Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-21 / 16. szám

Akik visszanyerték az ajándék árát Kereskedők kísérlete *■ A DH várospolitikai fóruma Kiket ajándékozott meg kozmetikumokkal Fortuna'.’ A sorsolást tegnap délelőtt tartották meg a 'Borsod—He­ves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál. Elöljáróban elmondjuk az előzményeket. A kereske­dők a tudói, milyen nagy gond a karácsonyi ajándé­kozás. Ugv gondolták, ha kis csomagokat állítanak össze, megkönnyítik a vásárlók dolgát. Körülbelül 25-féle, különböző fantázianevű összeállítást javasoltak az üzleteknek. Testápoló és für- dőszerekből. bébikozmeti- kumokbol állt a lista, de autósokra, pipásokra is gon­doltak. sőt a Bánfi-hajszesz- szel azokra is, akiknek gyé­rül a hajuk. Az ajándékcsomag-vásár­lásban az jelentette a játé­kot. hogy benne foglaltatott egy sorsjegy. Körülbelül 4500—5000 ajándékcsomagot adtak el. a vásárlók közül 28Uü-an bíztak szerencséjük­ben. Kísérletnek szánták ezt az akciót, melynek tapasztalata­it össze is gyűjtik, s nagy ajándékozási szezonok ide­jén majd kamatoztatják is. Egyben a magyar kozmeti­kumokat. illetve háztartási és vegyipari termékeket is pro­pagálták ezzel. Az igazság­hoz tartozik a hazai gyü­mölcsillatú piperéknek nem is kellene nagy reklámot csapni: nincs belőlük any- nyi az üzletekben, amennyi el ne fogyna. Arpíg viszont ekkora irántuk a kereslet, kell még egy kis idő. hogy íiorsódban és Miskolcon is Megszűnőben az influenzajárvány Az elmúlt héten tovább csökkent az influenzás es iníluenzaszeru megbetegedé­sek száma Borsod megyében és városunkban is. Ez derül ki a megyei KÖJAé jár­ványügyi főosztályának leg­utóbbi jelentéséből. Ur. Munkácsy Magdolna járványügyi főorvostól meg­tudtuk. hogy a járvány hato­dik heteben, január 19—25. között a megyében összesen 636 megbetegedést regisztrál­tak. Miskolcon már csak 75 új influenzásról tudnak. Táp­pénzes állományba a megyé­ben 221 beteget vettek, kór­házban négy influenzást ápolnak, míg különböző szö­vődményeket 24-en kaptak. Ezúttal is már inkább csak az idősebbeket támadta a ví­rus. Egy év alatti csecsemők­nél 17 új megbetegedésről tudnak, míg az 1—14 éves korosztályban 177-en kapták meg az influenzát. 113 bete­get regisztráltak a 15—24 éves korosztályban, míg a 25—34 évesek körében 142 betegről tudnak. A 35—59 éves korosztály tagjai közül 143-an, míg a 60 év felet­tiek közül 44-en betegedtek meg influenzában. A megyei KÖJÁL még ekeri a héten fenntartja az influenzafigyelö szolgálatot, ám ha tovább csökken a meg­betegedések száma, ezt is megszüntetik. Jól pénzeltek a hulladékból Az Északmagyarországi Ve­gyiművek minden esztendő­ben jelentős mennyiséget gyárt lágy polijuretán habból. A feldolgozásnál azonban sok hulladék is keletkezik. A sa- jóbábonyiak ennek hasznosí­tását is megoldották, s az el­múlt esztendőben csaknem 50 millió forint árbevételt ér­tek el ily módon. Ennek egy részét heterogénhabbá dol­gozzák fel, de jelentős az a mennyiség is, amelyet sport­szőnyeg formájában — a győ­ri Graboplast borítójával el­látva — exportálnak. Tavaly a tőkés piacokra több mint ezer tonna hulladékot szállí­tottak ilyen formában, 17 millió forint értékben. Több százezer forint értékben készíttetett a város esztéti­kai képét szépítő falreklámokat 1980-ban az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága Miskolcon. Ez a hatalmas rek-' fcuu az egyik Szemere utcai csúnya tűzfalat „tüntette el’... Kék tő, tiszta tó • Sport- és üdülőközpont lehet • A Csorba telep lövője • Társadalmi összefogás kellene + Nyári hangulat a taron. .4 városi tanácson rendezett meg­beszélésen a kajak-kenu sport képviselői kifejtették: lehetsé­gesnek tartják az evezőspálya szélességének 165-röl■ 120 mé­terre való csökkentését, ha ezt szükségessé teszi a mederren­dezés, illetve a partvonal kiigazítása. Jégpáncélba öltözött a tó, kihaltak a csónakházak, csak a kavicsbánya vállalat jármüveinek keréknyoma töri meg a hómező fehérségét. Aki mostanában jár a Csorba telepi tó környékén, és nem ismeri nyári arcát, el sem tudja képzelni, milyen mozgalmas élet zajlik itt kora tavasztól késő őszig. A város kajak-kenu sportjának központja ez a tó, ennek ellenére mindmáig a kihasználatlan üdülési lehetőségek kö­zött tartjuk számon. Kégóta dédelgetett, de eddig be nem váltott terv, hogy versenyek rendezésére alkalmas — előírt mérető — evezőspályát alakítanak ki. a partot pedig úgy rendezik, hogy klubházak, vállalati üdülök települhessenek a kivételesen tiszta vizű tó mellé. utolérje magát az ipar és a kereskedelem. Az ÉLVEGY vezetői azt mondják: a Koz­metikai és Háztartás-vegy­ipari Vállalat eszküszik rá, hogy lesz ezekből elegendő. Annyi már bizonyos, hogy a szerencsés nyerteseknek néhány finom illatú piperé­ből már lesz a fürdőszobá­jukban. Húsz kisebb és öt értékesebb kozmetikai cso­magot bocsátott a KHV a Borsod—Heves megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat rendelke­zésére. cége és e játék rek­lámjaként. A miskolci nyer­tesek a következők: Somodi Bertalanná, Győri István, Balogh Imréné. Molnár Pe­temé. Sreiber Györgyné, Nagy Anikó és Bányai Gyu- láné. Vasárnapi műszak * a borsodi bányákban A meglehetősen szokatlan és hosszan tartó hideg ugyan­csak megnövelte a lakosság és az erőművek szénigényét. Ezért' a Borsodi Szénbányák Vállalatnál — a dolgozókkal egyetértésben — egyműsza- kos termelést tartottak va­sárnap. Mintegy 1400 bányász szállt le ez alkalommal a föld alá. Dolgoztak többek között a milliomos lyukói bánya paj­zsos biztosítású, nagy terme­lékenységű munkahelyein, az ormosi bányaüzem aknáiban, s a farkaslyuki bányaüzem frontfejtésein is. A vasárnap délelőtti termelésben dolgozó bányászok egy műszak alatt csaknem 6000 tonna szenet küldtek felszínre. E terv megvalósításának eddig az volt a fő akadalya. hogy ütközött a kavicsbánya vállalat gazdasági érdekével. Amíg dolgoztak a kotrók, földgyaluk, nem nagyon le­hetett gondolni tereprende­zésre. fásításra, még kevés­bé közművesítésre, üdülőtel­kek kijelölésére. Sok éve fo­lyik a kötélhúzás a tó bará­tai és a vállalat között ami­att is. hogy a kitermelt med­dőt ne töltsék vissza a tóba, mert a sok szerves anyagot tartalmazó föld szennyezi a vizet és meredek lejtésű, sá­ros. iszapos partszegélyt ké­pez. A vállalat ellenérvei is­mét csak gazdaságossági ter­mészetűek voltak: a kiterme­lés költségét növeli, ha a kényszerű tájrombolás fo­lyamatosan rekultivációval, azaz helyreállítással párosul. Ez alól a kötelezettség alól azonban semmiképpen sem bújhatnak ki a kavicskotrók, hiszen a rekultiváció törvény ■ szabta kötelességük. 9 9 Amiről eddig beszéltem, az már a múlté. Legalábbis szá­mos biztató jei mutat arra, hogy végre egy nevezőre ju­tott a kavicsbánya vállalat mindazokkal, akik a Csorba telepi soort- és üdülőközpont terveit legalább egv évtizede formálják, dédelgetik. A közelmúltban a városi ta­nácson gyűltek össze mind­azok. akik közvetlen módon beleszólhatnak a Csorba tele­pi tó jövőjébe. Dr. Horváth Béla. városi főépítész irányí­tásával zajlott le a tárgyalás és ki {ejthették véleményüket a kavicsbánya, az érdekelt sportegyesületek, a sportfel­ügyelőség. az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság és természetesen a városi ta­nács illetékes osztályainak . képviselői. Jelen volt a ta­nácskozáson az MSZMP vá­rosi bizottságának munkatár­sa is. Azért részletezem a protokolí-listát, mert bízol nyitja, mennyire teljes körű volt a tanácskozás. Utólag . senki sem mondhatja, hogy a közösen kialakított álláspont az általa képviselt vállalat vagy intézmény hozzájárulá­sa nélkül született. A fentebb elmondottak után bizonyára felvetődik az olvasóban a kérdés: ha sok évig nem tudták összeegyez­tetni a vállalat gazdasági ér­dekeit az üdülőközpont Ki­alakítását célzó törekvések­ké;!, hogyan sikerült most egyetlen tanácskozáson? • • A magyarázat egyszerű: a Csc . ba telep — mint kavics­lelőhely — kimerült, a to­vábbiakban nem lenne gaz­daságos itt a kotrás. Előre­láthatólag, a jövő év végért el is vonul a vállalat. Mielőtt azonban búcsút mondana a tónak és környékének. el kell végeznie a rekultivációs munkát. Tartozását kiegyen­líthetné pénzben is. de mind­két fél számára célszerűbb­nek látszik, ha gépet, munka­erőt és — nem utolsósorban — szakértelmet kölcsönöz a városnak a tópart rendezese- hez. Becslések szerint 7.5—8 millió forint értékű földmun­kát kellene élvégezni 1981- ben és ebből 3.5—4 millió fo­rint értéket magukra vállai, nának a kavicskotrók. És a többi ? Társadalmi munkaak­ciókat kellene szervezni. Az utóbbihoz jó alapot te-' remtettek az említett tanács­kozáson elhangzott felaján­lások. Felkínálta segítségét egyebek között a horgász- egyesület.. a Borsodi Bányász Sportegyesület. az MVSC, az ÉPFU, és szóba került az. is, hogy a tó rendezését, majd később a kezelését átvesz; az ÉVIZ1G. • • A városi tanács rövidesen megtárgyalja a társadalmi munka szervezésének, irá­nyításának középtávú prog­ramját. Kívánatos, hogy — legalább pótlólag — szere­peljen a testület ele kerülő anyagban a Csorba telepi tó ügye is. Tipikusan elvan munka lesz ez. mely nem kíván kü­lönösebb szakértelmet, azaz életkorra, kéozetíségre való tekintet nélkül mindenki hozzájárulhat, aki szívesen látná ha a város központjá­tól alig fél órányira, tömeg- közlekedési eszközökkel is megközelíthető helyen, hó­dolhatna a jó levegő, a nap­fény és a víz örömeinek. 1982-ben már a fásításhoz is hozzá lehetne látni, és né­hány éven belül a Csorba te­lep vetekedhetne Mályival,- Nyékkel. (bekes) Variációk a pazarlásr Továbbgondolkodásra késztet a televízió legutóbbi. A Hét cinm műsorában látott riportfilm. A gyulai húskombinát öt­venmillió forintért épített, s kihasználatlan tisztítóművéről van szó. Utólag derült ki. illetve bizonyosodott be. hogy a világhírű kolbászgyár leve kitűnően megszűrhető nyárfákkal beültetett, szikkasztó, apasztó, úgynevezett bakhátas mezők­kel is. A természet adta vízregeneráló eljárás felébe-harma- dába kerül, mint a lényegesen korszerűbb, nagyüzemi tech­nológia. A riportban többen hivatkoztak a gyulaiak tapasztalatlan­ságára, a nyárfás víztisztítás előzménynélküliségére. Pedig a szakirodalom bőven kínál példát, s Bőcsött inár jó tíz éve fát nevel a sörgyár előtisztított szennyvize. Aztán az is eszembe jutott hogy a kollektív ügyetlenség és a kétszeres befektetés oka nemcsak a tanácstalanság volt. Az okok be­ruházási konstrukciónk ellentmondásaihoz is visszanyúlnak. A mű építése idején a költségkeretbe és az építőipari kapa­citásba is befért az ötvenmillió forint, noha a tisztítómű szükségessége, használhatósága vitatott volt. Biztos, ami biz­tos alapon elkészítése, s az. ötvenmillió forint felhasználása niellett voksoltak az illetékesek. Most aztán a szegény gyu­laiakat két szennyvíztisztító és — a televízió jóvoltából — országos rosszallás terheli. Az előbbiből az egyiket szívesen átvállalnánk, hiszen a miskolci húsüzem szennyvize, a városi csatornahálózaton át, tisztítatlanul kerül az ország legszeny- nyezettebb folyójába, a Sajóba. Nem titok, hogy a környezetkímélő eszközök és berende­zések költségei egyre nagyobb hányadot (olykor tíz százalé­kot is!) „visznek el" a beruházási összegből. Ez azonban nem haszontalan kiadás, noha közvetlen, statisztikailag is kimu­tatható hozama látszólag nincs. Környezetvédelemből, önvé­delemből nem tekinthetünk el ezektől a tisztítómüvekre, porszűrőkre, csatornákra szánt, súlyos millióktól. A gazdál­kodás általános szigora aligha enyhít majd az új beruhá­zások kötelező környezetkímélő normáin. Am a pazarlásra, bármelyik költséghelyen merüljön is fel: nincs mentség. Sem Gyulán, sem Miskolcon. Mert ki tudná eldönteni: melyik a nagyobb mulasztás?! A luxusnak számító két szennyvíztisztító fölös költsége, vagy pedig a tisztítómű hiányában a Sajó völgyében keletkezett természetrombolás kára... (brackó) A Borsod megyei Tanács Számvizsgáló Bizottsága hol­nap délelőtt 10 órától tartja soros ülését az Edelényi já­rási Hivatalban. A bizottság tagjai jóváhagyják idei mun­katér vüket, majd a Borsod megye 1981. évi tanácsi költJ ségvetési és tejlesztési alap­jának megállapítására készült javaslatot vitatják meg. Vé­gezetül értékelik az edelényi járási hivatal költségvetési, gazdálkodási tevékenységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom