Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-03 / 51. szám

\ a(c A második géposztály győztese, a Nemes A.—Nemes A.-né páros tudta a módját a terepen és a slalompályákon egyaránt. Felvételünk a célnál, a Szentpéteri kapui parkolóban készült. IL AFIT Ralit Tanulni kell a terepet A verseny értékelésekor ki­Ha havazott is tegnap, kö­zeleg a tavasz. Az autósport szerelmeseinek versenynap- tára legalábbis ezt sugall­ja: vasárnap rendezte meg a Miskolci AFIT autós szak­osztálya az idei év első jelen­tősebb versenyét, a II. AFIT Rallit. Annak ellenére, hogy or­szágos meghívásos túraver­senyről van szó, nem tolong­tak túlságosan a jelentkezők a nevezéskor. Lehet, hogy so­kakat a viszonylag korai idő­pont tartott vissza, míg má­sok talán az időjárásban, esetleg az útviszonyokban ké­telkedhettek. Végül is 26 gépkocsi sze­mélyzete sürgölődött vasár­nap, a kora reggeli órákban ä régi tapolcai úton kialakí­tott starthelyen — többségük­ben helyiek, egy-kettő fővá­rosi volt csak közöttük —, ahonnan pontosan 7 órakor rajtolt az 1-es számot viselő autó. Ezt percenként követ­ték a többiek, hogy végigha­ladjanak a tavaly őszi, ha­sonló versenyről már jól is­mert Miskolc—Szerencs—Er- dőbénye—Ligettető—Monok— Miskolc útvonalon. A 164 ki­lométer hosszúságú távot öt kíilönpróba nehezítette, me­lyek közül kettőt terepen, hármat pedig slalompályán derült, hogy a végső sorrend valójában a terep ügyességi szakaszokon alakult ki. A he­lyezésekből is érződik, hogy a rutin sokat jelentett-; töb­ben — akik most álltak elő­ször rajthoz — vakmerőén indultak neki a tei’epen ki­jelölt pályáknak, s a nagy lendületnek az lett a vége, hogy hibát hibára halmoztak. Ugyanakkor a már gyakor­lottabb, a két tereppályát jól ismerő versenyzők higgadtan, a terepviszonyoknak megfe­lelő sebességgel autóztak — s nekik volt igazuk. Különö­sen az erdőbénye—ligettetői pályán leselkedett veszély a versenyzőkre, volt ugyanis ezen egy kisebb jeges sza­kasz, amit csak'akkor vettek ■észre, amikor megpördültek rajta. A rutinosabbak még időben korrigálni tudtak, míg a többieknek értékes másod­percekbe került a váratlan csúszkálás. A verseny egy nagy tanul­sággal szolgált a rendezők­nek s a résztvevőknek egy­aránt. Azzál, hogy a kezdő­ket elindulás előtt alaposab­ban fel kell készíteni mind pálya-, mind pedig szabály­ismeretből, mert többen vol­tak közöttük, akik — elsősor­ban a különpróbák teljesítése közben — bizonytalankodtak. nem érezték a kárát, ők vi­szont a helyezésük alapján okulhattak, hogy van még mit tanulniuk. A II. AFIT RALLI VÉGERED­MÉNYE : 700 cm-i-ig: l. Jablonkai L.— Tóth L. 210 p., 2. Bartos F.— Csontos I. 226 p., 3. Kárpáti G. —Kocsis L. 252 p. (mindhárom Trabant). 1150 cm3-ig: 1. Nemes A.—Ne­mes A.-né (Wartburg) 208 p., 2. Horváth J.—Övári Zs. (Skoda S— 105) 223 p., 3. Varga L.—Gyur- csó J. (Wartburg) 228 p. 1300 cmS.ig. í. Pacher P.—Kor­pád! Z. 193 p., 2. Bőgős S.— Bögösné Németh É. 193 p.. 3. Kövér J.—Gyetkó J. 211 p. (mind­három Lada 1200), 1600 cm3-jg: 1. Molnár G.— Molnár G.-né (Lada 1600) 199 p, 2. BOSkó I.—Nagy O. 214 p., 3. Balázs L.—Szekeres •!. 224 p. (mindkettő Polski FIAT 1500). Az abszolút értékelésben a Pacher P.—Korpádi Z. páros vég­zett az első helyen. Sílövészet, váltó Mint arról .tegnapi szá­munkban részletesen beszá­moltunk, a miskolci sílövők jól szerepeltek az országos bajnokságon, mind hosszú távon, mind épedig a sprint­bajnokságon. Vasárnap ugyancsak á Mátrában, Ga­lyatető térségében — a sílö­vészet .záróakkordjaként — a váltóversenyekre került sor. Izgalmas küzdelmek után előkelő helyen végeztek a DVTK és a Honvéd Papp J. SE sízői. Eredmények: Felnőttek, 4X2,5 kilométer: bajnok: Budapesti Honvéd, 2. DVTK ... 4. Honvéd Papp J. SE. Az ifjúságiak eredményé­ről a hét folyamán számot adunk. Cselgáncs Kecskemét adott otthont a cselgáncs ifjúsági II. korcso­portosok rangsorversenyének a hét végén. Mintegy 220-an léptek tatamira, és az MVSC- sek jól szerepeltek. Két első helyük' mellett több helyezést is szereztek. Eredmények: 49 kg: 3. Kántor; 57 kg: 3. Rózsa; 68 kg: 1. Hajtos, g. Szabó, 3. Kupecz; 75 Kg. 5. Nagy; 83 kg: l. Balogh; -f-83 kg: 3. Váncsodi. (keglovich) Röplabda NB I A második nyolc között az MVSC alakítottak ki. Az OB II Keleti csoport­jának második fordulójában két bajnokságra esélyes csa­pat találkozott. Mint isme­retes, az asztal mellett nem született döntés. A Magyar - Sakkszövetség értékelő bi­zottsága azonban döntött. Két győaelmet ítélt a Mis­kolci Medicornak, egyet a Szerencsére, ennek mások Budapesti Postásnak. így a végeredmény 7,5:6,5 a mis­kolciak javára: Az élcsoport állása két for­duló után: 1—2. FTC, Vasútépítő 19,5 —19,5 pont, f3—4. Miskolci Medicor, Útasellátó 17,5—- 17,5. Vasárnap újabb mérkőzést játszott az MVSC női röp­labdacsapata, úgyis mond­hatnánk, hogy visszavágón szerepeltek a vasutas lányok, miután pénteken ismét a TFSE volt az ellenfél. Az MVSC-nek mindkét mérkő­zésen az volt á tét, hogy az első, vagy a második nyolc csapat közé sorolják be a bajnoki eredmények alap­ján. Nos, miután pénteken 3:2-re vereséget szenvedtek a fővárosban, vasárnap hazai pályán 3:1 arányban kellett volna nyerniük ahhoz, hogy a legjobb nyolc közé kerül­jenek. Ez azonban nem si­került. MVSC—TFSE 2:3 (10, —4, —7, 12, —10) Vezette: Vigh, Újhelyi. MVSC: Urbánné, Szlovák, Pe- recsi, Leisztné, Fejes, Molnár. Csere; Laib, Pázmáncíi és Ber­ki. Edző: Ducsai Géza. Az első játszmában hamar ve­zetéshez jutott ar hazai együttes, már 11:5 volt az eredmény, ami­kor a zöld-fehérek megtorpan­tak. Az addigiak során sokat mozogtak és fizikailag is bírták az iramot, mégis csak nehezen — önmaguk számára nehezítet­ték meg — nyerték az első játsz­mát. A második játszmában azt gondoltuk volna, hogy a korábbi lendület elég lesz a győzelem­hez. Ám a hazaiak játéka szét­esett, a feladások pontatlanok voltak, a támadásokat elkap­kodták. Emellett a csapat véde­kezése is szellős, lyukas volt. A vendégek viszont átszervezték játékukat és* viszonylag könnye­dén nyerték a játszmát. A TFSE csapata a harmadik játszmában is megismételte a második játékrészben nyújtott teljesítményt, de sajnos az MVSC is, így nem csodálkozha­tunk azon, hogy a harmadik játékrészt is a vendégek nyer­ték. A szurkolók azt gondolták, hogy a vasutasok most már fel­adják a mérkőzést, nem lesz erejük újítani. Szerencsére nem így történt és a negyedik játsz­mában ismét azt az MVSC-t láttuk, amelyet az elsőben. Len­dületesen támadtak a zöld-fehé­rek, jók voltak a feladások és volt türelmük akcióik kidolgo­zására, amelyet sorozatban ér­tékesítettek is. Elsősorban Perecsi játéka di­cséretes, hiszen mind a védeke­zésben, mind a támadásban je­leskedett, szinte magával ragad­ta társait és végül is csapatának sikerült az egyenlítés. Ekkor már bizonyossá vált, hogy az MVSC elvesztette azt a reményt, mely szerint az első nyolc csa­pat között folytathatja majd a bajnokságot. Mégis megmaradt az a vigasz, hogyg esetleg a döntő játszmában felülkereked­nek ellenfelükön. Bár a vendé­gek 6:2-re elhúztak, Ducsai Gé­za, az MVSC edzőjének időkéré­se jó hatással volt a csapatra és rövid idő alatt fölzárkóztak. 12:l0-re vezetett a TFSE, aníikor sajnos lelkiekben elvesztette hi­tét a hazai gárda, s ezzel együtt a játszmát, sőt a mérkőzést is. összefoglalva: csak küzdeni tudásukért, lelkesedésükért di­csérhetjük az MVSC együttesét, úgy tűnik, a nagy idegi terhe­lést nem tudták elviselni a lá­nyok és ezért vesztesként kel­lett elhagyniuk a pályát. D. Gy. Lezárult az úgynevezett első felvonás a röplabda női iVB I- ben. Mint ismeretes, az MVSC csapata a B-csoportba került, ahol a NIM, a TFSE és a Szom­bathelyi STYL Spartacus társa­ságában küzdött az 1—2. helyért. Ennek megszerzése azt jelentet­te volna, hogy az úgynevezett „csonka” bajnokságban a leg­jobb nyolc csapat közé kerül. Azonban az eredmények ma már közismertek. Az MVSC csak * a szombathelyieket győzte le, a NIM-tői és a TFSE-től is kétszer kikapott. Így a 9—16. helyért játszhat a továbbiakban. Azt rögtön hozzátesszük, hogy ennek a csonka bajnokságnak gyakorlatilag semmilyen jelentő­sége. sincs. Elsősorban azért, mert' nem lesz kieső — lévén, hogy az NB I létszámát föleme­lik —, másodsorban azért, mert valamennyi csapat a távolabbi célkitűzéséért küzd. Fiúk! Lányok! Az MSV Hungária Jacquard Szövőgyár alkalmazza 17-30 év korhatárig azt a fiút, aki kedvet érez automata szövőgépek szereléséhez, javításához. A munkakör 3 műszakos. Kezdő fizetés pótlékkal: 3200 Ft. Szövőszakmunkássó képezzük azt a 17—30 év közti női mun­kaerőt, aki szövőátképzösnek jelentkezik, és a gyakorlati idő után szakmunkásvizsgát tesz. Kezdő fizetés 2600 Ft, pótlékkal. Betanulás után (3-4 hó­nap) teljesítménybérben 4000-5000 Ft keresetet érnek el. E munkakör 3 műszakos. Három szombatból 2 szabad. Kulturált szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk. A fiatalok szórakozását KISZ-klubunk, üdülését és sportolá­sát Duna-parti üdülőnk teszi lehetővé. Érdeklődni: Bp., Corvin krt. 5-13. 1701 Telefon: 473-925 t Sakk OB II A Szovjetunióban az utób­bi években széles körben pro­pagálják. milyen káros ha­tást gyakorol a nikotin az emberi szervezetre. E célboi felhasználják a tömegkom­munikációs eszközöket. Az intézményeknél és vállalatok­nál külön dohányzóhelyeket jelöltek ki. Néhány nyilvános helyre, így például sportsta­dionba cigarettával tilos be­lépni. Amíg a dohányzás széles körben' elterjedt, fontos, hogy csökkentsék a dohánynak az emberi szerkezetre gyakorolt káros hatását. A szovjet nö- vénynemesítők aktívan dol­goznak olyan dohányfajták előállításán, melyekben a ni­kotintartalom a szokásosnál kisebb. Jelenleg hatfajta do­hányt próbálnak ki. közöttük az ausztráliait és a Trapezon- dot, melyek mindössze 0,5—l százalék nikotint uh’talmaz- nak. A Szovjetunióban jelen­leg a különböző dohányfaj­ták nikotintartalma általá­ban 2,5—3 százalék. Csodapók Indiában felfedeztek egy új pókfajtát. A világ minden más élőlényétől abban kü­lönbözik, hogy 18 évig is el tud lenni táplálék nélkül es még mindig tovább tud élni. Dinoszauruszok halála Mi váltotta, ki a di­noszauruszok töme­ges halálát? Erre a kérdésre a legtöbb őslénykutató az ab­ban a korban bekö­vetkezett éghajlatvál­tozásra való utalás­sal válaszol, amely a geológiai rétegekből kifogástalanul bizo­nyítható. Ez a válto­zás ugyanis minde­nütt érezhető volt — mind a vízben, mind pedig a szárazföl­dön. A tintahalak, amelyek az óceáno­kat óriási rajokban népesítették be, is megérezték ezt, és ennek megfelelően a nagy tengeri hüllők is, amelyek legna­gyobb része belőlük éit. Ezt a halak vi­lágában bekövetke­zett bizonyos vál­tozások is bizonyít­ják, amelyek végül a jnagy, szárnyas ag- roszauruszok, terä- nodontok kihalását is okozhatta, ame­lyek túlnyomórészt halakra vadásztak. A szárazföldön ugyanebben az iuö- ben a dinoszauru­szok, fejlődési lehe­tőségeik határain be­lül, feltehetőleg meg­kíséreltek alkalmaz­kodni az éghajlati változásokhoz. A ne­hézségek azonban nyilvánvalóan le- győzhetetlenek vol- \ tak. Üj tájak jöttek létre. Hegyvidékek keletkeztek, új nö­vények nőttek: vi­rágosnövények, lak és cserjék, amelyek nagyon hasonlítanak a maiakhoz. Erre a teljesen új vegetá­cióra a növényevő dinoszauruszok azon­ban nem tudtak át­állni. A hegységben az őskori gigászok nem érezték magu­kat .jól. Mocsarakra és mélyen fekvő sík­ságokra volt szük­ségük. Ezek azon­ban egyre ritkábbá váltak. Ennek / az volt a követlcezmé- nye, hogy a növény­evő óriásgyíkok már nem találtak elegen­dő táplálékot, és ezért kihaltak. A növényevő di­noszauruszok eltűné­se, így például a ka­csacsőrű szauruszé, a szarvasszauruszé, és egyebeké a rabló gyíkok számára vég­zetes következmé­nyekkel járhatott, így ugyanis a hús­evők sem találtak már elegendő táplá­lékot. A dinoszauruszok kihalásánál lénj'eges szempont ezeknek az állatoknak a specia­lizálódása. Ez alatt egy meghatározott élelmezésmódhoz, magatartáshoz vagy életmódhoz való leg­messzebbmenő al­kalmazkodást értünk. Ezen környezeti té­nyezők legcseké­lyebb változása is, az ilyen specializá­lódott állatok szá­mára végzetes kö­vetkezményekkel jár­hat, mivel már nin­csenek többé abban a helyzetben, hogy alkalmazkodjanak vagy átálljanak Egy egyszer köve­tett „irányból” már nincs visszatérés. Igv ezeknek az élőlé­nyeknek a fejlődé­sében egyetlen olyan eset sem ismeretes, hogy egy egyszer visszafejlődött — mert nem használt — szerv szükség ese­tén újra kifejlődik. Itt az evolúció vagy fejlődés „visszafor- díthatatlanságáról” beszélünk. Ezért a madarak szárnyakká alakult mellső vég­tagjaikat — ^szükség esetén (lásd futóma­darak) — sohasem tudják újból elülső végtagokká fejlesz­teni. A nagyfokú spe­cializálódás' nagyfo­kú szelekciós előnyt biztosít, tehát ellen­ségekkel szembeni előnyöket, jobb vagy kizárólagos táplá­lékszerzést, védelmet stb. Egy specializáló­dott állat azonban ezen tényezők min­den, még oly kis vál­tozásával sem tud megbirkózni. Légi utakon + Az IL—76T „repülő” teherszállító A szovjet polgári repülő­gép-állomány alapját jelen­leg a jól ismert IL—62, TU— 154, TU—134 gépek képezik. Az utóbbi években a helyi légi útvonalakon a veterán AN—2 típust felváltotta a 17 személyes, turbolégesavaros L—410 gép, amelyet a szocia­lista gazdasági integráció ke­retében csehszlovák repülő­gép-konstruktőrök fejlesztet­tek ki. Ezeknek a kényelmes kétmotoros gépeknek az üze­meltetését az Aeoroflotnál el­sőként a Volga-vidék, az Észals-Kaukázus, Jakutia, a központi körzetek légi közle­kedési dolgozói sajátítottál-: el.-Nagy remények fűződnek az első szovjet széles törzsű repülőgéphez, az IL—8‘6 légi- buszhoz, amelyet az Iljusin repülőgéptervező iroda fej­lesztett ki. Fedélzetén 350 utast lehet elhelyezni. Egy­szerre két repülőgépgyár — a szmolenszki és a szaratovi — építi az első sorozatgyár­tású JAK—42 gépeket. For­galomba állításuk — ^z IL— 86 légibuszokhoz hasonlóan — az ötéves terv egyik fő eredménye. i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom