Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-12 / 8. szám

As IjS-as alsózsolcai ABC-hez hasonló üzletet szívesen latnának bármelyik lakótelepen is... ABC nem vegyesbolt... A város peremén A vegyesbolt titulus — nem is olyan régen — alig­ha jelentett elismerést, kü­lönösen nem vidéki üzletek esetében. Jó ideig a vegyes­bolt egyet jelentett a sze­gényes kínálattal: az áru­skála petróleummal kezdő­dött. 'S véget ért a kasza­kőnél ... Ilyesféle üzletek működtek vidéken minde­nütt, az alföldi kisközségek­től a városok melletti tele­pülésekig. VIDÉKI VÁSÁRLÓ NINCS Vidéki vásárló ma már nincsen, ez kereskedői ta­pasztalat. Pontosabban: a vidéken élők igényei sem­mivel sem másak# főleg nem szerényebbek a városlakóé­nál. Bizonyos szempontból nehezebb is kielégíteni a városok vonzáskörzetében, de falun élők vásárlási szokásait. különösen ott, ahol sokan járnak a közeli városba dolgozni. íélig- meddig kétlakiak. Ez a kép jellemző a vá­rosunkat övező települése­ken is: Alsózsolcán. Felső- zsolcán, Szirmán, Szirmabe- senyőn. Aki itt lakik, két helyen „vétetik’’ számba” ke­reskedői szemmel: a csalá­di nagyberuházásnak számí­tó tartós fogyasztási cikker két Miskolcon vásárolják meg a valós — néha csak vélt —,' nagyobb választék miatt. Ugyanakkor mind nagyobb az igény a lakóhe­lyen működő kereskedelmi létesítmények iránt: legyen friss kenyér és hús. az ipar­cikkek listája péclig a szö­gesdróttól a televíziókészülé­kig terjedjen... BÉKÉS KONKURRENCIA A városunkban és a mis­kolci járásban működő Unió ÁFÉSZ egyaránt tisztában van a lehetőségekkel, vala­mint a vásárlók igénveiv: l is. Ehhez igazítják a keres­kedelmi stratégiát: a jövő­ben sem kívánnak verse­nyezni a városban működő — iparcikkeket árusító — nagy szakboltokkal. Sőt né­mi önkritikával profiltisztí­tást is végeztek: ahol nem lehetett — vagy nem volt értelme — tartós fogyasztá­si cikkekből állandó széles választékot fenntartani, ott ezek lekerültek a cikklistá­ról. s bevezették a minta utáni értékesítést, így Sajó- ládon és Bőcsön. Az ily módon felszabadult mintegy négymillió forintot az alapellátás javítására for­dították: javult az ellátás mosószerből, tőkehúsból. A felszabadult összeget igye­keznek takarékosan elkölte­ni: több mint harminc he­lyi szállítót kutattak fel, kö­zöttük a t’elsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezetet, ahon­nan rendszeresen vásárolnak húst. A profiltisztítás miatt : nem szűkült a kínálat: a kisáruházakbar. könyvet, pa­pírt, írószert is árusítanak. Népszerű a kölcsönszolgálat is. bár kevesen visznek mo­sógépet. porszívót — ezek majd minden háztartásban megtalálhatók —. annál ke­resettebbek a sokszemélyes étkészletek, még mindig di­vat a népes lagzi. JAVÍTANI A MEGLEVŐT Az elkövetkezendő évek­ben elsősorban a kínálat és a szolgáltatások színvonalát ig-ekeznek majd javítani. Mindezt a meglevő eszközök átcsoportosításával. jobb szervezéssel kell elérni: új áruházat egyelőre nem ter­veznek, hiszen pár éve épült az alsózsolcai és a felsőzsol- cai ABC-áruház. :í(J0 négy­zetméternél nagyobb alapte­rületiéi. Hasonló létesítmé­nyek üzemelnek szerte a já­rásban, így Sz-irmán és Szir- mabesenyön is. ötletben nincs hiány, ezek jó része a vásárlóközönségtől származik. Kurrens cikkeket felhajtani, mind gyorsabban alkalmazkodni az igények­hez: ez a célja és feladata a két éve létrehozott be­szerzési osztálynak. Sikert ‘arattak a nagy mennyiségben beszerzett olcsó zománcos míéí4.­Sm-Xt edényekkel, amelyek villám­gyorsan elfogytak. Ugyanezt a célt szolgálja a bevezetett „főboltosi rend­szer”, amely lehetővé teszi, hogy vidéki üzletek bármi­lyen kis mennyiséget besze­rezhessenek keresett cikkek­ből. A nagykereskedelem — érthető módon — nemigen örül a néhány darabos meg­rendeléseknek, ezért az Unió ÁFÉSZ vidéki boltjainak elegendő felkeresni a Búza téri Árucsarnokot, s azonnal — akár mindössze szatyor- nyi — mennyiséget vihet bármilyen monopolcikkből. Sok mindent terveznek, ezek nagy része még csak elgondolás, méghozzá jó el­gondolás: szeretnének saját húsfeldolgozó üzemet létesí­teni, s jövőre — az igények­től függően — néhány kis forgalmú . üzletet bérbe ad­nak majd. KISS JÓZSEF Pártmunka a lakóterületen Tízes honvéd utca. Az I-es lakóterületi pártvezelöséghez tartozó I/3-as alapszervezet helyisége. Tágas. De. amikor decemberben a beszámoló taggyűlést tartották, a 120 férőhelyes belső terem ki­csinek bizonyult, pótszékek­re volt szükség. ' — Az 1/3-as — mondja Si­mon Pál titkár — hagyomá­nyokkal . rendelkezik. \z alapszervezet még 1945-ben alakult „Táncsics” néven, akkoriban, amikor a diósgyő­ri „Ady”. Jómagam már 1947-ben voltam itt titkár, igaz. akkor még a Bacsó Bé­la utcában működtünk. Az­tán 1969-ben, nyugdíjba vo­nulásom után kerültem ide ismét titkárnak. (A város legidősebb., 72 éves alapszervezeti titkára. 34 éve egyfolytában tölti be a titkári funkciót. 1930-tól vesz részt a munkásmozga­lomban. fél évszázaddal ez­előtt „szívta magába” kitö­rölhetetlenül a kommunista meggyőződést. Gyermekkorá­ban jóformán 19-es vöröska­tonákkal volt körülvéve. Ap­ját kétszer ' megbotozták. 12 fogát kiverték, az apósa öcs- csét szeme láttára verték agyon a csendőrök . ■.) — Jó kis pártatapszerve- zet ez. Igaz. meglehetősen nagy a hozzápk tartozó te­rület. A Zeneiskolától a Nagyváthy utcáig, az út mindkét oldalán. Beletarto­zik egy rész a Vologda la­kótelepből. az Avasaljából, s az Istenhegy környéki rész­ből is. Ez utóbbi jó. hiszen a családi házban lakókkal könnyebb a pártmunka, könnyebb őket mozgósítani, mim a bérházáakat. Néhá­nyat! a területen kívül la­kunk. egyszerűen nem lehe­tett máshová küldeni vagy ötven elvtársát. Nem dicsek­vésképpen mondom, ám ami­kor legutóbb kibővített párt­vezetőségi ülést tartottunk, a 21 pártcsoportvezetőből, akik közvetlen kapcsolatot tartanak a terület lakosságá­val. lf! eljött. Csak a bete­gek maradtak otthon. (Valamikor — meséli — könnyű volt forradalmi tel­teket végrehajtani, mozgósí­tani a tagokat. Egy alkalom­mal két óra alatt összesze­dett Icét teherautóra való párttagot, s mentek is mind­járt falujárásra. Ma vala­hogy magukba zárkóznak az emberek, különösen a bérhá­zakban lakók. Saját ügye- ba/a foglalkoztat. érdekel csak sok embert. Miért? Hogy lehetne kiszakítani az embereket a közönyből? — ez is kell. hogy foglalkoztas­sa a területi párta lapszerve­zetet.) — Jó a kapcsolatunk a Ha­zafias Népfronttal, a terület­hez tartozó hat tanácstaggal, s a Vöröskereszttel is, amely­nek hétszáz aktívája van ná­lunk. Okoskodtunk, hogy be kellene ide hozni a lakótár­sakat. párttagokat, úgy köny- nyebb az agitáció is. Szer­veztünk hát kézimunka-tan- folyamot, amelynek kereté­ben havonta egyszer politikai oktatást is tartunk. Megszer­veztük a jogsegélyszolgálatot (van egy jogász párttagunk is), amit már nemcsak a tagság, hanem a környéken lakók is igénybe vesznek. Együttműködünk a közeli is­kolával. Ök eljönnek az ün­nepségeinkre énekelni, sza­vaim, mi meg elmegyünk az iskolába előadásokat tartani. A saját portánk előtt ★ .4 felsőzsolcai kisáruház forgalma tavaly majd egyötöde­vei nőtt 1 Űj év, új élet. Azzal kez­dem 1981-et. hogy saját portánk előtt söprögetek. Ránk férne ez többször is, de — tudják, hogy van ez? — másutt könnyebben meg­látja az ember a hibát. Az én arcomra is kiült a kaján vigyór, amikor ke­zembe került egy fővárosi üzemi lapban a Miskolcról szóló terjedelmes riport. Fo­nodánknak nagy . figyelmet szentelt a színes tollú kollé­ga, és mindjárt az írása ele­jén imtgyén tájolta be az üzemet: a Tiszai pályaud­vartól két buszmegálló, vagy gyalog 10 perc az Avas men­tén. Nem kétséges, hogy ösz- szekeverte- Miskolc hegyét a jó öreg Szinvával. Meg nem bocsátható, de legalább ért­hető. ha messziről jött em­ber az itt töltött egy-két nap alatt, hiányos ismereteket szerez városunk földrajzáról, nevezetességeiről. Ám. ha mi magunk —- értsd: miskol­ci illetőségű újságírók — tá­jékozódunk felületesen, az súlyosabban esik a latba. Szakmai legenda, hogy volt egyszer egy újságíró, aki részletesen beszámolt egy neve/eles eseményről, csak azt hagyta ki a tudó­sításból, hogy leszakadt a csillár,- Kihagyta, mert nem Volt jelen. Nos, nálunk is „leszakadt”, több ízben is. Így például a közelmúltban, amikor megírtuk, hogy Mis­kolcon bevezették a Csök­kentett éjszakai világítást. Gyenge mentség a bakira, hogy egy korábbi informá­ció szerint már a múlt év végétől ily módon kellett volna tafca re kosk od n i az árammal az éjszaka második felében. Mi elsiettük, az ÉMÁSZ nem. Az eredeti határidőnél néhány hónappal később, csak az idei év első negye­deben lesznek kész a mun­kával. Kollégám megtakarí­tott egy telefont, a város viszont nem takarított meg néhány ezer forintot. Az utóbbi szomorúbb, de min­ket aligha vigasztalhat. Zsebszámológépet, ennek hiányában hagyományos hú- zogatóst — amilyet az elemi­ben használtunk — ajánlott az. egyik olvasó, miután ezt olvasta egyik cikkemben: 100 évvel ezelőtt, 1825-ben. Számológépe azóta sincs a szerkesztőségnek, ezért az­tán a számokkal sokszor meggyűlik a bajunk. Pedig arra megesküszöm, hogy a négy alapműveletet — több. kevesebb hibával — papír és ceruza segítségével, mind­annyian el tudjuk végezni. (Remélem, nem veszik di­csekvésnek [) Alaposan megkevertük a DVTK lelkes szurkolóit, amikor az első oldalon ezt a slágereimet hoztuk: így győztek a diósgyőriek Skó­ciában, a sportoldalra la­pozva viszont ezt olvashat­ták: Dundee United—DVTK 1 :ü. Igaz. hogy ebben a nyomda ördöge is közreját­szott. de illett volna észre­venni a hibát a korrigálásnál. Örülhetünk-e annak, hogy mostanában már csak azért sem fordulhat elő velünk ilyesmi, mert viszonylag ke­vés aikaloewial kék a gyöz­tes helyere írni a DVTK nevét?! (Ha csak ez lenne az ára a szívünknek oly kedves csapat sikeres sze­replésének — egye fene! — felvállalnánk egy-két bakit is.) Van aztán, amikor — alul­írott — újságíró jól tájéko­zott, és szándéka sem rossz, ám soraiból mást olvasnak ki, mint amit mondandó voit. Nyilván azért, mert. nem fo­galmazott elég tisztán, félre­érthetetlenül. Azt fejteget­tem, hogy az ..én házam az én váram" mondás nehezen alkalmazható egy soklakásos bérház lakójára, > hiszen az épület monstrumokban ezer szállal kapcsolódik egymás­hoz az életünl^. ha másért nem. azért, mert a falakon a tüsszentés is áthallatszik. De nem is dekorálhatjuk, alakíthatjuk úgy a loggiákat •sem. ahogy úri kedvünk dik­tálja, hisz szigorú előírá­sok védik a városképet. Be­le kel! törődnünk, hogy nem festhetjük például ci- nóberpifosra, mint tette azt egy családi ház tulajdonosa • tornyocská jónak tetejével. Csupán frappáns ellenpéldá­nak szántam a rikító tor­nyot. ám a tulajdonos azzal gyanúsított levelében, hogy ha nekem a piros nem tet­szik. akkor . nyilván a vörös sem. és imigyen szegezte mellemnek a kérdést: ,.A zöld szín inkább kedvére való lenne?" Remélem csak a cikkeimben — cikkeink­ben — előforduló zöldségek­re célzott. ífcefces) (Az alapszervezet 220 tagja között Simon Pálnak számos régi elvtarsa van. akik évti­zedet töltöttek el a part szol­gálatában. Nincs nagyobb öröm számukra, mint amikor a fiataloknak. úttörőknek mesélhetnek a régi. harcos napokról, az illegális part- munkáról. a megpróbáltatá­sokról. Csak az idő ne lenne olyan kérlelhetetlen ellenfe­lük. Kikezdi egészségüket, legyengíti edzett szerveze­tüket. ágyba dönti őket. Az alapszervezet átlagéletkort 66 ér. . . Igaz. mindig jön­nek újak. Az idén már ket­ten haltak meg, eltávoztak örökre . . .) —- Olyan mozgalmas éviink, mint 1980. régen volt! Vá­lasztások. kongresszusok.-., Igaz. az idén is akad ten­nivaló. Most állunk a Vörös- kereszt választása előtt... Aztán itt van a. tagdíjfizetés módosítása. Hányszor el kell magyaráznunk idős társaink­nak. hogy csak április l-lől érvényes (az alapszervezet­nél mintegy 3000 forinttal ke­vesebb lesz a tagdíj, s a sok alacsony nyugdíjas miatt ez lényeges). Februárban tag­gyűlés lesz, ezt mór a janu­ári vezetőségvólasztáson elő­készítjük. Január 19-én vi­takört tartunk központi elő­adóval, február 9-én pedig pártnapot. Nagy az érdeklő­dés. hiszen a párttagságot minden érdekli, ami az or­szággal. a népgazdasággal kapcsolatos. Munkánk van bőven. Mi pedig végezzük dolgunkat, mert kommunis­ták vagyunk, mert erre ne­velt bennünket az elet, (Honnan a lángoló hit, a szunnyadásra tálán igen. de kialvásra nem képes tűz idős elvtársainkban? Mitől képes ma is. hetvenen felül is olyan fiatalos hévvel dolgozni Si­mon Pál? Hol szedték ma­gukba az akaratot, amellyel fiatalok lelkesedését képesek felülmúlni?.') — Az I/3-as lakóterületi pártalapszervezet szép korba lépett, fél évszázados elmúlt. A második fél évszázadot azzal az elhatározással kezd­jük, hogy továbbra is min­den tőlünk telhelőt megte­szünk a -pártért, a párt poli­tikájának megvalósításáért. NYIKES IMRE Legnagyobb nemzetiségi ■megyénkben. Baranyában, megkezdődött a farsangi so­káé bálok és sváb bálok idő­szaka. Elsőként a délszlávok' , rendezték meg hagyományos összejövetelüket szombaton Pécsett. A bál több száz részt­vevője között — «'baranyaiak mellett jócskán akadtak bács­kaiak és somogyi horvátok, sőt még a szomszédos Jugo­szláviából is érkeztek vende­gek. A hagyományos cigány bál­lal megkezdődött szombaton a farsangi mulatságok Totna megyei sorozata Szekszát-don, Az IBUSZ közreműködésével rendezett bálra a környező megyékből: Baranya. Bács- Kiskun és Somogy megyéből is érkeztek vendégek. A tar­ka vigalomban cigánydalok« kal. zenével, táncokkal és ősi szokások bemutatásával szó­rakoztatták a jelenlevőket, Sárközi József megyei fővaj« da vezérletével. Szepségki- rálynőt is választottak, s nem maradt el a „nagybőgóteme- tés” sem a hajnalig tartó mu­latságban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom