Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
Mem lehet a népművelőkre hárítaui Mérhető-e a közművelődés? Másfél é»val ezelőtt vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az 197<-es párthatározat nyomán 1976-ban született közművelődési tőrvény végrehajtását. Most arra tértek vissza, hogy mi változott az esztendők során, mi az alapvizsgálat óta. Nem volt könnyű dolguk: az ember érdeklődése, kulturáltsága, igényei és igénj«sége nem, vagy alig mérhető kategóriák. Rövid távon semmiképpen nem mérhető, ami a gondolati szférába tartozik, a materiális összetevőkkel viszont minden intézményt el lehet számoltatni. Óvatosan fogalmaz: a jelentés, amikor tendenciákról, törekvésekről beszél, viszont nyíltan kimondja, hogy kevés a konkrétum. Magyarul: ismét bebizonyosodott, hogy a közművelődési törvényt érdemes volt létrehozni, mert amire törvény van, arra fokozottan figyelünk. Nincs közművelődési intézmény, de még nagyüzem, vállalat sem, ahol ne tartanák szem előtt, hogy ez valami fontos dolog. Csak az útjelzők nem látszanak világosan, nem beszélünk mindig egy nyelven, amikor egyről beszelünk. KEVÉS A SZAKEMBER Mármint vannak azért az ügyben egeszen egyértelmű dolgok is: kevés a szakember. A közművelődésben dolgozok 40 százaléka megyénkben nem rendelkezik szak- képzettséggel, és a hiány a következőkben is nehezen pótolhatónak tűnik. Á korábban létező hároméves képzés itt Miskolcon megszűnt, a területileg illetékes egyetemek, főiskolák felvételi keretszáma korlátozott. Kevesen végzik tehát el a munkához szükséges iskolákat, marad a gyakorlat, amely sok esztendő alatt iskolapóiló-számba megy. Nemcsak ebben a szakmában. máshol is van erre példa, de itt sokszorosan nehéz. Enyhén szólva sem ideálisak a körülmények, nemhogy az aprófalvak, de még olyan nagyváros, mint Miskolc is alapvető gondokkal küzdenek. AZ ELÉG ÉS A LEHET Szűk, és egy-két kivételtől eltekintve korszerűtlen az intézményhálózat, és jelentős bővítés a következő ötéves tervidőszakban sem várható. Tavaly egész Borsod-Abaúj- Zemplénben másfél milliárd volt a kultui'ális ágazat összköltségvetése (ebbe minden iskola és minden kulturális intézmény beletartozik), ény- nyire futotta. A pénz ezután sem lesz több, de ha itt-ott szomorú a kép, nem biztos, hogy a pénztelenség az oka. Pénz nélkül nem megy — mondták ki most is a szakemberek —. de ennek a munkának a hatékonysága sem csak a pénzen múlik. Még az sem biztos, hogy azokon a számokon, amelyek a kézzel foghatatlant mégis mérhetővé teszik. Megyei viszonylatban az elmúlt hat évben 370-ről 414- re nőtt a klubok száma, 16 ezerről 25 ezerre a tagoké. Évente több ezer az oktatást, benne a felnőttoktatást is segítő rendezvény, ezrekben mérhetők a különböző előadások, többé-kevésbé tartalmas szórakoztató rendezvények. vendégjátékok. A gyárakban is tudják, mi az. hogy üzemi közművelődés, vállvetve igyekszik tetten ■ érni a bejáró munkások szabad idejét a városi és falusi népművelő. Történik tehát valami, és a közművelődésben dolgozók lehetőségeihez mérten nem történik kevés. Az elég, az más kérdés, az elégtől igen messze vagyunk. NEM KELL MINDIG FIZETNI Nem most fogalmazták meg először, de hát ez is a tudati formálás kategóriájába tartozik, és lehet, hogy csak soksok esztendő elteltével érthető. hogy a közművelődési törvény végrehajtását nem lehet a népművelőkre hárítani, az ország, a megye, a város kulturáltsága nemcsak a köz- művelődésben dolgozók ügye. Miért kell minden előadáshoz fizetett szónok? — kérdezte a NEB, miért nincsenek meg az agrár, a műszaki és egyéb értelmiségben rejlő óriási szellemi erő felhasználásához a közművelődési csatornák? Valóban, miért? — de ez csak egy kérdés a sok közül. Egy megállapítás a sok közül az is, hogy a család szerepe ebben az ügyben éppen olyan meghatározó, mint a legmagasabb fórumoké; igen régi megállapítás, hogy szemléletünkön, látásmódunkon nagyon sok múlik. A lényeg múlik rajta. A NEB-vizsgálat csak egy állomása volt évtizedes folyamatoknak. A témára ők is ismételten visszatérnek. M— TfanárnL tudósok. öregdiáLok Bethlen Gábor emlékestje Telt hazial nyitotta meg a R. Rákóczi Ferenc Könyetár előadótermében dr. Deák Góbét, a Magyar Történelmi Társalat Eszak magyarországi Szervezetének elnöke a héten rendezett Bethlen Gábor-emlék- iiiést. Az emlenefi-t ünnep« szónoka dr. Benka Kálmán, a Magyar Történelmi Intézet főmunkatársa volt. Beszédében vázolta Bethlen Gabor «nehéz, küzdelmekkel és veszélyekkel teli életei, mely saekadatlan teljesítése- volt annak a küldetésnek, hogy Erdeiy önállóságát mentse, kísérleteket tegyen a három részié szakadt ország egyesítésére, védje a vallás- és lelkiismereti szabadságot, amellett felvirágoztassa a gazdaság] es kulturális életet. Bár az ország egyesítése — főleg a főúri osztály ingadozása. sőt többszöri árulása miatt — nem sikerült, de küldetésének minden más feladatat igázd realpoli- tíkusi érzékkel, sokszor mesz- szetekintő ravaszsággal, máskor tudatos vakmerőséggel es néha a rosszra fordult helyzet miaui megalkuvások- ttai teljesítette. Rövid uralma alatt Erdély (és a hozzácsatolt hét ésaakkeleti vármegye, így Borsod is) a kö- ■ép-europái nenüsetkoK élét jelentős tényezője lett. mind katonailag, mind gazdasági és kulturális szempontból. A törtenettudos beszéde után dr. Iván Gáza mondta el korreferátumát Bethlen Gábor és Borsod címmel. Felsorolta azokat a történelmi tényeket, melyek Bethlennel megyénket kapcsolatba hozták (megyegyűlések, táborozások), továbbá azokat az intézkedéseit, melyek — akárcsak a többi megyékben — azt eredményezték, hogy az „elhagyott helységének jelölt városunkból és az elnéptelenedett Dél-Borsodból újra virágzó város, illetve megye lett. A műsorban részt vett kél középiskolai diák is, akik verset szavaltak (a szikszói Szepsi Csombor és a miskolci Herman Ottó Gimnáziumot képviselték), valamint két zeneművész, illetve tanár is. A zárszót dr. Dobrossy István a Herman Ottó Múzeum képviseletében mondotta. Ily módon városunk lakosai is megemlékeztek a nagy fejedelem születésének 400. évfordulójáról. DR. KISS KALMAN ny. gimnáziumi tanár, az Ősi Miskolci Gimnázium Volt Növendékei Egyesületének elnöke Két koncert a Vasasban Sokak kedvence a Bergen- dy-együttes és Máté Péter. Hétfőn a Vasas Művelődési Központban adnak két koncertet. Az első fél 6-kor. a másik este 8 órakor kezdődik 3^c A parányi próbaterem Zselencz Lászlóéit otthonában Most veszik fel a második nagylemezt ELdda-blues? Blues: (ang. ’rosszkedv’): az amerikai néger népzene panaszos hangú típusa ... (Új magyar lexikon, 1. kötet, 323. oldal.) Az Edda-blues alcímet viseli az Elhagyom a várost című szerzemény. Ez volt a miskolci Edda Művek egyik legelső sikere. A várost — Miskolcot — a szállongó pletykákkal ellentétben azóta sem hagytak el. itt élnek, itt próbálnak. Azaz: jó egy éve sűrűn hagyják el a várost, szerte az országban koncerteznek, rajongóik szí- ' vük fölött viselik trikójukon a nevüket. Van-e oka az Eddának a ..bluesra” — rosszkedvre? Igen, van. Az ifjúsági hetilap „kikezdte” őket. a cikkre Pataky Attila válaszolt, fe- héren-feketén bebizonyítva, hogy az anyagiasságukra vonatkozó kitételek rágalmak. Olvasói levelek: pro és kontra. A rádió jól észlelhetően levette őket zenés műsorairól. Már nem olyan nagy barátok a fővárosi rock-társak, mint kezdetben, az indulás idején. Egy kis ..történelmi'' visz- szapillantás. Az ünnepekre készülve - tele gonddal nézegetjük a sokféle árut kínáló kirakatot. Melyiket vegyük, milyen ajándék a legkedvesebb? Az illatszer boltok, az áruházak kozmetikai osztályai előre összeállított a jándékcsomat*ja i k ka l megkönnyítik a választást. Talál közöttük nőknek, férfiaknak, tinédzsereknek, nagyszülőknek és még csecsemőknek is megfelelőt. Ne feledje a csomagban elhelyezett sorsjegye, kitölteni és elküldeni a megadott címre. ÉRTÉKES AJÁNDÉKOT NYERHET! Sí BxC IS MISKOLC 5 Állandó tagcserék, sokéves munkálkodás után egyszerre kezdtek népszerűek lenni Miskolcon, de még inkább a környező városokban, községekben. Az első budapesti fellépések 1979 tavaszán voltak. Ezt megelőzően jártak a Rádió 8-as stúdiójában, ahol két számukat rögzítették, ám egyiket sem fogadta el az illetékes bizottság. Ismét a Budai Ifjúsági Park: koncert. melyen, felvételt készített a Hanglemezgyártó Vállalat. Az időpont 1979 szeptembere. A kislemez karácsony előtt néhány nappal megjelent Miskolcon, majd januárban az országban. Példátlan-példás gyorsaság. És ami ezután jött! Szilveszter napján ajánlat, hogy nagylemezt vesznek fel velük. Tizenöt nap alatt készült fel az Edda-legénység. aztán bevonultak a stúdióba. A nagylemez aranylemez, jóval százezren felül kelt el. Koncertek és koncertek. Siker. Támadások. (Nem a zenéjüket, nem a szövegeiket bírálják, hanem a már említett „anyagiasságukat”, illetve közönségüket.) Hogy mennyit kérnek egy koncertért? Az ŐRI által megállapított 3000 forintot, plusz a szállítás és a technikusok díját, valamint — ha olyan helyen játszanak, például a sportcsarnokban, ahová kevés az ő szerelésük — a kölcsönkért, azaz béréit „cájg” bérleti összegét. Ez bizony soknak tűnhet egyes művelődési házi előadóknak. igazgatónak, akik azt, hogy mekkora a bevételük a borsos árú belépődíjakból, szemérmesen nem reklámozzák. Dobosuk. Csapó György megbetegedett, emiatt néhány koncertet le kellett mondaniuk. A várt haszontól elesettek az Eddát szidták. Orgonistájuk, Barta Alfonz katonai behívót kapott. Kétségbeesés az Eddánál. Mi lesz most? , Tehát: van-e oka az Edda Müveknek a „bluesra” —a rosszkedvre? Nem, nincs oka. Bartát — felettesei jóindulatának Köszönhetően — kiengedték pár napra, hogy befejezze az együttes a Ballagás című film zenéjének felvételeit as elkészítse második rlagylé- mezét. (Jelenleg is a"'Stúdióban dolgoznak.) Januárra- februárra szerződés hívja őket a Szovjetunióba, talán nem lesz akadálya a turnénak. Tavasszal megjelenik a nagylemezük. Pataky a Minden sarkon álltam már és az Elhagyom a várost zenei alapjára angolul énekli rá a szöveget, a kislemez ott lesz a MIDEM-börzén. Csinálják a dolgukat, sérelmeik ellenére továbbra is aktív támogatói a KISZ-ren- dezvényeknek, akcióknak, igenis büszkék rá, hogy vidéki zenekar létükre, betörtek az élvonalba. És jóindulatú, hozzáértő kritikát várnak, nem durva támadásokat. (szabados) •+ Barta Alfonz orgonista, honvéd [Kiss József felvételei)
