Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-06 / 3. szám
A dolgozók jogai II. Pihenőidő, szabadság A Munka Törvénykönyvének módosítása sok tekintetben erősítette a dolgozók .jogait. Az egyik ilyen legjelentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyoic óráról tizenegy órára emelte fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozónak a napi munka belejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természetesen nem lehel mereven értelmezni, kivételesen előfordulhat, hogy az egybefüggő. 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre előírhatják, hogy a kötelező pihenőidő rövidebb. Nyolc óránál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természetesen semmiféle jogi akadálya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosszabb kötelező próbaidőt írjon elő. Fontos tudni: most már csak olyan mértékben rendelhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozó-« nak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőideje, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát, ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — független attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a' munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik fajtája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával az étkezésre biztosít lehetőséget. . A munkaidőn belül engedélyezett munkaközi szünet legfeljebb napi félóra lehet. Minden egybefüggően ledolgozott bárom és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a dolgozó a rendes munkabérét kapja. Ezért Ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek általában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekintettél kivételt tehet, de ilyenkor legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedési vállalatoknál. illetőleg munkakörökben a kollektív szerződés a havi egy alkalomnál ritkább időközökre is korlátozhatja a vasárnapi pi- henönanot A vállalat és a szakszervezet egyetértésével a dolgozók DihenónaD.iait összevontan is ki leitet adni. A dolgozóknak — mint köz. tudott — a Minisztertanács által megállapított munkaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetés folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál! illetőleg ilyen jellegű munkakörben kötelezhető munkavégzésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsósorban említjük a szabadságot. Az alapszabadság minden munkában töltött naptári évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkaviszonyban, az alapszabadsághoz többféle címen még pótszabadság is járulhat. A legáltalánosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság. amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki tíz éve dolgozik, neki a 12 nap alapszabadsághoz még öt nap pótszabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak többféle formája van. de ezek többnyire nem adhatók össze, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egymással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgozóknak járó pótszabadság, valamint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, és idetartozik az öregségi nyugdíj- jogosultságot szerzett tovább- dolgozók pótszabadsága is. A módosított Munka Törvénykönyve szerint 1980. január 1. óta. azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság. kivéve a radioaktív sugárártaiomnak kitett munkaköröket, a vakokat és a föld alatt dolgozó bányászokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az általános munkaidő-csökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakoriatüag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a munkaidőt az egészségre ártalmas munkakörökben heti 44 órára csökkentették. pótszabadság egészségi ártalom címén már egyébként sem adható. Az új szabályok szerint nem illeti meg már pótszabadság a vezető áílásúakkal azonos elbírálás alá tartozó egyéb dolgozókat sem. A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett tanulmányi szabadságot említjük. amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az időszakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltétlenül és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkeresetét, ha a munkakörére előírt szakképzettséget szerez meg. ha a nappali iskola.befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos tanulmányi szerződést kötött. DR. DEÁK ANDRÁS Maci olvas, ír és mesél Országszert" tapasztalják az olvasástanítás új módszerének eredményességét. Az úgynevezett globális program — amelyet évekig kísérletként, az utóbbi tanévben pedig elfogadott módszerként alkalmazták száz iskolában — immár gyakorlattá válik. Ebben a tanévben 640 osztályban, az általános iskolák mintegy 18 százalékában tanítanak e módszer és segédletei: a Maci tankönyvek szerint. Amint az Országos Pedagógiai Intézetben elmondták: ebben az időszakban térnek át az olvasás tanításáról az írás tanítására. A tanév kezdetétől eltelt négy hónapban a gyerekek könnyedén tanultak meg olvasni. s e sikerük felkeltette érdeklődésüket, kedvet „csinált” az olvasáshoz. Korábbi ismereteiktől függetlenül csaknem azonos, jó eredményt értek el. A siker „titka”, hogy az első osztályok tanítói, akik vállalkoztak e módszer bevezetésére, a Maci tankönyvvek szerzőinek: Kuli Gusz- távnénak és Ligeti Róbert- nek az útmutatásaihoz híven előbb olvasni, azután írni tanítják a gyerekeket. A családban, az óvodában, az iskolában a közvetlen környezetben látott, megismert képeket „olvashatják. így a tanulók azonnal megfejtik mindegyik képet. Amíg a Maci olvas című tankönyvből tanulják olvasni a 80— 90 szóképet, megismerik a szavak értelmét, közvetve a belüket, a hangokat is. A betűtanulás szintén nem okozott gondot. A gyermekek ugyanolyan könnyen oldják meg a Maci ír című könyvben levő feladatokat, mint a Maci olvas — tan- könyvbelieket. Az íráselemekből betűket alakítanak ki. azokat csoportosítják, összekapcsolják, szavakat, mondatokat írnak. A Maci tankönyvcsalád harmadik tagját, a Maci mesél címűt a tahévj-második ' telében 1 veszik kézbe a gyerekek. y)c Bányászok kötik össze a két forrást... (Sólymos László felvétele) Két kürtőből egy lesz Megújul a bmlangfiirdő A tapolcai termál- és barlangfürdő bejárati ajtajára kis táblát akasztottak, tudatva a vendégekkel az ünnepi nyitvatartás idejét. Az utolsó sorban ez olvasható: január 5-től február 5-ig zárva. Több mint két év után, ismét bezárt egy hónapra a fürdő. Tataroznak, felújítanak. Tegnap még víz volt a medencékben, és víz volt a barlangban is. A kőművesek viszont már kopácsoltak. bontották a falat , a csempét. Jó néhányan csak a barlang kedvéért jönnék el télen Ta- pölbára.' űk rntóít éshöddtfkft'' kénytelenek visszafordulni. Az üvegajtón benézve, a munkákból kevés látszik. — Keveset is vesz észre majd a vendég — mondja Delneki Miklós, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat osztályvezetője. — Inkább a „színfalak” mögött dolgozunk. Több tíz méter hosszú csővezetéket, elektromos kábelt cserélünk ki, újra rakatjuk az ajtókat, festünk, mázolunk, kazánt cserélünk. Megújul a fürdő belülről... — A „forrásházban” már két hete dolgoznak. Bányászok bontják légfúróikkal a sziklát. bővítik a forrást, a két kürtőből egyet csinálnak. Munkájúkkal eddig nem za" várták a fürdőzőkét, ám most rrfár a víz átvezetése követígy kezik, ezt pedig csak tudjuk elvégezni. — Azért választottuk a januárt — meséli Frank István üzemvezető —. mert ez a leggyengébb hónapunk, ilyenkor általában 100 ezer forintot kasszírozunk be. A csaknem 2 millió forint értékű felújítást eredetileg két hónapra tervezték. Ám a vízművek ide összpontosította munkásait, célprémiumot ígért nekik, s így minden bizonnyal meglesznek február 5-re. Annál is inkább, mert azon a héten már megérkeznek a lengyel bányászok is. akik1 elsősorban a tapolcai termál gyógyító, vizéért jönnek Miskolcra. A rokkantak nemzetközi éve Márpedig tudnak dolgozni Megtörtént eset, sajnos nem is egyedülálló: tekintélyes összegű devizáért vett egy vállalat modern, sokat tudó gépet, ám sokallta az árát, s hogy valamit megtakarítson belőle — a géphez tartozó védőberendezést törölte a rendelésből. Másutt viszont már a tervezésnél kimaradt a költségek közül az egyik munkavédelmi felszerelés. mondván: ezt is megcsináltatjuk majd egyszer ... Kétségbe sem lehet vonni, hogy a hasonló esetek száma eltörpül a százmilliók mellett amelyeket az elmúlt h-arminc év alatt ilyen célokra fordítottak. Mégsem véletlenszerű most az összegezés. Azért kell róla ismét beszélni, mert az új év a rokkantak nemzetközi éve lesz az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának határozata szerint. Új vállalat alakult Karbantartanak Szerencsen Január elsejével megalakult a Szerencsi Édesipari Vállalat. amekhez a cukorgyár, a csokoládégyár és a diósgyőri édesipari gyár tartozik. A diósgyőri és a szerencsi esoko- ládégyár már a húsvéti ünnepekre készül, a cukorgyárban viszont leálltak a gépek. Soha ilyen hamar nem végeztek még a cukorgyártási szezonnal: december 30-ig feldolgoztak 323 910 tonna répát. s ebből nyertek 37 381,5 tonna cukrot. Most a karban- tartássn van a hangsúly, és folytatják a három éve megkezdett rekonstrukciót. Közben persze a gyáriak már a következő kampányra is gondolnak: ezekben a napokban kötik meg a szerződéseket a mezőgazdasági szövetkezetekkel az idei répa mennyiségéről. Nagy jelentőségű, humánus elgondolás, hogy egy éven át az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rokkantakkal. Jobban fel kell karolni őket, gondoskodni érdekeik fokozott védelméről, és segíteni a társadalomba való beilleszkedésüket. Csak kivételesen súlyos sérültek vagy fogyatékosok esetében van szükség közvetlen segítségre. Az esetek nagy többségében az a társadalom feladata, hogy az üzemi, közlekedési, lakóhelyi, vagy bármilyen balesetet szenvedett embereket mintegy visszafogadja. Ezt fejezi ki az is. amit a Rokkantak Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Szervező Bizottságának elnöke, dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékoztatón: a megsérült. s addigi ’ munkájukat folytatni nem tudó embereket ne nevezzük csökkent munkaképességűeknek! Sokkal jobb, kifejezőbb a „megváltozott munkaképességű” meghatározás. Orvosi tapasztalatok bizonyítják: igen sokan vannak olyanok, akik maguk sem ismerik mindaddig egy vagy más. nem fejlesztett képességüket, amelynek birtokában új szakmát tanulhatnak, más munkakörben tudnak elhelyezkedni, ha sérülésük mia» addigi tevékenységük folytatására képtelenek. Megváltozott testi adottságokkal újra örömet tudnak találni az aktivitásban, amiről a kórházi ágyon, vagy a gyógyulás hosszú hónapjaiban már le is mondtak. Mindent megtesznek ezért az orvosok, pszichológusok, gyógytornászok és más. rehabilitációval foglalkozó szakemberek. Állami és szakszervezeti eszközökkel ugyancsak segítik a sérült emberek beilleszkedését. Ez tulajdonképpen természetes, s külön hangsúlyt csupán azért érdemel, mert az üzemek jelentős részében még nem tapasztalható hasonló igyekezet. Sok helyen — mi tagadás — egykedvűen, bürokratikusán tudomásul veszik. hogy a sok száz, vagy akár több ezer dolgozó közül egy vagy kettő megsérült. s hogy újra munkába lehet állítani. Ilyenkor — ismét mechanikusan — felajánlanak az addigi szakmunkásnak éjjeliőri, vagy portási állást, fizetik az új és korábbi kereset közti különbséget — ha üzemi balesetet szenvedett az illető —, tovább pedig alig-alig törődnek vele. A rokkantak nemzetközi éve most minderre fokozottan felhívja a figyelmet. Arra is, hpgy érdemes az orvosi. pszichológusi véleményeket alaposabban tanulmányozni: hátha az amputált lábú. volt szakmunkás, némi utóképzéssel, még automatizált üzemrészben is tudna értékes munkát végezni. Hátha meg lehet találni azt a munkakört, ahol a sérült ember teljes értékűvé lehet, s akkor legalább lelki sérüléseit sikerül begyógyítani. V. E. Hány holdja van a Földnek? A legújabb távcsöves és foto- g ralik us vizsgálatok arra utalnak, hogy a Földnek legalább tíz kicsiny, természetes eredetű holtfacskája van — John Bagby kaliforniai tudós jutott erre az eredményre. Elméletileg nem kizárt, hogy a Föld kicsiny égitesteket ejtsen foglyul, ámbár az ilyen hold ács - kák tényleges létezését korábban sokait kétségbe vonták. Bagby azonuan számos bizonyítékot sorolt fel annak igazolására, hogy a Földnek jelenleg is több kis holdja van. Ezek igen hasonló pályán keringenek bolygónk körül. (Nem tévesztendők ezek Ösz- sze az egyik lengyel csillagász által néhány évvel ezelőtt felfedezett „porholdakkal”, amelyek a „nagy” Hold pályája mentén, attól kereken 384 ezer km távolságban keringenek a Föld körül.) Az eddigi kutatások szerint feltételezhető, hogy a Föld kicsiny holdjai általában 30 m át- méröjűek, vagy valamelyest nagyobbak. Ezek közül néhányat sikerült távcsővel is felfedezni, mégpedig az égboltnak épp azon a helyén, amelyen a számítások szerint tartózkodniuk kellett. i Az eddigi számítások arra a rendkívül érdekes eredményre vezettek, hogy a kicsiny holdak pályája egy pontban metszi egymást. Ebből az következik, hogy egy kisbolygószerű égitest épp a Föld közelében robbant fel, » e holdacskák ennek a „repesz- darabjai”. Egy ilyen robbanás valóban volt 1955. december 18- án. Ezek a holdacskák — ha mesterséges égitest halad el közelükben — erősen módosíthatják annak pályáját. A IIIC jelzésű, természetes eredetű holdról csakugyan bebizonyosodott, hogy módosította az egyik Explorer nevű mesterséges hold pályáját: apo- geumát 26 060 km-ről 25 910 km magasságra, perigeumát 258 km- • ről 300 km-re változtatta. Számos további hasonló jelenség magyarázható e holdacskák hatásával. *
