Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-09 / 6. szám

ft y ol c vm n n a I n y ole vanegy ben Merre tart a kereskedelem? Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kereskedelem már SK& nem bírja ezt a hajszát. A szakma utánpótlási gondok­kal küzd. a pénztárosnőket a felelősség mellett a legne­hezebb fizikai munka is ter­heli. az önkiszolgáló üzletek jobbára női eladói tonnákat mozgatnak meg naponta . .. Mindemellett 'az ellátás szín­vonláról. a kiszolgálás kul­turáltságáról enyhén szólva megoszlik a vásárlók véle­ménye. Túl vagyunk az ünnepi nagy rohamon, s ennek vevő és eladó egyaránt örülhet. Éppen ez az egyetértő véle­mény figyelmeztéthet arra, hogy a mai adás-vételi kap­csolatok többnyire a min­denkori kereskedelem ősi ha­tásával maradnak adósak: a vásár, a vásárlás örömével. Savanyú a citrom A népi ellenőrök nemrég vizsgálódták a borsodi üzle­tekben. Megállapították, hogy az ellátás színvonala álta­lában emelkedett, új boltok nyíltak, a korábbiakhoz ké­pest javultak a vásárlási kö­rülmények. Am nincsen átlagos vá­sárló. A vevő egy bizonyos árut keres, s konkrét benyo­másai alapján dönt. Az ilyen megítélés tükrében már nem olyan szép a menyasszony. A kereskedelmet, a min­denkori kereskedelmet sok­fele állandó jelzővel illethet­jük. Nem túlzó az a megál­lapítás. mely szerint a köz­vélemény, a közhangulat a boltban mérhető le legin­kább. Aki mondjuk nem kap meleg téli alsót (a példa nem véletlen, hiszen hiánycikkről van szó), azt nem nyugtat­hatjuk azzal, hogy méreg­drága bársonyból elég jó az ellátás. Aki • nem kapja még' a megszokott olcsó cigaret­táját (ki hitte volna, hogy a Délibáb, a Sopianae, a He­likon pult alatti portékává válik!), annak hiába kínál- gatják a még olcsóbb Por­tit. vagy a sokkal drágább markás füstölnivalókat: az joggal elégedetlenkedhet. És a háziasszony kedve pillana­tok alatt megsavanyodhat attól a citromtól, amelyet manapság kínainak az üzle­tek. Kicsi, fonnyadt és gusz­tustalan. Kétségtelen, hogy a vásárló be van avatva a nagypolitika, a világpiac for­télyainak titkaiba. De ő a boltban vásárol, s elsősor­ban a boltban tesz panaszt. Mennyi a több? A gyakori kereskedelmi vizsgálódások ismeretében sem lehet egyértelmű tanul­ságokat levonni. Nézzük hát előbb a tényeket, megosztva a kommentálás felelősségét es nehézségét az olvasóval. Ha azt mondjuk, hogy a lakossági pénzkiadásoknak az a része, amelyet a keres­kedelemben költ el, nőtt: akkor nem. tévedünk, hiszen Ha megvette, hadd vigye! ezt igazolja a statisztika. Az is tény, hogy a kiskereske­delem tavaly is. tavalyelőtt is nagyobb pénzbevételre tett szert. Viszont: az ár­emelkedés, ’ és a fogyasztói igény változása, valamint a kínálat adottsága miatt az már aügna állítható, hogy az elfogyasztott, elhasznált (te­hát vásárolt) áruk mennyi­sége nőtt volna az elmúlt két esztendőben. Ez a megállapítás még nem minősít, de jelzi gaz­daságpolitikánk szükségsze­rű törekvését. Ilyen körül­mények között nem lehet cél a fogyasztás es felhasználás mindenáron való növelése. Nem véletlenül választotta az egyik legpolitikusabb rá­dióműsor, a szilveszteri ka­baré azt a címet, hogy Tart­suk a nyolcvanat. Nagy kunszt, nagy bravúr ez. Ha sikerül... És miért ne si­kerülne?! A pult két oldala A miskolci, borsodi keres­kedelem némileg szerényebb eredményekkel zárta az évet, mint egy esztendővel koráb­ban, s az országos adatok ismeretében ez az eredmény nemileg elmarad az átlagtól is ... Annak ellenére, hogy színié mindig zsúfoltak az üzletek, annak ellenére, hogy bizonyos húsárukból túlkíná­lat volt. Nem titok, hogy a gazdál­kodásban, s így a kereske­delemben az egyenletesség és a folyamatosság nagy erény. Szinte érthetetlen például, hogy a már említett filléres cikkeken túl nem volt elég színes televízió, automata mosógép, bútor. Vajon meny­nyi bevételkiesést jelentett ez a kereskedelemnek, s hány elégedetlen vásárlót szerzett? És itt nemcsak az üzlet alakulásáról van szó, hanem az emberek közérze­téről is. Egy tudományos apparátussal felvonuló, s mindent kilóban, forintban, százalékban mérő vizsgáló testület figyelme mindenre nem terjedhet ki. Akadnak ugyanis numerikusán nagyon nehezen számba vehető dol­gok. Ilyen például a vásárló közérzele. A kereskedelemmel kap­csolatban már sokszor leír­tuk. hogy nehéz évek követ­keznek . .. Akkor is, most is elsősorban azokra gohdol- tunk, akik a pult innenső oldalán állnak. (brackó) Vj módon szervezik a társadalmi munkát Felkarolni minden kezdeményezést! (Folytatás az 1. oldalról) Legutóbb 1976-ban szabá­lyozta a tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi munka szervezését, irányítá­sát. Hogy miért vált szük­ségessé — viszonylag rövid idő elteltével — ismét átte­kinteni. értékelni a módsze­reket és újra szabályozni ezt a sokrétű munkát, arra szá­mos okot hozott fel indokul Pável János, az építési és közlekedési osztály vezetője. Néhányat említve: az utóbbi időben az építési és közlekedési osztály szervez­te a társadalmi munkát, .a városgondnokság bevoná­sával. Egyetlen szakigazga­tási területre való koncent­ráltsága miatt, nem tudta az egesz területet átfogni a ko­rábbi rendszer. Kimaradtak például a szervezésből a gyermek­intézmények és a különböző, lakossági kezdeményezésre létrejött munkaakciók. Nem mindig kapcsolódtak elég szorosan a tanácsi fejlesztési feladatok­hoz a felajánlások, és a pénzügyi fedezetét sem si­került mindig megteremteni a társadalmi munkának. Itt kell megemlíteni a vi­ta egyik tanulságát: ne csak Félmillióval tartoznak a lakók Nehezen gyűlik a kéményseprési díj A rendelet mindenkire vonatkozik II városi tanács lakásrendelete Miskolc megyei város Ta­nácsa megalkotta ,.Az álla­mi lakások elosztásáról, a lakás-használatbavételi díj megfizetéséről és a szerve­zett magánlakás építkezés elősegítéséről” szóló 4 1980. sz. tanácsrendeletet. A tanácsrendelet 1981. feb­ruár hó 1. napjával hatály­ba lép. s megtekinthető a vb-hivatal lakás- és helyi­séggazdálkodási osztályán, ügyfélszolgálati irodáján, a városi tanács igazgatási osz­tályán, valamint titkárságán. Pótszilveszter a Diófában A diósgyőri városközpont­ban levő Diófa étteremben hétfőn potszilvesztert tarta­nak a lakótelep öregek klub­Amire még nemigen volt példa egyetlen új esztendő elején sem. a borsodi-mis­kolci kéménytulajdonosok (mintegy 411 ezren vannak összesen) egy része jó fél­millió forint kéményseprési díjjal tartozik a Borsod me­gyei Kéményseprő. Tüzelés­technikai és Szolgáltató Vál­lalatnak. Hogyan létezik ez? — kér­deztük dr. Majoros Barna igazgatót, akinek nemcsak a telefonja cseng sűrűn, hanem a panaszkodók is egymásnak adják a kilincset. (Ottjártunk- kor eppen Nagy József, nyu­galmazott miskolci iskola­igazgató reklamált a szolgál­tató vállalat igazgatójánál.) — A keményseprés díját 31 even keresztül nem emel­tek — mondotta dr. Majoros Barna. — Ez oda vezetett, hogy az úgynevezett sorsep­rési tevékenység, ami a vál­lalatra nézve kötelező szol­gáltatás, ám a lakosságnak is kötelezően el kell viselnie, számunkra ráfizetéses lett. Az elmúlt középtávú tervben mintegy 7.5 millió forintot fizettünk rá a lakossági ké­ményseprésre. s ezt a pénzt másféle munkák vállalásával kellett pótolnunk. Más válla­latok is ugyanígy jártak szer­le az országban. Tavaly az Országos Árhivatal által meg­állapított határokon belül az I. fokú űrhatóság, azaz a vá­rosi és a megyei tanács en­gedélyével díjtétel-módosí­tást hajtottunk végre. Ter­mészetesen csak - a törvényes lehetőségek keretein belül. A díjtétel-módosítást — ami mindenkire vonatkozik — a városi ‘ és a megyei tanács építési és közlekedési osztá­lya jóváhagyta. Sok lakó vi­szont egyszerűen nem akarja fizetni a megemelt díjtételt. — Mi törélnik ilyen eset­ben? — Dolgozóink ‘ jelentese alapján felszólítjuk a ké­ménytulajdonosokat, s amennyiben fizetési kötele­zettségüknek nem teszitek eleget, kénytelenek vagyunk bírói eljárást kérni. — Akadnak, akik azt mondják, nem jár a kémény­seprő . . . — Az esetek döntő több­ségében bizonyítani tudjuk, hogy a helyszínen járt, csak nem engedték be. Egyéb­ként: a tűz- és vagyonvédel­mi kötelezettség nemcsak ránk. hanem a kéménytulaj­donosokra is vonatkozik. Va­gyis: ha valakinek a tüzelő- berendezesében hiba támad, köteles jelenteni nekünk. Valamennyi járási kirendelt­ségünkön és Miskolcon is huszonnégy órán belül in­tézkedünk. — Elhangzott olyan észre­vétel is, hogy a kéménysep­rő ittas volt... — Szigorúan tiltjuk az ital elfogadását, s aki' szol­. gálatban iszik, felelősségre vonjuk. Sokszor azonban ép­pen a lakosság viszi bele a kéményseprőt az ivászatba azzal. hogy megkínálják. Gondoljuk csak el. egy nap 10—15 helyre is kell men­nie . .. Kérjük, ne adjanak egyetlen pohár italt sem a kéményseprőknek! Ha mi tudomást szerzünk arról, hogy dolgozónk ittasan lép ' fel a vállalat nevében vala­hol, a fegyelmi felelősségre- í vonás nem marad el. Ny. I. a fejlesztésre irányozzanak elő bizonyos összeget, gon­doljanak arra is, hogy a társadalmi összefogással szü­lető intézmény, vagy bár­mely más létesítmény fenntartása, üzemeltetése is pénzbe kerül. Nem kis gondot jelentett annak idején megteremteni a műjégpálya fenntartásának anyagi fedezetét sem! És még valami: abban minden­ki egyetértett, hogy- ha a tervezett társadalmi munká­kon felül újabb hasznosít­ható ötletekkel jelentkezik valamelyik kollektíva év közben, fel kell karolni elha­tározásukat. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha ru­galmasan alkalmazkodnak a társadalmi munka irányí­tói — végső fokon a végre­hajtó bizottság — a megvál­tozott körülményekhez, és újra meg újra megteremtik a feltételeket, értve ezalatt el­sősorban az anyagi fedezetet. Minden szabályozásnak az a veszélye, hogy túlsá­gosan ...jól" sikerül, azaz elbürokratizálódik a szervezés. Nem kis veszély ez, de a végrehajtó bizottság ülésén hallottak azzal biz­tatnak: nem hatalmasodik el a papírmunka. Erre első­sorban a tervosztálynak kell majd ügyelnie, hiszen az új felállás szerint, ennek az osztálynak a kebelében mű­ködnek majd a társadalmi munka hivatásos szervezői. A városgondnokság hasznos segítőtárs lehet, főleg az anyagi iellegű teendők le­bonyolításánál : szerszámokat bocsát a park- és útépítők rendelkezésére. A tanácsot előírások kö­tik. csuk azt számíthatja be a társadalmi munka értéké­be. ami ide tartozik. Ez azonban nem zárja ki, hogy tágabban értelmezzük a társadalmi összefogást — mutatott rá Drótos László, a városi pártbizott­ság első titkára. Ide sorol­hatunk minden olyan szel­lemi tevékenységet is, mely önzetlenül szolgálja a közös­séget, csakúgy, mint a ter­melést segítő felajánláso­kat. A társadalmi összefo­gás haszna egyébként sokkal nagyobb, mint amennyi fo­rintban is kifejezhető, ember- és közösségformá­ló ereje van. szervezése, irányítása tehát politikai kérdés. Rózsa Kálmán tanácsel­nök vitazárójában szólt a társadalmi munkások anya­gi és erkölcsi megbecsülésé­ről, és felhívta a figyelmet rá. milyen fontos teendő a lakásépítés társadalmi úton való támogatása. Az újrafogalmazott szer­vezési feladatokkal rövide­sen a városi tanács is fog­lalkozik. Ezt követően pe­dig a vállalati kollektívák, intézmények. tömegszerve­zetek megkapják a gondo­san kidolgozott programot, felhívást; B. D. ■v Élllliil * i II1# m + Hó és hó. Lillafüreden, Bánkút on. Csipkéskúton, a Bükk- ben. A turistaházakban minden hely foglalt, a sípályák is nagy forgalmat bonyolítanak le. Az idény '— ha a ho is en­gedi — márciusban ér véget ... lűzoilókészüléket is javítanak Nagy üzletnek ígérkezik a felsőzsolcai Lenin Termelő- szövetkezet új melléküzem- ága. Az egykori gépállomást 850 000 forintért átalakítot­ták. és alkalmassá tették tűz- oltókészülékek javítására, el­lenőrzésére. A szövetkezet munkásai közül tizennégyet képzett ki erer a feladatra, és máris 230 céggel állnak kapcsolatban. Évente mint­egy 10 millió forint bevétel­re számítanak. l jának tagjai. Műsort ez al­kalommal a Miskolci Nem­zeti Színház művészei szol­gáltatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom