Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-18 / 40. szám

Két termelőszövetkezet egyesült ★ Ez csak az első vizsga Próba bemondók Hölgyek a mikrofon előtt A legnehezebb szó a poli­propilén volt, de a jelöltek­nek meggyűlt a baja a gra­nulátummal és a zárszám­adó közgyűléssel is . . Be­szélni nehéz. Pláne, ha értő fül hallgatja, s pláne, ha vizsga van. A Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiója tegnap , a szokásosnál is nagyobb for­galmat bonyolítdtt le. Egy feljtívás nyomán' nyolcvanan jelentkeztek bemondónőnek. Tegnap reggelre várták a társaság felét, meghallgatás­ra. Öten feleltek meg. Ideges leltem Csak harmincán ültek a mikrofon elé. Tamásiné Mud- ri Sarolta is eljött, de. aztán visszalépett, s a barátnőjé­nek drukkolt. — Olyan ideges lettem, hogy nem mertem rá vállal­kozni. Ilyen állapotban csak dadogni tudok. Nem akar­tam magam leégetni. A barátnőnek, Zorányiné Ipacs Eleonórának sem sike­rült. Nem keseredett el, nem dőlt össze a világ. Jó állás várja vissza. Az igazgató titkárnője egy vegyiüzemben. — Érdekesnek tartom a rá­diózást. Szerétem a változa­tosságot ... És imádok be­szélni, Ezért is jelentkeztem. Próba, szerencse. Ez most nem jött össze. Egvtagú zsűri A harminc jelentkező hölgy mindegyike fodrásznál járha­tott előző nap. Igaz^ a mik­rofon előtt a külső nem so­kat számít, de a jó benyo­más a vizsgán csak javíthat. Kertész Péter, a stúdió mű­sortitkára, főbemondó, rop­pant készséges és figyelmes. Öt-öt rövid gépelt hírecs- két ad át az érkezőknek, s elmondja, hogy ez csak az első rosta. Az összes jelölt Borsodszl^ák Miskolcon afc A mikrofon érzékeny műszer közül mindössze hármat szándékoznak felvenni. Fél­állásban. Izgatott moraj, s a stúdió párnázott ajtaja ha­marosan bezárul az első hölgy mögött. Az egytagú zsűri. Kalmár Zsuzsa, a Magyar Rádió be­szédtechnikai tanárnője in­kább a hangminőségre figyel, mint a bakikra. Az a perdön­tő.' hogy kellemes-e a hang, helyes-e az artikuláció. — Mindenki elfogult ön- . magával szemben. A mikro­fon viszont nagyon érzékeny műszer. És a rádióhallgató füle is kényes. Itt az apró nyelvi, kiejtésben vétségek felnagyítódnak. Szigorúnak kell lennem. A második ros- ■ tán már Mattolniuk, azaz először látott szöveget kell felolvasniuk azoknak, akik most 'továbbjutnak. A mag­nóra vett felvételek Pestre kerülnek, s végül is a rádió nyelvi bizottsága dönt. Kinek jó ez? Ez volt az el­ső kérdés ... Hivatalosan 1981. januai elsejével egyesült a szirmai Üj Élet Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és a borsod- sz'ráki Bartók Béla Mezőgaz­dasági és ipari Termelőszö­vetkezei. A szirmaiak már az elmúlt év decemberében szentesítették a fúziót. Teg­nap pedig megtartották az Új Élet zárszámadó közgyűlését, s ezután jogilag megszűnt létezni Miskolc legnagyobb területen gazdálkodó önálló termelőszövetkezete. A zár­számadás után a tagok az új téesz réizközgvűlásén ja­vaslatot tettek az elnök és az elnökhelyettesek • szemé­lyére, valamint a vezetőségre. TÖKE KELL Szóval, ki is jár jól az egyesüléssel? A borsodsziráki .szövetke­zet elnöke. Botya Péter: — Az új gazdasági szabály­zók megismerése után vilá­gossá vált mind a szirmai, mind pedig a sziráki szövet­kezetben. hogy a hosszabb távú elképzeléseket csak na­gyobb tőkebefektetéssel lehet megvalósítani. A szakosított termelési rendszerek kialakí­tásához jelentős fejlesztést kell évről-évre végrehajtani, amire kis vagy közepes szö­vetkezet nem. vagv alig ké­pes. Szirmának jó földjei vannak: az aranykorona-ér- tékük magas. 2Ö koronásak. Azonban ez a jo minőségű föld kissé elhanyagolt. Cé­lunk, hogy termőerejét nö­veljük, terméshozamait az országos átlaghoz közelítsük. A szirmai területen elképze­lésünk szerint lehetőség van jelentős állattenyésztés ki- fejlesztésére. a ■ zöldségter­mesztés gépesítésére. A NYERESÉG ELLENÉRE — És mindezt mennyiért? . — Több tízmilliót szánunk beruházásra. Magtárat épí­tünk, szárítót, műanyagüze­met létesítünk, s tulajdon­képpen Miskolc zöldségellá­tásából is szeretnénk kivenni a részünket. No persze’ ez nem megy, egyik napról, egvik évről a másikra... A zárszámadáson majd­hogynem csupa jót hallott az ember. Nyereséges volt ta­valy a növénytermesztés, a tejfelvásárlási ágazat, a mel­léküzemág. Igaz, veszteség­gel zárt az állattenyésztés s a kertészet. Ezek ellenére is Szirmán 4 874 000 forint nye­reséggel könyvelték el az el­múlt évet. Miért hát az egyesülés? Öt évvel ezelőtt, 1976-ban még milliós ráfizetéssel gazdálko­dott az Új Élet. Azóta évről évre nő a nyereség. Most. hogy jó úton halad a szö­vetkezet: kellett ez? Fülöp Péter, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Kovács Mihály, az osztály munkatársa: — Kellett! Igaz, szép ered­ményeket produkáltak a szir­maiak, de látni lehetett, mint ahogy látták is, hogy a to­vábblépésre önállóan mar nem képesek. A borsodszira- ki téesz erős. itt beruházásra képes, különösen, ami a talaj javítását illeti. A városellá­tásból is kiveszi a részét, ez azonban még nem jelenti azt, hogy az idén. máris több es jobb és olcsóbb zöldség lesz a miskolci piacon. Később igen ... JÖL JÁRT MINDENKI És a szövetkezet tagjai hogy érzik most magukat? — Jó volt nekünk koráb­ban is, különösen az elmúlt néhány évben. Mindig volt pénz a zárszámadásokon. .. Úgy hallottuk, Szirákon töb­bet fizetnek . j.. Akkor mi sem járunk rosszul. Meg legalább — azt mondta az új elnök — lesz mindig mun­ka. A kertészet télen alig dolgozott, a forgácsolók is álltak, munka híján, hete­ket ... Ezek szerint mindenki lói járt. X régiek, az új gazda, s a város is. Az e°vesitett szövetkezet elnöke Botya Péter lett. I. S. — Van ennek a mesterség­nek valami varázsa. Izgal­mas érzés egyszerre sok em­berhez szólni. Névrokona, Kovács Ilona Viszont úgy, ment el, hogy nem biztatták. A Kilián la­kótelepi 2. számú óvodában várták vissza a gyerekek. Nincs elkeseredvé. — Alkalmi próbatétel volt. Nem sikerült.. . Ezután is csak a gyerekeknek mesélek. (brackó) Szalu j ka- völgyi pisztrángok Megkezdődött a pisztrángok szaporítása a Szalajka-völgy- ben, ahol a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság keze­lésében működik az ország legnagyobb hegyvidéki piszt­rángtenyészete. A mestersé­ged eljárásokkal — úgyneve­zett fejőssel — kapott ikrákat összekeverik a hímek tejével. ■ Az így megtermékenyített ik­rákból gondos ápolás mellett körülbelül negyven nap múl­va fejlődik ki a halacska. A Szalajka-völgyben az idén egymillió sebes- és szivárvá- nyos pisztrángot keltetnek. Mindent a vendégért Kempingre is adnak magánkereskedői engedélyt A magánkereskedelemről szóló 1977. évi törvény vég­rehajtására kiadott minisz­teri rendelet szerint magán- kereskedői igazolvány adható penzió és kemping üzemben tartására is. A lehetőség­gel eddig nem nagyon él­tek. Äz országban alig né­hány magánpenzió működik, magánkemping pedig egy sem. A Belkeresekedelmi Mi­nisztérium az idegenforga­lom fejlesztése érdekében, Valami varázs Kovács Ildikó, még remény­kédhet. Miskolcon műszerész egy dunántúli illetőségű vál­lalatnál. A főnöke sem tud­ja, hová tűnt délelőtt.. . Bol­dog. hogy az első vizsgán megfelelt, bár ehhez nem sok reményt fűzött, hiszen néhány napja megfázott és berekedt. Hogy miért próbál­kozott? Kertészkedők bálja Nemzetközi példa r Vasutaseszp Diósgyőrben több ezer kert­barát, kertészkedő működik a különböző szakcsoportok­ban. Egymás megismerését is szolgálja szombat este a ker­tészkedők bálja, amelyet a Városi Művelődési Központ rendez számukra 6 órától a Diófa étteremben. A bál szí­nes programot ígér. A nyi­tótáncot a Ködmön formá- ciós tánccsoport mutatja be, tíztől pedig a Miskolci Nem­zeti Színház művészei szó­rakoztatják a kertbarátokat. A Miskolcon működő esz­perantisták egyik leglelke­sebb tagcsoportja — a MÁV\ Miskolci Építési Főnökség keretén belül működnek, ám az egész csomópontra kiter­jed tevékenységük — tartot­ta tegnap beszámoló és ve­zetőségválasztó taggyűlését. A vezetőség négyéves munká­járól szóló beszámolót Ha­lász József titkár terjesztette elő. A tagcsoport — mondotta egyebek között — színvona­las, jó munkával hívta fel magára az elmúlt négy év­ben a figyelmet. Bemutató tanításaik, a szocialista bri­gádokkal és a bélyeggyűjtők­kel közös rendezvényeik, já­tékos versenyeik méltán hív­ták fel rájuk az Építési Fő­nökség, a MÁV Igazgatóság, s más eszperantista csopor­tok figyelmét. Jó kapcsolato­kat alakítottak ki a szomszé­dos Kassa, illetve lengyel helységek eszperantistáival. Tagjaik jártak Spanyolor­szágban, .Bulgáriában, Len­gyelországban. A Vörösmarty Művelődési Ház például köz­vetítésükkel alakított ’ ki jó kapcsolatot egy lengyel mű­velődési házzal. Ám nem hiányoztak a hazai rendez­vényekről, kongresszusokról sem. A debreceni országos vasutastalálkozón például ti­zenöten vettek részt Miskolc­ról. Vagy: közvetítésükkel 70 tagú lengyel népművészeti csoport járt városunkban, s innen ugyanannyian mentek oda. Kiemelkedően sokat tet­tek a 15. országos vasutas eszperantista találkozó meg­rendezéséért, amelynek vá­rosunk volt a házigazdája. A. rendezéshez, lebonyolításhoz sok segítséget adott nekik a város, a MÁV Igazgatóság és a szocialista brigádok is. Köszöntötte a taggyűlés résztvevőit az országos vas­utas eszperantó szakosztály elnöke, dr. Bácskai István is. Utalt arra, hogy a miskolci vasutas eszperantisták tevé­kenységét országosan is ki­emelkedő .színvonalúnak íté­lik meg, sőt határainkon kí­vül nagyon jó hírnévnek ör­vendenek. Nemzetközi vas­utas eszperantista körökben még ma is elismeréssel em­legetik az 1962-es nemzetkö­zi vasutas eszperantista kong­resszust, amelynek házigaz­dája Miskolc és Borsod me­gye vplt. A rendelés nemzet­közi példa lett. Elismeréssel szólt a tagcsoporti munka színvonaláról. Halász József titkár olyan színvonalas szakdolgozatot írt — mon­dotta •—, amit a jövő évi nemzetközi kongresszuson is tudnak hasznosítani. A taggyűlés elfogadta pz ez évi munkatervet, megvá­lasztotta az új vezetőséget, amelynek titkára ismét az Építési Főnökség mérnöke, Halász József lett. Ugyancsak őt választották küldöttnek a március l7i országos küldött- gyűlésre is. A taggyűlés baráti beszél­getéssel fejeződött be, ahol a meghívott vendégeknek meg­mutatták a szakosztály gaz­dag házikönyvtárát, s egyéb olyan segédeszközöket ame­lyek hozzásegítik a miskolci vasutas eszperantistákat Zá- menhof nemzetközi nyelvé­nek még jobb elsajátításá­hoz. (nyikes) az állami, a szövetkezeti kiskereskedelem és vendég­látás tehermentesítésére fo­kozottabban ösztönzi a ma­gánkezdeményezéseket. A minisztérium nemrégen ki­adott állásfoglalásában sza­bályozta e kereskedelmi- vendéglátó tevékenységet, egyúttal bővítette az üzlet­köröket, egyértelműen meg­határozta, mivel foglalkoz­hat a magánpenziós és -kempinges. A roagánpanziós legfeljebb tíz szobában szállásolhat el vendégeket. Kempingesnek az számít, aki fa házban, sá­torban helyezi el '■•endegeit, illetve , sátor és lakókocsi el- helyézésére alkalmas terüle­tet ad bérbe. A minisztérium célszerű­nek tartja, hogy a penzió legalább reggeli szolgáltatást nyújtson, s a kemping is el­lássa vendégeit. A penzió­ban. a szállóvendégeknek meleg étel — .ide tartozik a teljes napi ellátás —, üdítő ital, presszókávé minden kü­lön engedély nélkül árusítha­tó. A penziós dohány árusí­tási jogot X kaphat, s ugyancsak külön engedély alapján az étkezéshez sört, bort is árusíthat. Ha a magánkereskedői igazolvány­ban kifőzést, vendéglőt is feltüntetnek rokon szakma­ként, a penzió nemcsak sa­ját vendégeinek, hanem be­térőknek is adhat ételt: a kemping viszont engedéllyel is csak abban az esetben, ha a vendéglő a kempingen kívüli területről is megköze­líthető. A penzió, a.kemping tulajdonosa mindezeken fe­lül kaphat engedélyt „ve­gyeskereskedés” szakmára is. Ezentúl a penzió- és a kempingtevékenységre együt­tesen is kiadható magánke­reskedői igazolvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom