Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-28 / 302. szám
Cselgáncsból, birkózásból: jeles Az últörc-olimpián jártunk Immár 1«. alkalommal vonták fel a téli úttörő-olimpia küzdelmein a zászlókat. Az ünnep előtt szerettünk volna két helyszínre is eljutni: Debrecenbe, illetve Nyíregyházára. Az előbbi helységben a cselgáncsozók találkoztak, míg az utóbbiban a birkózók. Döntött az állandóbb és bensőségesebb kapcsolat, a jobb információ, így fotóriporter kollégánkkal Nyíregyházát és a birkózást választottuk. Ide, az országos küzdelemre — az eredeti terveknek megfelelően — 13-an utazhattak cl Miskolcról. Hogy végül is az észak-területi döntőn a továbbjutást kivívottak közül csak 12- en indultak, az egy sajnálatos sérüléssel magyarázható. A birkózók mérlege így sem rossz: egy ezüst- és egy bronzérem. Persze, ha előbb értesülünk a cselgáncs úttörő-olimpiáról, bizonyára azt választjuk. Ott ugyanis két első helyet sikerült megszerezniük a miskolci általános iskolásoknak. Debreceni dicsőség A dátum: december 21— 22, cselgáncs úttörő-olimpia. A tatamin a legjobb MVSC-s fiatalok. Kimunkált technikai tudás, küzdőképesség; tudás. A 3-as, a 42-es, a 6- os, a 34-es, a 12-es Általános Iskola büszke lehet fiataljaira. Az alábbi eredményeket érték el (zárójelben az iskola száma): 40 kg: 2. Gazda (3. sz.); 44 kg: 5. Gáspár (42. sz.); 48 kg: 2. Kardos (42. sz.), 5. Porkoláb (34. sz.); 60 kg: 3. Horváth (12. sz.); 64 kg: 1. Kapaló (3. sz.); -|-68 kg: 1. Götz (6. sz.). Sok tehetség Nyíregyházán Már az állomáson hatalmas transzparens köszöntötte a vendégeket, a birkózó-olimpia résztvevőit. Az Ipari Szakközépiskola tornatermét akár egy-egy város is elfogadná tornacsarnoknak. A kollégiummal egybekötött intézményben minden egy helyen volt: a szállás, az étkezés, a versenyek színhelye. A tornateremben lefektetett szőnyegeken gyúrták, gyömöszölték egymást az ország legjobb úttörőbirkózói. Köztük 13- an (illetve 12-en) a DVTK-ban versenyeznek. Mi is volt azzal az eggyel? Megsérült az esélyes Szombathy Tibor, a kö- töttfogásúak edzője: — Sajnos, nagyon kellemetlen közjáték előzte meg a hat kötöttfogású indulását. Az éremre (aranytól bronzig) esélyes Prókai megsérült, így nem indulhatott. A vállá- val van valami... Mi is sajnáljuk, hiszen a kötöttfogásúak első igazi bizonyítási lehetősége Nyíregyháza volt... — Mi jellemző a színvonalra? Köpf Károly, a versenybíróság vezetője, a Magyar Birkózószövetség tagja: — Az úttörők versenye igazolja azt a régebbi megállapításunkat, hogy ők a magyar birkózósport legnagyobb értékei. Rendkívül sok tehetséges fiatalt láttam, és még náluk is több a rendkívül jól felkészített sportoló. Ez az iskolák, az egyesületek szakmai munkájának hű tükörképe. Es itt a maximumot nyújthatták, hála a kitűnő rendezésnek. „Győzőt t” a szabadfogág A két fogásnem versenyéből ezúttal a szabadfogásúak kerültek ki győztesen. Heten hét súlycsoportban léptek szőnyegre, a mérlegük pedig a következő: 38 kg: 5. Repka, 41 kg: 3. Farkas. Apuka berekedt A 41 kilogrammos súlycsoportban szereplő, bronzérmes Farkas Attilát édesapja, Farkas Sándor is elkísérte, aki egyébként a birkózóknál társadalmi intézői feladatot is betölt. Hol kipirult, hol sápadt arccal biztatta fiát, majd a verseny után tárgyilagosan — de rekedtségtől fátyolos hangon — a következőket mondta: — -Attila a harmadik lett, ez volt a kitűzött cél is. Végezhetett volna előbb, ha tegnap (értsd: az előző versenynapon) nem vesz könnyebben egy találkozót. Aztán megsérült a csuklója, és emiatt nehezebben ment egy-egy fogás kialakítása. * — Fia hogy szánta magát a birkózásra? — Úgy, hogy valamikor a nehézatlétika egybetartozott. Jómagam öklöztem, a fiam viszont lement a birkózókhoz ...» és ott is ragadt. 45 kg: 2. Fábián. Az ezüstérmes A szabadfogásúak között, és egyáltalán a DVTK birkózói között a 45 kilogrammban induló Fábián Tamás büszkélkedhet a legjobb eredmcny- nyel, ezüstérmes lett. Ö mondta: — A döntőt a tatabányai Nederland ellen játszottam, és ez volt a. második összecsapásunk. Az elsőt is ő nyerte, pontozással. Most is legyőzött. Rendkívül hosszú a keze, így ellene csak lábranie- néssel, vagy olykor csípődobással tudtam kísérletezni. Nem szégyenleni, hogy második lettem. Ellenfelem ma még jobb. / A 11. sz. Általános Iskolába járó Tamás a jövő egyik ígérete (testnevelője dr. Ceglédiné). Bátyja is birkózó. Reméljük, jövőre is a legjobbak között találjuk Tamást . . . ..'.53 kg: 4. Kulcsár. 58 kg: 7. Köteles, 63 kg: 7. Tóth B., 68 kg: 5. Tóth Sz. A szabadfogásúak teljesítményét edzőjük, Görcsös József, és „besegítőjük'1, Rusznyák József értékelte. Görcsös József: — Tavaly lényegesen jobb eredményt értünk el, mint az idén. Ez azonban várható volt, mivel fiataljaim? többsége jövőre is indulhat az úttörő-olimpián. Az eredeti tervek szerint többen lehettek volna érmesek, de a sorsolás és a pillanatnyi forma az ellenfeleinknek kedvezett. Kötöttfogás: két éve Gutman József, a DVTK vezető edzője, mesteredző, nemzetközi versenybíró mint játékvezető vett részt a nyíregyházi úttörő-olimpián, így alkalma volt megfigyelni a színvonalat, és természetesen megkülönböztetett figyelemmel szemlélte a diósgyőriek teljesítményét. A kötöttfogásról az alábbiakat jegyezte meg: — Szemben a szabadfogással, mindössze két éve került az úttörő-olimpia programjába a kötöttfogás. Ügy érzem, mintha ebben a fogásnemben még nem lenne olyan magas a szint, mint azt az országosan jegyzett felnőttek után várhatnék. Ami pedig a DVTK-t illeti, nemcsak az volt ebben az évben a hátrányuk, hogy többségük először indult országos littörőversenyen, hanem az is, hogy biológiailag is kevésbé voltak fejlettek. így a kétségkívül meglevő technikai fölényüket az ellenfelek fizikai erejükkel ellensúlyozni tudták. Mint a fentiekben arról szó esett, az országos döntőbe bejutott hat kötöttfogású birkózóval szemben, csak öten indultak. Eredményeik: 49 kg: Sipeki 7., 58 kg: Szegyor 5., 63 kg: Horkai 5., 68 kg: Szobonya 7., plusz 68 kg: Pásztor 8. y Fábián ezüstérmet szerzett. Képsorunk utolsó csatájának néhány mozzanatát mutatja be. Több verseny kell! Szombathy Tibor, a DVTK birkózószakosztályának kötöttfogású edzője így értékelte öttagú csapatának teljesítményét: — Általában célkitűzéseink a negj-edik-hatodik hely valamelyikének megszerzését jelölték meg. Ugyanakkor kiemeltük, hogy Prókai és Szegyor akár dobogós helyen is végezhet. Prókairól szóltam, ő sérülése miatt nem indult. Szegyor 5. helye elfogadható, tudniillik nem várt erős mezőny gyűlt össze az 58 kilogrammban. A kis kötöttfogású csapat rendkívül fegyelmezett, jó technikai tudással felvértezett birkózókból áll, de a küzdőképességgel baj. van. Ez persze abból is adódik, hogy mindössze egy-két éve birkóznak. Több verseny kell, több tapasztalat.. . A DVJ K-ban jól csinálják A nyíregyházi birkózó-út- törőolimpián részt vevő birkózó szakemberek (szakfelügyelő, elnökségi tagok) egyöntetű megállapítása szerint a színvonal minden várakozást felülmúlt. Ezt egyébként a bevezetőben Köp) Károly js elmondotta. Az úttörősportolók bizonyítottál':, hogy mindaz, ami a birkózásban a felnőtteknél csak nehezen tanítható meg, az náluk szinte máról holnapra elsajátítható anyaggá egyszerűsödik. És örömmel írhatjuk le, hogy az új megtanulásában a DVTK sportegyesületében versenyző általános iskolások is élen járnak. Az országos szövetség épp az úttörő-olimpián mutatott versenyzési felfogás, egyéni magatartás alapján nagyra értékeli a DVTK-ban folyó szakmai-nevelői munkát. * Egyet kell érteni Köpf Károllyal, mert valóban, amit néhány éve — a birkózócsarnok átadása óta — a DVTK birkózói végeznek, s a végzett munkát eredményekkel igazolják, az mesz- sze az országos átlag fölött van. És ahhoz, hogy a mostani felnőtt válogatottakat azok kiöregedése után pótolni tudják, legalább olyan eredményeket kell elérni, mint most tették Nyíregyházán, a XVI. országos úttörőolimpia birkózó döntőiben. összeállította: D. TÓTH BÉLA A felvételeket SÓLYMOS LÁSZLÓ készítette Üveg a zaj ellen A Lengyelországban levő sandomierzi üvegipari kombinát kétréteges ablaküveg gyártását fejlesztette ki, amely elnyeli a zajt és nem engedi át a hőt. Ha az utcán a zaj intenzitása eléri a 40 decibelt, az ilyen ablaküveggel ellátott helyiségben a zajszint mindössze 13 decibel. A két réteg közé speciális anyagot préseltek, amely elnyeli a nedvességet és megelőzi az üvegek bepárásodását. A szibaríiák városa Sziirabisz dél-olasz- országi ókori görög kolónia nagy fényűzésben. pompába»« és semmittevésben élő, elpuhult lakóiról volt nevezetes. A városból kitiltották a zajos mesterségeket, meg kakast sem volt szabad tartani. Tanulmányaik mind azt célozták, hogy az életet könyebbé, édesebbé tegyék. Még ételkülönlegességeiket is szabadalmakkal védték. Mindezt megengedhették maguknak, mert Athént is beleértve, Szübarisz a leggazdagabb görög városokkal vette fel a versenyt. Sok ókori író emlékezik meg róla, a dekadencia, a luxus példaképeként, mint valamint anti-Spártáról. Elég pontosan leírták a helyét is: a Taren- tói-öböl pariján feküdt, a Crati-folyó környékén. Sokáig mégis sikertelenül keresték a régészek, míg végül megtalálták. Az eredméniy egy új műszernek köszönhető. amelyet mesterséges holdak számára készítettek, hogy vele mélyen a föld alatt rejlő érckészleteket • kutathassanak fel. Ugyanez a műszer, a céziuinos magnetometer, régészeti feltárásokra is alkalma:*, ugyanis rendkívül érzékeny, és 6 méter- mélységig kimutatja az eltemetett tárgyak okozta mágneses erőtér- változásokat. Az eddigi műszerek nem tudtak ilyen mélységig hatolni. Szü- barisz maradványai pedig, mint kiderült, 4—5 méterrel a föld alatt, a tenger szintjénél mélyebben nyugszanak. De nemcsak azért nem találtak rájuk. 1. c. 520-ban Croton lakói elpusztították Szübariszt, és fölé Thurii görög város épült. Erre azonban csak most — utólag — derült fény. Je- len’cg Thurii is a föld alatt van, természetesen sokkal közelebb a felszín-^ hez, s építményeméit egy részéről már régebben tudtak; az eddig is használt magiuetométerek kimutatták őket. A régészeket ezek a leletek erősen zavarták, mert túl fiataloknak találták őket ahhoz, hogy Sziiba- riszból valók lehessenek. bár ott. a Crati-folyó mentén találtak rájuk. V égül is a céziumos műszer által irányított fúrások megoldották a problémát: ez alá a réteg alá hatoltak, és kétségkívül Sziibarisz idejéből származó edény- és tetőcserép-darabokat sikerült felszínre hozniuk. További sok száz fúrással megtaláltak két folyóágat, délen a Crati régi ágát, északon nyilván a Sziibarisz fo- lyóét, amelyről az ókori írók megemlékeznek. Sikerült kijelölni a főbb épületek helyét is. A régi írások szerint a város mélyedésben feküdt, de a fúró- minták azt mutatják, hogy a Crati- síkságnál magasabb tíú neszeg élyen terült el, s ez süly- lyeclt le Ub. 3 méterrel, és került napjainkban még mélyebbre. 4,2—4,5 méterrel a felszín alá. Sok nehézséggel kell még megküzdeni, de az ásatások lovább folynak. s bizonyos, hogy sok szép és értékes leletet fognak a felszínre hozni. A Holt-tenger gyógyító vize A Holt-tenger vize lehetővé teszi a pikkelysömörben megbetegedettek új módszerrel történő gyógyítását. Ezt a módszert most próbálják ki norvég tudósok a bergeni egyetem klinikáján. Már most elmondható, hogy az eredmények alátámasztják a kísérletekre épített hipotézist. A hipotézis lényege röviden a következő: a bőr változásai bizonyos, a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok hiányában mennek végbe, következésképpen valamilyen módszerrel- be kell táplálni a szervezetbe ezeket az anyagokat. A tudósak aktívan dolgoznak a Holt-tenger vizében található összetevőkből álló gyógyszer készítésén. A Holt-tenger vizét niás tengerek vizétől nemcsak a nagyfokú sókoncentráció, hanem a különböző sók aránya is megkülönbözteti ... Mentik az Akropoliszt Az athéni Akropolisz — számos felmérés egybehangzó következtetése szerint — rohamosan pusztul. Az utóbbi 10—15 esztendő rengeteg kárt okozott a hajdani dicső fellegvár maradványaiban. A templom- és szentély- epiUetek romos állapotban is hosszú évszázadokat vészeltek át, napjaink modern veszélyei azonban már e féltve őrzött romokat is fenyegetik. A tudósok mindenekelőtt a légszennyeződést okolják. A levegő kéndioxid- tartalma megtámadja a büszke márványszobrokat, -oszlopokat, s az esővízzel együtt gipsszé porlasztja felületüket. Az Erechteion- szentély két méter magas, leány- alakká formált oszlopainak, a csodálatos kariatidáknak (vagy kóréknak) arcvonásai szinte elmosódtak: a végleges pusztulás elől az Akropolisz Múzeum légkondicionált termeibe kellett költöztetni valamennyit. (Hogy a becslések szerint évente idelátogató legalább 3 millió turista mégis láthassa elhelyezkedésüket, helyükre másolatok kerülnek.) A görög hatóságok a környezetszennyező üzemek kitelepítésével, a közlekedési, fűtési szabályok módosításával igyekeznek segíteni. Érkezett olyan fantasztikus javaslat is, hogy az Akro- polisszal együtt az egész hegytetőt borítsák be hatalmas műanyag gömbbel! Ezt az ötletet esztétikai és költségszempontok miatt ugyan elvetették, de több nemzetközi pályázatot írtak ki már újabb megoldások keresésére. A helyreállítási tervek költségeihez az UNESCO is sok millió dollárral hozzájárul, hiszen az Akropolisz az egész emberiség közös kultúrkincse. ★ A híres kariatida-sor: az eredeti szobrok már múzeumba kerültek
