Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-15 / 268. szám
Vinnék, ha lenne A varrógép virágkora Szentendre Hild-érme A jó várospolitika példája A Schweitzer varrógépek a legjobbak — olvassuk ezen a korabeli hirdetésen. Manapság bizony nem reklámozzák a varrógépeket (nálunk), mert enélküi is viszik. Az idén mintegy 70 ezret kínál a kereskedelem, de meg ennél is több kellene. Sajnos az olyan fogyasztási cikkeknél. amelyeket hazánkban nem gyártanak, mindig kiszolgáltatottak vagyunk. így van ez most a varrógépekkel. Hiába tesztel a Nagyíto legutóbbi száma tíz háztartási gépet is. jelenleg Miskolcon sehol, sem- milyet nem lehet kapni. Az egyetlen, amiben bízhatunk, a keressetiök ígérete: karácsonyra lesz, persze nem elegendő. Ennek ellenere megéri a Nagyító vizsgálódásait, tanácsait elolvasni. Négy NDK. négy lengyel és két szovjet gépét hasonlítottak össze. A legtöbb vásárló a Naumann- típusokat keresi. Elvileg ebből négy fajtát vásárolhatunk. Valamennyi modem, körforgós, síklapú program- automata. A 8014,41—40-es számú tudott a legtöbbet, ezért ez kapta a legtöbb pontot, és vele a kiváló minősítést. Alaposan megnézték az egyes gépek műszaki jellemzőit, a varrásjellemző- ket,'a varrásnál tapasztalható illesztési pontosságot és a varrásminőségét. Nem mindegy az sem, hogy egy ■miűtm mnm ''' lakásban dolgozó gép milyen rezgéseket kelt munka közben, és hogy mennyire zajos. Megismerkedhetünk egy új varrógép-márkával is, a Singerrel. Vagy talán nem is olyan ismeretlen ez a név? Licenc alapján Lengyelországban gyártják, és ha minden jól megy. jövőre talán nálunk is kapható lesz. A tesztben szereplő két változat közül az egyik úgynevezett szabadkaros gép. Bizonyos varrási műveletek elvégzésére (kabátujj, nadrágszár letűzesére) csak ez a fajta alkalmas. Eddig ilyen háztartási gépet nálunk nem árultak. Mindjét Singer jó minősítést kapott. Valószínű kapható lesz még a már ismert két Lucznik-típus; ezek régebbi konstrukciójú, félfordulatos hurokfogóval működnek. Ugyancsak félfordulatos a két szovjet gép is. az Union 2mM és a Podolsk 142. A Lucznik KL 466 és a szovjet gépek tulajdonságaik alapján csak a közepes minősítést kanták meg. A „Which” angol tesztmagazin nyomán a Nagyító is közölte azokat a tanácsokat, amelyeket vásárláskor meg kell fogadnunk. így például mindenképpen kérjük meg az eladót, hogy előttünk fűzze be a cérnát. Meg kell győződnünk róla. hogy minden beállító, szabályozószer helyesen működik-e. És ha a tartozékok is epek. akkor azt is tudakoljuk meg az eladótól. hogy milyenek a szerviz- lehetőségek. Ha pedig már haza vittük, és varrni szeretnénk. akkor a kezeléshez is ad pontokba szedett útmutatást a lap. A sok-sok tanács mellett azt mindenképpen illő megfogadni, hogy a gépet gyakran kell tisztítani és olajozni. Budapestté] alig 20 kilométerre északra, a Düna-ka- nyar festői és táji környezetének kapuja, Szentendre az 1980. évi urbanisztikai világnapon Hild János-emlékér- met kapott. Az indoklás a városfejlesztés és idegenforgalom. a műemlékvédelem, a kulturális értékek védelme, a közművelődés terén elért eredményes tevékenységet emelte ki. Szentendre fejlődése az elmúlt évtizedben körültekintő alapossággal, komplex módon valósult meg. Befejeződtek a viták a 11. számú, a Duna nyugati oldalán vezető út nyomvonalának kijelölése tárgyában, és ma már készen áll a műemléki központot elkerülő. a régi római tábort is tiszteletben tartó új forgalmi út. amelynek környezete is rendezett. A város múzeumi hálózata gyors ütemben, igen magas színvonalon fejlődik, és új, bővített keretek között mutatja be Czóbel Béla, Barcsay Jenő, a Ferenczy család alkotásait. A Kmetty Janos, az Anna Margit és Ámos Imre művészetét bemutató múzeum mellett a látogató megtekintheti a már az elmúlt években elkészült Kerényi-gyűjteményt és a Szerb Egyházművészeti Gyűjteményt is. Háromszög alakú főtere és az azt szegélyező barokk épületek, a változatos szépségű templom- tornyok eltérő formai részletei. a történeti emlékek, emlékoszlopok. műemlékek, jól sikerült új művészeti alkotások az utcáin járva és a Dunáról, az ott közlekedő hajókról páratlan élményt nyújtanak. Az elmúlt évtizedben jelentős erővel épül tovább a skanzen, amely a magyar népi építészet és iakáskultúia bemutatására vállalkozik, bemutatva a Szatmár és Bereg vidékét felölelő Felső-Tisza- vidéki tájegység népi építészetét. A szentendreiek megfogadták, hogy csak az lehet jó vendéglátó, aki jól érzi magát saját városában is. A zene, a képzőművészet és az építészet az urbánus élet olyan lehetőségeit biztosítják, amj nemcsak az idegennek, hanem a városlakónak is szól. A város évi több mint egymillió látogatót vonz, és ebből több mint 700 ezer tekinti meg az újjáalakított Kovács Margit-kerámiagyűj- teményt. Elismerésre méltóak eredményeik a közműépítés, az új es régi épületek harmonikus együttműködése, komponálása területen. Vigyázták a város léptékének megtartását, abba mégis bátran és színvonalasan, harmonikusan telepítettek az újat. Bővítették a kereskedelmi és ellátó hálózatot, létrehozták az öregek napközi otthonát, épül az új posta- és távbeszélőhivatal, megvalósult a Pest megyei múzeumi szervezet központja és új kul- túrház, művelődési otthon is létesült, amely egyben egész Pest megye módszertani központja. A Hild-érern átadását a város vezetői összekötötték azok ..Pro Űrbe" kitüntetésével, akik valóban tettek is a városért, így K. Ráduly Piroska városrendező, dr. Maj- lath Imre, a múzeumi szervezet vezető munkatársa és Oroszlán László, a KPM Pest megyei Igazgatóságának helyettes vezetője kapta meg a város elismerését. Rajtuk kívül bizonyára az egesz varos lakossága közreműködött a sikerekben, eredményekben. a társadalmi es varosszépítő munkában. E sorok írója többször járt már a városban, új eredményeik mégis kézzelfoghatóak. Tudják, érzik, hogy elhibázott volt a Felszabadulás lakóterületi egység kialakítása. és annak szélein új beépítéssel kívánják kedvezőbbé formálni azt. ami belülről, úgy tűnik, aligha megváltoztatható. Jobban sikerült a szövetkezeti laltóterület-be- epítés. ahol a környezet is ápoltabb, a lakók maguk csinosítják. Még mindig bántó ellentmondás a külterületi beépítés 2500 hétvégi háza és környezete. Az utóbbit azonban többnyire nem a városlakók, hanem az „idegenek” hozták létre. A város vezetői az ünneplés perceiben is a kitüntetéssel járó kötelezettségekről, a további tennivalókról szóltak, arról, hogy a várospolitikában nincs helye elfogódottságnak, ott reális célkitűzéseknek, két lábbal a földön eljáró megfontolásoknak, alkotó vitáknak és magas hőfokon izzó városszeretetnek kell érvényesülnie. DR. HORVÁTH BÉLA. Miskolc város főépítésze A bevonulókai köszöntik A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Magyar Néphadsereg megyei Hadkiegészítési és Terület- védelmi Parancsnoksága, valamint a BM-határőrség Miskolc kerületi parancsnoksága ünnepséget tart kedden 11 órakor a városi sportcsarnokban. A bevonuló fiatalok számára műsorral teszik emlékezetesebbé katonaidejük kezdetét, s a szülőket, hozzátartozókat is várják. Korszerűsítik a kastélyüdülőt A festői környezetű bükki falu. Szilvásvárad, nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem egyben országos és nemzetközi rangú üdülőhely is. Évről évfe százezreket vonz ide a táj jellegzetes, egyedülálló szépsége, a fák között, tavasztól őszig, lombok alagút jában kanyargó erdei vasút, a hegyvidéki település szubalpin klímája. Ritka térA bolygók tudósa Háromszázötven évvel ezelőtt, 1630. november 13-én halt meg — 39 éves korában — Johannes Kepler, a korszakalkotó jelentőségű német csillagász és matematikus. Fiatalon kezdett el matematikai és csillagászati problémákkal foglalkozni, s tanulmányai idején Kopernikusz hive lett. Grazban kapott egyetemi katedrát, de azt haladó nézetei miatt. az ellenreformáció előretörése után kénytelen volt elhagyni. Ekkor Prágában telepeden le; 1601-töl itt dolgozott Tycho Brahe mellett, majd annak halala után öt nevezték ki II. Rudolf császári udvari csillagászának és matematikusának. Az uralkodó halálát követően Linzben lett egyetemi professzor. Ö fedezte fel a bolygók mozgásában megnyilvánuló három legfontosabb törvényszerűséget — ezek az úgynevezett Kep- ler-törtvények —, s ezzel tökéletesítette a kopernikuszi heliocentrikus világképet. Matematikai tevékenysége is jelentős; egyebek között logaritmustáblát állított össze. A róla elnevezett egyenlet a bolygók pályaelemei közötti, altala felfedezett matematikai összefüggést fejezi ki, és segítségével a bolygo helyzete valamely időpontra előre, illetve visszamenően is kiszámítható. Villantó Vizafogó szegyék a Tiszán A viza a magyarság őshala v ou, husszusaguan eiéne a 9—la métert, súlya pedig a 14 mázsát is. A Fekete-tengerből vándoroltak fel folyóvizeinkbe ívni, petéiket lerakni, s itt szegyekkel fogtak el őket. A szegye nem tolt más, mint a folyó medrét elrekesz- tó. kapuval ellátott cölöpkeri- tés. A viza halászatának gazdaságtörténeti jelentősége vitathatatlan, ennek ellenére szakirodalma igen szegényes, s azok is nr.nd a dunai viza- halaszatíal foglalKoznak. Sugár István tudományos kutató és szakíró gyűjtötte össze és dolgozta fel a tiszai vizafogó szegyék történetét, az egri püspökség és káptalan középkori vizahalászatának levéltári adatait. Ezek a mai ember szántára is mindenképp tanulságosak, érdekesek. A vizahalászatról 1412-ből maradt fenn az első szép leírás: „1412-ben Zsigmond király sok előkelő külföldi vendéggel együtt, fényes kíséretével nézte végig Komáromnál a tavaszi vizafogást. A Vág torkolatánál sok száz halász gyűlt össze ekkor. Vasvégű cölöpökkel elre- kesztették a Dunát, és a kettős cölöpsor alsó kapuján át ebbe az óriási csapdába terelték az ár ellen úszó óriáshalakat. Sípszóval, dobbal, kurjongatással riasztották, terelték őket. és mikor már egymás hegyen-hátán hemzsegtek a cölöpkeritések között, megkezdődött a mészárlásuk. A zátonyos partra űzött. megszigonyozott állatok kopoltyúján és száján láncot húztak át, így vontatták szárazra. Hat óriási viza és ötezer kisebb tok volt a zsákmány. A parton már készen álltak a sóshordók és a bárkák. A nagyhalakat felaprították és sóshordókba rakták, a kisebbeket pedig elevenen a bárkába dobálták.” A tiszai vizafogó értékes leírását őrzi egy kamarai jelentés 1570-ből: „A Tisza mentén hatalmas tölgyfaoszlopokat vernek á folyó medrén át párhuzamosan. Az alsó soron kaput hagynak, hogy a felfelé igyekvő halak a szegyébe juthassanak. Halászat idején a kaput elzárták. A szegyéket a falvak lakói építették....” Az I. István által alapított, s 1009-ben már állott egri püspökség első királyi adománybirtokainak sorában a Tiszán már két vizafogó szerepel. Későbbi írásos forrás tanúsítja: a Borsod megyei Kürt (Kyrt — ma: He- jőkürt) egri püspöki falunak két vizafogója is volt. A falu, amelyet I. László adományozott a püspökségnek, kedvező helyen, a Tisza és a Hejő által bezárt szögletben fekszik. Hejőtőnél ugyancsak szegyet említ egy 1261- es oklevél, ez azonban csak fél szegye volt, amely a Héjon felülről a Tisza felé sodort halak befogására szolgált. Az egri káptalan tulajdonában a tiszapalkonyai és az ároktői vizafogót említhetjük a borsodi területről, s ug.yanc.sak hiteshelyi oklevél szól arról, hogy Ti- szabábolnán is volt szegye a XIV. században. A palko- nyai vizafogóról már 1292- ből van okleveles adat. Különböző hatalmaskodások miatt gyakori támadások célpontja Palkonya, a vizafogót számos esetben szétrombolták. de újra és újra rendbe hozták úgy, hogy még a XVI. században is használatban volt. A viza ma már teljesen ismeretlen a Tiszában és a Dunán. Az utolsó példányt 1933 telén fogták ki a Dunából, Ercsinél — 263 cm hosz- szú volt és 117 kg súlyú. Ennek preparátumát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében láthatják a kíváncsiak. P. D. mészeti látványt nyújtanak, a tengerszemkent csillogó piszt- rángos tavak, az erdészet zárt haltenyészete, a tettarátákon. mészkőlépcsőkön lezúduló kristály vizű hegyi patak „Fátyol” vízesése: s itt látható a muflonokkal, szarvasokkal es őzekkel telepített vadaskert, az ország első és idáig egyetlen szabadtéri erdei múzeuma. s az Istállóskő ormai alatt az emberi kultúra legrégibb bölcsője, a templomi tágasságú ősemberbariang. Számos vállalati üdülőt is találunk a jó levegőjű, szép környezetben, közöttük az ózdi kohászokét, a Borsodná- dasdi Lemezgyár nyaralóházait. És itt van a famatuzsálemek kiterjedt parkjában a SZOT egyik legszebb kastélyüdülője is, amely egész évben fogadja a pihenni vágyó szervezett dolgozókat. A kastélyüdülőt azonban most jó időre bezárták. Nagyszabású felújítási, korszerűsítési munkálatokba fogtak, amelyek 1982-ig tartanak. Kívül-beiül rendbe hozzák az épületet, csinosítják a környezetét. A kastély minden szobájába zuhanyozót szerelnek. megszüntetik a belső konyhát és éttermet, újat az üdülő kempingjében építenek. Míg korábban csak 86-an üdülhettek a kastélyban. az átalakítások után már 105 embernek lesz módja a pihenésre. Jelentősen bővítik a kastélyüdülő kempingjét is: négy családi üdülőházat emelnek, ami azt jelenti, hogy a kprábbi 105 helyett 216 lesz a férőhelyek száma. Építenek sportpályát, gyermekjátszóteret, s ami kuriózumnak számít — szaunát is létesítenek. A felújítási, korszerűsítési munkákat — amelyek költségét 40 millió forintra tervezték — a SZOT mátraházi karbantartó brigádjának tagjai, a Hevesi Építőipari Szövetkezet, az egri Uniszerv és az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei végzik. fcaUky)
