Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-19 / 65. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva— Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Megmenthető-e városunkban az európai ritkaság, a mocsári tölgv? Van egy cscdalatos fafajta, amely Európában is ritkaságszamba megy. A tudomány Quercus Palustris néven ismeri, közönségesen pedig mocsári tölgyként emlegetik. Szakemberek szerint az oligocén földtörténeti korszakból maradt ránk mutatóba néhány kései utód. Hazánkban alig több mint tucat, Miskolcon egyetlen van belőle. S azt az egyet is pusztulás fenyegeti. Ki akarják vágni. A Tas utcai lakók telefonáltak szerkesztőségünkbe tegnap délben: próbáljunk tenni valamit, különben ma reggel 7 órakor földig darabolják a sudár tölgyet, amely a Tas utca 7. számú ház előtt díszük évtizedek óta. Tulajdonképpen hinni sem nagyon akartuk a hirt. A kertészeti vállalatnál azonban megerősítették: valóban igy lesz, a városi tanács építési és közlekedési osztálya rendelte meg tőlük a botanikai ritkaság kivágását... Vajon mit tud erről az elsőfokú természetvédelmi hatóság városunkban? Kiderült: semmit. A mocsári tölgy furcsa módon nincs védelem alá helyezve. Ilyet nem kértek tőlük a Tas utcai fát illetően. Az építési osztály kertészmérnöke másként tudta: pár évvel ezelőtt szakbizottság terjesztett elő javaslatot a védetté nyilvánításra. S hogy miért is kellene kivágni ezt a ritka természeti értéket? Mert a tulajdonos, akinek az ingatlana előtt felnőtt, veszélyeztetve látja általa házának állagát, s kérte: vágassa ki a város a falakat repedezíető gyökérzet miatt. Évek óta tart körülötte a kötélhúzás. Szakvélemények születtek ügyében, miután az építési és közlekedési osztály elutasította a kérelmet. A szakvélemények ellentmondásossága nehezítette a helyzetet. S nyilván valami olyasmi is — ez már a magunk véleménye —. ami általában tapasztalható, ha természeti érték mentéséről van szó: nehéz megértetni, hogy az ilyesfajta veszteséget nem lehet csupán forintokban mérni. Ha már a forintoknál tartunk: ennek a fának a becsült értéke sem csekély, 30 000 forintra taksálják. (Ennél több lehet, kevesebb semmiképp!) Igaz, ahol mondjuk milliókkal gazdálkodnak, ott csepp a tengerben. Csakhogy ily esetben ez vitathatóan lehet pénzkérdés. Nem is az. Hiszen végül is a varug _ úgy tűnt eddig! — lemondott róla, vállalva pluszként a kivágásával járó költségeket. (Daruskocsi nélkül bajos volna elpusztítani e tölgyet, s a kocsit is bérelni kell hozzá, nem szólva az egyéb feltételekről.) Kevés lenne a hely ezen az oldalon — talán az egesz lapban is — arra, hogy leírjuk: hány telefon, mennyi kölcsönös gyözködés árán sikerült elérni, hogy elhalasszák az európai ritkaság kivágását. Hogy ismételten és szakemberekkel vizsgáltassák felül a döntés, amely — ha úgy tetszik — a parlament által jóváhagyott természetvédelmi törvény ellenére van Jóllehet, minden szakember biztosított bennünket róla: vérzik a szivük ezért a ritka kincsért, csupán annyit sikerült tehát elérni, hogy a Quercus Palustris haladékot ka- nett Hoffv véglegesen meg lehet-e menteni, lapunk zártakor még kétséges volt! (radványi) Oh, miskolci mozik! Az utóbbi években visszatérő téma városunkban, hogy egyre kevesebben látogatják a mozikat. Szó ami szó. én magam is egyre kevesebbet járok moziba, idén először a napjainkban vetített, négyszeres Oscar-díjas filmre váltottam jegyet, de tálán egy évnek is el kell telnie, míg újra rászánom magam hasonlóra. Ennek több oka van. Az egyik: ma már, a televízió okozta kényelem korszakában az ember meggondolja,'milyen filmalkotásért mozduljon ki otthonából. Hogy rászánja magát, ahhoz közön- ségvonzó film kell, s ha ez is megvan, akkor egy korszerű, a mai közönségigényt kiszolgáló filmszínház. Sajnos, Miskolcon az utóbbiról nem beszélhetünk, talán csak arról, hogy a miskolci mozik még soha nem voltak — enyhén szólva — ilyen alacsony színvonalon, mint manapság. Noha a belépőjegyek árai itt is emelkedtek, de ennek fejeben a mozilátogató vajmi keveset kap. Például ma már a legelemibb igény — még nyári időszakban is — a ruhatár. Ezzel sem a Kossuth, sem a Beke filmszínház nem rendelkezik. Áldatlan állapot, hogy a mozilátogató egy kétrészes filmnél kabáttal, esetleg vi2es ernyővel vagy tás- kával-csomaggal a kezében üljön végig a kényelmetlen, szűk támlásszéken több órát. A mozik előcsarnoka — főleg a Kossuthé — kétes elemek háborítatlan találkozó- vagy búvóhelye. Kanda- lírozasukat az előadások alatt is űzik, közbekiabálásaikkal, otromba megjegyzéseikkel zavarják a nézők szórakozását. Régebben volt rendőri ügyelet a mozikban, s kiemeltek a széksorokból a rendbontókat. Ma ez sincs ... Rendet kellene teremteni hát a miskolci mozik háza táján. Tatarozni a belső leránt, s ahol lehet, ruhatár, büfé, esetleg mesemozis gyermekmegőrző létesítésével tenni vonzóvá a széles tömegek számara filmszínházaink látogatását. Ha ráadásul az előcsarnokok rendje, az előadások zavartalansága is biztosítva lesz, s netán a nyikorgó, agyonhasznált széksorok is kicserélődnek, akkor lassan-lassan visszatér a közönség is. Haffner Károly Miskolc Sártenger a Gyermekfoglalkoztató Hova tegyem a gyerekem a vakációban? — panaszkodott több olvasónk. Nos. örömmel adhatjuk hírül, hogy a tavaszi szünetben a Vasas Művelődési Központ napközis gyermekfoglalkoztatást tart. Április 6—11. között a gyerekek felügyeletét pedagógusok látják majd el, s napi 30 forint térítési díj ellenében reggeliről. tízórairól, ebédről is gondoskodnak. Reméljük, több művelődési intézmény követi példájukat. A másik aknafedö is lesüllyedt... A miskolci rádió Fórum-műsorában már szó volt a Szabó Lajos utca—Tízes honvéd utca kereszteződésében levő, két éve lesüllyedt vízakna helyzetéről, az azóta lezárt területről és arról, hogy mi lesz, ha a másik, szomszé- los aknafedö is lesüly- lyed? Nos, azóta a másik xkna is lesüllyedt már, lezárták tehát az úttesten a jobb oldali sávot is. Ugyanúgy, mint a másikat, ,a balközépre esőt, két evvel ezelőtt. Aztán megjelentek az útépítők. Bontották a bitument, de nem az aknánál, hanem a Tizes honvéd utcánál. Négy-öt napig javították az úttestet — ma már kész. Aztán lezárták a Hunyadi utcai villamos-járdasziget útszakaszát. Négy-öt napig javítottál: azt is — ma már az is kész. De mi lesz a két aknával, amelyet a forgalom elöl korlátokkal „védenek”? Vajon újabb két évig kell várni, míg végre velük is történik valami? K. Z. Miskolc, Hoffmann O. u. 27. jégpályánál )<c Pár évvel ezelőtt már szóvá tettem e rovatban, hogy vajon miért nem tiltják ki a gépjárműveket a Népkert útjairól. Azóta annyi történt, hogy kitettek egy Behajtani tilos! táblát, csakhogy azzal a gépjárművezetők nem törődnek. Esős, havas időben ezért alaposan felszántják a felázott utakat. Különösen nagy emiatt a sár a sportcsarnok mögött, a jégpályánál. Ha mással nem. néhány kocsi zúzalekkővel lehetne segíteni ezen. Mert ugyebár, ha a tiltás mit sem ér, legalább a következ-mé- nyeket enyhítsék az illetékesek. Jafctttrtk Läsetó Miskolc Tünedező márványlapok jjc Aki a Stadion étterembe jár. enyhén szólva csodálkozva láthatja az utóbbi hónapokban, hogy amit az építők gondosan elfedtek a márványlapok sokaságával, az lassan meztelenedik. Ezeket a lapokat ugyanis valaki, vagy valakik elhordják. Hogy kik és hová viszik — ki tudja. A tettesek nyilván itt is ismeretlenek. A drága lapok közül mindenesetre ma mar — szerény számításom szerint — legalább száz darab hiányzik. Nem csekély összeg a városnak, ha a pótlásukról gondoskodni kell. Jó volna tenni ellene valamit. .1. L. Miskolc Felesleges bosszúság Néhány apróság, amely jártában-keltében megüti a városlakó fülét, szúrja a szemét: A hajdani Pece-patak medre felett funkcionált két híd vaskorlátja megszakítja a Patak utca 7—9. szám előtt a járda folyamatosságát. Ezért aztán a nagy számban ott parkoló autók között a gyalogos járókelők kiKényszerülnek az úttestre. amely meglehetősen forgalmas. Enyhén szólva, emiatt olykor igencsak kellemetlen arrafelé a gyalogos közlekedés. Segíteni rajta módfelett egyszerű volna: csupán el kellene távolítani a lefedett patakmeder fölül a feleslegessé vált hídkorlátokat... Egyetlen gyógynövény-szaküzlele van a városnak. Az is távol a centrumtól. Messzire esik akár a diósgyőrieknek, akár Ifejőcsaba felöl, akár a Szentpéteri kaputól. Ráadásul megyénknek is egyetlen ilyen szaküzlete. Ügy vélem, nem vagyok egyedül az óhajjal: megérdemelne egy központibb helyet, tágasabb üzlethelyiséget ez a sokak által keresett szaküzlct. A kedvezőbben elhelyezett boltban nyilván meg lehelne oldani az ásványvizek és gyógyvizek árusítását is. Talán jogosan igényelne ilyenfajta törődést is városunk lakossága ... A hajdani Roráriusz cukrászda és Béke étterem idő előtti bontása után végre — várhatóan — szép és a Széchenyi útba jól illeszkedő épület emeltetik. Egyelőre azonban a főutcánknak eme járdaszakasza nyugodtan megérdemelné a „kutyaszorító” nevet. A kabátszaggató, s anélkül is bosszantó szűkület túlzott türelmet tételez fel a járókelőktől. Végre szót érdemelne vagy a szélesítése, vagy a megszüntetése, hiszen százezrek haladhattak már át, jól felbosszantva rajta. A gon. dalian, előre nem látó megoldások miatt lassan rossz hírünk kezd kelni... A Széchenyi út végén — a Barkácsbolt és a Híradástechnikai Műszaki Bolt felett — van egy utcai óra. Csakhogy, aki a Tiszai pályaudvar felöl érkezik, annak ez nem mutat semmit, legfeljebb egy fehér csomagolópapírt. Számlap ugyanis csak a belváros felől érkezőket tájékoztatja az idő múlásáról. Városunk kifejezetten ipari-technikai hírű az országban. Vajon miért nem értünk a precízebb szerkezetekhez? ... Minden ellenkező híreszteléssel szemben, az itt felsorolt — s fel nem sorolt — bosszúságok ellenére, szeretjük városunkat. De miért kell ilyesmikkel fölöslegesen cukkolni bennünket? T. I. Miskolc Autóbusszal az Avas-tetőre Az Avas a város tüdeje — szoktuk mondogatni, s méltán. hiszen a város kőrengetegének közepéből kiemelkedő hegy. fáinak dús lombozaiával üdítő oázisként hat. A bérházakba zárt városlakók szívesen töltenének pár órát az Avas-tetőn, ahonnan mesz- sze lát a szem, s kellemes a levegő. Ha . . . megoldott lenne az Avas-tetőre, a kilátó- térségre a tömegközlekedési eszközzel való feljutás. Lanovka hiányában ez autóbuszjárattal látszik célszerűnek. Sok-sok nyugdíjas, s a kisgyermekes szülők szívesen töltenék el szabad idejükét az Avas nyújtotta friss levegőn, zöld környezetben. Ámde kevesen vállalkoznak — vállalkozhatnak! — arra. hogy gyalogosan vágjanak neki a meredek lépcsőfokoknak. Csak a tömegközlekedési eszközök révén lehetne hat az Avas a város közkincse, a városlakók közeii kirándulóhelye. Véleményem szerint a Tanácsház téri parkolóhelyről lenne célszerű indítani az avasi kilátóhoz járatokat. Esetleg mikrobuszok beállítása is megoldaná a régi igény kielégítését. Akkor is megérné, ha csak tavasztól őszig közlekedtetnék őket. K. B. Miskolc Korlátlan veszély Több helyen lépcsők kötik össze a Szentpéteri kaput és a Katowice utcát. Állapotuk sajnos, sokfelé kritikán aluli. Felülvizsgálatukra és kijavításukra nagy szükség lenne. Különösen a Katowice utcától az ABC-áruházhoz vezető négy kis lépcső legfelső foka igen rossz, mondhatnám életveszélyes. (Az óvoda és a József Attila Könyvtár között található.) Korlátja sincs ennek az „életveszélynek”, ha tehát valaki megcsúszik rajta, kapaszkodni sem tud mibe. Testvérem kérésére írom e sorokat. Ö sajnos 95 százalékos vak lett, s csak a megszokott útvonalakon tud közlekedni. A napokban az említett lépcsőfokon kis híján szerencsétlenül járt. S nyilván nincs egyedül, akinek a testi épségét ez a lépcső .veszélyezteti. Sürgős intézkedést kérnénk az illetékesektől ! W. J.-né gimnáziumi tanár Miskolc Gyűjteményes „kiállítás’’? A Nagy-Avas alján, a Lajos sor alatt kaptam lencsevégre ezt a gyűjteményes hulladék-„kiállítás"-t. Rossz fazéktól kályhacsőig, konzervdoboztól beföttesüvegig széles skálája található itt a háztartási és egyéb hulladékoknak. Ha kivirul az idő. lassan illatozni kezd a hegyoldal ezen a tájon. A környék lakóinak, illetve pincetulajdonosainak szives figyelmét szeretném felhívni ezúton: a köztisztasági vállalat március 23-tól április 3-ig Umlomtalanítást hirdet, amikor is az összegyűjtött limlom díjtalan elszállításáról gondoskodnak. Az elszállításra az igényt a vállalatnál levelezőlapon kell bejelenteni. A hegyoldalra kiszórt limlomot természetesen illik azoknak összegyűjteni, akik odadobálták. L. József Miskolc