Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-16 / 12. szám

Még egyszer: Mikor fizet az Q főt ,r Az idei tél a téli sportok rajongóinak kedvezett: de­cember óta hó borítja a Bük. kút. A turistaházakban na­gyobb forgalomra' számítot­tak, nemcsak a hétvégeken, de hétköznapokon is. Leg­többen mégis sajnálják erre áldozni nyári szabadságuk néhány napját is: a folya­matosan nyitva tartó bánkú­ti turistaházat csak hét vé­gen rohamozzák meg. Ilyen­kor aztán nincsen hiány vendégben: délben leáll a sí­felvonó. mindenki egyszerre akar ebédelni, alig győzik a turistaház dolgozói... A J ad rózsák — elmarad A Kossuth Művelődési Ház színháztermébe január 27-re meghirdetett Vadrózsák cí­mű előadói est elmarad. Az előadóművész — Ádám Ér- zsebet — kérésére halasztot­ták el a műsort márciusra. Az. újabb időpontot a Műsor- kalauz köaölni fogja. I.apunk keddi számában az Ofotért Vállalat propa­gandaosztályának tájékozta­tása alapján cikket közöl­tünk a vállalat új intézke­déséről, amely szerint min­den olyan vásárlónak, akinek szemüvegét a határidő lejár­takor nem tudják kiszolgál­ni. Ili százalék árengedményt biztosítanak. Miután a cikkben bizonyos megállapítások a miskolci vásárlókra vonatkozóan félre­érthetek voltak. így azokat Naszódi Tiborral, az Ofotért Bajcsy-Zsilinszky üti boltjá­nak vezetőjével pontosítot- tuk. i Megtudtuk, hogy a boltban decemberben valóban 4—5 napra tudták vállalni a szem­üvegek elkészítését, ám ez az időpont — a keddi számban megjelent képaláírással el­lentétben — a műhely ka­pacitása és a munkák je­lentős mértékű növekedése miatt most 8—10 nap. Ha a megígért határidőhöz képest — amelyet a megrendelőla­pon feltüntetnek — késik a szemüveg készítése, fizet a vállalat, illetve a bolt. Meg­tudtuk azt is. hogy konkrét határidőt csak az esetben adnak a rendelőnek, ha van keret és üveg. Amennyiben ezek valamelyike hiányzik, úgy csak tájékoztató időt adnak, s a keret vagy üveg beérkezéséről értesítik a vá­sárlót. Ekkor adnak végső dátumot is a szemüveg el­készültéről. Tulajdonképpen ezekben az esetekben elő­nyös a 10 százalék árenged­mény kötelezése, piszén egy­részt a korábbi gyakorlattal ellentétben gyakrabban kell hetente hiányzó vagy spe­ciális üveget rendelni a bolt­nak, s annak beérkezése után azonnal hozzá kell látni a szemüveg elkészítéséhez, mert mind a rendelésről, mind a beérkezésről bizony­lat készül. Az esetleges ké­sedelem oka így kideríthe­tő. Arról nem is beszélve, hogy vissza fizetés esetén fel kell tüntetni a bizonylaton azt is. kinek a hibája okozta a késedelmet. Végül még egy megálla­pítás, ami korrekcióra szo­rul: csakúgy, mint eddig, a jövőben is foglalkoznak szemüveg készítésével és el­adásával a Herczeg Ferenc utcai boltban is! lőrum a miskolci rádiólmn Bent vagyunk a télben... Kisiparosok — találmányok ✓ A kereskedelem is szegényebb a vásárlás mindenkori öröme nélkül 4 vásárlás öröme és a kereskedő gondja Pulton innen és pulton túl f A Magyar Rádió Miskolc ., Körzeti Stúdiója január 26- án. hétfőn este 17 óra 5 , perctől Fórum műsort su­gároz Bent vagyunk a tél- ’ ben címmel. i Az adásban, egyebek mel­lett szó lesz a tüzelőellá- tással. az utak karbantartá- saval, tisztításával és szórá­sával kapcsolatos kérdések­ről. Kérdezhetnek továbbá a hallgatók a hóügv eletekkel, a távfűtéssel és a kereske- ; delmi ellátással kapcsolatos témakörökben is. A tél okoz- [ ta sajátos gondokra a meg- í hívott vendégek válaszolnak 1 az adásban, illetve a későb­bi napokban az Észak-Ma- gyarország és a Déli Hírlap hasábjain. Kérjük hallgatóinkat, hogy a téli szolgáltatással össze­függő kérdéseiket január 23-ig juttassák el címünkre: (Magyar Rádió Körzeti Stú­diója, 3530 Miskolc, Korvin Ottó u. 1.) Az adás ideje alatt, a . korábbi szokásoknak megfelelően, a 35-510-es te­lefonon lehet újabb kérdé­seket feltenni a stúdióban helyet foglaló vendégeknek. Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak. Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója j(c Háztáji jégpálya a parkoló helyén ... (Fehér Péter felvétele) Gyerekek örömére Lakótelepi jégpálya i A Tanácsköztársaság lakó­telepen elmúlt szombaton dél- ulán négy órakor kezdődött az a társadalmi munkaakció, melyet a belvárosi lakásszö­vetkezet és a lakótelep sport­egyesülete szervezett. A mun­ka — melyen 16 ottlakó vett részt — éjjel fél egyig tar­tott: addigra sikerült a ren­delkezésükre bocsátott 20-szor 40 méteres területen kialakí­tani a tervezett jégpályát a lakótelepi gyerekek számára. Még vasárnap hajnalban is akadt tennivaló, de délelőtt tíz órakor már birtokba ve­hették a gyerekek a jégpá­lyát. Este hétig telt ház volt, vidám lárma töltötte be a te­ret: érdemes volt dolgozni. A jégpálya reggeltől este hétig ingyen vehető igénybe. Az önzetlen munka ezzel nem ért véget: a pálya építői vál­lalták. hogy minden este lg­takarítják és felújítják a je­get: másnap kezdődhet újra a vidám játék. A kisiparosok műszaki, szellemi alkotásainak jogvé­delméről és hasznosításáról írtak alá együttműködési megállapodást tegnap a Ta­lálmányi Hivatalban. A KI- OSZ és az Országos Talál­mányi Hivatal megállapodása szerint a kisiparosok a jövő­ben támogatást kapnak a ta­lálmányokkal. újításokkal és szabadalmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok meg­oldásában. Nagyüzemi körülmények között nem mindig gazdasá­gos és nem is mindig lehet­séges egy prototípus, vagy egy új termék, gép mintada­rabjának elkészítése. A sza­badalmakban leírt egyedi ter­mék vagy gép megalkotása, egy új eljárás kikísérletezése — szaknyelven szólva: a ta­lálmány tárgyiasítása — vi­szont az innovációs folyamat nélkülözhetetlen láncszeme. — Mi eddig is a kirakat­ban dolgoztunk, s most még inkább a közérdeklődés és közfigyelem reflektorfényébe kerülünk — mondotta egy kereskedő ismerősöm. In- káb szorongó volt, mint büszke. aggodalmait nem osztotta meg velem, de ké­retlenül is osztozom gondjai­ban. A gyorsan változó gazda­sági helyzet fölértékelte a kereskedelem rangját és a kereskedő presztízséi. Am a rang és a megbecsülés — mint jelen esetben is — nem mindig esik egybe. * Aruk és igények A kereskedelmi dolgozók megyei szakszervezetének legutóbbi ülésén a szakma A Buday József Mezőgaz­dasági szakkör hétfőn meg­kezdi idei programját. Ezút­tal Szolnoki Jenő tart elő­adást, a telepítés előtti hely­színi talajvizsgálatról, dél-' után öt órai kezdettel. A hét­fői és a további előadások helye a tanács II. kerületi hivatala (Petőfi utca l.számjj lire nélküli emberek? Hadd áruljak el egy szakmai titkot: az újságírók többsége nem nagy örömmel vállalkozik rá. hogy megrajzolja valame­lyik közéleti ember portréját. Számos oka lehel ennek, de alighanem az a legnyomósabti, hogy a párttitkár, a tanács­elnök, a szakszervezeti vagy népfrontvezető, a képviselő — általában szívesen beszél munkájáról, de mindjárt, „megfagy”, ha önmagáról, családjáról, kedvenc szórakozásáról kérdezik. Szerénytelenségnek, magamutogatásnak véli, ha magánéleté­ről is szó esik. Tévedés ne essék, nem sírom én vissza, a polgári sajtó ,,in- timpista” módszerét, a társasági pletykákat a magánzsúrokról. bálokról közölt híreket. Ám a másik véglet sem jó. öreg hiba azt a látszatot kelteni — nyomtatásban és azon kívül is —, hogy a politikai és a gazdasági vezető magánéletében nem ugyanolyan hétköznapi ember, mint bármelyikünk. Azaz nem szereti a jól kitaposott kényelmes papucsot, soha nem ken le egy pofont a kölyöknek, örül az áremelésnek, és idegnyug­tatónak nem olvas krimit. Szóval valami olyan desztillált életvitel rajzolódik ki az interjúkból, amilyen valójában nem létezik. Gyanítom, hogy ha létezne, senki sem vállalná, inkább lemondana a közéleti funkciójáról. Imádom az ilyen álkérdéseket is: „Mitől redős az. X. Y. elvtárs homloka?” Az olvasó ugyanis tízet tehet egy ellen, hogy nem a menyasszonya hagyta el, nem a fia hozott szekundát, és még nem is a foga fáj, hanem kizárólag társa­dalmi gondok nyomasztják. Kivételt képeznek a művészek, tudósok. Tőlük még hallhatunk olyan nyilatkozatot, melyből kiderül — amit úgyis sejtünk —, hogy a hivatásuk és a ma­gánéletük ezer szállal fonódik egybe, kölcsönösen hat egy­másra. Mi gátol bennünket, hogy megmutassuk a vezető emberi arcát és mi tartja vissza öt. hogy partner legyen a bemutatás­hoz? Féltjük, félti a tekintélyét? Felesleges! Akinek ugyanis megalapozott a tekintélye, azét nem csorbítja mondjuk a be­vásárló szatyor sem. Akinek viszont nincs, annak nem lesz több akkor sem. ha a függöny mögé bújik, bujtatják. Befejezésül: gondoljuk csak végig, hány olyan embert isme­rünk. akinek a keresztneve helyén ez áll a tudatunkban: elv­társ. Pedig ha elvtársak is. emellett Istvánok. Pisták. Pistik. Lászlók. Lacik, Lacikák, Józsefek, Jozsók ők — csakúgy, mini mindannyian. (békés) pártbizottságának titkára tett egy sokat sejtető kijelentést, így szól: a kereskedelmi munka mindenkori színvona­la hangulatot befolyásoló tényező, de milyen a keres­kedők hangulata? Az ellátás miskolci több- szektorúsága kedvez a ver­senynek és a versengésnek. Olyasfajta összehasonlításra is lehetőséget ad. amely a pult túloldalán, a fürkésző vásárlói kíváncsiság kizárá­sával zajlik. A háziasszony nem a cégért nézi. A por­tékára figyel. Ahol krump­liskenyeret. mócsingtalan húst, jó szót kap, oda visz- s/.ajár. Meg akkor is, ha két sarokkal messzebb kell men­nie. És a jó vásárlás öröme megosztódik. Nemcsak az kap belőle, aki vesz. Ha­nem az is. aki elad. Minő­ségre törekvő szándékaink sorában az első helyen sze­repel a kereskedelmi kultú­ra növelése. Nem titok: ta­valy vagy tizenkét százalék­kal több pénzt költöttünk az üzletekben, mint egy évvel korábban, de kilóban, mé­terben. darabban mérve nemigen vettünk több árut. Részint emelkedtek az arak, részint pedig igényesebbek lettünk. Futnak a pénzük után A kereskedő azt mondja: futunk a pénzünk után. Ez azt jelenti, hogy lőre kö­szönnek a vevőnek, a Du­nántúlra is elutaznak áru­ért. gyakrabban mossák- le a kirakatot, s kérés nélkül csomagolják be az ünnepi asztalra szánt bprt. A szükségből erényt csi­nált a kereskedelem. Nem volt más választása. A szi­gor nagy úr. Ékes példája ennek a vendéglátóipar. Sok bizonytalanság, félre­értés. a monopolhelyzetből adódó túlértékelés után szo­katlan, de a vendégnek tet­sző akciókba kezdett a szak­ma. Mérsékelték az árakat; vasárnap kedvezményt > ad* nak. ha a család nem ott­hon. hanem étieremben ét­kezik; diszkót rendeznek, filmet vetítenek műsort ad­nak a presszók egyre gyérii- lő vendégeinek. Pincérek, üzletvezetők, szakácsok job­ban csipkedik magukat. Es persze panaszkodnak is,, hi­' ÉS jfee1« WPÜ munkával fele annyira- sem megy a bolt, mint korábban. A Bor­sodi Vendéglátoipari Válla­lat például az elmúlt évben alig egyharmadát produkál­ta annak a nyereségnek, mint 1976-ban,' noha a for­galom nőtt. az árak emel­kedtek. a foglalkoztatottak létszáma mérséklődött, ja­vult a termelékenység és ta­lán a vendégek közérzete is. Nemcsak a portékán in útik A szakma egyik, közmeg­becsülésnek örvendő nyug­díjasa joggal állíthatta: a vendéglátó a l'elszabadulas utáni időszak legnehezebb napjait éli. De ez. a most meglehetősen elszegényedett vállalatok és szövetkezetek gondja. Én. mint alkalmi vendeg viszont örülök an­nak. hogy a pénzemért úgy szolgáinak ki és látnak el (étellel, itallal és barátságos gesztusokkal), ahogyan arról a régi könyvek írnak. Az újmódi gondok mellé felelősséget is kaptak azok. akik kenyeret mérnek, s akikkel naponta találkozunk a boltban, étteremben, presz- szóban. Sokan vannak, s bár a szakma utánpótlási gondokkal küzd. egyre töb­ben lesznek. A fiatalok, akik most állnak a pult mögé, nemcsak áruismeretet tanul­nak. Föl kell készülniük em­berismeretből is. hiszen a vásárló közérzete a pénztár­gépbe be nem verhető téte­leken is múlik. B. I. j Kertbarátoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom