Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

Lehet, hogy tisztították, de járhatatlan volt Kié a bánkű út? (Folytatás az 1. oldalról) A KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának főmérnöke, ítapp András mondotta: — Az ide vonatkozó Ven­deletek szerint csak az Örnas- satól a borovnyáki elágazásig vezető útszakasz van a mi kezelésünkben. Ha valaki Bánk útra akar eljutni, erűiéi az elágazásnál kell elfordul­nia. Ám innen a turistaház­hoz már erdészeti kezelésben levő magárait vezet, amely­nek tisztítását az elmúlt te­leken a Borsodi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság megren­delése alapján végeztük. Ezért egy-egy télen másfél millió forintot számítottunk fel az erdészetnek. Az idén már előre jelezte a BEFAG. hogy a továbbiakban, nem tant igényt munkánkra, mert nincs pénzük. Ennek megfe­lelően készítettük el téli ter­veinket, s azóta is csak a bo­rovnyáki elágazásig, illetve innen tovább, de nem Bán­kút felé takarítjuk az utat... A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság műszaki osztályán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megoldódni lát­szik a probléma. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumtól ugyanis kaptak ejvmillió forintot, ám ezt a pénzt nem a közútiaknak ad­ják, hogy bérmunkában ta­karítsák az utat, hanem ma­guk találnak megoldást. Sze­rintük már az elmúlt hét vé­gén is megtörtént az út tisz­títása ... Akik szombaton vagy va­sárnap tent jártak Bánkú- ton. azok tanúsíthatják: nem volt minden rendben. A bo­rovnyáki elágazástól kezdve semmi sem utalt arra. hogy az úton a havat takarították volna. Azok, akik kocsival feljutottak, többségükben a Bányahegy felől, jelentős ke­rülővel közelítették meg a turistaházat, mert a KPM Egri Közúti Igazgatósága ezt az utat letakarította. Mások igencsak merészen vágtak ne­ki a tisztítatlan útszakasz­nak, s csak a szerencséjük­nek. no meg — a motor ló­ereje mellett — a segítők erejének köszönhették — hogy feljutottak ... Nem volna jó. ha ismét akörül dúlna a vita: kié is tulajdonképpen Bánkút. Bí­zunk benne, hogy az érintet­tek összefogása végre ered­ményt hoz, s minél többen, minél kevesebb bosszanko- dással juthatnak fel a Bükk e csodálatos téli paradicso­mába. (tóth) Rajzunkon jól látható a régi hajtűkanyar, s az új, jóval szolidabb kanyarulat. A viz gyorsabban leér e helyről, nem lesznek jégtorlaszok, s hajózni is könnyebb lesz az új me­derben. ÁtTötnétmtí *•< 10 000 Egy vizsgálat tanulságai Este könnyebb becsapni a vendéget... Nagy munka volt, annyi szent... Rövidebb lesz a Tisza Az utóbbi hónapokban számos panasz érkezett az Országos Ke­reskedelmi Felügyelőséghez. A bejelentők az esti. éjszakai ven­déglátóhelyeken tapasztalható túlazámolást, az étel- és italada­gok csonkítását és a modortalan kiszolgálást kifogásolták. Az OKF a panaszok alapján vizs­gálatot tartott Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, Heves, Pest, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Veszprém és Zala megyében. szállodában és 228 vendéglátó- helyen, elsősorban olyan szóra­kozóhelyeket ellenőriztek, ame­lyekben zenét és műsort is nyúj­tanak a vendégeknek. MIT TAPASZTALTAK? Az első osztályú helyeken kevés kivétellel, annak elle­néi-e. ho-gy rendelet írja elő, A-kategóriás zenészek helyett alacsonyabb képesítésű, vagy ideiglenes engedéllyel dolgo­zó zenészeket találtak. En­nek megfelelően a zeneszol­gáltatás igen sok kívánniva­lót hagyott maga után. A zenészek általában 40—50 perces késéssel kezdtek, es rövid játék után egy éjszaka több esetben hosszabb, álta­lában 20—40 perces szünetet tartottak. A zenefelárat több helyen indokolatlanul is fel­számolták. Sok volt a kifogás a mű­sorokkal kapcsolatban. Több­nyire gyenge énekesek, tán­cosok léptek föl. noha — a vendégek becsalogatására — a plakátokon, reklámokban neves, ismert művészeket hirdettek. Jobbak voltak a tapasztalatok a disco-műso- roknál. A klubokban, műve­lődési és ifjúsági házakban igényes, jó szórakozást nyúj­tottak a meghívott együtte­seit, mérsékelt árak mellett. Az ellenőrzés során sokan szóvá tették, hogy egyfes szó­rakozóhelyeken a vendégek szeretnének biliárdozni, re- xezini. tekézni és kártyázni. A vizsgálatok szerint azon­ban ehhez a nyugodt lég­kört a hazárdjátékok és az azt követő viták, veszekedé­sek. sőt sok esetben vereke­dések miatt nem lehet biz­tosítani. KÖRÜLMÉNYEK és állapotok Bőven akadt kifogásolni­való a számolásnál, mérés­nél és a belépőjegyek kiadá­sánál. Sok helyen már órák­kal a műsor, vagy a zene megkezdése előtt jegyeit vál­tatnak, másutt elveszik ugyan a belépődíjat, de nem adnak jegyet, vagy bizonyos fo­gyasztást rhegváltó utalványt, azaz courertet. Szabálytalan az i&, hogy a belepő eassa­molását ételíogyasztáshoz kö­tik. Sok helyen kifogásolták az ellenőrök az üzlete.k állapo­tát: a szakadt tapétákat, a törött, foszló szövetű búto­rokat, a hiányos burkolatot és a kiégett, piszkos abro­szokat. Nem megfelelőek a körül­mények a vendégek fogyasz­tásával közvetlenül össze­függő üzleti tevékenységek­nél : így az adagolásnál, a számolásnál és a felszolgált ételek, italok minőségénél. Ezen a téren az ellenőrzött helyek 85 százalékában visz- szaéléseket tapasztaltak. Az üzletek felében például több­letszámolást. A vendégek megkárosításának összege igen jelentős. Jelen voltak olyan esetnél, amikor 172 fo­rint helyett 337 forintot szá­molták a vendégnek. Napi­renden van. hogy a 30 forin­tos sörért 35—40 forintot kér­nek. Mindennapos, hogy kom­mersz minőségű italokat ki­válóként számolnak el. Vagy az olcsóbb minőségű húst a legmagasabb ételárban szá­molják el. Az esetek több­ségében kisebbek voltak az étel- és italadagok is az elő­írtnál. Az italokat gyakran vizezik, a kávét már egyszer lefőzött zaccból főzik újra az ellenőrzött helyek 80 száza­lékánál. AZ ELSŐ BÜNTETÉSEK Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, az egészség- ügyi szervek és a Belügymi­nisztérium szakemberei sze­rint mindez súlyos hiányos­ságokra vet fényt. Már rend­szerré vált — hangsúlyozzák a vizsgálati jelentésben —, hogy az éjszakai szórakozó­helyeken a vendégeket ki- sebb-nagyobb összegekkel megkárosítják. Ezért javasol­ják. hogy az OKP és az il­letékes állami szervek szak­emberei ezeket a helyeket rendszeresen ellenőrizzék, és szigorúan járjanak el mái' a legkisebb visszaélésnél vagy szabálysértésnél is. Az első lépések ezzel a vizsgálattal már megtörténtek. A vissza­élésekért 163 személy ellen kértek fegyelmi eljárást, il­letve tettek büntető feljelen­tést. Száznyolc személyt súj­tottak pénzbírsággal, össze­sen 178 700 forint értékben és javaslatot tettek a Belke­reskedelmi Minisztériumnak a csalási lehetőségek csök­kentéseié, illetve megszünte­tés ere. KISZ-esck és úttörők A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága holnap délelőtt tart­ja soron következő ülését. Ezen a tanácskozáson szá­molnak be a munkásifjúság körében folyó KISZ-munka tapasztalatairól. Majd az óz­diak jelentik, hogy milyen a KISZ- és az úttörőszerveze­tek együttműködése városuk­ban. Ezután már a jövő évi forradalmi ifjúsági napok terveiről es előkészítéséről lesz szó. Valamikor nagyon hosszú voll a Tisza. A mára marosi havasoktól (ahonnan ered) a Dunába való omláséig még a múlt században is 1420 ki­lométert tett meg. Aztán ké­sőbb a legnagyobb magyar vízimérnök, Vásárhelyi Pál. majd halála után az olasz Pietro Paleocappa tervei alapján szabályozták a zabo­látlan folyót. Hossza 977 ki­lométer lett. És ez a 977 kilométer 1980- ban tovább csökkent. Vásár­helyi óta -— leszámítva a kiskörei vízlépcső építkezése miatti szabályozásokat — nem építettek új medret a folyó egy szakaszának. Most, az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság ezt meglel­te. Gépláncok 1 aktabájnál A folyó még nem állt be. nincs jég a hátán, ám a viz- szint szokatlanul magas. A tiszalöKi vízlépcső vastáblá­it felhúzták — nincs most duzzasztás. A hajó, amivel az új meder felé indulunk, a patinás község — korábban város —, Tokaj nevét viseli. A vízben vadkacsa-csapat úszik, a hajó közeledtére fel-felrebbennek, de látha­tóan nem nagyon törődnek velünk. Vásárhelyi elképzelései alapján innen, Tiszalöktől nem messze, Tiszadada és Tiszaszederkény között kez­dődött meg a hatalmas sza­bályozási munka: több mint száz kanyarulatot vágtak át a századfordulóig. Tiszafüred és Tokaj között például 227,3 kilométer hosszú vízi út volt, ma ez a táv 116,4 kilométer. A parton most mindent ki­bíró horgászok áztatják hor­gukat. Rosszallóan néznek a Tokajra, a hajó által keltett hullámok igencsak zavarhat­ják őket. Majd a régi meder­ben, ott nyugodtan horgász­hatnak. Százharminc esztendő telt el az első átmetszés óta. Ta­valy pedig munkagépek —■ vagy ahogy szakszerűen ne­vezik : szkréper-dózer gép­láncok — vonultak Taktabáj község határába, vájták a ta­lajt, mélyítették az új, leen­dő medret. Elfajult a kanyar Pados Imre, az ÉVIZIG osztályvezetője mondja: — A folyó az 511 és 514 föl yamkilométer-szel vények között igen elfajult kanya­rulatot alakított ki. Nehéz volt itt a hajózás, de ami még ennél is fontosabb, a jég megállt, a víz meg erő­sen rombolta a partot, s a meder mind közelebb került az árvízvédelmi töltéshez. Muszáj wlt új medret épí­tenünk ... Készült a meder- szárazon, jó egy évig. A munkagépek 2—2,5—3 méter mélységig hatoltak le, aztán megjelent a talajvíz. Tovább, szárazon, már nem lehetett dolgozni. A mederépítés vezetője, Balogh László: — Nagy munka volt, any- nyi szent. Legalább 100—120 ezer köbméter földet mozr gattak meg a gépek. Mikor a meder és part arculatai már kialakítottuk, kinyitot­tuk az úgynevezett földdugót, és a Tisza befolyt új med­rébe. Ez néhány héttel ez­előtt volt. Most a folyam­kot rosok mélyítenék a med­ret, ha hagyná őket a Tisza. Csak az idén tizenháromszor volt ilyen magas a vízál­lás ... Jó pár kilométer vízi út megtétele után teltűnik az ..elágazás'’. A régi úton me­gyünk tovább, egyelőre még ez a haiózó út. Szakács Mik­lós, a Tokaj vezetője érti a dolgát. A hajtűkanyarban — mert ez az, hisz’ a folyó -itt szinte U betűt ír le —mes­terien lavírozza a hajót. A kanyar végén megfor­dulunk. s mivel a Tokajnak nem mély a merülése, az új mederben jövünk vissza. Holt mederben A. é/ A eto víz Az út rövidebb, de nem sokkal gyoi'sabb. Folyassa! szemben nehezen kapaszko­dik a motor. Az új és a ré­gi meder között egy kis szi­get képződött, idilli horgász- helynek látszik. — Alaposan megrövidüli.a folyó, majd a harmadára. Az 1224 méter helyett a hajók­nak és a víznek is csak 425 métert kell megtenni — mondja Pados Imre. — A vízmélység 6.5—-7 méter lesz, s ez kielégíti a távlati ha­józási igényeket is; 1200ton­nás uszályok is haladhatnak majd erre. A partépítéssel együtt az ÉyiZIG-esek, a folyamkot- rósok 638 ezer köbméter föl­det termeltek és termelné« ki, beépítettek és beépítenek 75 ezer tonna követ. A be­ruházás 66 millióba kerül, s két év múlva lesz teljesén kész. Akkor majd eldöntik azt is, hogy a régi medret teljesen elzárják-e, vagy más műszaki megoldást alkal­mazzanak. Lehet, hogy a holt mederben „élő'’ víz fo­lyik majd ... Tizenhét gyermek sorsa Alighanem az egyik legelrettentőbb dossziét őrzik a mis­kolci i. kerületi hivatal gyámügyi osztályán. Az akta, amit nem lehet rideg ügyiratként kezelni, 17 gyermek alig kis életéről szól. Ok legszívesebben mellőzték volna, hogy itt kairóiénj ük legyen... ívűvel két emoerfei szemoen veuteie- nek, így nyílt meg e példátlan család) dosszié. V. J.-né 1960-tól csaknem minden évoen szült egy gyer­meket, köztük egy ikerpárt. A tizenhétből tizenhat eleiben van, közülük tizennégy az állami gondozottak sorsára jutott. Nem lehet közömbösséggel vádolni a V.-ék környezetében lakókat. Amikor már nem bírták lelkileg elviselni a kére- gető, ruhátlan, vagy az ablakban csimpaszkodó gyerekeket, leveleztek és kilincseltek. Sajtótéma lett a gyerekek ügye, még állami gondozásba nem kerültek, de azóta még kettő jött napvilágra, akiknek nem sokkal különbözik a sorsuk. Ifjúság elleni bűntett címén néhány hónapot már börtön­ben töltött az apa. Gyermekenként a legminimálisabb tartás­díjra kötelezték, azaz havi 76 forintra. Ennek elmulasztása miatt öthónapi szabadságvesztésre ítélték. Egyik lányuk az­óta nagykorú lett, s kikerülve az intézet falai közül, apja és anyja mesterségét folytatja. Azaz munkakerülő. Két gyere­kük szökésben van. Ennyire tehetetlenek lennénk a gyermekeiket életveszélybe sodró, nevelésükre teljesen alkalmatlan szülőkkel szemben? Személyi szabadság címén meddig lehet büntetlenül életeket tönkretenni ? Mert a dossziéból minden kiderül, csak az nem, hogy a szülők a korán megpecsételt életekért példásan bűnhődtek volna. A szülési segélyt sem differenciáljuk. Mindenki meg­kapja, az is, aki az összeget a legcsodálatosabb bébiholmikra áldozza, és az is, aki a torkán engedi le. Mintha a kelengye­pénzért, a gyerekekért járó társadalmi juttatásokért szülné­nek a V. J.-nék. Az egészségügyiek tehetetlenek vele s a hozza hasonlókkal. A gyámügyi csoportvezető egyre rezignáltabb. Statisztikák­kal bizonyítja, hogy szaporodik azoknak a szülőknek a szá­ma, akik már többszörösen bebizonyították: megbuktak a gyermeknevelésben. Mivel a gyermeki tragédiákat nem tudja naponta a hivatali ajtóval együtt kizárni az életéből, szive szerint a legdrasztikusabb intézkedést szorgalmazná. Az álla­mi gondozottak száma őt igazolja. A hires Árvácska-korszak­ban —. amikor a nők nem tudtak a fogamzás ellen véde­kezni — s megszületett gyermeküket képtelenek voltak el­tartani, a mostaninál is kevesebb volt a megbélyegzett sors. Ma már egernyi lélekszámú kiskorút tartanak nyilván az intézetekben. Nem elviselhetetlen a sorsuk, de sohasem di­csekszenek vele, hogy ők színes televíziót néztek. Amikor azt halljuk, hogy a gyermeknek hároméves korig az édesanyja mellett van a helye, nem nehéz belegondolni az intézeti gye­rekek érzelmi életébe. A pszichológusok feltételes módban beszélnek: egyéniségük elszürkülhet, kevesebb bennük a kezdeményezőkészség. A lehető legkorszerűbben felszerelt tantermekben tanulnak, de mindössze egy százalékuk jut el egyetemre, főiskolára. Mi lesz V. J.-né gyermekeiből? Vagy itt és most nem is ez az első számú kérdés? Hanem az, miként tudjuk meg­védeni a még meg nem született gyerekeket a 17 testvér sor­sától? Helyettük kell tiltakozni: egy gyermek sem akar jómódú állami gondozott lenni... Ify. t. O, E. ILLÉST SAmoft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom