Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-12 / 8. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radván.vi Eva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. PL: 39. — Telefon: 18-331 Micsoda különbség! * Jó sorsom úgy hozta, hogy a két ünnep között költöz­ködhettem új lakásomba. Nagy-nagy örömmel csinosítgat- tam, díszítgettem otthonom, amikor rájöttem, hogy az 1 mé­ter 30 centis konyhaablakomra valamiféle függönytartó kel­lene. A Vologda városrészen lakók — velem együtt — könnyű helyzetben vannak — gondoltam én —, hiszen kar­nyújtásnyira van tőlünk az új Ezermesterbolt. Leugrottam, hogy valamifajta alkalmatossagot nézzek függönytartónak az ablakomra. Mondom: a karácsonyi és újévi ünnepek között történt mindez, amikor is a nagy vásárlási láznak csak az emléke volt már. Az Ezermesterboltban is. Egyszál magam voltam ott, mint vevő. Rajtam kívül csupán három bolti dolgozó volt a helyiségben. Mondom egyiküknek, hogy mi kellene. Nem mozdult, csak intett a sarok felé: — Ott van... Közelebb léptem a mutatott portékához, nézegettem őket, aztán döntöttem is: — Ez jó lenne, csak hosszú. Nekem nem 2 méteres kell, hanem 1,30-as. Jómagam levágni nem tadok belőle — noha elvinném a maradékát is —, ha netán elfűrészelnék az aluminium lécet nekem ... — Magának úgysem érné meg a 30 forintot, ha elvág­nánk ... — biggyesztette el a száját az eladó. Máig nem tudom, miért gondolta, hogy nem érné meg nekem? Mindenesetre — lebeszélt! Természetes tehát, hogy — magamban háborogva ugyan — kifordultam az üzletből. És elmentem a Széchenyi úton levő régi Ezermesterbolt­ba. Ahol is megtaláltam ugyanazt az alumínium lécet, s mi­ntán elmondtam kívánságomat, ott a legnagyobb készséggel, pillanatok alatt lemérték és leszabták a kívánt méretet belőle. Ha a különbséget zongorázni tudnám a két kereskedői magatartás között, nyilván én lennék a Fischer Annie... — rav — Az év nagylemeze az övék! SfMk. GEneR-ÁL Bergendy %& ■HUNGARIANS Örömmel olvastam, hogy a miskolci EDDA együttes mi­lyen szép sikereket ért el a Pesti Műsor által meghirde­tett szavazáson, több kategó­riában is. Az év nagylemeze az EDDÁ-é; több mint száz­ezer példányban kelt el. Jómagam már tizenöt éve gyűjtöm a hanglemezt és min­den magyar együttes minden eddig megjelent nagylemeze megvan. ízelítőül égy kis sta­tisztika: az első magyar beat- nagylemez 1967-ben jelent meg és az ..Ezek a fiatalok” című film zenéjét tartalmaz­ta, az Illés együttes fősze­replésével. Kevesen gondol­nák, hogy azóta 27 együttes­nek jelent már meg nagyle­meze, és az EDDA a huszon­ötödik a sorban. íme: Illés, Omega, Metró, Hungária, Neoton, Cenerál, Bergendy, Tolcsvay, Syrius, Locomotiv GT, Corvina, Fo­nográf, Skorpió, Gemini, Pi­ramis, Expressz, Apostol, Sprint, Color, Mini. V’Moto- Rock, Kati és a Kerek Pe­rec, Saturnus, Dinamjt, ED­DA, Korái, Hobo Blues Band. Mivel rövidesen megjele­nik a Karthágó és a Bojtor­ján együttes nagylemeze is, várhatóan még az idén har­minc fölé emelkedik a nagy­lemezzel rendelkező együtte­sek száma. Remélem, nem kell sokat vámom, hogy gyűjteményem­ben legyen az EDDA együt­tes második albuma is, amely­hez sók sikert kívánok, az 1980-as eredményekhez pe­dig gratulálok! Mező István Homrogd Sokan kerestük E rovat január 5-i számúban olvastam a Hiánycikk a gyertya és a petróleum? című cikket. Ennek kapcsán úgy vélem, nyilvános­ság elé kívánkozik az is, hogy a gyertyahi­ány miatt, karácsony­kor a miénkkel együtt nyilván még sok mis­kolci család fenyőjén nem gyulladtak ki a fények ... Aki ugyanis nem hí­ve a műanyag kará­csonyfával együtt a színes-csicsás-villany- égős műfénynek, an­nak fénytelen maradt a karácsonyfája. Mis­kolcon ugyanis az al­kalomhoz illő gyertyát se lehetett kapni az ünnep előtt egy szálat sem. Érthetetlen, hogy mi­ért nem gondol a ke­reskedelem az áram­szünetre. (Lásd az 5-i cikket.) Még érthetet­lenebb azonban, hogy nem gondol az ünnepi fa díszére. Hiszen ez nem váratlan esemény, a karácsony esztendő­ről esztendőre időben elkövetkezik. Hogy ve­lem együt sokan ke­resték a karácsonyfa­gyertyát is, arra az üz­letek eladói a legjobb tanúk. Ha erre a kereske­delem illetékesei leg-> alábbis utólag nem fi­gyeltek volna fel, aján­lom szives figyelmük­be: tegyenek róla, hogy jövő karácsonyra a gyertyahiány ne ront­sa el a családi ünnep hangulatát. Handa Imréné Miskolc, Ságvári u. 2. sz. A kérés többet ér... A Falu végen kurta kocs­ma ... című versben Petőfi Sándorunk arra tanít, hogy a magyar ember szívesebben engedelmeskedik a kérésnek, mint a parancsnak. Hadd te­gyem hozzá, hogy így lehet ez a világon mindenütt. Sőt! A kérésnek jól esik eleget tenni... A napokban erre aprócska példát láttam. Az OTP-ben volt dolgom, ahol is előttem — a pult innenső ol­dalán — egy férfiú állt. Pár percet várakozni kellett, s reflexszerűen nyúlt zsebébe a cigarettájáért. Szájába vette a Symphóniát, s pattant az öngyújtó is. Ám mielőtt a cigaretta végéhez illesztette Volna a lángot, felpillantott, majd gyorsan visszacsukta öngyújtóját, s cigarettástól zsebre vágta. Nem tudtam mire vélni az epizódot. Pillantását, követ­tem. A falon tábla volt, raj­ta egy felirat: „Köszönjük, hogy mellőzte a dohányzást!” És most már nem csodál­koztam rajta, hogy meg sem próbált hátat fordítani a táb­lának az az ember. Kun Pál Miskolc, Dorottya u. 1. sz. Mínusz időt futottam Hol van, hol nincs gáz Városunk , főbb pontjain összesen négy órát találtam a közterületen. Nem sok örö­möm telt bennük, mert pon­tosságukat tekintve ... Hát... Vittem magammal a fény­képezőgépem és megörökítet­tem rajtuk az időt. A MÁV- igazgatóságnál kezdtem, ahol az óra szerint 10 óra 57 perc volt. Az én órám szerint 5 perc alatt sétáltam le a Szé­chenyi út és a Szemere utca kereszteződéséig, ahol is a köztéri óra 11 órát mutatott. Az Ady-híd felé folytattam utam, s ott is megnéztem volna az időt, ámde az órá­nak csak az egyik oldala vön meg. Az 11 óra 7 percen állt. Az Ady-hídnál autó­buszra ültem, a Tanácsház térig utaztam, ahonnan pedig az avasi haranglábhoz sétál­tam fel. Itt ért az igazi meg­lepetés: a harangláb órája 11 óra 2 percet mutatott. Tehát mínusz időt „futottam”. Hí he­tem, hogy én vagyok a világ legtehetségesebb futója? Ne­tán csupán arról van szó, hogy óráinkat még mindig nem tudjuk összeigazítani? J. L. Miskolc Hogy mit jelent Répáshu­tán a gáztüzelés lehetősége, aki nem él közöttünk, nem is érti. Érthető, hogy áldot­tuk és áldjuk a palackos gázt. Azt, ami mindeddig a páratlan heteik szombatjain rendelkezésünkre állt az új- ratöltött palackokban, hiszen a Tigáz gondoskodott rólunk. Óramű pontossággal számít­hattunk a cserére, mert igen lelkiismeretesen, pontosan szállították. Amióta azonban a TEFU vette át ezt a szol­gáltatást, azóta hol van, hol nincs a cserére lehetőség. Legutóbb például december 6-án hoztak cserepalackot. » Meglepetés a diólikőrben Egy életre elvették a gusz­tusunkat a diólikőrtől. A bel­városban — a Széchenyi út 35. sz. alatt — levő Cseme­geboltban vásároltunk kétde- cis üveggel a korábban álta­lunk igazán kedvelt Rókából. Hazavittük, s koccintottunk vele. Szerencsére csak a felét fogyasztottuk el. Ám az is elég volt hozzá, hogy bete­gek legyünk tőle. Rosszullé- tünk kellős közepén jutott eszünkbe, hogy alaposabban megforgassuk a palackot. így derült ki, hogy a likőr alján gusztustalan szürke üledék van. Mi tehát jól megjártuk ez­zel a likőrrel. Ám, hogy má­sok ne jussanak a sorsunkra, úgy vélem, helyénvaló a fi­gyelmeztetés: jobban ügyel­jen termékei minőségére a li­kőrt gyártó Kisvárdai Szesz­ipari Vállalat. Bartl Frigyes Miskolc. Oprendek S. u. 26. sz. most január 7-e van, amikor e sorokat írom. Eddig még nem kaptunk... Ügy vélem, nem alaptalan az aggodalmunk a megválto­zott helyzet miatt. Helyénva­lónak tartanánk, ha cserete­lepet létesítenének közsé­günkben is a Tigáz vezetői. Kérésünk nem új. Egyszer már elutasították. Azt a dön­tést azonban esetleg felül le­hetne bírálni. Tudomásunk szerint, a tanács szívesen biztosítana helyet a gázpa­lack-cseretelep céljaira. Aho­Azt válaszolták, gyan Bükkszentkereszten lé­tesíthettek ilyet, nyilván ná­lunk is meg lehet találni rá a lehetőséget, hogy a bizton­Olvastuk december 22-én e rovatban Kovács Kálmán (Miskolc. Bulcsú u. 4. sz.) jogos kritikáját a gyorsrizst reklámozó hirdetésünkről Kovács Kálmán kifogásolta, hogy reklámozzuk a porté­kánkat. holott Miskolcon éppen nem lehetett kapni. Nem mentségként, csak magyarázatképpen: vállala­tunk két megye élelmiszer- ellátásáról gondoskodik, a hirdetés is az egész terület­re szólt. Az inkriminált idő­ben miskolci fiókunk gyors- rizs-készlete sajnos elfo­gyott. az utánpótlás viszont késett. Elnézést kérünk az okozott bosszúságért. Egyéb­ként a még novemberben diszponált szállítmány idő­közben megérkezett Mis­kolcra is. Reméljük, hogy a boltok azóta már rendeltek a keresett áruból. Tamási Miklós ig.-h. Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat sági követelményeknek meg­felelő telephelyet hozzanak létre. Ha azonban végképp nem lehet megoldani, akkor valamilyen módon garantálni kellene, hogy a korábbi évek­nek megfelelően, a várt idő­ben, pontosan megkapjuk a cserepalackokat. A falu nevében ? Offertáler Lajosáé Répáshuta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom