Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-29 / 23. szám

Cselgáncs + Horváth Csaba — némi meglepetésre — nyert már egy nagy versenyt Budapesten, most Miskolcon bizonyíthat. Ké­pünkön (ő van felül) egy szép akcióját láthatjuk. (Szabó István felvétele) A focifarsang és az aszta­litenisz Európa 12 versenyek között sem marad üresen a sportcsarnok. Az MVSC csel­gáncsszakosztálya Vasutas Kupa néven nemzetközi fel­nőtt „A” kategóriás csel­gáncsversenyt rendez szom­baton és vasárnap. Szombaton 10.30-kor az egyéni küzdelmekkel kezdő­dik a kupa, négy tatamin, négy súlycsoportban (78, 86, 95 és +95 kg), mégpedig úgy, hogy a döntőket is le­játsszák, folyamatosan. Ami­kor egy súlycsoport mérkő­zései befejeződnek, következ­nek a „könnyebb” cselgán- csozók találkozói. Az egyéni versenyben elért helyezése­ket súlycsoportonként pontoz­zák. Azaz. valamennyi súly­csoportban szakosztályonként a legeredményesebb (egy he­lyezett) versenyző eredménye számít. Az első helyért 4, a másodikért 3, a harmadikért 2, a negyedikért 1 pont jár. A Vasutas Kupát az a csa­pat nyeri, amelyik a legtöbb pontot szerzi. A nevezések határideje le­járt. Braskó Pétert, az MVSC cselgáncsozóinak ve­zető edzőjét kérdeztük: kik jönnek Miskolcra? — Egyenként nehéz lenne őket felsorolni, hiszen jóval száz fölött van a benevezet­tek száma. De ha azt mon­dom, hogy az egész magyar élmezőny, legalábbis a súly­csoportonkénti ranglisták 1— 3. helyezettjei itt lesznek, az garantálja a színvonalat. (Egyébként az „A” kategóri­ás versenyek mind magas színvonalúak.) — A kiírásiban ee áJU: “nemzetközi. — Valóban az tesz. Vrsz- «zaigazolták részvételüket a lengyelek, a Dukla Krakkó csapata (ez belügyi együttes, olyan, mint nálunk — mond­juk — az Újpesti Dózsa), köztük több Európa-bajnoki helyezettel. Egyébként velük a legbensőségesebb a kapcso­latunk. hisz évente, kétéven­te náluk edzőtáborozunk. Azután az osztrákok is je­lezték érkezésüket (egy vas­utascsapattal). Sajnos, a lip­cseiek lemondták szereplésü­ket, mivel otthoni verseny­kötelezettségük van. Ugyan­akkor arra kértek bennün­ket, hogy novemberben ve­gyünk mi részt egy NDK- viadalon. Ott leszünk, s bi­zonyára jó kapcsolatokat tu­dunk kiépíteni. — Említette, hogy vasár­nap is lesz verseny. Ez nem szerepel a kiírásban. — Vasárnap 10 órától csa­patversenyt rendezünk a két külföldi együttes, valamint a PVSK, a Nagykanizsai MÁV MTE, illetve az MVSC rész­vételével. * Mint ahogy a DVTK bir­kózói is igyekeztek nemzet­közi kapcsolataikat hazai, pontosabban miskolci ver­sennyel' bővíteni — ezt a célt szolgálta a Rákóczi Ku­pa —, ugyanúgy az MVSC cselgáncsozói is erre törek­szenek. Ez a Vasutas Kupa fő célja. Kívánjuk, váljon hagyománnyá. 0. TÖMI MfezA Birkózó-tÉorzó A DVTK birkózó szakosz­tálya toborzót hirdet 7—8. osztályosok részére. Jelent­kezni naponta délután 3 órától lehet (szombat kivé­telével) a DVTK birkózó­csarnokában. A jelentkezők sportfelszerelést vigyenek magukkal. Korcsolyázók ügyeimébe A sportcsarnok igazgató­sága közli, hogy szombaton, január 31-én jégkorong baj­noki mérkőzés miatt az alábbiak szerint tart nyitva a műjégpálya: 9-től fél 12- ig, 12-től fél 3-ig, fél 6-tól 8 óráig. Csipogó labda A vak gyermekek minded­dig még a legegyszerűbb labdajátékok örömétől is meg voltak fosztva. Ameri­kai szakemberek most ötle­tes módon segítettek rajtuk A labdába egy kis elemmel működtetett elektronikus hanggenerátort építettek be, amely csipogó, éles hangok szakadatlan sorát állítja elő. E hangok segítségével — mi­nél távolabb kerül ? játék közben a labda, annál gyen­gébben hallatszik a csipogás — a vakok meg tudják ál­lapítani a labda helyét, gyor­san megtanulják elkapni a labdát, sőt azt is, hogy bot­tal eltalálják. A labdázás nemcsak szórakoztatja a gye­rekeket, hanem hallásukat is élesíti, s fejleszti a hangfor­rásokat „tájoló” képességü­ket. Miskolciak a silovo válogatottban A magyar férfi silövő vá­logatott az NSZK-ba, Rhu- poldingba utazik, Világkupa versenyre. A csapatban Do- sek, Spisák (DVTK) és Szöl- lőssy, Papp (Honvéd JappJ. SE) is helyet kapott. A sílövő világbajnokság február 10—15. között lesz Lahtiban. A VB-re utazó miskolciak: Dosek Ágoston, Spisák János, Lvhi József (DVTK-), Szöli'őssy István, Papp Zoltán (Honvéd Papp J. SE). apróhirdetés őikls Házmesteri állást főállásban vállalok lakással. „Őszirózsa l>84 431” jeligére a kiadóba. CE«flá«-w&teS Telefunken nagyképemyös, új szhnes, távvezérlést! tv eladó. Te­lefon: 17-757 este. Wartburg Limousin 3 éves, ga- razsírozott, 1983-ig érvényes mű­szaki vizsgával eladó. Érdeklőd­ni: 17 óra után a 38-858-as te­lefonon. Egy pár kastinger síbakancs eladó, 43-as új. Lásrló Jenő u. 50. sz. í fixation Elcserélnénk Vándor Sándor utcai úi 3 szobás szövetkezeti lakásunkat 112 szobásra. „Csak a belvárosban 084 441” jeligére a kiadóba. Megjegyzem... Vriesekoop, a holland án, az Európa 12 asztalite­nisz-versenyen. Húszéves, holland, és kétszeres ifjúsági Európa-bajnok (1977-ben és 1979- ben). A berni XII. Eu­rópa-bajnokságon egyéniben a harmadik helyen végzett. Európa 12-n 1978-ban és 1980- ban indult; mindkétszer második lett. A tavalyin Münchenben a három ma­gyart (Szabót, Magost, Oláht) 2:0 arányban verte meg, nyolc győzelmet szerzett. A világranglistán a 12., és ott az európaiak közül nemcsak Popova előzi meg, hanem az angol Hammersley és a ju­goszláv Perkucsin is. Bettine Vriesekoop természetesen ha­zájában az első számú játé­kos. í.. hogy elő szokott fordulni, hogy egy-egy sportesemény helyszínét, vagy kezdési időpontját rosszul tudjuk, és ez így is jelenik meg a lapokban. Szerencsére — ha nem labdarú­gásról van szó — csak néhány, éppen azt a sportágat sze­rető embernek okozunk ezzel némi kellemetlenséget. Most azonban „a hiba nem a mi készülékünkben van”, ezt határozottan állítjuk. Történt, hogy szombaton és vasár­nap is a DVTK-stadion tornaterme vívóverseny színhelye... lett volna. Mi tudtunk erről, az Észak-Magyarország sport­rovata is, a DVTK főelőadója is, a DVTK főrendezője is. Verseny azonban nem volt. — Na, és akkor mi van? — kérdezhetnék. Addig semmi, amíg csak arról van szó, hogy mi — több, lelkes szurkoló­val együtt — potyára mentünk ki, de ha hozzátesszük, hogy mind szombaton, mind vasárnap két rendező is ott várta a versenyzőket, akkor a dolog nem olyan egyszerű. Szombat délutánjukat, vasárnap délelőttjüket áldozták fel azért, hogy rend és fegyelem legyen. Ám ők is potyára mentek. És ez a nagyobb baj. Mert ki fogja őket kártalanítani? Ki ad nekik az otthoni kellemesen eltölthető hét vége helyett másikat? Ügy véljük, senki. Ezért jegyezzük meg. hogy a sporteseményeket rendezők zsebében jó ha van egy egyforintos. És ha a verseny nem úgy van, mint hogy szervezték, tervezték, legalább tele­fonon szóljanak... A DVTK főrendezőjének. <d. tóti») Számomra éppoly ismeret­len ő, mint az angol Hil­ton. Miskolcon még nem járt, a képernyőről is csak hal­ványan emlékszem arcára. Azt azért tudom róla, hogy mint európai második, itt le­het Miskolcon február 6—8­ELgy kis sótörténet A sót az ember ŐSiaUKUM iOgva ís­u.eu. in agy on meg- uecduicen, iCione*ycH OLlZvtíii. Z+.Z OSI »U1- tuidk ívOi<4ü<uí az ís­tvutniltn bUrtlUüZiuO­wat mutatta* be /izaiáóaii, Atillában. A só minaeimol a usztöságnaa es az igazsagussagnaa von a jelKepe. jh^yipiOiiiban sóval fizette meg az úr szolgája munaájat. liómaoan a Katonán eleinte zsoldjuaat is sóban kapta« meg. A so nagyon érte*e,a volt, mert soKszor távoli lieiyekról szál­lították karavánok, hajók és eközben gyakran támadták meg őket rablóban­dák, sőt, egyes or­szágok berendezked­tek arra, hogy a te­rületükön át közle­kedő sókaravánokat csak nagy vámok ellenében engedjék útjukra. Ezeket a veszteségeket a ka­ravánok tulajdonosai felszámították a ve­vőknek. Az afrikai Taghaza volt a történelem előtti időkben a só­kereskedelem, ill. -bányászat közép­pontja. A felszínhez közeli sóréteget könnyen bányászták, és így a lakosság jól keresett. Házai­kat sóból faragott téglákból építették és tevebőrrel vonták be. Karavánjaik el­jutottak a * legtávo­labbi helyekre és sóért mindent lehe­tett cserélni. Egyip- ioaiiomII es a soa ta- \ dh, sivatagok, ten­gerek viuctven renu- özeieseu Daily a^zta* sót, iiietve a tenger­vizet leparoitak. lágyítómban 1. e. touo ezer evvei mar sóval tanúsítottak az élelmiszereket, ezeit sok sót nasznaílak lei. Itáliában az ókorban a tarentumi sóstó, valamint a Ti- beris folyó torkola­tában voltak nagy soíeparlő helyek. A Volga loiyo torkola­tában éppúgy ter­mellek sut, mint pi. az amerikai Kolum­biában, ahol — ko­rabeli feljegyzések szerint —, a sóter­melő indiánok nagy jómódban éltek, jobban, mint az ara­nyat bányászok. A bibliában is sze­repel a só. így pl. a pusztulásra ítélt Sodorna és Gomorr­ha lakói sókereske- delemböl éltek. Lóth felesége pedig, mivel megszegte az Úr pa­rancsát, sóbálvánnyá változott . . . Európában már a bronzkorban is vol­tak jelentős sóbá­nyák. Az olasz és orosz lelőhelyek mel­lett, pl. a hallst alti sóbányák voltak hí­resek. Az itt feltárt ősi sírokban ókori egyiptomi és afrikai ékszereket, gyöngyö­ket is találtak, ami azt igazolja, hogy az ún. hallstatti korban, több ezer évvel ez­előtt, az ottani só­szállítmányok elj»- tottak Egyiptomba is, ahol ezeaet elcserél­ték más cikkekre. Lengyelország is gazdag soványakban: a Krakkó melletti YVielinska sóbánya ma is látványosság, mert a bánya tartó­oszlopai, csillárjai, szobrai, lépcsőfokai sóból vannak farag­va és csillognak, ra­gyognak a villany­fényben. A régi Magyaror­szágon jelentős sóbá­nyászat folyt. Sok község neve őrzi ezt a tevékenységet, mint pl. Sóvár. Az egyik legnagyobb felvásárló a Fugger család volt, akik Vöröskő várában őrizték a külföldre szállítandó sót. A vár szinte teljesen a föld alá épült és soha ellenség nem vette be. Föld alatti titkos kijáratai lehe­tővé tették a zavar­talan mozgást, még várostrom esetén is. Innen fegyveresek szállították más or­szágokba a Fuggerek sóját. Ma már a sót mo­dern felszerelésekkel párolják le a ten­gerek és sós tavak vizéből és megtisz­títva. megörölve ke­rül forgalomba, meg­vásárlása nem okoz anyagi gondot, mint hajdan, amikor még 300—400 évvel ezelőtt is annyi aranyat ad­tak a sóért, amenv- nyit a súlya nyo­mott ... Viharkatalógus A kutatók megállapították, hogy a Jáva-sziget környéke a Csendes-óceán egyik leg­nyugodtabb vízterülete. Ott évente átlagosan csak 12 vi­har van. Az Indiai-óceán déli részén négyszer gyakoribbak a viharok. Azt pedig már egyenesen különösnek keli tartanunk, hogy a Vörös-ten­geren, amely az óceánnal csak egy viszonylag szűk szoroson át érintkezik, évente 70 vihar is van, a Bengáli-öbölben pe­dig a 115-öt is eléri egy év­ben a viharok száma. Sakk-matt (Mező István rajza) Gyufa, amit a víz sem olt el Az egyik tomszki üzemben olyan gyufa gyártását kezd­ték meg, amelynek nem árt a nedvesség és erős szélben is használható. Az égő gyu­fát egy pohár vízbe nyomva a láng kialszik, levegőt érve azonban újra fellobban. Az újfajta gyufa jó szolgálatot tesz a geológusoknak, az olajbányászoknak, s mind­azoknak, akik különlegesen nedves helyen dolgoznak. Vasutas Kupa a sportcsarnokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom