Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-09 / 262. szám

Bemutató előtt Színpadon a Kispolgárok A saját klasszikusaitól és irudaLmi eleiétől elkényezte­tett XIX. századi európai pol­gárt a század közepétől egyik ámulatból a masiKOa ejti az „orosz csoda", az eladdig szinte, ismeretlen orosz re­gényirodalom. Turgenyev kez­di a sort cs Gogol, majd foly­tatják a nagyon. Tolsztoj, Uosztojevszkij és Csehov, s a harmadik hullámban Gorkij, akinek eletc és munkássága átivel a százauon, előkészíti azt a tektonikus erejű társa­dalmi mozgást, amely „meg­rengette a világot”. Pályája, munkássága a lentebb emlí­tett klasszikusok szerves foly­tatásának tekinthető. Azaz semmivel sem kevésbé orosz, mint Lev Tolsztoj, nem kevés­bé érzékeny a lélek belső mozdulásaira, mint Doszto­jevszkij. s ugyanolyan szenve­délyesen érdekli a „kisem­ber”, mint Csehovot. Mind­től tanul valamit, hogy eljut­va pályája csúcsára, szemlé­letben meg is haladja őket. Ml az az új, ami először Gorkijnál jelenik meg az orosz prózában és színpadon? Min­denekelőtt annak a felisme­résnek (amelynek az első megfogalmazása a közgazdá­szoktól és filozófusoktól szár­mazik) az ábrázolása, hogy a polgárság világa és értékrend­je halálra van ítélve. Mások is felismerik ezt — gondol­junk csak például Roger Mar­tin £>u Gard, Galsworthy és Thomas Mann hatalmas re­génykompozícióira —, de mert belülről látják, kicsit mindig nosztalgikusan ábrá­zolják! Gorkij Artamonovok- ja, Klim Szamginja, de már az önéletrajzi trilógiája is ke­ményen, élesen és pontosan fogalmaz, anélkül azonban, hogy maga a humanizmus mint érték csorbulna írásai­ban. Már érett író, amikor megírja első színpadi művét: a Kispolgárokat (1901-ben). Szűcs Jánostól, a miskolci előadás rendezőjétől mégis azt kérdeztük meg, hogy mi­ért éppen ezt a Gorkij-dara- bot választotta, hiszen a ké­sőbbiek kiérleltebbek, ponto­sabban fogálmaznak (példáül azf ÉjjéTi menedékhely, Jegó'r Bülicsov, Nyaralók stb.). — fez igaz, de azért válasz­tottuk ezt, mert ebben Gor­kij ma is élő problémákról bes?él. A nemzedékek közti •ellentétekre gondolok, a kis- polgáriságra mint életformá­ra. A darabbeli fiatalok (Pjotr. Tánya) nem veszik át a stafétát a szüleiktől, elíté­lik, tagadják az ő életformá­jukat, de nincs saját prog­ramjuk sem, nem tudják, hogy „mit akarnak. A mai fia­talok egy részére is jellemző ez; az alkotás nélküli élet, a tevékenység nélküli sopánko- das vagy követelődzés. A kis­polgár ma már nem társadal­mi kategória, a hatalmi vál­tozást túlélő életforma. Je­gyei' fellelhetők minden tár­sadalmi rétegben, a munká­sok, a parasztok körében ép­pen úgy, mint az értelmisé­gieknél. Pusztító életforma ez, mert az életek beszűkülnek, az emberi kapcsolatok fel­Iskolabővítés gyorsan és gazdaságosan Tánya (Molnár Zsuzsa) és Besszemenov (Somló Ferenc) próba közben (Jármay György felvétele) bomlanak, elromlanák. A szá­zad elején még úgy hitték, hogy ezek a gondok egy csa­pásra megoldhatók, ma azon­ban már tudjuk, hogy újra­termelődnek, illetve újak is rakódtak rájuk. — A darabban többször is és mindig megvetően beszél­nek a „műveltekről”, a „mű­veltségről”. A kispolgár ki­sebbrendűségi tudata fogal­mazódik meg ebben? — A hajdani Oroszország­ban gyűlölték az értelmisé­git. Nem kell műveltnek lenni, mert az csak bajt okoz — mondták. Ezek a nézetek 1917 után is tovább éltek. Azt tartották, hogy nem művelt­ségre van szükség, mert ez idegen az igazi orosztól, ha­nem kenyérré, ágyra, földre, a materiális dolgokra. Elég „jól "’ élni”, ahogy ' a fiatal Besszemenov is mondja. Gor­kij 1924-ben tiltakozik ez el­len a szemlélet ellen, vég­eredményben ennek a kriti­kája ez a darab is. — Gorkij színháza natura­lista eszközökkel dolgozik. Rendezői utasításaiban rész­letesen leír mindent. Hogyan valósul ez meg itt és most? — A ház, amit leír, lénye­gében a nagyapja Nyizsnij Novgorod-i háza, ahol inas- kodott, élt. Ezekben a kora­beli kispolgárházakban sokan éltek, állandó nyüzsgés volt. Nyitottabbak voltak, mint a mi polgárainkéi. Például nem volt. s ma sincs kerítés. A korabeli színpadtechnika, de a néző is megkívánta a pre­cíz fogalmazást. A mai néző képi világa más: a film és a tévé hozzászoktatta az áttű- nésekhez, vágásokhoz. Én is élek ezekkel az eszközökkel, mintha filmre rendezném. Százhetven éve született A Himnusz zeneköltője Százhetven évvel ezelőtt, 1810. november 7-én szüle­tett Gyulán, és 83 éves kó­lában. 1893 júniusában halt' meg Budapesten Erkel Fe­renc zeneszerző, karmester es zongoraművész. Alig 17—18 éves korában házi zenetanárnak Kolozs­várra szerződött, s itt ke­rült kapcsolatba Ruzitska Györggyel, Erdély zenei éle­tének vezéralakjával. Pá­lyáját zongoraművészként kezdte, néha azonban vezé­nyelt és zeneszerzéssel is próbálkozott. 1834-ben mu­tatkozott be Pesten először, s a következő esztendőben végleg ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint » Budai Magyar .Sgarufate/ó Társaságnál működött, mint karnagy; 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz — a ké­sőbbi Nemzeti Színházhoz — _ került első karmester­ként. Az utóbbi intézmény­nek mintegy három évtize­den át volt a zenei veze­tője. Első operája — a Báthori Mária — 1840-ben készült el. A szövegkönyvet Egres- sy Béni írta. aki azután egészen 1851-ben bekövetke­zett haláláig hasznos segítő­társa volt Erkelnek opera­szerzői munkásságában. Em­lékeztessünk arra is. hogy a Kölcsey Himnuszának meg­zenésítésére hirdetett pályá­zatot Erkel szerzeménye nyerte el. Himnuszát azóta is magáénak, vallja nannae­Oda forog a színpad, ahova akarom, s ez felgyorsítja a ritmust. A díszlet a csigalépcsőre emlékeztet. Mintha valahova mennének ezek az emberek, de nem jutnak el sehova. Zárt világ ez, csak a látszat, hogy a hősök valahova me­hetnének, mert az álmegol­dást, pótcselekvést választják. Csak negatív programjuk van, a tagadás. Túl kell jutni ezen — mondja Gorkij. Po­zitív program kell, cselekvés, tudni kell, hogy mit akarunk. Az utolsó próbák még foly­nak. A bemutató pénteken, november 14-én lesz. (horpácsi) Az általános iskolai tanulók száma gyors ütemben nő a kö­vetkező években, ezért az isko­lahálózat fejlesztése is gyorsuló ütemet kíván. Emellett az. eddi­ginél gazdaságosabb megoldá­sokkal. jobban kell hasznosítani a rendelkezésre álló erőforráso­kat. Ezt segíti az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tervgyüjlemény és katalógus összeállításával. A fejlesztést azokra a kor­szerű technikai gyártóbázi­sokra alapozzák, amelyeknek termékei gyorsan összesze­relhetek. Ilyenek a közintéz­mények építésénél jól bétáit vázpaneles előre gyártott szer­kezetek. a Clasp-könnyűszer- kezet. valamint a cementkö­tésű faforgácslapot és a du­naújvárosi acélvázat felhasz­náló Betonyp-szerkezet. Ösz- szesen hétféle épületszerke­zeti rendszert ajánlanak a különböző oktatási létesítmé­nyek bővítésére. A tervezésnél abból indul­tak ki, hogy a zsúfoltság csökkentésére épülő új tan­termekkel az iskolák átme­neti igényét kell kielégíteni, úgy, hogy később ne csak is­kolai oktatásra, hanem más célra is hasznosíthassák a tantermek egy részét. Ezért egyszerűsített funkciójú ok­tatási egységeket terveznek, a szokásosnál kisebb zsibon­gókkal és mellékhelyiségek­kel. Figyelembe veszik azt is, hogy elsősorbah a meg­levő iskolát bővítik az új egységekkel, amelyeknek ki­szolgálását átmenetileg álta­lában a régi létesítmény konyhája, étkezője, s szak- tantermei látják el. Ezek a funkcionális egyszerűsítések lehetővé teszik, hogy ne épít­senek feleslegesen olyat, ami­re később, legalábbis egy ideig nem lesz szükség. A gyakorlat igazolta már ezeket az elképzeléseket, hi­szen az egyszerűsített meg­oldás szerint épült négy tan­terem négyzetméterenkénti költsége a korábbi 11 ezer­ről 8600 forintra csökkent. Ugyanakkor ezekkel az épí­tési módszerekkel két-három hónap alatt megvalósítható a bővítés. A gyakorlat azt is bebizonyította, hogy az egy­szerűsített funkció nem je­lent visszalépést a létesít­mény használhatóságában. A tanácsok máris érdek­lődnek e költségtakarékos megoldások iránt. Várhatóan november végére készül el mind a hét építési rendszer ajánlott terveinek katalógu­sa, amely lehetővé teszi, hogy ezeket a gazdaságos megol­dásokat számításba vegyék az iskolafejlesztés következő ötéves tervének előkészítésé­ben. Ma a Bartók-teremberi Ma este 6 órakor a Zene­művészeti Szövetség észak­magyarországi és a Színház- művészeti Szövetség miskol­ci csoportja rendezésében ukrán est kezdődik a Bar­tók-teremben, a szovjet kultúra hete alkalmából. Ukrán költők, írók és zene­szerzők művei hangzanak el. Az esten közreműködik Apró László (fuvola). Bu­nyók János (hegedű), vala­mint a Miskolci Nemzeti Színház két tagja: Péva Ibolya és Dariday Róbert. A Miskolci Szimfonikus Zene­kart Hollerung Gábor ve­zényli. •itt ww . műsor VASÁRNAP Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Zenekari muzsika. — 13.36: Kóruspódium. — 13.50: Opera­áriák. — 14.24: Népdalkörök or­szágszerte. — 14.44: Magyarán szólva... — 15.00: Hirek. — 15.10: Schumann; öt darab népi dallamokra. — 15.28: Dominó. — 16.00: Útközben. •— 16.05: Húszas stúdió. Törvénysértés nem tör­tént. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Kozák Gábor József né­pi zenekara .látszik. Bangó Mar­git cigánydalokat énekel. — 17.30: Gyógyítható-e az angol­kór? — 18.00; Madrigálfel vételek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Slágprduettek. - 19.30: Diákkönyvtár hangszalagon. — 20.15: Bronislaw Hubermann he­gedül. — 20.47: Mozart: A va­rázsfuvola. — 23.40: Bizet: Az arles-i lány — I. szvit. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsesszfelvételek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvűnk. — 12.38: Népi muzsika. — 13.15: NökrpJ nőknek. — 14.00: Kettő­től ötig . . . ZenedeiuUn. — 17.&0; Tipegő. — 17.30: ötödik sebesség. Gyárlátogatás, szülők fóruma Pályaválasztási hetek Nem az elnevezésen mú­lik: pályaválasztási hetek, vagy pályaválasztási hónap, a lényeg ugyanaz. Novem­berben évről évre nagysza­bású rendezvénysorozattal hívja fel a végzősök — el­sősorban az általános isko­lát befejezők — figyelmét, a pályaválasztás sorsot befo­lyásoló jelentőségére, az egyes pályáik, szakmák, nem utolsósorban a pályát vá­lasztók önismeretének fon­tosságára, a „kereslet és kí­nálat” arányaira, illetve aránytalanságaira a megyéi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, más intézményekkel karöltve. Rajzkiállítás nyílt Az idei pályaválasztási he­tek megnyitója ma délelőtt volt, Borsos Árpád, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője tartott előadást a Vasas Művelődé­si Központban iskolaigazga­tóknak, tanároknak, pályá­vá lasztásd megbízottaknak a pályaválasztási munka ta­pasztalatairól, tenni valódról. Ugyancsak a Vasas Műve­lődési Központban nyílt meg a megyei pályaválasztási rajzpályázat legjobbjainak munkáit bemutató kiállítás. Megnyitót mondott és a dí­jakat átadta Sarlai Pétiemé megyei úttörőelnök. (A pá­lyázatra 50 általános iskolá­ból 900 rajz érkezett, ezek­ből körülbelül 90-et mutat­nák be. Valamennyi kiállí­tó oklevelet kap, a helvezet­teiMli A.. mrA. kiállítás november 22-ig te­kinthető meg a művelődési központ előcsarnokában.) Három fordulóban A pályaválasztási hetek célja, sűríteni azokat a ren­dezvényeket. amelyek mel­lett más hasonlók egész év­ben megpróbálják elősegí­teni a helyes pályaorientá­ciót csökkenteni a néhány hónap múlva szakmát, isko­lát választók gondjait. Csak­nem háromnegyede vett részt a végzős általános is­kolásoknak a pályaválasztá­si vetélkedő első fordulóján; a bányászat, faipar, kereske­delem es élelmiszeripar rej­telmeivel ismerkedtek a gye­rekek. Életkori sajátossága­iknak megfelelő feladatok várnak a továbbjutókra, a második és harmadik fordu­lóban, nemritkán ügyességi, játékos formában adnak számot szakmaismeretükről. A jó az lenne, ha elsősorban azok a kisdiákok vennének részt a vetélkedőn, akik va­lóban komolyan érdeklőd­nek a fenti pályák iránit, és nem pusztán az isik óla di­csőségéért küldenek őket „harcba”. Tizenhét négyta­gú csapat vesz majd részt a megyei döntőn, mély egyben a pályaválasztási hetek zá­róeseménye lesz december 11-én délelőtt 9 órai kezdet­tel, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A Pályaválasztási Tanács­adó Intézet munkatársai már egyeztették az időpon­tokat az iskolák felelőseivel, hogy melyik csoportot mi­korra várják az intézetbe, ahol szakmaismertető filme­két vegyenek sssunuuna, utá­na pedig mód lesz a látot­tak megbeszélésére, választ kapnak kérdéseikre. Isko­lákba is ellátogatnak a PTI munkatársai, viszonylag új kezdőmén verésük a rendha­gyó osztályfőnöki óra, me­lyen mód nyílik a szakem­ber—kisdiák párbeszédre, egyéni problémák megvita­tására. Egyezzen hajlamaival Megyerik tizennégy nagy­vállalatához szerveznek üzemlátogatás* — Miskolcon az LKM-et, a BÁÉV-et, a December 4. Drótműveket a Borsod megyei Állati or- gaimi és Húsipari Vállala­tot. a Tejipari Vállalatot és a Nagymiskolci Állami Gaz­daságot keresik fel. össze­sen húsz szakmát mutalnak be a gyerekeknek. A Szülők fóruma című tájékoztató elő­adások célja is nyilvánvaló. Ismert a szülők, barátok, a környezet befolyása a pá­lyát választó kisdiákra. Hogy ez a befolyás ne űz- ze-hajtsa olyan irányba V a gyereket, amely egyértelmű­en eltér a pályaválasztó hajlamaitól, képességeitől — ezt szolgálják ezek az anké­tek. Továbbá: mint minden más pályaválasztási rendez­vény, kitekintést a szakmák széles skálájára. Márciusig van idő, addig nem egy nyolcadikos még többször is választ, változ­tat. Ám egyszer csak ki kell mondani a végső szót. Nem kis gond ez sok gyereknek, szülőnek. A gondokon pró­bál enyhíteni a ma kezdő­dött rendezvénysorozat. 8*-----­— 18.30: Hírek. — 18.33: A deb­receni dzsessznapok felvételei­ből. — 18.59: „Drága föld”. Ösz- szeáliilas Dunajevszkij müvei­ből. — 20.00: Régi nóta, híres nóta ... — 20.30: Hírek. — 20.33: Sporthírek. — 20.38: Embermesék. — 21.37: A tegnap slágereiből. — 22.30: Sanzon! elvételeinkből. — 23.00: Hírek. — 23.10: Népdalok, néptáncok. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés. — Lapszemle. — 17.10: Visszapillantó. (Infor­mációk. tudósítások, riportok a hét eseményeiről.) — 17.20: Nap­jaink kérdései. Önodvári Miklós jegyzete. — 17.30: Mikrofonlánc. Jozsa Imrével, az Fi de lény: ParA- bízottsag eljő titkárával Dobog Béla beszélget. — 18.00: Eszak- magyarországl Krónika. (Ev vé­gi mérleg az EÁEV-nel. — Pá­lyaválasztási hetek kezdődnek Miskolcon. — Heves megyei me­zőgazdasági körkép.) — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. Televízió. 1. műsor; 14.05: Is­kolatévé. — 18.00: Hírek. — 16.05: Kegyelmet kérünk! — 17.00: Ti­zen Túliak Társasága. — 17.45: Mindenki közlekedik ... — )8.0O: A szegedi körzeti stúdió műso­ra. — 18.30: Paletta. — 19.10: Té­vétorna. — 19.15; Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Delta. — 20.20: Családi kör. — 21.10: Az erőd: — 23.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.30 Is­kolatévé.,— 19.30; Tv-híradó. — 20.00: NjHvantarió hivatal. — 21.05: Mindenki közlekedik . . . — 21.20: Tv-mradó 2. — 21.40: Be­lépés csak tévénézőknek! — 22.10: Egészségünkért. Miskolci Nemzeti színház ff7): A szecsuáni jólélek. Kiállítások: József Attila Könyv­tár (12—20) ; Szeiényi Károly fo- tói. — Vasas Galéria (14—19): Szovjet tájak, szovjet emberek. — Kiss István szobrai. — Ifjúsá­gi Ház (10—18) : Fél évszázad törtenete bélyegeken. — Mini Galéria (10—18) : Filmplakátok. Filmszínházak: Béke (f4. hnS): A versenyló elrablása (mb. szí. szovjet film). — (8): A farkas­sziget rejtélye (mb. szí. román film). — Kossuth (f3) : A front­vonal mögött I—II. (mb. szí. szovjet film. dupla helyár!) — (7): Severino (mb. szí. NDK— román film). — Hevesy Iván Filmklub (f5, Í7): Viva. Mexiko! (szovjet film). — Táncsics (3 5 7): Pisztrángok (mb. szí. s'pa-1 nybl film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Táncsics ka­maramozi (6) : Száll a kakukk feszkere (szí. amerikai film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Fáklya (f5, f7): Bosszúvágy (mb. szí. amerikai film. 16 éven felü­lieknek, III, helyár!) — Szikra (4, 6): Mondd, hogy mindent megteszel értem (mb. szí. olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Petőfi (15. f7) : A Romeyke-iigy (mb. szí. ameri­kai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Tapolca, Ady (f4): A Nagy Medve fial (szí. NDK film). — Tokaj vendéglátóház (f8): Rajzfilm-turmix. — Hámor (6): Kicsi a kocsi, de erős (mb. amerikai film. ii. helyár!) — Pereces (6): A versenyló elrab­lása (mb. szovjet film). HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20; A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Verdi­operaárlák. — 9.00: Alom a ván­dorlásról. — 9.10; A hét zene­müve. — 9.40: Ki kopog? — 10.00: Hírek. — 10.05: Nyitnikélp — 10.35: Századunk zenéjéből. — 11.05: A Budapesti Koncert Fú­vószenekar játszik. — 11.20: Fe­jezetek az orosz nép történeté­ből. — 11.40: Jósika Miklós; Em­lékirat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 9.00: Slágermúze­um. — 9.50: Érdekek a mérle­gen. — 10.00: Zeneddel ött. — 11-05; Pillanatkép.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom