Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-25 / 46. szám
A felismerés rettentheti a restséget ü minőség éve Nyugdíjas mondta, de talán más háztartásban is megállná helyét az a vélemény, mely szerint nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megérné olcsó holmit venni. Kifizetődőbb, s relatíve olcsóbb a drágább, a magasabb minőségű, tartósabb portéka. Öreg barátom képzeletében a körbe varrott cipő, s az eltéphetetlen nadrág unalomig ismert reklámja merülhetett föl. Hivatkozási alapnak jó, de példának alighanem kevés. HA KOLBÁSZ, AKKOR GYULAI A minőség és a megbízhatóság szinonimája a legtöbb ember számára logalompáro- kat jelenthet: ha autobus a akkor Ikarus: na kolbász, akkor gyulai; ha villanykörte, akkor Tungsram; ha gyógyszer, akkor Richter Gedeon ... Persze, vannak ennél újabb, csupán egy-két évtizedre, vagy éppen csak egy-két évre visszatekintő, - nagyobb hagyomány nélkül Is jól csengő szókapcsolatok. így például, ha munka- szervezés es szigor, akkor a győri Rába-gyár; ha újra törekvő mezőgazdasági nagyüzem, akkor Bábolna; ha a takarékra állított fejlődés időszakában Is hatalmasat produkáló iparág, akkor a TVK és a BVK fémjelezte * vegyipar; ha korszerűsödő kohászat, akkor Ózd és Diósgyőr; ha portalan és jó minőségű ' cementgyártás, akkor Hejőcsaba: ha világszabadalommal védett, tonnánként ezer dollárnál is többet, érő termékek, akkor a December 4. Drótművek. Az átlagember viszont — teljesen joggal — saját tapasztalatai alapján mond véleményt. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet felmérése szerint a forgalomba hozott női cipők 17 százaléka, a gyermekcipők 26 százaléka különféle hibák miatt kifogásolható volt. SZIGOR ÉS SZANÁLÁS Igaz, hogy a bolti minőségi helyzetkép javult: nőtt a szabványnak, azaz a jelenlegi gyártási / technológiához, igényhez, ellenőrzési színvonalhoz ménen megfelelő termékek aránya. A nem megfelelő holmik mintegy húsz százalékot tesznek ki. Egy korántsem ennyire közkeletű, s a számbavétel nehézségei miatt talán nem is ennyire tudományos felmérés szerint, a hazai vállalatok egyötöde veszteséggel termel, egynegyede nagy hasznot produkál, s mintegy fele az áldott középszer jegyében arra hivatkozhat, hogy pénz az ablakban; azaz nem hoznak és nem visznek. Dotációval vagy anélkül, jó és rossz évek átlagának végül is nullszaldós eredményig A kohászat is korszerűsödik kimutatásával a pályán vannak és vegetálnak. Merre forduljon hát á társadalom hatékonyságot sürgető figyelme? A legjobbakat nyilvánvalóan a még liberálisabb pénzügypolitikával lehet ösztönözni. A leggyengébbeket szigorral, s le kell beszélni őket arról, hogy ráfizetéses termékeikből, ahogy mondani szokás, a bázisév produkcióját meghaladják. Persze, vannak és iesz- nek kivételek. Szociálpolitikai célkitűzéseinket szem előtt tartó gazdasági és adminisztratív intézkedéseink nem engedik, hogy például eg.v bébiételeket gyártó üzem csődbe menjen. Itt helyes es ésszerű a dotáció; egyrészt a termelési kedv fenntartása miatt, másrészt pedig a gyakran az önköltséget is alulmúló fogyasztói árak megtartása érdekében. Máshol és máskor nem indokolt az engedékenység, hiszen egy kínos-keserves szanálás, vagy egy rendkívüli állanii segítség csak. konzerválja á bajokat, s elodázza a végső megoldást. A SZÜKSÉGBŐL ERÉNY Az elmúlt lyéien tartott eredményösszegző és a jövőt körvonalazó ipari értekezleten a megyei pártbizottság tű kara vitaindító előadásában nem resteilte kimondani, hogy mo6t erényt csináltunk, erényt kell csinálnunk a szükségből. A nehezebb gazdasági körülmények, a világpiaci árváltozások, s az a felismerés, hogy a hatékonyság hazánkban nem nőtt a kívánatos mértékben, kollektív nemzeti önvizsgálatra késztettek, s ha úgy tetszik, előrébb hozták fogyatékosságaink felismerését, s az táj, minőségre törekvő szándékok megvalósításának Határidejét. Ám a hatékonyság javulását — bár az elsődleges számbavétel gyáregységi, gyári szintű — csak népgaz^ dasági léptékkel mérhetjük, illetve érezhetjük meg igazán. Ezért túl kell lépni az üzemi, közigazgatási határo: kon, s meddő dolog lenne a minőséget csak a munkapad mellett megkövetelni. A szervezésben, a vezetés színvonalának javításában is lépni kell, s hatékonyságnövelő lehet a szakmai, gazdasági érvekkel megalapozott bátorság is... Mert ma még gyakran bátorság kell a prémium differenciált elosztásához. vagy a ^öntéshez, hogy ki kapjon és ki ne kapjon fizetésemelést, magasabb beosztást. A kor érdeme, hogy felismertük a kórt. A párbeszéd, a vita, az őszinte légkör cselekvőkészséggel párosult. Ez jófajta, eddig lappangó indulatokat mozgósíthat és rettenti a restséget. B. I. A Gépes Felvonószerelő Vállalat Hejőcsaba: HCM, Sajóbóbony: ÉMV, Kazincbarcika: BVK, valamint mályi munkahelyeire felvételre keres szakmunkásokat az alábbi munkakörök betöltésére. • ács-állványozó, • hegesztő, • csőszerelő. • festö-mázoló. Jelentkezni lehet Miskolc, Széchenyi út 28. sz. 1/2. Ez évi első ülését tartja ma délután fél 4-től a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága. A várósi tanács nagytermében rrjeg- rendezendő ülés első napirendi pontjaként , Drótos László, a városi pártbizottság első titka A ismerteti a HNF Miskolc városi Bizottságának 1981-re szóló, kiemelt feladatait. Joosz Gábor, a HNF városi bizottságának elnöke az 1981—85-ös évekre szóló feladattervi javaslat előadója, ö ismerteti a bizottság és„az elnökség idei munkatervét. Egy hónap Zánkán Miskolcról 130 hatodik osztályos utazik március 6- án Zánkára, az úttörőtáborba: egyhónapos rajtitkári és őrsvezetői továbbképzésen vesznek részt. Ez alatt az idő alatt sem esnek ki a tanulásból, ott járnak iskolába. Őrsi szakácsok a Tokajban Kis kukták vetélkedője Nagy sikerrel rendezte meg tavaly a városi úttörő- elnökség és a Tokaj vendéglátóház a miskolci általános iskolák őrsi szakácsainak vetélkedőjét. A kis kukták idén is megkapták a felhívást, huszonhat csapat nevezett be. A Tokaj vendéglátóház konyháján zajlanak az elődöntők: az első kettő tegnapelőtt és tegnap vojt, a harmadik — utolsó — ma délután lesz. Egy főzőcsapat égy kislány és egy fiú őrsi szakácsból áll.. Rántással vagy habarással készíthető levesek főzéséből, félkész ételek fel- használásából és palacsintasütésből készültek fel a gyerekek. Zsűri: a Tokaj vendéglátóház gárdája. Hamarosan megrendezik a döntőt is, ahol kiderül, hogy melyik! páros Miskolc legjobb kis kuktacsapata. Akárcsak tavaly, az idén is ösz- szemérik majd tudásukat a Miskolci Vendéglátó fiatal szakácsai; őket viszont a most legjobban szereplő gyerekek zsűrizik. Védett korban ✓ Már jó néhányszor tanúja voltam, hogy valaki így. vezette be kritikai megjegyzéseit: miután védett'korban vagyok, en már elmondhatom. Mindannyian tudjuk, mit jelent a védett kor. Bár a mi államrendszerünk megvalósította a teljes foglalkoztatottsar got, így hát nem kerülnek az utcára az emberek, bizonyo.s életkoron túl külön törvény is védi a dolgozót; nyugdíj elölt nem kényszeríthetik munkahely-változtatásra. Akár a munkáltató, akár a munkavállaló beszél a védett korról, minőig érzem az ironikus felhangokat. Valami olyasmit, hogy mindkét fél a nyugdíjra vár. Általánosítani persze éppen olyan hiba lenne, mint figyelmen kívül hagyni a jelenséget. Kétségtelen, hogy nem könnyű tudomásul venni: közeleg az életformaváltás, hogy hosszabb távú feladatok kitűzésékor a munkahelyi vezetők már másokra is gondolnál; (kénytelenek gondolnij, hogy — alig észrevehetően ugyan, de — csökken a szellemi, fizikai erő. Sokan ezt túlzott aktivitással ellensúlyozzák, mások inkább rugalmasan visszavonulnak. A lényeg az,'hogy nem egészen jó. nem egészen nyugodt a közérzetük. Mindebből az következik, hogy, a védett ko- rúakra fokozottabban kell figyelni,, úgy kell' kondicionálni őket, hogy — teherbírásuk esetleges csökkenését is figyelembe véve — teljesítőképességüknek megfelelően dolgozhassanak. Akkor maid nem emlegetik a védett korukat. De mi van. ha mégis emlegetik? Ha valaki így vezeti be kritikai megjegyzéseit: védett korban vagyok, most már elmondhatom ... Ez azt sejteti, hogy eddig nem szólhatott kellemetlen következmények nélkül. Magyarán; félt véleményt nyilvánítani. Vajon okkal, vagy ok nélkül? A kérdés nem ilyen egyszerű. A, védett korúak nemzedéke sok mindent megélt. A félelemreflexek olykor az első impulzusra működésbe lépnek. Mert az idegrendszer őrzi az. egv- kor elszenvedett sérelmek nyomát, még a vélt sérelmekét is. A fiatalok értetlenül állnak ezzel szemben. Felnőtt egy félelem nélküli nemzedék, mely mosolyog az óvatos- öregeken, de inkább bosszankodik, s tán kicsit le is nézi azokat. Nem csoda, hiszen bennük aligha Vertek gyökeret kétségek, nem voltak egzisztenciális gondjaik, senki soha nem csúfolta meg a hitüket. Oly korban élnek, mely védi őket, anélkül, hogy „védett korúak” lennének. Nevezzük az egyre erősödő demokratizmus korának, mely- • ben — életkortól függetlenül — minden becsületes,'dolgos ember védelmet élvez. Ez persze korántsem jelenti azt. hogy senkit sem sért a birá- . lat, hogy a szókimondók — egy ideig — nem kerülhetnek kedvezőtlen helyzetbe. De a kor — mely közösségi társadalmat teremtett — azok- ,nak kedvez, akik képességeiket mindig a közösség érdekében mozgósítják, akik úgy élnek együtt társaikkal, hogy képesek befogadni, feldolgozni az impulzusokat, s azokat mindig társadalmi célok érdekében kamatoztatni. Ez nem mindig könnyű, mert mindannyian számos ellent- 7 mondással terhes közegben élünk. De mindig az emberség próbája. A most védett korban levők nem érezték mindig ezt az emberséget, ezért nem csitultak el védekező reflexeik. Talán még nem késő, hogy ezt megértessük velük és önmagunkkal; Mint ahogyan azt is, hogy szólniuk kel! mindannyiszor; ahányszor csak szükségét érzik annak. S szólhatnak kellemetlen következmények nélkül. De nem a közelgő nyugdíj védettségéből. hanem a kötelességét teljesítő és a jogaival szabadon élő errtbei pozíciójából. <»>•• -----. (gyarmati) ” Maskarás játékot űztek... Ordüglagzi, macskabál és más farsangi vígságol Téltemetés, tavaszvárás, az elmúlást szimbolizáló álarcos- jelmezes játék, a még párra nem lelt leányok csúffá tétele. parádés utcai felvonulás, kanieválherceg köszöntője, farsangbíró-választás, kiviiá- gos-kivirradtig tartó táncmulatság — ki tudja méer. hány érdekes, ősrégi és a közelmúlt honosította szokás kapcsolódik a hetekig tartó farsanghoz. Az ókori népek tavasz- ünnepének, a romai szatuc- náliáknak tovább élő hagyományai, a germán holdünnep, az ősi, pogány áldozati szertartások emlékei éppúgy keverednek bennük, mint a keresztény vallás böjtre utaló, vigasságot mérséklő regulái, vagy egy-egy falusi közösség tájjellegű szokásai. Érdekes, hogy a legkorábbi farsangi leírásokat hazánkban egyházi szerzők vetették papírra. Temesvári Pelbárt prédikációs gyűjteményében olvashatjuk: „Történt az Űr 1480-ik esztendejében ... a Kapos mellett egy asszony több menyecskével együtt férfiruhában ... maskarás játékot űzött... és av többiekkel együtt táncoltak.” A legtöbb írásos emlék az udvari farsangokról szól. „A király és más urak a tábortáncot járták” — olvashatjuk egy 1519-es leírásban. Az 1418- as egri farsangi „tudósításból” pedig megtudhatjuk, hogy pajzs helyett magukat vánkosokkal védő lovagok tréfás tornán mérték össze erejüket. A régebbi századokban ugyanis a farsang megünneplésének egyik fontos eleme volt a tréfás küzdelem; XIII—XIV. századi feljegyzésekben olvasható, hogy gyakran egész falvak vívtak egymással víg csatákat. A XV. század második felétől kezdve a városlakók, többnyire a kézműves legények húshagyó kedden vidám színjátékokat adtak elő, amelyeknek fő eseménye itt is a tréfás veszekedés volt, az " ősi, pogány tél—tavaszküzdelem szimbolikus ábrázolásának kései változata. A falvakban a három napig tartó farsangi mulatságok előkészületei már farsang Vasárnapja előtt, „zsíroscsütörtökön”, „kövércsütörtökön” megkezdődtek. Az asszonyok sütöttek, főztek, kezdődött a vendégeskedés, még a szomszéd -faluból is jöttek. Szombaton választották meg a farsangbírót — székelyeknél a gazdát — és segítőit, akik a mulatság megrendezéséről gondoskodtak. Este a legények kiásták azt a fiaskó bort, amelyet előző évben, aratáskor dugtak a kocsma földjébe, s ezzel kezdetét vette a farsangi mulatság. Salgótarján környékén az asszonyok mulatsága volt az „ördöglagzi”, amelyet farsang keddjén tartottak. Egy-egy háznál 10 —15 asszony is összejött, ettek, ittak, táncoltak. Veszprém vidékén húshagyóked- den asszonyok „ivóját” tartottak, amikor is az asszonynép borpincékben gyülekezve mulatott. Manga János írja Palóciöld című kötetében, hogy farsang keddjén Mátrgalmáson még 1968-ban is maskarába öltözött asszonyok járták á falut, a férfiakat jégcsappal „borotválták”, este pedig „macskabált” tartottak, ahová férfiaknak tilos volt a bemenet. Palóc farsangi szokás volt a „rabvágás'’, vagy „rabhordás'’ is. Farsang hétfőjén két férfit rabnák öltöztettek, arcukat korommal kenték be, zenekísérettel járták be a falut, aztán a táncházban, a bíró vádbeszéde után került sor a rabok „lefejezésére”. A farsang végét jelző hamvazószerdához is sok szokás kapcsolódik. Ez is dologtiltó nap volt, mint a „farsang farka” napjai. Azt tartották, hogy az állatokat sem szabad befogni, mert kiszáradnak. Sok helyen megrendezték ilyenkor a tél, a farsang temetését is. A székelyeknél maskarás menet szalmabábut vitt a falu szélére;, és vidám ceremónia közepette temette el. Az Alföldön rossz gebével, szamárral húzott kocsin, szánon letakart alakoskodót szállítottak végig a falun. A pártában maradt lányokat is e napon gúnyolták ki a falut járó su- hancok a „szűzguiyaíordí- tásnak”, „kolompolásnak” nevezett játék során. A farsangkor megmaradt ételeket sokfelé aztán „zabálócsütör- tökön” fogyasztották el. „Inkább a has. fakadjon, mint valami megmaradjon!” — így vélekedtek például Zalában. S bár a farsang ma is a bálok, a táncmulatságok évadja, a régi, farsangi népszokások tarkaságaiból napjainkra csak kevés maradt meg. Az évente megrendezett mohácsi busójárás is inkább idegenforgalmi látványosság, mintsem népmulatság. K. Gy. M.
