Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-18 / 40. szám

• Ki főzzön a gyerekeknek? • Új báziskonyha • Sok a kihasznátatlan tehetőség Tagértekezletre készül a Fehér Akác Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban tagér- lekezletet tart a Fehér Akác kertszövetkezet. Megvitatják az UNIÖ Áfész 1980. évi te­vékenységét, majd az idei feladatokat. Ezután a szak­csoport munkája kerül terí­tékre, végül, a Fehér Akác idei terveit í fogadják el. A kertszövetkezet kéri a tago­kat, minél nagyobb számban vegyenek részt a tagérte- kezleten. E^olgér vendégek városunkban Jó üveg a miskolci Nem lombikokban, kémcsövekben, hanem kondorokban, tepsikben forr. siil majd a kísérleti anyag. ,V tudós zsűri pedig farkasétvágyú lurkókból állíttatik össze. Véleményük döntően alakítja majd Miskolcon a gyermekétkeztetés jövő­jét, közelebbről azt, hogy a vendéglátóipar veszi-e át a diá­kok. családok ezreit érintő szolgáltatást. Jelenleg az általános isko­lásoknak több mint a fele, a középiskolásoknak csaknem 57 százaléka étkezik szerve­zetten, a szakmunkásképző intézetek 'tanulói pedig kivé­tel nélkül részesülhetnek eb­ben az étkezési formában. Ellátásuk szorosan kapcsoló­dik az üzemi étkeztetéshez. A vendéglátóipar szerepe Városunk vendéglátóipara mar eddig is jelentős részt vállalt a gyermekétkeztetés­ből. Különösen azóta, amióta a Miskolci Vendéglátpipari Vállalat megnyitotta a 2500 adagos Ifjúság éttermét és báziskonyháját. Csak a bá­ziskonyhából 1500—2000 adag jut nappnta a tanulóknak. A felét az étteremben fogyaszt­ják el, a többit kiszállítják gyermekintézményeknek. A vendéglátóipari vállalatok összesen valamivel több ndint háromezer adagot főznek na­ponta az általános iskolások és 260 adagot a középiskolá­sok részére. Egyéni előfize­téses rendszerben étkezik a vendéglőkben további 1200 gyerek. A fenti adatok ismereté­ben akár elégedettek is le­hetnénk, ám azt is tudni kell. hogy sem az intézmé­nyeknél működő konyhák, sem az éttermek főzökapaci- tása nincs tökéletesen ki­használva. Az előbbiek egy része túlterhelt, a tervezett­nél lényegesen több gyere­ket kénytelen ellátni, míg/a többiek összesen napi 1800 acfaggal tudnának többet elő­állítani. A vendéglátóipar szabad kapacitása pedig el­éri a napi hétezer adagot. Tovább javulnak a lehe­tőségek ebben az ötéves tervidőszakban, hiszen aTÍ-' zes honvéd utcában felépül egy 2500 adagos, önkiszol­gáló rendszerű étterem és bá­ziskonyha. mely legalább 1500—2000 adágot juttathat majd az iskoláknak.' Gyanakvás fogadta... Vétek lenne kihasználatla­nul hagyni a meglevő és ez­után létesülő konyhák teljes kapacitását, hiszen a dolgo­zó szülőknek, különösen az édesanyáknak felmérhetetlen segítséget jelent, ha gyer- 1 mekük ebédjéről, uzsonnájá- > ról viszonylag olcsón gon- ' doskodnak. Ezért született az a határozat, mely szerint a jelenlegi tervidőszakban fo­kozatosan átveszi a gyer­mekétkeztetést a vendéglátó­ipar. Nem hallgatjuk el. hogy némi gyanakvással fogadták ezt az elhatározást a szülők is és a pedagógusok is. Mi­ért? Elsősorban ezért, mert bár merültek fel kifogások egyes intézményi konyhák működése, az ott készült koszt minősege ellen, több­ségük jól ellátta1 a diákokat. Ahol lelkiismeretesen intéz­te a konyha ügyeit a gazda­sági felelős, és odafigyelt az igazgató, ott változatos volt az, étrend, sőt repeta is ju­tott a gyerekeknek. Ugyan­akkor például az Ifjúság ét­terem tevékenységében jogos kifogásokra is okot adó zök­kenők mutatkoztak koráb­ban. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának ülésén, ahol a gyermekétkeztetés jövőjé­ről döntöttek, vitát kavartak ezek a panaszok. A vála­szokból kiderült, hogy az Ifjúság étterem az utóbbi időben sokat javított az el­látás minőségén, és azóta ki­fogás sem érkezik gyerme­kektől. szülőktől, pedagógu­soktól a vállalathoz, illetve- a tanács illetékes osztályai­hoz. Óvatosan, fokozatosan 1c Tolmács nélkül is vall a minőségről a bolgároknak a ma­gyar üver (Kerényi felv.) A gyárlátogatás tapaszta­latait megerősítette a bolgár delegáció miskolci sétaja. Olyan épületekkel ismerked­tek meg. ahol külső és bel­ső térhatárolóként, illetve térelválasztóként az építők miskolci üveget használtak. Bolgár vendégek jártak tegnap a Miskolci Üveggyár­ban. Öccse László, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium nemzetközi kapcsolatok főosztályának főelőadója, bol­gár es szovjet referens: — Mind a szocialista or­szágokban. mind a 1 kapita­lista világban jól ismerik a Miskolci Üveggyár egyik ter­méket. az U-profilú üveget. Nem ritka, hogy egy-egy or­szág üvegipari szakemberei látogatást tesznek Miskol­con ... Kopcsek Imre, a gyár igaz­gatója : — Ha jól tudom, bolgár üvegipari szakemberek még nem jártak Magyaroi^zágon. Hogy miért éppen városunk­ra, esett a választás?... Gecse László: — Mint a bolgár delegá­ciótól megtudtam, országuk­ban — szovjet berendezések­kel — nemrégen épült né­hány. U-profilú üveget is gyártó üveggyár. Azonban a gyártás folyamán, különböző technológiai problémák me­rültek fél, és ezért járják a szocialista országokat. üzem. a miskolci üveggyár, de egy hagy tanulsággal szolgált: saját erőből éppúgy megoldható az automatizalás, mint központi segítséggel. Cseneva Margarita, a Bol­gár Népköztársaság Könnyű- ipán Minisztériumának fő- ^szakértője hozzátette: — Reméljük, mostani lá­togatásunk további, konkrét kapcsolatokban ölt testet. Abadzsiev Vlagyimir, a de­legáció vezetője, a Bolgár Népköztársaság Építési és Építőanyagipari Minisztériu­ma tudományos főmunkatár­sa : — Jártunk Lengyelország­ban, jártunk az NDK-ban. Sok üveggyárat néztünk meg. látogatásaink célja nem a 'bolgár import (fokozasa volt. hanem tapasztálatcsei e. Ezért jöttünk Miskolcra is. Az igazgató előzetes tá jékoz­tatása. a gyárlátogatás és a miskolci épületekbe beépí­tett U-profilú üveg arról győzött meg bennünket, hogy Miskolc (és így Mpgyai or­szág is) előttünk jár a kpny- nyűszerkezetes épületekbe beépíthető térelválasztók gyártásában. A látottakat szeretnénk otthon hasznosí­tani. Ebhez Mincsev Anton, a Bolgár Üveg és Einomkerá- mia Egyesülés főművezetője hozzátette: —, Mint ahogy ma már a gazdasági élet számtalan te­rületén igaz, így az üveg­gyártásra is áll: újat nem mutatott a lenyegeben kis A DH várospolitikai fóruma \ Kondéros kísérlet A tehetség természetrajza (2.) Itt a gyárat kell tudni! A tehetséges emberek több­nyire nehéz emberek is: a kényszerpályákat, az ellenséges vagy közömbös környezetet, a beszűkült lehetőségeket láza­dozva viselik. Szükségünk van rájuk, tehetségük kincs, mégis nehezen, érvényesülnek. A tár­sadalmi és szakmai ranglétra számukra nehezebben mászha­■ Sokszor leírták már a gyár­ról: emberformáló és -próbá­ló eiő. Kevesen akadnak, ak;knek nem ad valamit örökségül,' de olyan is kevés van, aki itt hasznos örökség­ről beszélhetne anélkül, hogy cserébe ne adott volna va­lamit: tudásából, tehetségé­ből, munkaszeretetéből. A közepesek többre mennek — A tehetség nálunk mást jelent, — mondta Kiss La­jos, a martinacélmű kiemelt üzemvezetője —, mint az egyetemen, vagy bármelyik iskolában. Itt nemcsak a szakmát, az egész gyárat keil tudni! Mindent, ami ebbe be­letartozik: emberekkel bánni, megoldást keresni néha a nehezebb körülmények közt is, 's persze egyszer -egyszer meg kell fogni a szerszám nyelét is, hiába a diploma ... Szoktuk is mondani, hogy a kezdeti időszak az idekerülő fiataloknál vízválasztó. A szokatlanul nehéz munkában ha bizonyít valaki, akkor megmarad — sőt az is lehet, hogy sokra viszi . .. A gyárban. 18 ezren dolgoz­nak, a kétdiplomás mérnök­től a segédmunkásig. Széles ’ skálája a lehetőségeknek, he­he/. választani annak, aki idegenként kerül ide. Talán mégis az jár a legjobban, aki friss tudását, tehetségét — ahogy a gyárban mondják, „a dufartor. innen" — a közvetlen termelésben pró­bálja kapriatoztatni. Persze, ha megy neki ... Űgv tapasztaljuk — mond­ta az üzemvezető —,. hogy a közepes tanulok többre mennek, talán azért is, men sokoldalúbbak, rugalmasab­bak. Itt a sok mindenhez ér­tő, széles képzettségű ember léphet a legkönnyebben elő­re. Persze kell hozzá, hogy amijye komolyan belefogott, az olyan feladat, irány le­gyen, aminek jövője van. Ehhez tájékozottság, s talán egy kis megérzés is kell. .. Ha mégsem így alakul, ak­kor muszáj támaszkodni a sokrétű képzettségre. A ko­hászok között sokan vannak olyanok, akik jó néhány munkakörben megfordultak már. de ez nem jelent ván- dormadárságot. Mindig az újat keresse A kemény munkáért vasta­gabb boríték jár elsején: a kezdő szakembereknél ez kü­lönös súllyal^esik latba. Az induláshoz, családalapításhoz kell a pénz... A tehetség diktálta munka pedig nem mindig a legjobban fizető ... — Néha, tényleg lehet ne­hezebb, „kétkezibb”, épp munkaerőhiánnyal küzdő munkakörökben ugyanannyit vagy töijbet is keresni, mint ragaszkodva a végzettség rangjához. Ez is az emlege­tett kezdeti nehézségekhez tartozik: ha hiányzik a szí­vósság. eltökéltség, ez elte­rítheti a tehetséges embere­ket is. Aztán ha újra jó le­hetőség adódik az előző he­lyen, már nehéz visszalépni űgyanoda ... Hogy .nehéz em­berek a tehetséges mérnökök, szakmunkások? Itt a kohónál fegyelem van: másként nem lehet. De javasolni, új meg­oldásokat! keresni, „nyüzsög­ni” nemcsak' lehet, hanem kell is. Volt egy fizikus... — Milyen a/ a tehetséges ember, akire a legnagyobb szükség van itt? Kicsit ed­zettebb. életrevalóbb talán, mint sok most kezdő szak­ember. De egy példa jobb lesz: volt itt a gyárban egy elméleti szakember, fizikus, akinek a munkája lehetett volna egészen „tehérköpe- nyes” is. Csak ^heteit vol­na, mert ő sokszor a hulla­déktéren kotorászott, anya­got, keresett. Mindennek utánament, ami érdekelte, a gyakorlat legutolsó fázisáig is. Egy mondatba foglalva, hogy milyen ember kell nekünk:, aki otthon van az elmélet­ben. de mindig közel a gya­korlathoz ... (Folytatjuk) KISS LÁSZLÓ Ennek ellenére csak helye­selhetjük azt a körültekintő óvatosságot, mellyel a városi tanács hozzálát a határozat végrehajtásához. Az idén kí­sérletképpen néhány kijelölt iskola etkeztetesét a Miskol-- ci, illetve a Bükkvidéki Ven­déglátóipari Vállalatra bíz­zák. Decemberben értékelik a tapasztalatokat, és csak ez­után határozzák el véglege­sen, hogy melyik vállalat, hogyan részesül majd a gyer­mekétkeztetésből, mikor ad­jak a vendéglátók kezelésé­be a gyermekintézmények­ben működő konyhákat. Az átszervezés gazdasági vonatkozásairól felesleges lenne most. beszélnünk, hi­szen ■ a közvéleményt, az ér­dekelt szülőket úgyis az ér­dekli. hogyan teljesülnek majd a minőség megtartásá­ra. illetve javítására tett ígéretek. A végrehajtó bizottság tag­jai hangsúlyozták: a gyer­mekek életkori sajátosságai­nak, igényeinek megfelelő étrendet kell összeállítani, gondoskodni kell a minőség és a mennyiség állandó el­lenőrzéséről, va vendéglátó- ipar szerződésben vállalt kö­telességének teljesítéséről. Annyi bizonyos, hogy ebben a formában gazdaságosabb­nak ígérkezik a gyermekét­keztetés — -megszűnik példá­ul -a magasabb áron történő kiskereskedelmi felvásárlás —. nagy tehertől szabadul­nak meg az igazgatók, peda­gógusok, ám mindenféle köz­gazdasági megfontolásnál főbbet nyom' a latban gyer­mekeink egészséges fejlődé­se. Ennek kell mindent alá­rendelni, amikor kimondják a végső szót, akik a szerve­zett diákétkeztetés jövőjéről döntenek. (békési

Next

/
Oldalképek
Tartalom