Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-19 / 41. szám

Garzon fiatal házaspároknak A boldogok listája Végleges lakáselosztási névsor Február 20-án kifüggeszti a lakáshívatal a végleges la­káselosztási névsort. A bol­dogok listáján szerepel az a 210 fiatal házas, akik a szá­mukra épített garzonházban — tulajdonképpen három lépcsőházról van szó — kap­nak átmeneti otthont. Átmenetit, hiszen megha­tározott összeget fizetnek be minden hónapban es mire az elotakayékossag eredménye­képpen összegyűlik végleges lakásuk „beugrója”. talán költözhetnek is. A garzon­házban töltött idő körülbelül öt év. ám ez esetleg meg is hosszabbodhat egy-kettővel, attól függően, mennyi lakást tud ilyen célra szánni a ta­nács. (Mint ismeretes, a VI. ötéves tervben valamivel kevesebb új otthon születhet állami erőből, mint koráb­ban. ugyanakkor növekszik a magánerős építkezések ará­nya.) • • Nem kevesebben. mint 800-an jelentkeztek a 210 garzonra. Nem volt tehát könnyű dolga a lakáselosztó társadalmi, bizottságnak, a !a- kashivatalnak, illetve a végle­ges névjegyzéket szentesítő végrehajtó bizottságnak, ami­kor dönteni kellett. Ha ilyen nagy az érdeklődés, akkor még több garzonhuzat kell építeni és ily’ módon megol­dódhat a > fiatal hazasok gondja — vélhetné az em­ber. Korántsem ilyen egy­szerű a dolog. A garzonla- kásbá való költöztetéssel ugyanis kötelezettséget vál­lal magára a városi tanács, így csak annyi családnak könnyítheti meg a lakás­iii dós úttörők A városi úttörőelnökség és a városi tanács művelődés­ügyi osztálya szombaton négy kategóriában rendezi meg a tudós úttörök városi vetélke­dőjét. Összesen mintegy 400, a termeszét és a tudomány iránt érdeklődő általános is­kolás méri össze tudását. A tarsadaiomkutatók a 11-es iskolában, a természetkutató úttörők a 40-es iskolában, a technikusjelölt úttörők a 21- es iskolában, míg az orosz nyelv legjobb értői és műve­lői a 30-as iskolában bizo­nyíthatják íelkészüllségÜKet. jg A városszénitök gondja, hogy az új lakótelepeken ki­ültetett facsemeték viszony- lag későn nőnek meg. E fo­lyamatot gyorsítja a föld­labdás faültetés. A Miskolci Kertészeti Vállalat az idén városunkban 1344 földlabdás fát ültet el. amelyeket külö­nös gonddal készítenek elő a mköltözésre helyzetét — addig is. amíg megkapja a vegieges otthont —. amennyiről adott határ­időn belül gondoskodni tud. • • Természetesen nemcsak a garzonhazak újdonsült tulaj­donosainak neve olvasható a listán, hiszen a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén döntött a tanácsi értékesité- sű, a tanácsi bér- és az OTP-ertékesitésű lakások el­osztásáról is. Az idén OTP- ertékesítésű munkaslakashoz juttatandók viszont csak áp­rilisban kaphatnak végleges választ. Az utóbbival kapcsolatban Székely László elnökhelyet­tes felhívta a figyelmet egy téves nézetre: egyes vállala­tok azt hiszik. kizárólagos joguk van eldönteni, ki kap­ja meg a lakást. Kétségkí­vül figyelembe veszik a vál­lalati szempontokat., ám a végső szó a végrehajtó bi­zottságé — a rendelkezések értelmében. így igazságos, hiszen a lakáselosztás álta­lános szempontjai minden kategóriára érvényesek. Szaniszló Bálint, a lakás­elosztó társadalmi bizottság vezetője arról beszélt, meny­nyire megnéhezítette a dol­gukat, hogy az ideiglenes névjegyzéket a lakás- és s/.obaszám pontos ismerete nélkül kellett összeállítani­uk. Ennek is tulajdonítható, hogy időközben sokat válto­zott a lista, hiszen a vártnál több a kis méretű otthon az idén átadandók között, ezek pedig nem felelnek meg a gyermekes — különösen „a többgyermekes! — családok­nak. A végrehajtó bizottság abban látja a hiba okát. hogy még mindig nincs kellő össz­hang a tervező, beruházó és lakáselosztó szervek között. Ezt az együttműködést, konkrétabban a lakáselosz­tók kellő időben történő in­formálását egyébként elnöki utasítás szabályozza. Nem új rendelkezésre, hanem az ér­vényben levő utasításnak a következetes végrehajtására van tehát szükség! • © 2100 kifogás érkezett az 1980. október 24-étől novem­ber 24-ig közszemlére tett ideiglenes névjegyzék ellen. (Kifogásként kezelte a la­káshivatal a garzonhózra ér­kezett 800 jelentkezést is.) Sajnos, a benyújtott kifogá­sok zöme nem volt konkrét, általában csak a lakásigény­lés évét, illetve az azóta el­telt időt vették figyelembe a reklamálók. A lakáshoz jut­tatásnak pedig ez csak az egyik szempontja. B. I>. jjc A gyümölcsöző kohászati kooperációra jó példa a drótgyár Ami ma elég, holnap már kevés Tapasztalatokban is gazdagodtunk (Folytatás az 1. oldalról) A megyei pártbizottságon tegnap tartott, nagyon is ma­teriális igényekét feszegető gazdaságpolitikai eszmecse­rén az elnöklő dr. Szeppel- feld Sándor, az LKM vezér- igazgatója lírai megjegyzése­ket tett, abban az értelem­ben, hogy költőkre, neveze­> A tehetség természetrajza (3. > ; Valamiben mindenki jobb a többinél A tehetséges emberek több­nyire nehéz emberek is: a kényszerpályákat, az ellensé­ges vagy közömbös környeze­tet, a beszűkült lehetősegeket lázadozva viselik. Szükségünk van rájuk, tehetségük kincs, mégis nehezen érvényesülnek. A társadalmi es szakma? rang­létra szamukra nehezebben mászható. Ugyan mi szüksége lehet egy tehetséges gyereknek pá­lyaválasztási tanácsadásra? Nagyon is .sok — derült ki ez őri Istvánná dr.-ral. a Pálya- választási Tanácsadó igazga­tónőjével folytatott beszélge­tő, bői. 4 tehetség csak lehetőség — Vagy túlbecsüljük a gye­rekek képességeit, tehetség­nek kikiáltva őket, vagy épp ellenkezőleg, nem ismerjük fel. melyik is az a terület, ahol valóban annak nevezhe­tők. A téves pályaválasztás azután töréshez vezet: elvész a tehetséges ember önmaga és a társadalom számára egy­aránt. Egyébként nem szel e­tem a tehetség fogalmát gyakran használni. hiszen ez csak egy lehetőség. Hogy ebből mi valósul meg az égvén és a társa­dalom számára; a/, sok min­dentől függ... Az intézetben a képességeket vizsgáljuk be­hatóan. Először részekre bont­va. s az ebből kialakuló ké­pet pontosítjuk a. személyi­ségjegyek felderítésével. így kialakul az a munkaterület, ahova leginkább beillik a vizsgált személy. Azt mondják sokan, hogv a tehetséges emberek élhetetle­nek. társadalmi beilleszkedé­sük problémás. Hogyan látja ezt a szakember? — Ma gyakorlatilag korlát­lanok a lehetősegek minden­ki előtt a továbbtanulást ti.e- tően. Épp ezért a gyerekek nagy része elvárásokkal él. a környezete iránt, a szülők többsége ezt támogatja is. A megfelelő ösztönző erő, moz­gatórugó, kényszer nélkül nem alakul ki a küzdőképes­ség. az aikalmazkodókészség, kitartás — azaz épp azok a tulajdonságok, amelyek a te­hetséges ember érvényesülé­sét elősegíthetik. Talán az iskolai nevelés te­rén is hiba lenne? Vannak korrekciós osztályok, ahol a gyenge képességű gyerekek­kel külön foglalkoznak, de nincs a tehetséges gyerekek­nek is ^ugyanilyen kiemelés­ben részük! Pedig ha gyor­sabban haladva, hasonló ké­pességűekkel nan mint nap kényszerűen összemérve tu­dásukat. tanulnának: kiemel­kedő eredmények születhet­nének . .. I ölthet követelni tólük — Ebben tulajdonképpen nem egeszen vagyok illetékes — mondta az igazgatónő —. de azt jól tudom, hogy a tan­tervek lehetőséget adnak ar­ra, hogy a kiemelkedően te­hetséges gyerekekkel külön foglalkozzon a pedagógus. Er­re valók a kiegészítő anya­gok. pluszfeladatok, a cso­portfoglalkozások. Persze sok múlik a tanító-nevelő munka* feltételem, körülményein... A tanárok és a szülők fele­lőssége egy tehetséges gyerek felfedezésében és irányításá­ban igen nagy, hiszen hoz­zánk csak igen kis hányada jut el a tanulóknak. A tehetség — bármennyire sokfele is a tudományos meg­fogalmazások sokasága — ré­gül is valami atiagon felülit jelöl. Vagy csak egy bizonyos területen, vagy sokféle tekin­tetben. Szinte minden szülő abban reménykedik: az ö gyereke valamelyik kategó­riába tartozik majd ... Megtalálni azt a pátyát... — A mi véleményünk sze­rint — mondta az igazgatónő — mindenki képes legalább egy területen felülmúlni az átlagot, olyan ember szinte nincs, akiből ez az egy plusz hiányozna. A sok területen kiemelkedő embert könnyébe felismerni, mint ezt a bizo­nyos egyet meglelni minden­kiben. Mi ezt kutatjuk annál, aki idekerül — esetleg a sok közül a legkiemelkedőbbet —. s ha ez találkozik a választót* pályával, s később a munká­val. munkakörrel, jól jár az életútján haladó ember és a társadalom is. Ez a mi célunk. Ehhez csak annyit leltet hozzátenni: a „megfelelő, ern- «bert a megfelelő helyre” köz- ' helyízű bölcsességére nem árt odafigyelni. Nemcsak a tehet­ségek, mindannyiunk érdeké­ben ,.. (Vége) KISS LÁSZLÓ tesen Jevtusenkóra hivatko­zott. Azt mondta: olyan kö­rülményeket kell teremteni, amelyek között a becsületes munka, a szókimondás, a jó ügy érdekében való harcos kiállás nem minősül bátor­ságnak, hanem általános gyakorlattá, .ter­mészetes emberi habitussá válik. Persze, voltak ennél konkré­tabb megállapítások is, s hangzottak el méretre sza­bottabb feladatok is gazdál­kodásunk hatékonyságának javítása jegyében. A példá­kéit legtöbbet emlegetett gyár igazgatója, dr. Imre Fe­renc nemcsak arról számolt be. hogy a December 4. Drót­művekben sikerült túljutnia bűvös kétmilliárd forintos termelési értéken, hanem arról is. hogyan sikerüli ki­alakítani az eredményekben is megmutatkozó kollektív fogékonyságot. A drótgyári titok, ha egyáltalán van ti­tok, a gyors reagálókészség­ben, az alkalmazkodni tu­dás képességében Keresen­dő. Igaz, a körülmények szeren­csés összejátszása is segített abban, hogy a kohászati, s az ipari ptlafeot messze meg­haladó minőségi mutatók jel­lemzik a Besenyői .úti üze­met, ám az elvitathatatlan, hogy a világpiac rapszodikus- sagara sok ötlettel,■ a meg­valósítás makacs szándéká­val, a kooperációs kapcsola­tok keresésével válaszoltak a gyár dolgozói. Az együttműködés fontos­ságáról szólt egyébként Be­led! Dezső, a Központi Bi­zottság termeléspolitikai al­osztályvezetője is. Ismertei­vé. s elismerve a magyar kohászat eredményeit, nem hallgatta el, hogy a jelen­legi kiviteli struktúra — a kohászati termeltek világpia­ci árának alacsony volta, va­lamint a koksz és a vasérc árának emelkedése mialt — nem gazdaságos és nem tart­ható fönn. Aligha lehet bíz­ni egy gyors konjunktúrában. Sokkal inkább járható út, na a kohászati termékek kivite­lénél a relatíve kisebb anyag- és energiahányadé. de na­gyobb megmunkálási fo­kú termékek kerülnek előtérbe. Ehhez minden feltétel adva . van, csak élni kell vele. Ami a kohászoknál terv, megoldásra váró feladat, az a vegyiparban már gyakor­lat. Legalábbis erről számol­hatott be Huszar Andor, a TVK vezérigazgatója. Csök­kenő létszámmal is, de olyan gazdasági eredményeket pro­dukált az üzem, amelyek nyomán egyhavi bérnek megfelelő nyereség kit'izclésere nyí­lik lehetőség. Ehhez viszont időben kellett •ébredni; akkor is takarékos- kodtak, amikor nem volt annyira szorító a helyzet, mint most; akkor is vállaltak a kockázatot, amikor a kö­zépszerűség is kifizetődő volt. Hindu r Tibor, a DIGKP brigádvezetője elégedetten nyugtázhatta, hogy a nagy múltú diósgyőri üzem a hullámvölgy után az elmúlt evet nyereség­gel zárhatta, de figyelmeztetett arra. hogy elejét k/ell venni a vasas szakma tekintélyét, presztí­zsét sújtó további devalváló­dásnak. Hasonló értelemben szólt Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazga­tója kollégáiról és a szak­máról, tűdva azt, libgy 4 a szén fölértékelődése min­denképpen javára vált a bányáknak és a bányászoknak. Az utois.ó hozzászóló Gross Károly, az MSZMP KB tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára volt. A konkrét tények és tervek ismereté­ben gazdasági tennivalóink és szándékaink politikai vo­natkozásait vázolta föl. ; Az emberekben és a íer- nu-lőkoliektivákban nagy­fokú a cselekvőkészség, s a korábbinál kritikusabb az önvizsgálatra való hajlam. Megtanultunk számolni, s ez azzal a felismeréssel járt, hogy amit tegnap tettünk/ az holnap már kevés gazdasági, szociális céljaink megvalósí­tásához. Örvendetesen meg­nőtt a vállalkozó kedv. s az ipari vezetők egyre in­kább hajlamosak az észr szerű kockázatvállalásra. Jó úton járunk, de a hala-' dást gyorsítani kell. Ez a korábbinál nagyobb feladatot ró mindenkire, bárhol dől­gozzon is. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom