Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-11 / 264. szám
jjt Ez lesz a villanyvasút agyközpontja Villany mozdonyra várva Vasútépítők ha összefognak... A leninvárosi vasútállomás környéke kész táborhely. Piros lakókonténerek, vágányokra állított lakókocsik jelentik az otthont annak a több száz embernek, akik a vasútépítéssel és a biztonsági berendezések szerelésével jegyezték el magukat. A Nyékládháza—Tiszapal- konya közötti vasúti szakaszon csak éjszaka járnak a tehervonatok. A személyforgalmat vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. Nappal e vasútvonal újjáteremtőié a terep. Meg néhány évvel ezelőtt gózös döcögött itt végig, s a nagyarányú iparfejlesztéssel már nem tudta tartani az iramot. Felcserélték hát a dízelekkel, de ez sokkal költségesebb vonatozás, mint a villamos vontatás. Dr. Dudás József, a MÁV Miskolci Igazgatósága terv- gazdasági és műszaki fejlesztési osztályának vezetője magyarázta: — A villamosításhoz teljes pályarekonstrukciót kell végrehajtani, meg kell építeni a. modern biztosítóberendezéseket és ki kell húzni természetesen a villamos vezetékeket. Májusban szinte még megvalósíthatat- lannak tűnt ez a program. A 13 kivitelező vállalat példásán játszott egymás kezére, hogy ez a 350 milliót érő beruházás még az idén valóra váljon. A munka oroszlánrészét a csehszlovák EZ Vállalat munkásai vállalták, akik augusztus 27-én vették birtokukba a munkaterületet. Bojnansky Frantisek építésvezetőnek már vannak magyar tapasztalatai. hiszen Egerben is hasonló jelentőségű munkát végeztek. Október közepétől folyamatosan dolgoznak, szombaton és vasárnaponként is. hiszen a karácsonyt már ők is szeretnék otthon tölteni.. Munkásaik a nyílt vonalon 15 és fél. az állomásokon 22 és fél kilométer hosszban hagyják itt kezük nyomát. Koczka István, a leninvá- rosi állomás főnöke sem hitt jt év elején abban, hogy még az idén begördülhet az állomásra az első vfllamosmoz- dony. Most nem kis vasutasfeladat lebonyolítani azt a teherforgalmat, 12 óra alatt, ami máskor 24 óra alatt zajlik. Az ország minden részébe el kell juttatni a tüzelőolajat. Vasárnap például egy rendkívüli szállítmány, több mint 8000 tonna szén érkezett a hőerőműnek. De a villamosítással még nagyobb feladatok várnak rájuk, hiszen megduplázódik a forgalom. A tervezők érdeme, hogy a dominó biztosítóberendezéseket Len in városban és Hejökeresztúrban is az állomás épületeben tudták elhelyezni. E gombnyomásra működő csodamasinák ezen a szakaszon 25 ember nehéz fizikai munkáját végzik el. (Mar van is helyük más vasúti tisztségekben.) Azok pedig. akik a kezelőasztalról követhetik majd nyomon a vonatok futását, illetve gombnyomással irányítják az állomás munkáját, már barátkoznak e komoly játékszerrel. Tóth Karoly, a MÁV Távközlési és Biztosítóberendezési Építési Főnökségének üzemmérnöke elárulja a gyors munka titkát. A jelfogó berendezést már kompletten, szaknyelven így mondják: felélesztve hozták Budapestről. De a kábelek kiépítése, a távbeszélő-összeköttetések megteremtése, a milliónyi huzal bekötése 104 ember erdeme. Hasonló biztosítóberendezést a hejőkeresztúri állomáson szerelnek a miskolci BFF műszerészei. Jövőre folytatják a villamosítást Lenínvárostól Ti- szapalkanyáig. Az eredeti tervhez viszonyítva, másfél évvel korábban elkészülnek a korszerűsített vasútvonallal. Ez teszi lehetővé, hogy a személyvonatok az eddigi 50 Kilométeres sebesség helyett 80-nal, a tehervonatok 35 helyett 50-nel mehetnek. A számítások szerint igen jelentős energiamegtakaritást eredményez, hogy a dízeleket villamos mozdonyokra cserélhetik. Az összeg event« több mint másfél millió forintot jelent, A terepről ítélve, még jó néhány különleges pörgetett betonoszlopot kell felállítaniuk az építőknek. Nincs könnyű dolguk a ..kötéltáncos” villanyszerelő akrobatáknak e téliesre fordult időben. Meg kell még bűvölni a biztosítóberendezéseket, és életet kell lehelni ezernyi vezetékükbe. De ezt a karácsonyi ajándékot szeretné átadni ez a sereg a leninvárosiaknak. O. E. yent mindegy9 mit kap ebédre Hol egyen a gyerek? Slágertéma a gyermekétkeztetés Helyzete, jövője. Találkozunk veie a televízióban, az újságokban; legutóbb lapunk basaojain is. Hogy mégis újra szoba kerül, azt azok a szeles skálán mozgó, a lelkesedéstől a kételkedésig terjedő, indulatos vélemények indoKoljak, amelyen a jővö felvázolását — vendéglátóipar bevonása, központi konynák, éttermen sió. — kísérik. Nem csoda az élénk érdeklődés: hiszen gy érékeinkről van szó! Yárosunnimn csak általános iskolásból több van, mint húszezer, s számún lovaim emclkeuin a közeljövőben. Hogy a kisvárosnyi gyereksereg mit és hogyan fog enni a jm oben, nem egyszerűen gazdasági kérdés. Több annál: minuennapi közérzetünket, életünket alapi etóen betolj asolo tény. Két elképzeias megvalósításáról eshet szó. Egyrészt a félgőzzel működő, kapacitásuk jo részét kihasználni nem tudó éttermek, vendéglátóipari konyhák igénybevétele. fölös lehetőségeik kihasználása. Másrészt az iskolák. kollégiumok konyháit átadni — ha a számítások jelenlegi gazdaságtaianságu- kat igazoljak — vendégiató- ipari kezelésbe. Látszólag egyszerű, világos megoldások: valójában egy folyamat sok kérdést magában rejtő további lépései. DIAKOT AZ ÜRES ÉTTEREMBE! A vendégszűkében lehetőségeket kutató vendéglátó- ipar s a gyermekétkeztetes gondjainak találkozása nem újkeletű ötlet. Régebben is ebédelt már majd kétezer általános iskolás a vendéglátónál. s az avas-déli Ifjúság étteremmel létrejött az első, iSKOlákat, óvodákat s felnőtt vendégeket egyaránt kiszolgáló nagykonyha. A vendégiátóiparnaK továbbra is sok a lekötetlen kapacitása: az iskolások közt pedig ma is sok — s egyre több — az étkezésre vá- ' ró diák. Legtöbben a középfokú oktatási intézményekben. jóval kevesebben, de még mindig elegen az általános iskolások Közt. Az óvodák és bölcsődék esetében az ellátással nincs baj. Mit hozhat, ha egy pár területen — főleg a középfokú intézményeknél — a vendéglátóipar bekapcsolódna a gyerekek ellátásába? Rendelkezésre bocsátana a holtidőben üres éttermeit, az ebéden kívül is ott tartózkodhatnának az osztályok: enyhítve ezzel az égető napkö- zisíérőhely-gondokat. A konyhákat átvéve, korszerűd o technológiát, nagyobb szakértelmet. színvonalasabb étel- választékot ígérnek az ajánlattevő vállalatok. Gazdaságosabb lehetne az egész étkeztetés — teszik htzzá —, olcsóbb, nagykereskedelemből származó anyagokat használnának. A konyhai felszerelések, gépek korszerűbbek lennenek, a megépült feldolgozó üzemek — gastroi'ol — is besegítenének. S ami nem elhanyagolandó: a szervezett gyermekétkeztetes állami támogatást élvez. ÜZLETI KAPCSOLAT A kilátások biztatóan festenek. festenének, ha az étkeztetés eddigi gyakorlatát alulról szemlélő szülők es pedagógusok részéről nem támadna jó néhány, a kedvezőtlen tapasztalatokból fakadó kétely. Arák eddig is éttermekben étkeztették a gyerekeket, panaszolják, hogy baj van a felszolgálással, a környezettel, s pedagógiai problémák is felmerültek. A nevelési célt — kulturált étkezésre szoktatás — nehéz megvalósítani, ha a körülmények nem a legkulturáltabbak... Ahol pedig saját iskolai ébtezőben nívós ebédet sikerült adni, az esetleges gazdacserében színvonalzuhanást látnak, féltik az elért eredményeket. Eddig az igazgató — s a tanárok — felelősséggel ellenőrizhettek az ételek minősegét, hiszen a konyha és az iskola egy szervezet: ha hiba történt, a konyha, utasításra. módosított. Az esetleges átadással az ellenőrző pedagógusok és a konyha viszonya alárendeltből üzletivé válik, s a panaszkönyvek, a távollevő Központnak címzett reklamációk hatásosságától joggal tamáskodóak a vélemények ... Előítélet? Talán igen. Az érintettek idegenkedése, ódzkodása a vendéglátóipartól az elmúlt évek személyes es hallomásból megismert rossz tapasztalatainak köszönhető. Ugyan miért, s hogyan nyújtanának színvonalasabb szolgáltatásokat, miért tűznének, tálalnának jobban — mondják —, ha a felnőtt vendégek helyett gyerekekről Tesz szó. . . ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK Az aggályokban osztoznak a tanaes ílletesesei is. Ok ezt úgy fogalmazzák meg: a változás csak olyan lehet, ami a ..minél több gyeteket, minél magasabb színvonalon étkeztetni” alapelvét szolgaija. Magyarán: eddig Is, ezután is a gyerekek érdeke az első. Igazi gond az, hogy a kínálkozó lehetősegek közül választva, olyan szervezd, jogi feltételeket teremtsenek, ami megnyugtatóan garantálja a fenti szép elv ervenyesuie- sét. Ez persze nem egyszerű dolog', hiszen a vendéglátóvá! kötendő egyezségben sók egyéb — felszereléssel, szállítással, bérekkel, normákkal kapcsolatos .— kérdést is tisztázni kell. A gyerekek jövőbeni ebedje, uzsonnája közügy, mind- ánnyiunk ügye: továbblépni, jó megoldást választani csak a vélemények, tapasztaíatOK legszélesebb körű meghallgatásával, egyeztetésével lener. KISS LÁSZLÓ hőszáli sas is fészkelt itt A Bükk utolsó medvéje November 13. Boldizsár Eva. 9. az. Alt. Iskola, Szeles u. 65., II órától. November M. Garami Károly, T/S. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órától. November IS. Gyúró Józsefné, Középszer u. 15. Vili 3., ll órától. November 17. Keszthelyi Zoltán és Kovács Ernőné, 1/7. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 37., 18 órától; Mér- kusz Dezső, cementgyár, pártiroda, 17 órától; Recskó Péter- né. Sas u. 15., 17 órától; Seres Attila, Kun B. u. 6. Ilii., 18 órától. November 31. Dr. Gecse Istvánné. Avas-dél, lakásszövetkezeti Iroda, Engeis u. 33—35., 16 órától. November 34. Balogh Sándor, Szikra mozi, Marx K. u. (HNT-helyiség). 17 órától; Budai József, 12. part- alapszervezet. Baross G. u. 18., 17 órától; Karaba László. Szi- nyet Merse P. u. 10., 17 órától; Kov ács János. 8. sz. Alt. iskola, Éder Gy. u. 1., 18 órától: Kues- kár Julianna, megyei vízművek ebéd’őhelyiscge. Tömösi u. 3.. 17 órától; Lakatos Attila, 42. számú Alt. Iskola. Elek T. u.. IT.30 órától: Leskó Sándor, 5. sz. Alt. Iskola, József A. ü. 48.. 17 órától: Prebendárcsik Béla. Zrínyi Ilona Gimnázium. Rudas L. u. 2., 17.30 órától; Sándorfi László, Avasalia u. 14., 17 órától: Szolga István, 40. sz. Ált. Iskola, Herman O. u. 2.. 17 órától: Tóth Zoltán. 3. sz. Kisegítő Iskola. MÁV-telep 186., 18 órától: Komlósy Tamásné. 12. sz. Alt. Iskola, Kun B. út 27., 13 órától. November 35. T ’rágó Era.-íb V, Tn-onta« u. ■ 17 órától; Kolláth Sándor, Púi. pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 16 órától; Nagyné Tóth Margit, 14. pártalapszervezet, Széchenyi üt 105., u órátok A vadászember számára a Bükk az ev minden szukában egyformán kedves, varázslatos, vonzo és rokonszenves. Évszázadok óta tapossák vadász ösvényeit, évszázadok óta kínálja a hegység eleven kincsét: nemes vadjaik Mai vadállománya megbízhatóan jo, ara volt ez valaha dúsabb is. gazdagabb is. Regi feljegyzések, krónikák szolnak például Mátyás király bükki vadászatairól. Az Igazságos itt a Bükk-fennsikon bő. lényre vadászott. Es hogy csak a ritkaságoknál maradjunk: a múlt szazad 80-as éveiben itt volt fészkelőhetyük a kószálj sasoknak (Aquiia fúlva) is. A fejedelmi madárból az idő tájt minden második esztendőben 1—1 került aggatóra. Imecs- falvi lmecs Béla, a bélapátfalvi érseki uradalom fderdésze még a 90-es években is többször találkozott a légkirályokkal. És medvekalandban is lehetett részük az akkori puskás embereknek. Ilyen vadászkalandot említ az Imecs- falvi lmecs Béla által Bélapátfalván szerkesztett és Ungvárott nyomtatott országos terjesztésű erdészeti és vadászati szaklap — a Magyar Erdész — 1901. február 20-i I. évfolyam, 1. száma: L. V. gróf Erdődy Rezső erdőmestere 1900. december 6- án egy szarvastehenet lőtt a visnyói „Nagyrét” nevű bükkös erdőiészben. Hogy a rókák az elejtett vadat ki ne kezdjék, két erdőőrrel egy erős magfára akasztotta fel, másfél méternyi magasra a föld színétől. Az erdőmester másnap megint lőtt egy tehenet, s most már szekérért ment, hogy a két vadat beszállítsa a távol fekvő faluba, Nagyvisnyóra. Amikor a szarvashoz értek, földbe gyözástól: a vadnak ugyanis csak a feje és a nyaka csüngött le a faágról, a többi része hiányzott. Arra számított, hogy a kártevő nem lehet, messze, s tán visszatér meg a potya pecsenyéhez. A megmaradt hús- és csontdarabokat érintetlenül hagyta, mert úgy tervezte, visszajön még sötétedés előtt, s ha alkalom kínálkozik, kitölti bosszúját a pimasz rablón. Ködös, szeles idő volt az 1900-as decemberi, s az erdőmester már délután 3 óra tájban visszatért kísérőjével a leshelyre. Akkor lepődött meg csak igazán, mikor a ködfoszlányok szétterülése után vagy 30—40 lépésnyire egy hatalmas fekete medvét pillantot meg. A mackó gyanútlanul ropogtatta a hátrahagyott csontos húsdarabokat, mindaddig. mígnem puskadurranas figyelmeztette, hogy más legény is van itt — az erdőben. A lövésre a medve mérgesen mordult és Sebesen továbbállt. Később utánkere- sésre indult, de csak azt konstatálhatta, hogy a bun- dás teljesen elhibázva, ép bőrrel menekült. A visnyói esettől még előbb, 1900 novemberében Bükkmo- gyorósd és Bükkszentmárton határában láttak medvéket. Két barna medvét. A nagjp bundások két borjút meg egy csikót téptek szét és fogyasztottak el. Hajtóvadászatot is rendeztek rájuk, de minden siker nélkül. 1909-ben Dédes környéken terítettek le egy jól megtermett bundást. Ez volt az utolsó bükki medve. kerezett az erdőmester lába, s az álla leesett a csodálko- PATAKI DEZSŐ + A vasúti betonkeverő megágyaz az oszlopnak (Herényi László felvételei) '
