Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-06 / 3. szám

+ Ha jól számoltam, a félelemre nincs okom... (Herényi felv.) Gimbelem, gombolom „/Vem félünk a leltártól!. Udvarlókat, férjeket és szülőket, de különböző ren- dü-rangu rokonokat igazí­tottak el a Tulipán áruház eladói: ne hívják okét tele­fonon. még egy szóváltás erejeig se keressék őket az üzletben, mert leltároznak. Egy év munkájára teszák fel a koronát. Egy pár zoknit sem lehet szem elöl tévesz­teni. Minden erejükkel, fi­gyelmükkel az árukra kell koncentrálni. Drahos Miklós leltárvezető egy fokkal komolyabb eliga­zítást tartott december 28- an az üzlet személyzetének. Noha a 84 tagú vezető és el­adó gárda java része már nem „elsőleltáros”. mégis szüksé­get érzi feleleveníteni e mun­ka aranyszabályait. Varró Attilával, a másik leltárellen­őrrel azt vallja, hogy meg­van ilyenkor a respekt. a vállalat küldöttjének tekinté­lye. Ha megvan a kellő szink­ron. a leltár végeztével e közös munkáról állíthatnak ki jó végbizonyítványt. Rónai József né üzletvezető hozzáfűzi: — Az év végi jó osztályzat nemcsak rajtunk múlik, hanem azon a több százezer vásárlón, aki nálunk megfordul. Annyi biztos, hogy másutt vett árut nem akasz­tanak a polcainkra a vásár­lók. Többször kerültünk kí­nos helyzetbe, amikor tükröt kellett tartani olyan vásár­lók elé, akik fizetés nélkül akartak távozni. 32 jegyző­könyvet állítottunk ki e kel­lemetlen esetekről. Időnként külföldi vásárlókkal is meg­gyűlt a bajunk. Néhányat! kihasználták, hogy nem tud­tunk ripsz-ropsz tolmácsot elökeríteni. Ügy gondoljuk, e rossz példák ellenére is kel- leien őrködtünk az áruház vagyona fölött. A KARÁCSONYI OSTROM UTÁN A leltár ötödik napján már szépen rendeződik a bolti panoráma. A pulóverek élére hajtogatva, katonásan sorakoznak. A karácsonyi ostrom után nyoma sem lesz a felfordulásnak. Többezer- féie áru kerül vissza arra a polcra, ahonnan az eladók talán behunyt szemmel is ki tudják választani a megfe­lelőt. Valószínű, egy hosszú gombfocimérkőzés játszódha­tott le. amíg a 150 ezer da­rab gombot, végigszámláltál. A leltározók kezén 6 millió 200 ezer forint értékű áru rendeződött. Horváth Sándorné és Har­sányt Józsefné már évek óta jól összeszokott leltározó pá­ros. Horváthné. Marika a pu­lóvereket csoportosította eikk- szam. ár és minőség szerint, üarsányiné, Ági pedig a lel­>jc Ki írja, ki számolja... tárívre rótta a soroltat. De annyit kellett- körmölnie, hogy egy kis hólyag még em­lékeztetni is fogja egy ideig e munkára. Vigasztalja a tu­dat. hogy az ellenőrök sze­rint ő írta a legszebb számo­kat és legolvashatóbban az áruk nevét, Horváthnét még az sem zavarja, hogy a ka­rácsonyt nagytakarítást itt is folytatnia kellett. Igaz. a ta­vasszal felújított üzletben nem volt ez most olyan eget rengető munka. A legszebb­nek tartja a leltárban, hogy csodálatos dolog utána ki­szolgálni, mert a legprecí­zebben a helyéfe kerül min­den. ÖT KOCSIRA VALÓ HOLMI Nem nyolc óra ám ilyen­kor a munkaidő. Hejczei ■ Gyulánénak a nagymamákat is mozgósítani kellett. A négy kislányát teggel még el tudja ugyan készíteni, hogy óvodá­ba. iskolába menjenek, de a délutáni nyújtott műszakra már kell a segítség. Egy öttagú csapat árube­szerző kőrútról tért vissza a délelőtt1 folyamán. Petró Má­ria örömmel újságolja az üz­letvezetőnek, hogy a RÖVI- KÖT Nagykereskedelmi Vál­lalattól megvett vagy öt ko­csira való holmit. Már ecse­teli is a szebbnél szebb por­tékákat, olyan élménnyel, mintha magának vette vol­na. Mondja, válogatnia is magának kellett, hiszen év eleje lévén, rengetegen meg­rohanták a nagy bevásárló- bázist. KEZE-LÁBA REMEGETT A pénztárosok gépeiket tisztogatják, új szalagot fűz­nek a masinába. Közülük Kramcsák Mária elsőleitáro- zó. Tavaly -nyáron végzett a Berzevicz.i Gergely Szakkö­zépiskolában. Ott is tanítják ugyanis a pénztárgép kezelé-_ sét. Van is egy ..játékbolt", de még most is emlékszik az első igazi blokkolásokra, amikor keze-lába remegett az izgalomtól. Igazi pénzzel bánni mégiscsak más, S így van ezzel a leltárral is. Az elmélet újfent más, mint a gyakorlat. Az üzletvezető vi­szont dicséri, mert itt éles helyzetekben is. a karácso­nyi ajándékozási láz idején is kiállta a pénztárosok ne­héz próbáját. Ma reggel máár újra indí­tották a gépeket, amelyek először ütötték le a blokkra az 1981-et. Még néhány na­pig drukkolnak a leltár jó végeredményéért, de ebbő a vásárlók ma már semmit nem vesznek észre. OLÁH ERZSI Hamarosan: főpróba Húslisztiizem a húsüzemben Évente mintegy 40 millió forint értékű állati tápot ké­szít majd a Miskolci Hús­üzem új húslisztüzeme, amelynek melegüzemi próbái még decemberben elkezdőd­tek. s most, januárban foly­tatódnak. A 157 millió forintba kerülő új üzemben az állatok vágása során keletkező mel­léktermékeket dolgozzák fel értékes takarmánnyá, előre­láthatóan április 1-től. A tényleges próbaüzem üzem­szerű körülmények között február 8—10. között kezdő­dik, s tart március közepé­ig. végéig. A húslisztgyár ka­pacitása csupán naponta két műszakban 25 tonna húslisz­tet és 16 tonna vérlisztet ál­lít majd elő. Egyébként az üzem technológiáját úgy ala­kították ki, hogy messzeme­nően figyelembe vették a környezetvédelem előírásait. A lisztkészítés során vala­mennyi munkafázis végzése zárt térben történik. / Felújított fáradtolaj a gépkocsikba Néhány esztendeje merült csak fel a fáradtolaj újbóli felhasználásának gondolata. Annál is inkább, mert a má­sodfinomított olaj minősége nem marad el az új kenő­anyagétól. de lényegesen ol­csóbb. s ezekben az energia- ínséges években ez minden­nél többet jelent. A Volán 3-as számú Vállalatánál ezt már tizenöt éve felismerték. Azóta működik itt egy rege­neráló berendezés, amelynek segítségével a fáradtból frisset nyernek. Csak tavaly 95 200 liter kenőanyagot hasz­náltak fel újból a tehergép­kocsikban és egyes autóbusz­típusokban. Közgazdaság és közgondolkodás O Az új körülmények fölértékelték a közgazdaságtan és a közgazdászok rangját. A televízió magyar tudósokat bemu­tató sorozatának dr. Bognár Józsefről szóló filmje, fekete­fehérben is színes egyéniséget mutatott be. erősítve azt az állítást, hogy a közvélemény közgazdasági fogékonysága hi­hetetlenül megnőtt. Nemcsak arról van szó, hogy a házi­asszony pénzügyminiszter módra számol és készíti el a csa­ládi költségvetést, hanem arról is, hogy a vásárló saját bőrén érzi, s a napi gyakorlatban egyéni ügyleteinek inté­zésekor is figyelembe veszi a világpiaci hatásokat es vál­tozásokat. Nemcsak a különböző társadálmi-gazdasági rendszereket megtestesítő nemzetgazdaságok függenek össze (Bognár Jó­zsef ezt nevezi interdependenciának), hanem a kölcsönös függés kitapinthatóbbá vált a kis és a nagy közösségek kö­zött is. Magyarán: az arany és az ezüst világpiaci árának alakulását, néhány hónapos késessel ugyan, követi az óra- és ékszerboltok, vagy a bizományi áruházak mindenkori adásvételi árviszonya is. Hivatkozhatunk a kávéra is. Leg­utóbb, éppen a nemzetközi piac egyensúlyba kerülése miatt csökkentek a hazai fogyasztói árak. Az árak boldog válto­zatlanságának fétise megszűnt. Ez persze nein ók. hanem következmény: felismerése annak, hogy esy nyitott gazda­ságú ország gazdasági mechanizmusának (beleértve ebbe az árakat is) fő vonulataiban követnie kell a világ nagypoli­tikai áramlatait. S hogy ez mennyire így van (az elveket hamarabb fogadtuk el, mint a gyakorlatot), arra bizonyság a hazai közgazdaságtan egyik legnagyobb szaktekintélyének néhány mondata egy öt esztendővel ezelőtt közreadott írásá­ból: „Tapasztalatból tudtuk, hogy a magyar népgazdaság minden fundamentális kérdésének helyes megoldása (növe­kedés. fejlődés, növekedési ütem. racionális gazdasági struk­túra, egyensúlyviszonyok, technikai fejlődés, életszínvonal stb.) elsősorban a világgazdasági feltételrendszerhez történő alkalmazkodás hatékonyságától függ." A professzor nem a szolgai másolást kéri számon, hanem az alapelveinkkel megegyező gyors, s a legtöbb eredményt hozó gyakorlat megvalósítását. Némi túlzással azt is mon ’- hatnánk — s ezt sugallta a vasárnap esti tévéfiim —, hogy egyre inkább egy nyelven beszél a háziasszony és a pénz­ügyminiszter, vagy az árhivatal elnöke... Persze, a pilla­natnyi érdekek nem esnek mindig egybe. Egy dinamikusan fejlődő országban a hosszútávú egyensúly a napi egyensúly­talanságok árán jön létre. A nyugati, jóindulatúnak nem mondható sajtó némi csodálkozással regisztrálja, hogy a magyar közvélemény milyen fegyelmezetten vette tudomá­sul mondjuk a hús és az üzemanyag áranak emelését . . Nem hisszük, hogy itt e.s most csak a fegyelemről van szó. A közvélemény és a közgondolkodás fölnőtt a nagypoliti­kához, a köz-gazdálkodáshoz. Persze, nem öröm többet fi­zetni a karajért, vagy az autóba való benzinért. De tudjuk, mert nem titok, hogy mire képes az ország. Számunkra lét­kérdés az egyensúly (a gazdasági és a politikai is), ezért pedig ebben a nemzetközi konstellációban „fizetni" kell; azaz előre megfontolt szándékkal fékezni kell a fogyasztás es a beruházás ütemét, eppen azért, hogy ez a mérsékeltebb ütem is reálisat érv lehessen jövőre és azután. Az emberek többsége nemcsak érzi. hanem megérti ezt. Nem valamely légüres térben mozgó „magasabb szempont” miatt, hanem a jól felfogott társadalmi önérdek miatt. Hős­ködéstől, mártíromságtól mentes alapállás ez. amelyet nem­csak érzelmi, hanem észérvek is táplálnak. És különben is, a közgazdaságtan professzora így összegzi közvéleményünk jellemzőjét egy mondatban: „Kevés olyan közönsége van a világnak, amely a nagyképű semmitmondást, vagy a zsar­gonba bújtatott szűklátókörűséget olyan határozottan uta­sítja el, mint a magyar”. (bracko) Mit tehet és ehet a turista ? Jávorkúti II. ősz láiy Ha rangsorolni kellene a Bükk szebbnel-szebb tájai között, akkor a jávorkúti rész minden bizonnyal előkelő he­lyet foglalna el. A turistaház pedig „magasan veri" a töb­bi bükki turistaházat. Nem hiába! Jó néhány év­vel ezelőtt okos húzásnak bi­zonyult a leninvárosi Tiszai Vegyikombinát részéről, hogy megvásárolták az ala­posan elhanyagolt jávorkúti turistaházat. Átalakították, rendbehozták, s a Hotel Ole­fin kezelésében vállalati üdü­lőt nyitottak a Bükk ölében. Ám. hogy necsak a vegyi gyár dolgozói pihenjenek itt. az éttermüket megnyitották az autós és a gyalogos turis­táknak is. Másodosztályú árakon ehet és ihat itt bár­ki. Bár az ételek finomak és specialitások is szerepel­nek az étlapon, azért nehe­zen elképzelhető, hogy a ba­kancsos turista az elegánsan megterített asztalokon fo­gyasztja el hátizsákos ebéd­jét, A turista mást akar! Ö még ebben a téli hidegben is megeszi ennivalóját kint a szabadban. A turista, aki hátizsákját cipeli, akinek kezében a má­szást segítő bot van. aki nem öltönyben és nyakkendőben járja a Bükköt, az most a hidegben — az alaposan ki­melegítő járás ellenére — fá­zik. S ha Jávorkút felé vezet az útja. akkor általában be­tér a Hotel Olefin menedék­házába és vendégfogadójába. Nem enni. hanem mele­gedni és szomját oltani akar. Egy kávé vagy tea, egy sör vagy féldeci, esetleg forralt bor és üdítő szerepel kíván­ságai között. Azonban a kí­vánság az étteremben csak kívánság marad ... A felszolgáló ugyanis ud­variasan közli a hátizsákos vendéggel, hogy bent. a cse- répkályhás étteremben italt — csak magában — fogyasz­tani nem lehet. No, persze, ha ebédet vagy frissensültet kér a vendég, akkor ihat is. A hátizsákos vendég így hát kénytelen távozni. A sza­lonnát hagymával és kenyér­rel nem cseréli fel egy majd 100 forintos ebédért. A fel­szolgáló még közli vele, hogy kint a büfében korlátlanul adnak szeszes és egyéb italt . .. A fedett büfében egyéb­ként hideg van. ott nem fű­iének. Állni lehet és kö­nyökölni az asztalokon. De áz árak másodosztályúak ... I. S. A lakossás áruellátását vitatják mes A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság csütörtö­kön délelőtt, fél 9 órakor ülést tart. A napirend sze­rint először Józsa László, a megyei NEB elnöke és Am- riskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára szá­mol be a NEB és a népfront együttműködéséről, majd a lakosság áruellátásának hely­zetéről és az ezzel kapcso­latos megyei tapasztalatokról hangzik el előadás. Vas és színesfém a mez<Míazdasá«hi)l C c Harmincezer tonna vashulladé­kot és «00 tonna s/inesfémhulladé- kot gyűjtöttek össze tavaly «4 mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok. \ kohászat egyre növekvő alap- anyagigén vének kielégítéséhez az idén is szükség van a vas- és fémhulladékokra, ezért a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és az Állami Gazdaságok Országos Központja egyetértésével, a MÉH ismét meghirdette a vas­es színesfémhulladék-gyűjtési akciót. A március 31-ig tartó akcióban a használt akl< umulá- torokat, a leselejtezett villany« motorokat is átveszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom