Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-26 / 20. szám

Munkavédelmi váltosások Mi számít üzemi balesetnek? A kártalanítás újdonságai Az elmúlt év elején érvénybe lépett 47/1979. (XI. 30.) MT szá­mú rendelet a felszabadulás óta lényegében először szabályozta a munkavédelem alap- és keretkövetelményeit, a maguk teljes komplexitásában. A minisztertanácsi rendeletet követte a KSH elnökének 2/1980. (VII. 31.) KSH sz. rendelkezése az üzemi bal­esetek statisztikai bejelentésének és nyilvántartásának újrasza­bályozásáról. majd az egészségügyi és a munkaügyi miniszter minden ágazatra vonatkozó rendelete a munkahelyek egész­ségügyi követelményeinek, illetve a sérültek kártalanításának új szabályairól. Az üzemek, vállalatok, intézmények most várják az ágazati miniszterek végrehajtási utasításait. Hatályon kívül helyezték az ABEÓ-t, s a munkavédelem műszaki követelmé­nyeit áz állami szabványokban határozzák meg. Vagyis; hazánk­ban a munkavédelmi szabályozás teljesen új rendszere alakul ki. Miért volt erre szükség? — kérdeztük Csengeri Zoltánt, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa munkavédelmi osztályá­nak vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagját. — A munkavédelem tár­sadalompolitikai jelentősége egyre nő. Az időközben be­következett társadalmi-gaz­dasági változások, a techni­kai haladás indokolttá tették a 30 éves munkavédelmi elő­írások tartalmának és szer­kezetének korszerűsítését. Az új minisztertanácsi rendelet — a 47-es — a munkavé­delmi követelményeket be­ágyazza a termelésbe, a gaz­dálkodásba, s ezáltal növeli a vezetők ilyen irányú fele­lősségét. A szabályozás kö­vetelményei egységesek, a megoldás módozatai pedig rugalmas rendszert alkotnak. — A közelmúltban léptek életbe a baleseti jegyzököny- vekről, illetve a kártalanításról szóló új szabályok. Hallhatnánk róluk kicsit részletesebben? — A KSH elnökének az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántar­tásáról szóló rendelkezése 1981. január 1-től van ér­vényben. Ugyanígy a kárta­lanítások új rendelkezései. Ami a statisztikai jelentést illeti, üzemi balesetként kell bejelenteni és nyilvántartani azt a balesetet, amely a dol­gozót munka közben, vagy azzal összefüggésben, illető-, leg — s ez új és fontos — munkába, vagy onnan laká­sára menet közben, továbbá a szervezett társadalmi mun­ka végzése közben, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri, függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt, vagy azon kívül történt. A jegy­zőkönyv felvételében fontos szerep jut a munkahelyi ve­zetőnek és az szb munkavé­Időszerű kerti munkák A Miskolc városi Tanács mezőgazdasági osztálya fenn­hatósága alatt működő Bu- day József mezőgazdasági szakkör tagjai ma délután 5 órakor ismét találkoznak a tanács vb-hivatala (Petőfi u. 1—3.) helyiségében. Ezúttal a február hónapban esedékes kerti munkákról ejtenek szót 1ZI A MÁV Miskolci Igazgatósága tájékoztatja az utazóközönséget, hogy 1981. február l.én a Mis­kolc — Nyékládháza — Hejőke- resztúr — Leninváros, illetve a Miskolc — Nyékládháza — He. jőkeresztúr — Mezőcsát vonala­kon új menetrendet léptet életbe. Az utazóközönséget a meneti rendváltozásról szórólapok, , fali menetrendhirdetmények, utastájé­koztató berendezések, továbbá állomásokon felvilágosítást adó dolgozók útján tájékoztatjuk. MÁV IGAZGATÓSÁG delmi felügyelőjének. A ki­vizsgálásnál a gazdasági ve­zetőnek, a szakszervezet és a társadalombiztosítás képvise­lőjének összehangolt munkát kell végezni, gyors, szaksze­rű ügyintézést kell biztosí­tani. Ami a sérültek kárta­lanítását illeti, 1981. január 1-ig a sérült dolgozók mint­egy 75 százaléka (Borsodban 90 százaléka) kapott csak munkáltatói kártérítést. Az új szabály szerint, akit üze­mi baleset ért, illetve a fog­lalkozási betegségben szen­vedők teljeskörűen, minden jogvita nélkül, gyorsan kap­ják meg a 100 százalékos át­lagkeresetüknek megfelelő összegű táppénzt. Üj az is, hogy a kártérítés címén ka­pott járadékot „karbantart­ják”, automatikusan az átla­gos éves bérfejlesztés ará­nyában. Az egészségügyi mi­niszter rendelkezéséből hadd emeljem ki azt, hogy 1981. január 1-ével megszűnt a vé­dőétel természetbeni juttatá­sa, azt minden munkahelyen pénzben kapják meg az érintettek (védőételnek szá­mít a tej is). A védőital- ellátás rendje viszont meg­maradt. Újból meghatározták a foglalkozási megbetegedé­sek bejelentését, kivizsgálá­sát és nyilvántartását, illet­ve a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának és vé­leményezésének rendjét is. — Tudunk arról, hogy az osztály e tekintetben széles kö­rű felvilágosító munkát kez­dett . . . — A munkavédelem sza­bályozásának új rendje a SZOT kezdeményezésére in­dult el, s a szakszervezeti szervek élen járnak a vég­rehajtásban. az arra való felkészítésben. Az SZMT munkavédelmi osztálya is fontos feladatának tartja ezt. Ez a munka már az elmúlt év elejétől tart, több tanfo­lyamot szerveztünk, s a ten­nivalókat a munkavédelmi negyedév feladatai közé is besoroltuk. Nagyon fontos lenne, ha most — az 1981. évi tervek zsűrizésekor — a gazdasági vezetők is minde­nütt beépítenék a tervekbe a munkavédelmi tennivalókat. Ügy gondolom: az új ren­delkezések minden eddiginél jobban ösztönöznek arra, hogy védjük a dolgozó em­ber egészségét, életét. » Ny. L * Ilyen vagyok... (Kerényi László felvétele) Rövidesen kipróbállak Mindennapos látogatás a kórházban A terv nem újkeletű. M Semmelweis Kórház vezetéJ se már az elmúlt évben gon­dolkodott rajta: a beteget! pihenésének és az orvosold munkájának tehermentesí­tése érdekében új látogatási rendet vezetnének be. Esze­rint a kórházban munkaiód után mindennap fél órára le-i hetne felkeresni a betegeket; így igencsak megoszlana a látogatók zsúfoltsága. Gondod mindössze az okoz. hogy a vidékieknek ez a megoldás nem kedvező, ezért is a röviJ desen bevezetésre kerülő úji látogatási rend kísérleti jel­legű lesz. A végső rendet st tapasztalatok hasznosítását val alakítják ki. Már nemcsak menedzser-betegség Kosellenségünk a szívinfarktus „A szív a köztudatban ma is a szeretet és a gyűlölet, a ragaszkodás és az ellen­érzés szimbóluma. Öklömnyi része az emberi testnek, nél­küle nincs élet. Titok, amely a cselekvésben fedi fel ön­%/ Magyar Posta- • •. ■' .4 • ./*v/• %'Ö.,'. * * s- • \,4. ÚJ BELFÖLDI POSTÁI DÍJAK február 1—töt á LEVÉL ■ SZABVÁNY UTALVÁNY 2 Ft EGYÉB 250 g-ig 4 Ft 500 g-ig 8 Ft 500 Ft-ig 6 Ft 1000 Ft-ig 10 Ft 5000 Ft-ig 16 Ft 10 000 Ft-ig 20 Ft AZ UTÁNVÉTEL DÍJA 2 Ft-tal több, mint a megfélelő utalványdíj LEVELEZŐLAP KÉPES LEVELEZŐLAP 1 Ft HÍRLAP nyomtatott FÜZET 20 g-ig 1 Ft 250 g-ig 2 Ft 500 g-ig 4 Ft 1000 g-ig 6 Ft 2000 g-ig 8 Ft CSOMAG 5 kg-ig 12 Ft 10 kg-ig 16 Ft 20 kg-ig 20 Ft A csomag házhoz kézbesítési díja 8 Ft Biztosítási díj 1000 Ft-onként 2 Ft KÖNYV 250 g-tól 2000 g-ig azonos a hírlap díjával 3000 g-ig 10 Ft TÁVIRAT AJÁNLÁSI DÍJ 4 Ft A címzés díjmentes. A szöveg és az aláírás: — az első 5 szóig 12 Ft — a további 5 szavanként 6 Ft EXPRESSZ DÍJ 8 Ft TÉRTIVEVÉNY DÍJ 4 Ft TÁVBESZÉLŐ HELYI BESZÉLGETÉS TÁVOLSÁGI BESZÉLGETÉS nyilvános állomásról 2,- Ft előfizetői állomásról 1,50 Ft Nem távhivásos,3 perces az I. díjövben 7,50 Ft a li. díjövben 13,50 Ft a III. díjövben 21,- Ft A távhívásos 50%-kal emelkedik Este 6 óra és reggel 7 óra között díjmérséklés magát, értékét, amelyet őriz­ni, védeni kötelessége az egyes embernek éppúgy, mint a táradalomnak” — írja László Lajos, Infarktus című könyvében. Az erről szóló sta­tisztika azt mutatja, hogy ez már nemcsak az orvos és a beteg ügye. Harminc év alatt hússzorosára emelkedett azok­nak a szánta, akik ezt a sok­szor ‘végzetessé váló betegsé­get elszenvedték. Rizikó-klubok A köztudatban a rokkant­ság fogalma ma mág a vég­tagok bénulásával jelent egyet. Pedig ma már ki pé­tiét terjeszteni a szív- és er- megbetegedések következté­ben leszázalékoltakra is. A csökkent munkaképességűek­nek mintegy 40 százalékát ezek a betegek teszik ki. ■ A Magyar. Televízió éppen ezért háromrészes filmsoroza­tot készített Közellenség cím­mel a szívinfarktusról. Az első filmet február 9-én. hét­főn, rendkívüli adásnapon su­gározzák, illetve az azt kö­vető két hétfőn. A harma­dik rész után egy későbbi időpontban stúdióbeszélgetés­re kerül sor, amelyben szak­emberek válaszolnak a nézők­től beérkezett kérdésekre. Nemcsak a tragikus esetek bemutatása a filmkészítők cél­ja, hanem elsősorban az. hogy mindazok az ismeretek eljussanak a nézőkhöz, ame­lyekkel a szívinfarktus meg­előzhető. A Borsod megyei Köjál egészségnevelési osztályának értekezletén megvitatták, hogy a televíziós adáshoz kapcsolódva 'milyen progra­mokat szervezzenek. A Vö­röskereszt munkatársaival karöltve klubokat hívnak életre. Egyrészt azoknak, akiknél a betegség tünetei már valamilyen formában je­lentkeztek, s úgymond az egészségügyiek kezében van­nak. Másrészt úgynevezett rizikó-klubokat szerveznek azoknak, akik ma még egész­ségesek, de helytelen élet­módjuk, és táplálkozási szo­kásuk miatt fennáll a beteg­ség veszélye. Korábban me­nedzser-betegségnek hívták a szívinfarktust Mondván, hogy nagy stresszhatásoknak kitett, nagy felelősségtől tér«) heit, vezető beosztásúak be­tegedtek meg. Ma már a fia­talabb korosztályt is sújtjaj s nemcsak a vezető tisztség-) viselőket. Például a bejáró munkást, aki az üzemben is szeretne eleget tenni a meg­növekedett követelményeknek^ de „szabad idejében” masze-i kol, ‘házat épít, háztájit műi vei. S ha még emellett ciga­rettázik, kondícióját fenntar­tandó zsírosán étkezik, s né-) ha a pohár fenekére is néz, egészségét, sőt életét veszé­lyezteti. A szívinfarktus vezet a ha­lálokok között. Félünk tőle, mint hajdan a ragályos be­tegségektől. Pedig a szívin­farktus nem fertőző, sőt meg­előzhető. Amikor a munka hatékonysága ilyen súllyal esik latba, mint ma, nem szabad elhanyagolnunk fizi-) kumunk regenerálását. A huszon­negyedik órában Valószínű, a televíziós adás­ban és az egészségügyi klu­bokban is sok szó esik majd arról, miként tudjuk újra­termelni nap mint nap saját munkaerőnket. Társadalmi üggyé éppen ez szélesíti a témát. Életünket átértékelni a 24. órában vagyunk. Mit ér az autó. a kacsalábon forgó ház. a munkában az erőn felüli teljesítmény, ha utána táppénzért kell folyamodni, és abból élni? Mit ér az irigylésreméltón berendezett lakás, ha tulajdonosa a kór­ház. az utókezelő fehér fala­it nézi? Mit ér a gyárnak az emberfeletti teljesítmény, ha évek múltán a csökkent képességű embernek nem tud munkát adni? Ügy tetszik, korunk közel­lenségét. sok-sok oldalról megpróbáljuk támadni. Az egészségügyiek a megelőzés mellett teszik ie a voksol Ha sikerülne receptjük szerint élnünk, ez lenne a lehaiá- sosabb gyógyír. O. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom