Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-21 / 16. szám
Jól kisütötték Az M)k-beli It ivsában Ózdi íotóamalőrök kiállítása Több mint évtizedes kulturális kapcsolata van az Ózdi Kohászati Üzemek és az NDK-beli VEB Rohrkombi- nát Stahl und Walzverk R.e- sa szakszervezeti bizottságainak. Az együttműködés keretében állították ki a közelmúltban az Ózdi Népművelési Intézmények fotóstúdiójának tagjai alkotásaikat a riesai klubházban. Az ózdi fotóamatőrök tárlatát ifj. Dobossy László stúdióveze'ő nyitotta meg. A testvérgyár dolgozói az ózdi fotóstúdió tagjainak alkotásain keresztül ízelítőt kaphattak az ózdiak életéről, munkájáról, a megye és Ózd látványosságairól. Játszani jó ... (Kiss Józsej felvétele) Még egyszer a szerződésről Á lényeg: biztosítottak a munka feltételei Tepsiben az ú| kábel Dr. Imre Ferenc, a December 4. Drótművek igazgatója levélben jelentette a múlt héten Soltész István miniszterhelyettesnek, hogy a gyárban kifejlesztett új rendszerű villamos szabadvezetéki sodronynak, a Korainak a kutatóintézeti vizsgálatai befejeződtek. A VEIKI által elvégzett ellenőrzések alapján december 5-én egy szakmai zsűri előtt a termék jó minősítést kapott. MÁR GYÁRTHATNÁK A Korainak névleges keresztmetszeten 5—10 százalékkal, azonos külső átmérő esetén 20 százalékkal kisebb a villamos ellenállása, mint a hagyományos, jelenleg is használt vezetéknek. A December 4. Drótművek készen áll a gyártásra és szeretnék, ha 1981-ben már ilyen kábellel elégíthetnék ki a hazai szükségletet. Ügy tűnik, a drótgyáriak újdonsága megkapja a zöld utat. Elkészültek a reprezentatív, több nyelvű prospektusok, hamarosan szabvány rögzíti a Korai méreteit. Egyetlen dolog hiányzik még, az a bizonyos végső fejbó- lintás, ami azt jelentené, hogy mehet. Páratlanul gyorsan tört > lapunk 1980. november 19-i számában cikket közöltünk „Jóhiszemü-e a szerződés? Egy kirendeltség átvételének bonyodalmai” címmel. Cikkünkre az abban kritizált Kereskedelmi Építő- és Szolgáltató Vállalattól, valamint Budapest fővá-" ros Tanácsa kereskedelmi főosztályától levelet kaptunk, amelyben írásunk egyes ni csillapításainak helyességét megkérdőjelezik Jóhiszemű-e a szerződés? — tettük fel a kérdést a cikk címében, s térünk rá vissza a cikk során is. Tettük — teleettük — ezt azért, mert a ciKlí megjelenése előtt az átadás-átvételről készült jegyzőkönyvekből következtetve joggal vonhattuk kétségbe ezt. Az átadási-átvételi megállapodás-tervezetek ben ugvanis arról van szó, hogy a telephelyét Miskolcon. Ózdon es Sátóraljaúlhelyen megszüntető vállalat a jövőbeni „gazdának”, a Gelkának csak épületet ad át, gépet, berendezést, műszert, szerszámot nem! A végleges megállaoo- dásba a Gelka csak külön harc árán vetette be a következőket: „A tevékenység zavartalan folytatásához szükséges állóeszközök esetleges térítés melletti átadásáról a két vállalat külön állapodik meg.” Cikkünk egyébként november 19-en jeleht meg. s csak ezt követően, december 11-én született meg az átadás-átvételről szoló első jegyzőkönyv. Említett írásunkban valóban helytelenül jelent meg, hogy a Gelkának műszakilag rossz gépjárműveket akart átadni a vállalat. Mint kiderült, a gépkocsikra a Gelka nem tartott igényt, ám 'az tény. hogv ősszel az úi gépkocsikat olyanokra cserélték ki, amelyek műszaki vizsgája az elmúlt év végén lejárt, illetve ez év eleién járt le. Bizonyított és helytálló az • megállapításunk, hogy a fővárosi vállalat alkatrészeket, anyagokat és gépeket irányított Budapestre, s azok egy részét csak a cikk megjelenése után küldte vissza Miskolcra. Ugyanakkor jogosnak tartjuk azon. felvetésünket— még ha a vállalat ' szervezeti felépítőké 'szerint "a mtSKtÁÉi kiréndéltség a ~bu- kiapesti üzemhez tartozik is —1 hogy helytelen volt a miskolci telephely vezetőjének kezéből kivenni az átadás-átvétel irányítását, hiszen ö ismerte legjobban a helyi viszonyokat, ö tudta, hogy milyen alkatrészből mennyi fogyott a korábbi evekben. Ugyancsak helytelenül jelent meg cikkünkben az a megállapítás, hogy a fővárosi vállalat vezetői nem , járultak hozzá a vezető szerelők másodállásban való foglalkoztatásához. A Gelka ugyanis nem másodállásban, hanem mellékfoglalkozásban kívánta a két vezető szerelőt foglalkoztatni, s ehhez nem járult hozzá a vállalat fővárosi vezetése. A cikk végen azt a megállapítást tettük, hegy nem vall szocialista gondolkozásra az, ahogyan a budapesti vállalat vezetői gátolják a kirendeltség átadását. Ügy érezzük, a kérelmek visszá- utasitása. a gépek, berendezések. alkatrészek fővárosba szállítása, s az. hogy sem a Gelka megyei kirendeltségének igazgatóját, sem annak helyettesét nem engedték be a vállalat miskolci telephelyére, alátárríasztja megállapításunkat. A leírtakat egyébként alátámasztják a KÉSZ Vállalat november 9-i párt- taggyűlésén az akkor meg a fővárosi vállalatnál dolgozó párttagok felszólalásai is, megerősítve cikkünk felvetéseit. Mindehhez hozzá kell tennünk: az átadás-átvétel azóta lezajlott. Ennek véglegesítéséről január 14-én hivatalos okmányt írtak alá a Gelka és a KÉSZ Vállalat vezetői. Így — talán éppen A társadalmi munkáról Tokajban cikkünk hatására? — biztosítottak a munka feltételei a Gelkánál is. Ám egy valamit nem szabad elfeledni: egy szerződésnek jogi konzekvenciái vannak. Az. hogv két vállalat együttműködése a szocialista normának megfelelően történjen — még ha ezzel egyikük bizonyos hátrányt is szenved objektív okok miatt —. véleményünk szerint elengedhetetlen. Mert ez kihat az emberek hangulatára, s a következmények beláthatatlanok . .. előre ez az újdonság — jegyezte meg egy neves szakember —, mert sajnos egy nagyon konzervatív ágazatba, a viliamosenergia-iparba kellett berobbannia. A drótgyárnak három évébe, s a vizsgálati díj miatt eddig hárommillió forintjába került. MISKOLCRA ZARÁNDOKOLNAK Ha az amerikai ALUMO- WEDÜ-el 'gySrtiTSgr éíríbéréi látnák azt a kis zsírral teli „tepsit”, amiben az acélsodronyra ráborítják a kétrétegű alumíniumszalagot, bizonyára a fejükhöz kapnának, hogy ez a hallatlanul egyszerű dolog nem nekik Hamarosan költözik az állomás Az anyatej pótolhatatlan Tokaj nagyközség Tanácsának ‘ Végrehajtó Bizottsága ma délután 2 órától ülést tart. A testület tagjai jóváhagyják a költségvetési üzem feladattervét, majd a társadalmi munkaakció programjának végrehajtását értékelik. Orvosok szerint az anyatejet csak anyatejjel lehet igazán pótolni, semmiféle tápszer nem helyettesítheti a csecsemő életének első hónapjaiban. Különösen fontos és nélkülözhetetlen a koraszülöttek és a beteg csecsemők számára. A miskolci anyatejbegyűj- tö az év első felében új helyre költözik: a gyermek- kórházban alakítanak ki korszerű állomást. Az elhelyezéssel tehát nem lesz baj, de valószínűleg továbbra is gondot okoz. hogy nagyobb az igény, mint amennyit juttatni tudnak a rászoruló ifjú emberkéknek. A fölösleges anyatejjel rendelkező kismamákhoz házhoz mennek: begyűjtőkocsi járja a várost. Jelenleg 28 címet keres fel naponta az állomás autója, s 19—25 liternyi mennyiséget ad le körútja végén. Most ötvenhármán sorakoznak az igénylők listáján, de a múlt hónapban például nyolcvanan kaptak innen — ingyenesen — anyatejet. Ezen felül a kórházakba is kell szállítani napi öt-hat litert, ott is vannak rászorulók, főként a koraszülöttek. Sajnos, csak annyit tudnak adni, amennyit kapnak, ezért ha túl sok az igénylő, a fejadagot — a napi 3—4 decilitert — csökkenteni kell, hiszen nem maradhat egyikük sem anyatej nélkül. A picinyek, illetve szüleik orvosi vélemény alapján járhatnak ide anyatejért: a felső korhatár a kéthónapos életkor, de beteg csecsemők esetében a harmadik hónapban is van lehetőség’ innen pótolni a hiányzó mennyiséget. A tapasztalatok szerint napi 30—35 literre lenne szükség, ám ezt a mennyiséget még sohasem sikerült begyűjteni. A másokon segíteni szándékozó kismamák számára ugyan nem jár különösebb kényelmetlenséggel a begyűjtés, sőt pénz is jár érte: kilencven forint egy literért. Az összeg felemelése talán 'kedvező hatással lenne, utoljára 1974-ben emelték fel — 45 forintról 90-re —, ám az élelmiszer- árak azóta lényegesen változtak. A kismamának pedig, aki kettő helyett ad — ha nem is kettő helyett —, igényesen és egészségesen kell táplálkoznia. j|c Alumínium szalag borítja az acélmagot jutott az eszükbe. Az ö eljárásuk annyira bonyolult, hogy csak Amerikában képesek gyártani, üzemcsarnok méretű gépsort igényel, és ráadásul a végeredmény meg sem közelíti a Koraiét. Barkóczi István és Káderjük Gyula — ketten a „szülők” közül — büszkén mutatják meg a tepsit, a zöld dobozt. Azt elárulják, hogy csak a mi kedvünkért nincs lezárva, mert ha külföldi vendég érkezik, akkor bizony azonnal rákerül a lemeztető. A múlt év végén itt járt japán szakemberek érdeklődését keltette fel a gyártmány, a közeljövőben pedig olasz szakcsoport érkezik emiatt Miskolcra. MILLIÁRDOKRÓL VAN SZÓ Energiaszűkében lévén a gazdaságossági számítások még mindig nem fejeződtek be. Ezekből többek között az is kiderül; hogy ha egy 20 kilométeres távvezetéki szakaszt a hagyományos 250 négyzetmilliméteres kábel helyett 300 negyzetmilliméle- res, egyébként azonos külső átmérőjű Korallal helyettesítenénk, a 25 éves átlag, élettartam alatt ez a csere körülbelül 34,4 millió forint megtakarítást jelentene. És ezt az összeget csak a villamos ellenállás . csökkenése okozná. Ehhez kell még kalkulálni azt is, hogy a Korai élettartama háromszoros, ezért kétszer megtakaríthatnánk a teljes beruházási költséget. Ha az előző számítást kiterjesztjük az ország teljes hálózatára, ami körülbelül 7200 kilométer, akkor a 25 év alatt, 60 fillért számítva kilowattóránként: 12 milliárd 348 millió forint jönne vissza a zsebünkbe. Persze, ezek csak durva közelítések* hiszen nem tartalmazzák például' á'gyártásnál" jelentkező acélmennyiség,- csökkenést, valamint a teljesen elmaradó horgany fel- használását. Ez körülbelül 74 millió forintot jelent évente. ' AZ ÚJNÁL IS ÚJABB Óriási távlat nyílhat meg a szocialista országok integrációjában, ha általánosan elterjedne az új rendszerű sodrony. A világon először a szocialista országok között valósul meg a 750 kilovoltos villamosenergia-szállítás. Ezen a feszültségen még előnyösebb a Korai beépítése. Bár az üzemszerű gyártás még meg sem indult, Kader - ják Gyula gyáregységvezető asztalán már egy továbbfejlesztett vezetékdarabot találunk, Ennél más a sodrás geometriája, emiatt a szerkezete sokkal tömörebb lett. Hogy mindenben felülmúlja-e a „régit”, azt ennél is egy alapos vizsgálatnak kell bizonyítania. KERÉNYI LÁSZLÓ Felhívás a Az olvasók talán még emlékeznek a Déli Hírlap 1979. október 14-i számában megjelent, ,,A bérlő javíttathat, s a MIK fizet” c. cikkre, s ha nem, érdemes felidéziíji. Arról tájékoztatott, hogy a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat anyagi erejének, építőipari kapacitásának függvényeként valamennyi jogos panasz- bejelentés okát nem minden esetben tudta határidőben megszüntetni. Ennek felszámolására — a cikk további részében — úi módszer bevezetéséről adott hírt a vállalat. Ma már megállapíthatjuk, hogy a módszer eredményesnek bizonyult, de az eredményhez vállalatunk, s különösen hibaelhárítási üzemünk fejlődése, munkája is döntően hozzájárult. A leírtak következménye, hogy nyilvántartásaink alapján nincs a vállalatnál egy éven túli megoldatlan panaszbejelentés. Tévedhetetlennek azonban nem hisszük magunkat. Az esetleges nyilvántartási hiba miatt kérjük mindazokat a bérlőket, akiknek a fent leírt panasza lenne, jelezzék a lakóhelyük szerint illetékes házkezelőségen személyesen, írásban vagy telefonon, illetve a Vándor Sándor u. 2. szám alatti kezelési főosztályunkon. Vállalatunk fejlődési ütemét ismerve hisszük, nincs messze az az idő, amikor dolgozóink a lakhatóságot nem gátló panaszok okait is rövid időn belül megszüntetik, s az adott határidő min Jenkor megbízható lesz. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ vaxjlalaT
