Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-28 / 49. szám

Manchesterben és Miskolcon /Mit olvasunk? Egy elgondolkodtató szociológiai vizsgálat A vékonyka könyvet — de he^yeseob, ha füzetet mon- iiUiiiv , nem a nagyközönség­nek szarnák. iVtar a cím is najztó lehei: Bryan Luckhiatu —Karaaras István: Olvasmány- válaazvás Manchesterben es Miskolcon (Szociológiai vizsgá­lat angol és magyar könyvtár­használók körönén). Hogy mégis szólunk róla, annak kct oka van. A lokálpatriotizmus, elvégre — ha közvetve is — városunkról van szó, es az ál­talánosítható tanulságok. . Cgaz • ugyan, hogy ezek a tanulsá­gok is elsosoroan a gyakorló könyvtáros szakembert fogják érdekelni, de valahol érinti ez a széleseob publikumot is. A kutatókat az érdekelte, hogy milyen motívumok alapján választjuk ki mi könyvtárhasználók az olvas­mányainkat, továbbá az, hogy mit kezdünk az olvas­mányélményeinkkel. Az ol­vasást műveltségfogaftnunk szerves részének tekintjük. Azaz még az is fontosnak tartja, aki maga nem (gyak­ran) műveli. Ezt a (köz) fel­fogást feltétlenül pozitívan kell értékelnünk még akkor is, ha kegyes csalást vagy sznobizmust is' felfedezhe­tünk benne. Nem mernénk állítani ugyanis, hogy a könyv és a művelődés min­dennapi kenyerünk. Kint az életben, a mindennapokban meg éppen azt tapasztal­hatjuk, hogy zavarok van­nak a viselkedéskultúránk­ban. az egymással való érint­kezésben es kommunikáció­ban. Ezt a hallgatólagos és sitiid- „ízlésterrort” tehát, amely — a kérdőívek vála­szaiban — már fontosnak tartja az olvasást, tekintsük amolyan előlegnek, vagy bianco csekknek, amelyet ezután keli kitöltenünk tar­talommal. Különösen akkor válik ez izgalmassá, ha meg­szívleljük azokat a gondola­tokat, amelyeket Kamarás István a középiskolásokról mond. Az egyik elgondol­kodtató tény az, hogy a fia­talok még mindig csak — finoman fogalmazva — kül­ső ráhatásra olvasnak. A másik tény legalább .ennyi­re izgalmas és burkolt kri­tikát is tartalmaz: érezhe­tően megnőtt az érdeklődés a történelmi olvasmányok iránt. Aligha kell itt taglal­ni, hogy a kritika a száraz és unalmas tankönyveknek szól. • • A szerzők természetesen több táblázatban is elem­zik nemek és képzettség sze­rint az olvasási szokásokat. Fontosnak tartunk itt ki­emelni még egy tényezőt, mégpedig azt, ■ hogy milyen motívumok késztetik az em­bereket olvasásra. Meghatá­rozó például az illető viszo­nya a közélethez. A passzi­vitás — általában — az ér-I dekiődés beszűkülését is je­lenti. Ez ma közművelődé­sünk egyik legnagyobb gond­ja és dilemmája is. Panasz­kodnak a közművelők, a könyvtárosok — írja Kama­rás István. ..Azt tapasztal­ták ugyanis, hogy ugyanab­ban a faluban található a jó könyvtáros, . a jól ellátott könyvtár és a jó eredmény, és a legtöbb esetben egy helyre került a gyengén el­eresztett könyvtár, a gyat­ra könyvtáros és a gyenge eredmény.” A jó könyvtár azonban csak az egyik fel­tétel. tényező. Az esetek többségében ugyanis (Mis­kolcon is. Manchesterben is) fontosabbak az införmális kapcsolatok. Arra a kérdés­re, hogy honnan szereztek értesülést az elolvasott könyvről , (százalékosan csök­kenő arányban), a következő forrásokat nevezték meg: barátok, rokonok, könyvis­mertetések, televízió, könyv­tárosok, munkatársak, rádió, könyvek, más ízemélvek. In­nentől éltéi* az angol és a magyar statisztika, mert a magyar válaszokból hiány­zik: a munkahelyi vezetők, a tanárok és a könyvesbolti eladók említése. Ezen is ér­demes eltöprengenünk. A közművelődés szakem­bereinek a figyelmébe ajánl­juk Nagy Attila vizsgálatá­nak eredményeit is. (Kama­rás idézi.) .,... A művelő­dési házat is látogatók iro­dalmi és filmízlése, a tele­vízióval való kapcsolatának színvonala határozottan jobb. mint azoké, akik csak a könyvtárat látogatják. Már az a tény, hogy az olvasók jelentős része más olvasók­tól szerez tudomást köny­vekről, az olvasás és a tár­sas kapcsolatok pozitív ösz- szefüggését sejteti.” Ez a felismerés cáfolni latszik azt a közhiedelmet, miszerint az olvasás (s egyáltalán a mű­velődés) a passzív, befelé­forduló, visszahúzódó élet­formát „kedveli”. A könyv igenis feltételezi, sőt igény­li a másik embert, a társa­ságot is, amelyben megvi­tathatok, kicserélhelők az információk. A dolog egyik — látszólagos — paradoxona az, hogy a miskolci munká­sok válaszaik- szerint gyak­rabban megbeszélik az ol­vasmányélményeiket. mint az értelmiségiek. Ez kimu­tathatóan a brigádmozga­lom hatása, amelynek egyik követelménye a művelődés, az olvasás is. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a ma­gyar értelmiség tarsasélete miért kevésbé intenzív, mint az angol kollégáké, illetve, hogy a témák között miért ritkább a könyv, az olvas­mányélmények megvitatása? (horpácsi) Piros és selyemből való Blúzból legyen bőven A téli pulóverek utón las­san előrébb rukkolnak a ru­hásszekrényben az ingek, a blúzok. A tavasz legpraktiku­sabb viseletéi. Könnyebben ke­zelhetők a ruháknál. Egy-egy új, modern fazo­nú ing .vagy blúz mindig frisseséget hoz a ruhatárba, hiszen felélénkítheti az elő­ző szezonból való nadrágo­kat, szoknyákat. Első model­lünk finom mintázatú, se­lyemből készült blúz. Bősé­gét a vállrész ráncai adják. Babagallér díszíti, de ünne­pélyesebb alkalmakra igen mutatós a saját anyagából készült masnival. A hozzá­való szoknya egyenesvonalú, bevágott zsebekkel készült, a maneken széles antilop övét visel hozzá. Ez az az örök fazon, amely minden kor­osztálynak jól illik. A fiatalok sajátja lehet vi­szont a második képünkön látható élénkpiros, fényes se­lyemből készült ingblúz. A vállrésze széles hajtásokkal hangsúlyozott. Kicsit spor­tossá’ a két nagyméretű zseb teszi. Kiegészítője a szűk kord pantalló. A blúzt a ré­teges öltözködés jegyeben, hűvösebb napokon sárga pa- mutyrikó egészítheti ki. Az első modellt Gembár Olga, a másodikat Vörös Irén. a.'Magyar Divat Inté­zet tervezői készítették. Operetfest Ehűcszfáiyosok Könyvespolc Miért vesztettünk? b&íratása A sport világát mindig Kö­rit iiengték a hiteles és hihe­tetlen történeteit. Különöskép­pen vonatkozik ez a labdarú­gásra. Amióta a sportág hazai hanyatlása megkezdődött, egyre halasabb célpontot kínál a publicistáknak. Am Yegh Antal sikerkönyvét kivéve, mindmáig csak a külső szemlélő benyo­másairól olvashattunk. Merőben más szemlélettel találkozunk L. Réti Anna Miért vesztettünk? című, most megjelent könyvében. A kitűnő sportriporter ugyan­is nem hagyatkozik mende­mondákra: azokat szólaltat­ja meg, akik közvetlen sze­repet játszottak a „nemzet gyászában”, a berni, a mar- seille-i és az argentínai ku­darcban. Az újságírónő kér­déseire nem kisebb egyéni­ségektől vár választ, mint Sebes Gusztáv, az „arany­csapat” legendás szakveze­tője, Lantos Mihály, az ak­kori idők csodacsapatanak hátvédje, s a sokak által ab­ban az időben \ mellőzött Sándor Károly. Csupán ér­dekességként: Sebes Gusztáv Puskás meg nem adott gól­jában látja az okát, hogy elvesztettük a világbajnoki döntőt, ám erről természe­tesen másként vélekedik Lantos és Sándor Csikar. A marseille-i kudarcról — amikor először kapott vész­jelzést a magyar labdarúgás vezérkara arról, hogy az el­lenfelek szerelvénye vissza­vonhatatlanul elrobogott do- pogo vicinálisunk mellett — Albert Flórián és Göröcs János nyilatkozik. Ám az ő elmondásuknál is elgondoi- koztatóbb, ahogyan a siker csúcsáról, az NDK-ból haza­tért szakember, Sós Károly a klubok hátrahúzó szerepé­ről, beszél. Azután Argentína, amely­ről végül csak egyetlen szem­tanú, a nagy vesztes, Baróti Lajos nyilatkozik. A Ma­gyar Labdarúgó Szövetség akkori elnöke — akiről Ba­rátinak az a véleménye: ... nagy hiba, hogy az elnök- menedzser akart lenni! Nem sikerült éz neki, mert nem sikerülhetett.'.. ugyan kész­ségesen állt a kollegína ren­delkezésére, ám a könyv nyomdába kerülése előtt visszavonta tőle a rögzített beszélgetés megjelentetésé­nek jogát. Három játékossal is igyekezett eszmét cserél­ni a könyv szerzője si­kertelenül. így helyettük maga vállalkozott arra, hogy a szó szerinti idézés helyett az ő elmondásukra hagyat­kozva lavírozzon a kényes vizeken. Labdarúgásunk csaknem három évtizedes múltjának e három gyászos fejezete mindenképpen tanulságos olvasmány a labdarúgást szeretők népes tábora szá­mára. L. Réti Anna szóki­mondó, bátor stílusú, a Sport Kiadónál megjelent könyve méltán számíthat rendkívüli érdeklődésre. (tóth) Éneklő rajok Az éneklő rajok városi ver. senyét március 4—5—íí-án rendezik meg a Molnár Béla Ifjúsági és Űttöroházban. A versenyek délután fel 3-kor kezdődnek. Joseph Haydn életművének végén, két nagy óriás áll: A Teremtés és Az Évszakok. Ez nem véletlen. Az idős mester Angliában ismerkedett meg Händel oratóriumaival és azok rendkívül mély hatást gyako­roltak rá. Haydn eddig is írt ebben a műfajban, de ezek a művek az olasz típust képvi­selték, mely áriák sorozata. Händel néporatóriumai új vilá­got jelentettek számára, így örömmel nyúlt van Swieten báró szövegkönyveihez, s rövi­desen elkészült A Teremtés, majd 1801-ben Az Évszakok. Az Évszakok szoprán, te­nor és basszus szólóra, ének­karra és zenekarra íródott. A tavasz, nyár, ősz, tél vál­takozása örök témája az em­beriségnek, művészi "ábrázo­lásában Vivaldi hegedűver­seny-ciklusa és Haydn-ora- tóriuma a mérce. Hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Zemp­léni Mária (szoprán), Ko­ronái György (tenor), Vág­helyi Gábor (basszus), a Mis­kolci Bartók Kórus és a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar előadásában kelt életre a mű. Vezényelt Reményi Já­nos. A szólisták között a Hanna parasztlány szerepét éneklő Zempléni Mária igen jó benyomást keltett. Tisz­tán csengő szopránja, bájos egyénisége élővé tette alakí­Farsang van címmel ope­rettműsor lesz hétfőn, a Va­sas Művelődési Központban. Az előadások délután fél 6 és este 8 órakor kezdődnek. Közreműködnek: .Nerneth Ma­rika, Marik Péter, Zentai Anna. Kincses Veronika, Ró­zsa Sándor, Németh Gábor, Pfeiffer Marika, Böröczky József. Kísér a Bíró-trió. tását. Ugyancsak dicséret illeti a Simon gazdát meg­személyesítő Vághelyi' Gá­bort. Szép- basszuS hangján kívül muzikalitásával, ért­hető szövegmondásával ara­tott sikert. A Bartók' Kórus —• mint az már hagyomány az ora­tóriumok előadására — szép számmal megnövekedett. Am változatlanul gond egy iga­zi férfikar hiánya. Az orató­rium egyik legismertebb szá­mában, a népi hangvételű szüreti kórusban ez különö­sen szembetűnő volt. Saj­nos, az akusztika sem ked­vező (ezt évről évre leír­juk), így a kórus létszámá­hoz képest nem alakult ki reális hangzás. Reményi János jól kéz­ben tartotta az előadást, a légkör azonban! csak a mű második felére ■ forrósodott fel. Az %elsö részben tapasz­talható ritmikai pontatlan­ságok az Űsz és a Tél tablói­ban kiküszöbölődtek. A Mis­kolci Szimfonikus Zenekar felfelé ívelő teljesítménye, a zenéből következő • jó tem­pók. érzékletesen megrajzolt karakterek végül is kedvező összbenyomást keltettek. BARTA PÉTER A művelődésügyi miniszter 11'1970. (VI. 25.) MM sz. rende­leté 15. § l. pontja érteimében az i9öl. év szeptember 1-től tan­köteles korba lépő gyermekek 1. osztályba történő beíratásának időpontjául 1981. év március 13- át és március 14-ét jelöltük meg Miskolc városban. Március 13-án 12—18 óráig. 14- én 8—14 óráig a lakóhely szerint körzetileg illetékes általános is­kolába köteles beíratni az 1. osztályba lépő gyermeket. A beiratás a szülő (gondviselő) sze­mélyi igazolványa, vagy a gyer­mek születési anyakönyvi kivo­nata alapján - történik. A tankö­teles korba lépő gyermekek be­iskolázás előtti kötelező orvosi vizsgálatára — ami a miskolci helyi adottságoknak megfelelően az 5 éves kon státuszvizsgálat — .a körzeti gyermekszakrendelők­ben és az óvodákban terül sor.v Kérjük a szülőket, hogy a beiskolázáshoz szükséges orvosi igazolást kérjék el a körzeti gyermekorvostól, és ezzel az igazolással lelemkezzenek a te­rületileg illetékes iskolában gyermekük beíratasa céljából. A2 1981. szeptember 1-en' be­induló két új iskola — a 7. sz. szinva — népkerti és a 33 sz. Avas Ili. ütemű — körzetébe tartozó tanköteles korú gyermekek be- íraiásának időpontja ugyancsak március 13. és 14. A 33. sz. iskolába kell beírat­ni az Avas Hl. ütemben átadás­ra kerülő lakásokba költözö. es a Med.nyánszkv. Klapka és az Ifjúság útján lakó. tanköteles korba lépő gyermekeket. Beira- tásuk helye a 20. sz. Általános iskola (Elek T. u. 41. sz.), A 7. sz. Általános iskcia körzetébe tartozó . gyermekedet ^ U. sz. Általános Iskolában 'Krausz Gy. u. 2. sz.) kell beíratni, ahoi =»z ú.i skoia körzete március első hetétől lesz kifüggesztve. Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osztály © CSŐSZERELŐ, © HEGESZTŐ, © KÖZPONTIrÜTÉS-SZERELŐ, © SZIGETELŐ, ® SZiGEi ELŐ BÁDOGOS SZAK­MUNKÁSOKAT, ® BETANÍTOTT ÉS © SEGÉDMUNKÁSOKAT. Milden szombat szabad Jelentkezés: a vállalat központjában Miskolc, Báthori sor 63. A 19-es városi autóbusz-járattal megközelíthető. Koncert a színházban Haydn Az Évszakok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom