjaioita xiutaKat énéKei, jtvcCöiies öunuor Klarinéton es tárogatón jatsziK. — I4.4u: r Inn- oiszag. —- la.üü: Híreit. — iá.iu: i) uvosinúveK. — iü.zö: Nyn.ni- KtiK. — iü.u-u: Ütközően. — ió.üj: lengjen a muzsika. — ii.őo: Hírek, ütközően. — i/.öí: luuiy Zoltán; Ljjei. — 17.ov>; ének­szóval, muzsikával. — k/Aó: A Szaoó csaiau. — 18.15: Hol volt, hol nem volt.. — 18.bu: Esti Magazin. — 19.15: Bartók, uokumeinumjáték. — 20.bt: égy ország — úton. — 21.07 r N ép­dalok. — 21.2,9: Ország, városé— 22.00: Hír ók. — 22.15: sporthírek. — 22.2u: Tíz perc /külpolitika. — 22.3u: t>arokk muzsika. — .24.00: Hírek. — u.iö: Táneúaiok. Petőfi rádió: 12.25: Ifjúsági könyvespolc. — 12.3ü: Hírek. — 12. üj: Melódiákoktól. — 12.30: éneklő iijuság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.Óv: Gordon Ligntfoot ieiveieleicoi. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nenéz. — 18.45: Dankó Pista dalai. — 19.20: Vé­leményem szerint. — 19.30. Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Fenntartott heli. — 23.00: Hírek. ■ 23.15: Gonda Janos szerzeményeiből. — 23.45: Bund- schuch István stájerciterán ját­szik. — 24.00: Hírek. 3, műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: A kamarazene kedvelőinek. — 14.28: A Hamburgi Monteverdi Kórus énekel. — 15.00: Iskola­rádió. — 15.30: Holnap közvetít­jük... — 16.00: Mi a véleményed? — 16%20: Bartók: IV. vonósné­gyes. — 16.44: Eugen Jochum vezényli az • Amszterdami Con- certgebouw Zenekarát és a Ber­lini Filnarmonikus Zenekart. — 18.20: Bemutatjuk új felvételein­ket. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Részletek Debussy operájából. Pelléas és Mélisande. — 20.37: Hangfelve- telek felsőfokon. — 21.24: Zenélő nagyvilág. — 22.04: Petrovics Emil-müvek. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: „Harmadvirág­zás.'’ Nyugdíjasok műsora. Szer­kesztő-riporter; Karosai Nagy Éva. — 17.45: Müvészportrék, színháztörténeti érdekességek. Műfaj, vagy provinciális müfaj-e az operett? Dr. Gyárfás Agnes előadása. — 18.00: Észak-magyar­országi Krónika. (Az MSZMP Ózd városi-járási Bizottsága a város és a járás mezőgazdasá- ' gának és élelmiszeriparának eredményeit, valamint a jövő feladatait vitatta meg. — Meg­kezdik az uszoda és a tor­naterem építését Rudabányán.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor elő­zetes. Televízió, 1. műsor: 16.15: Hí­rek. — 16.20: Csehszlovákia— Svájc válogatott labdarúgó-mér­kőzés. — 18.15: A repülő auszt­ráliai. Rövidfilm. — 18.30: Pan­non Krónika. — 19.10: .Tévétor­na. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Játék három percben. — 20.05: Csendes Don. — 21.05: Stúdió ’81. — 22.05: Koc­kázat. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: TéW falusi esték. — Közben kb 21.W); Tv-hiradó 2. — 22.00: Testünk. Miskolci Nemzeti Színház (?): Lila akác. — Zsebszínpad (7) J Csapodár madárka. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és munka. — Barlangkutatás Magyarorszá­gon. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10 —18): Műtárgyvédelem a nép­rajzi muzeológiában. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Korb Er- zsébet-emlékkiállítás. — Mini Ga­léria (10—18) : Kass Jánós plasz­tikai. — Miskolci Galéria (10— 18) : Iparművészeti tárgyak min­dennapi környezetünkben. — Vasas Galéria (14—19): Amatőr­fórum. Bari Árpád festményei. Filmszínházak: Béke (i4): Münchhausen báró csodálatos kalandjai. — (hn6. 8): A nyol­cadik utas: a halál (színes an­gol film, 18 éven felülieknek. HL helyár!) — Béke kamarstihcn (4): Apacsok (mb. színes NDK film). — (6) : A vőlegény 8-ko? érkezik (színes magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Kossuth (f3. hn3. 7): Balla?as (színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Hevesy ‘ Iván Filmklub (f5. !"?)? A dal ugyanaz marad (színes angol fűm. II. helyár!) — Tán­csics (5) : Pokoli torony I—II. (színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, dupla és III. helyár!) — Táncsics ka­maramozi (6): 2001 ÜrOdüsszeia I—II. (színes angol film. duote és II. helyár!) — Szikra (4. 6): Lavina (mb. színes kanadai film. 14- éven aluliaknak nem ajánljuk. II. helvár!) — Fáklya (í5. f7) : A cárlány és a hét dalia (mb. színes szovjet film). — Petőfi (f5. H) : Forgalmi du­gó (mb. színes olasz film. 14 éven felülieknek. II. helyár!) — Tokai vendéglátóház (f7) : A fá­raó I—II. (színes lengyel film). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális prog­ramok. — 8.27: Viíágablak. 8.56: Beszelni nehéz. — 9.08: Lo- sonczy György o per af elvételei­ből. — 9.49: Magyar népballadák szerb-horvát nyelven. — 9.54: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek. — Í0.05: Diákféióra. — 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10.50: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8 00: Hírek. — 8.05: Káimár Magda Planoue«+e operettieiből énekel. — 8.2<v Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek huHámhosz­szán. — 9.28: Dzse.ss*fe!vé+elek- bői. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. 3. műsor: 9.00: Közéletíség, kö­zösségi élet. — 9.Xti: Üj leme­zeinkből. — lQ.38: A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat énekel. — 11.00: Hírek. — 11.05: A fény felé merengő. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévé­torna. — 8.05: Iskolatévé. — 9.25: Delta. — 9.50: Nyugalmunk ér­dekében. — 10.15: Csendes Don. — 11.15: Dudh Kosi. Rövidfilm. Sumonyi Zoltán regénye ___°____Panelhalom Most, 1979. szeptember 14-én. pénteken, 9 óra 30 perckor, amikor a rendőrök a renitens gépkocsi-tulajdonosok autóinak elszállításán fáradoznak a szélső panelház előtti parkoló­ban, pontosan az egykori Szent László-ma- jor és Vizafogó határvonalánál — az Angyal­földnek nevezett XIII. kerületben 49 372 la­kást tart számon a Statisztikai Zsebkönyv. És ezek közül néhány száz még mindig olyant amilyenekkel a századfordulón riogattak az olvasókat. A Tripoliszt például éppen most kezdik lebontani. Na, ez a bontás nem tart sokáig, a telep szélén — amely pontosan a közép­kori Új-Jenő helyén éktelenkedik — már ott magasodnak a toronydaruk. A piros föld­kotró és szörnyeteg markológépek egykettő­re eltakarítják a cseréppel,’ kátrány papírral, bádoglemezzel fedett és hátukkal egymás­nak ragasztott proletár- és (lumpenprole­tár?!) lakásokat —, s helyükre a daruk már emelgethetik is a nyolcadik, tizedik emelet magasságáig fölfelé a félkész panelszobákat. Már ablakostul, üvegestül együtt. A Tripo- lisz régi lakóit is ilyen tízemeletes panel­házakba költöztetik, Újpalotára, Újpestre, Óbudára, Kőbányára — ahol éppen elkészült lakások vannak. Másfél szobásokba, kétszo­básokba, vagy két és fél szobásokba, attól függően, hogy melyik család mekkora lakás­ra jogosult. A családtagok számától függően. Bent van a meleg víz, a W. C.. a fürdőszoba, gáztűzhely, mindaz, amit eddig csak idegen lakásokban tapasztalhattak — s a legtöbb csa. ládot mégis szinte erőszakkal kell kiköltöz­tetni a Tripoliszból. Mert szétköltöztetik őket? Mert nem tudják már megszokni az újat, vagy nem is akarnak beletörődni, hogy minden és mindenki idegen legyen körülöt­tük? Ez is, az is lehetséges magyarázat. Tizenkét évvel ezelőtt jártam néhányszor a Tripoliszban, annak is egyetlen lakásá­ban. Első fiam születése mindössze tíz nap­pal előzte meg a gyermekgondozási segély bevezetését, úgyhogy ezzel a lehetőséggel, ha akarunk, sem élhettünk volna. Így amint lehetett, bölcsődébe adtuk, de hamar kide­rült, hogy nem jól tűri a közösséget; egy hét bölcsőde után mindig két hétig beteg volt, otthon kellett tartani, s mellette kellett ma­radni valakinek. Feleségem abban az időben a Thälmann utca és Tömöri üt sarkán álló iskolában tanított, s ott megegyezett az egyik ellenkező napszakban dolgozó takarítónővel, aki igazán csekély órabérért elvállalta a ba- by-sitterkedést.. A negyven év körüli, szikár asszony min­den reggel pontban hétkor érkezett. Fertőt­lenítő vízben kezet mosott, maszkot kötött a szája elé, fölvette a magával hozott és ke­ményre vasalt fehér köpenyt, s egy csecse- mősnővér szakértelmével és biztonságával nyúlt a gyerekhez. Az első pillanatban lát­nivaló volt, hogy nyugodtan rá lehet bízni. És mire déltájban felváltottuk, addigra rá­érő idejében a lakásban is rendet rakott. De mert ez a gyermekpásztorkodás néha hetekig is folyamatosan eltartott, s neki odahaza is volt mit tennie, egy idő után rendszert vál­toztattunk. Reggel hazavitte a gyereket, dél­után pedig az iskolában átadta a feleségem­nek. Az egyik lucskos november végi napon pedig azt javasolta, hogy vétek ezt a kis­gyereket naponta kétszer végigzötyögtetni a Váci úti villamosokon, amúgy is náthás egv kicsit, nyugodtan elalhatna náluk. A lányai is nagyon szeretik a kisfiút, eljátszanának vele, és mi csak hét végép vinnénk haza. Addig meg minden délután meglátogathat­juk, s az estéink szabadok lesznek, igazán, elmehetnénk egyszer egy moziba, színházba, mint azelőtt. Megmondta a lakcímet, és el­magyarázta, hogy a Gyöngyösi úton száll­junk le a villamosról, gyalogoljunk be a Ma­darász utcáig, s ott balra fordulva már csak néhány lépésre vannak azok az egymáshoz ragasztott kis házak. (Folytatjuk) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom