Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-06 / 261. szám

Feledj (ívnia kiállítja V-á'rosu'nk Kiesuíh-Öíja's gt’afikusmíávéV/íéfteáX Peleity Ggulfvrtak nyílik • kiállítása ftínifáffesiííS», a Csők István Gatfériáfean. X kamseratárts- Hot 'Reidh K'árol't/ Ko^tft'h- 'áíjas gt%fitóWínű<«ész «yfCja meg hov%ftnber 20-án. A Magyar—Szovjet Baráti Táraság lenyegewén egy- iaos az ország telszaboud- lasavai. Az lauzözoen meg­tett ut, a tejiöáes azonoari Szamos szervezeti, formai változást hozott az MSzBT eieteoen is. Az egyik javas­lat eppen »árosunkban, az LkM uen fogalmazódott meg. Errol beszélgettünk Koszty Lajossal, oz LKM személy­zeti és szociális igazgatójá­val, az MSZST ügyvezető el­nöksége tagjával. — Miért volt szükség ezek­re a változtatásokra'! — Az MSZMP- -KB 1970. július fi-i ' határozata értel­mében a régi szervezeti for­ma megszűnt, mert a moz­galom kinőtte az addigi ke­reteit. A magyar—szovjet ba­rátság gondolata tért hódí­tott. általánossá vált, Az uj forma: a kollektív tagság, a tagcsoportok elevenebb, élet­telibb. kötetlenebb munkát jelentenek, biztosítanak. El­sőként az országban eppen itt. az LKM-ben alakult meg 1971. április 2-án az M-SZBT- tágcsoport. Ez azt jelenti, hogy a gyár egész kollektí­vája tagja az MSZBT-nek. Miskolcon évente kétszer vésznek fel új tagcsoportot. Eddig több mint húsz válla­lat és intézmény lépett be. ami azt jelenti, hogy gaz­dasági és társadalmi életünk minden rétege képviselteti magát. Csak a legnagyob- bakból sorolok fel néhányat: a DIGÉP, a 2. sz. Volán, a MÁV-igazgatóság, a Miskol­ci Közlekedési Vállalat, a Pamutfonó, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Zrínyi és a Herman Gimnázium, a f>„ a 34. sz. Általános Iskola, a 114. sz. Szakmunkásképző Intézet kollektívája tagja az MSZBT-nek. — Hogyan rali be ez az új szervezeti forma? — A Központi Bizottság 1978-ban, az MSZBT Ügyve­zető Elnöksége 1979-ben ér­tékelte (Leninvárosban) az uj formát és az addigi munkát. Jónak és eredményesnek tar­totta. hozzátéve, hogy az egyes tagcsoportok munkájá­nak a színvonala eltérő. Ez azonban nem mindig az ob­jektív feltételektől függ. nagy a szubjektív tényezők szere­pe. Vannak még a mozga­lomnak tartalékai, hogy fi­Doktorrá avatás Műszaki doktorokat avattak ma a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. A délelőtt megrendezett ünnepségen a banya-, kohó- es gépészmérnöki karok dé­kánjai terjesztették be az avatandok neveit dr. Csibé­re Tibor rektornak. Right L-Hachemi okleveles bánya­mérnök, Schmotzer Imre ok­leveles bányamérnök. Török Janos okleveles veevész, Bán- hidi László okleveles banya- gépész és bánya villamossági mérnök. Dévényi László ok­leveles kohomérnök. Gábor Béla okleveles gépészmér­nök, Grega Oszkár okleve­les kohómérnok. Havasi László okleveles kohómér­nök. Kapros Tibor okleveles gépészmérnök. Libertiny Ga- borne okleveles kohómérnök. Molnár László okleveles gé­pészmérnök. Sárvári István okleveles kohómérnök. Szip­ka Károly okleveles kohó­mérnök. Vitányi Pálné ok­leveles kohómérnök. Aly Ab­dul Hamid Ahmed Tantawi okleveles gépészmérnök. Nagy Gyula okleveles gé­pészmérnök es Svoboda Miklós okleveles gépészmér­nök nevében Nagy Gyula kérte az avatást. A doktor­rá fogadást jelentő kézfo­gást követően Grega Oszkár mondott köszönetét az új műszaki doktorok nevében. noman fogalmazzak. A hang­súlyt az elő politizálásra kell helyeznünk. Kezdetben a lát­ványos nagyrendezvények voltak túlsúlyban, ma már több a kevésbé látványos, tartalmi munka. — Milyen területei vannak ennek a munkának? — Lényegében négyféle te­vékenységről van szó. Az agitációs es propagandamun­ka a legfontosabb. Ezeken altalaban a politikai évfor­dulókhoz kapcsolódó rendez­vényeket. a politikai évfor­dulók jelentőségeitek mélta­tását értem. A második te­rület a kulturális munka. A szovjet kultúra és tudomány értékeit ismertetjük. Külön említést, érdemel a ..Kel] a jo könyv!” akció, amely a szovjet irodalmat népszerű­sítette. Megemlékeztünk az orosz és a szovjet irodalom klasszikusainak évfordulói­ról. filmheteket rendezünk — éppen napjainkban. Találko­zókat, szervezünk a Szovjet­unióban végzett ösztöndíja­soknak, megszervezzük a Gorkij Nyelviskolában, az orosz nyelv tanulását, az orosztanárok továbbképzé­sét. Utoljára hagytam, de nem kevésbé fontosak a sze­mélyes kapcsolatok. Több dolgozónk is dolgozott és dolgozik jelenleg is a Szov­jetunióban. Kitűnőek a kap­csolataink a cserepeveci. a völogdai. a zaporozsjei kohá­szattal, ahonnan időnként Síer^ej Eizensteinnél nagyobb filmienuezo kevés született a világra; talán nincs iá senki, aki nepek történelmére, az em­ber dolgaira fogékonyába lett voina, logekonyaoban tutíu vol­na az egyes nemzetek, az em­beriség nagy Korszakainak vál­tozásán. az ezekben rejlő tra- giKusat, szépet, igazat a moz­gó kép nyelven kifejezni. Nemcsak a késői utódok tudjaK ezt róla, mar eieteoen világhírű, .a Föld minden tá­ján elismert aikotó volt; egé­szen más politikai viszonyok között, évtizedekkel ezelőtt is befogadta a világa film szov­jet állampolgarsagú, de egye­temes tenetségu művészét, így kapott megnívást a 30-as évek elején Hollywoodba, ae miután mégis az új világ új emoere, es elkötelezett mű­vészé volt, így nem sikerült az óceánon túli filmvilággal közös nevezőre jutnia; a hol­lywoodi tartózkodásból nem lett film. Eizenstein viszont nem lett volna az, aki, ha a távoli földrészről úgy tér vissza, hogy nem csinál sem­mit. Áttette székhelyét a szomszédos Mexikóba, és itt torgatott. A Vitia, Mexikó! torzó, nem készült el, és ahogy a hajdani munkatársa, a mos­tani változat összeállítója Grigori) Alexandrov a film elején elmondja, ma mar nem lehet tudni, hogy ez a pá­ratlan zseni mit hozott vol­na ki a felvett képsorokból, mire készült, mit akart el­mondani. A távoli, ősrégi kultúrájú ország történelmét, akkori jelenét, várható jövő­jét, az 1931-es viszonyok mi­lyen ábrázolását választotta volna egy játékfilm témájá­ul. Csak azt lehet tudni, hogy ott dolgozott. hogy rendkívül érdekelte a múlt. és még jobban az akkor idő­szerű jelen. Vázlatai, rajzai, maradtak meg, és a munka­társak emlékezete. Emellett pedig az az elhatározás, hogy az annak idején Hollywood­ban maradt, ott előhívott film valaha kerüljön haza, kerüljön a közönség elé. Ha tetszik filmtörténeti ér­dekességként is felfoghatjuk Szelén vi Károly fotói szovje# szakemberek jönnek hozzártk. ho;gy átadjak ta­pasztalataikat. Köztudott, hogy a I gyár az ércseükséglet 90" o-át. az energia jelentős részét a Szovjetuniótól kapta. — A Martos Flóra brigád az egyik ' magyarul megjele­nő szőttjét lapban közölt hiédetés .nyomán felkutatta a kezeseit katona sírját, s meg­hívna a .hozzátartozóit. Ezeik a i személyes találkozások, kapcsolatok egyre gyakorib­bak. egyre meghittebbek. Az egyet« tagcsoportok fogadják a hazunkba látogató szovjet turisfjákaí. illetve eleve hoz­zájuk'.. irányítjuk őket. Az egyik tagcsoport felvette a kapcsolatot a Moszkvai Rá­dió magyar adásainak mun- katársakval, rendszeresek az ankétok, a szovjet művészeti együttesek, magyarul megje­lenő szovjet lapok, valamint a Szovjet Kultúra Háza ren­dezvényei. — Összegzésül azt mond­hatjuk. hogy miközben a mozgalom kiszélesedett — hiszen <a megye minden járá­sában .és városában működik tagcsoport —, Leninváros <s ez a ru.aga nemében egyedül­álló) egész lakossága tagja az MSZBT-nek, a tartalmi, mozgalmi, politikai, agitáci­ós. propaganda- és kulturális tevékenység sokoldalúbbá, színesebbé vált. Oldottabbá, kötetlenebbe is. | (horpácsi) jjc A film egyik jelenete a Viva. Mexikó! című szov­jet filmet, de már a címe is többet mond. Eizenstein lel­kes volt ettől az országtól; egy nagyszerű művész vette esz.re az évezredek máig ér­vényes igazságait, egy egé­szen más mentalitású nép életének tragikusan szép, mindenkor igaz jellegzetessé­geit. Megengedhette magának azt is, hogy általánosítson, a különböző ihletésű részletek füzérét, ahogy a rendező mondja a filmnovellák füzé­rét, a messzi idők méhében fogant, bölcsességet sugárzó nyugalom ábrázolásával kez­di. Azzal, hogy semmi nem véletlen. Az évezredes kő­szobrok vonásait az utódok arca őrzi. a szokások szintén a régmúltba vezetnek. Költő­nek hiszi az ember Eizen- steint. amíg a 20. századig élő matriarchátus csodaszép szokásait, szertartásait a leg­modernebb művészet, a film nyelvén is a távol élő ember természetes életformájának tudja ^fogadtatni. A film el­ső fele nagyon szép. A foly­tatás nagyon érdekes, mert Fiesta címszó alatt az újkor által motivált, de az ősrégi totemkultuszt sosem felejtő vallási és népünnep titkait, jellegzetességeit mutatja meg. Realista, igaz módon. Annái meghökkentőbb. hogy még a század elején is élő, a jus primae noctis szokásánál is lealázóbb földesúri kegyet­lenséget kicsit a csináltság és túlzott romantika jellemzi a következő epizódban, bár meghökker.ni nem sok jo­gunk van. Ha a rendező így látta, nyilván oka volt rá. és biztosan kifejtette volna, ha teheti, hogy miért olyan kiszolgáltatott a nép, amely pár évtized múlva már egy­ségeben keresi a szabadság zálogát. Ennek a résznek a forgatását nem tudta elkez­deni, de a Halottak napja ünnepének ábrázolásával megmutatja: páratlan, amit Eizenstein tudott. Ahogy a halálnak fittyet hányok tán­cát. az életnek örülő embert mutatja, az több. mint tu­dás; az egészen biztos meg­érzése egy nagy kultúrájú, ősi nép minden szíve rezdü­lésének. Mi legfeljebb annyit tudhatunk, hogy nagyon jó. hogy a nagy filmek után ez a mindent kifejező töredék is látható a magyar mozik­ban. M— tani Isiin piii Ukrán est a Bartók- teremben A Színházművészeti Szö­vetség és a Zeneművészeti Leninről, a forradalomról Kisdobosok prózamondó versenye Szetényi Károly fotómű­vésznek nyílik kiállítása ma délután 5 órakor a József Attila Könyvtárban. Lázár István író mond megnyitó be­szedet. utana Szelénvi Károly nagyméretű diákról vetítést tart. A kiállítás december <►- ig tekinthető meg. jjc Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek nyílt kiállí­tása tegnap >a Vasas Galériában OnNsnyik István grafikus munkaiból nyílt kiállítás ma, az alsózsolcai nevelőotthon­ban. három Swlijjai jiutalmaz&ák a legjobbakat. '(A jutalmak -az okieveäekeiii kívül ertekes könyvek voltak.) Rajtuk kí­vül minden csoportban meg héten kaptak könyveket, s ..vigaszdajulF vaiauw&ny i szereplő csokoládét, — Rendkívül ©miamik. hogy városunk általános iskolái­ban iiJyea jól felkészítették a pedagógusok a kispajtásokat erre a versenyre — mondot­ta tegnap az értékeléskor Forgácsáé Pásztor Judit, az úttörőtiaz vezetője. Mi most. csupán a négy csoport első helyezettjei; ismertetjük: Il­lés Judit (26. számú Általá­nos Iskola). Sztwpék Andrea. i2ő. sz. iskola), Vivágh Krisz­tina <37. se. iskola), Világi Péter (2. sz. iskola). Megje­gyezzük azonban, hogy igen nagy tetszést aratott a gyer­mekvárosa TT. osztályos Kiss Ilonka és a Jő. számú Álta­lános Iskola ..triumvirátusa” — Satlai Zsolt. Mészáros Andrea. Varga Viktória —, továbbá a perecesi általános iskola, több saereplóje is. % í R. A. Szövetség miskolci csoportja­inak közös szervezésében, előadásában Ukrán- estet ren­deznek vasárnap este 6 órai kezdettel a Baiiók-íeremben. A szovjet kultúra hete alkal­mából megrendezendő mű­sorban ukrán költők. írók és zeneszerzők műveit szólaltat­ják meg miskolci színészek és zenészek. KA napMt ál mintegv 1 «á kis­dobos szerepeli a »viskóiéi Mol­nár B-la Ifjúsági p. ÜUorntIár­ban. November tiszteletére iiR - anis prózamondó versenv i hír dered kisdobosok számára ár ut toróba/. Leninről, s a forradalomról szóló prózai müvekből két- ké: perces reszteteket adott elő egy-egy szereplő. Külö­nösen meglepő volt. hogy a II—III—IV. osztályos gyere­kek mennyi olyan kedves történetet, korukhoz illő, ér­deklődési körüknek megfe­lelő epizódot talállak külön­féle irodalmi művekben, ki­adványokban. olvasóköny­vekben, amelyek előadásával emlékezetessé tették ezt a versenyt. Mégpedig: szép xi- ejlesre törekvő. gyermeki egyszerűséget sugárzó elő­adásokkal. A ..bűbájos” jel­zőt nem szokás vetélkedők szereplőire mondani, de itt bizony gyakran elhangzott az egyébként szigorú zsűri tág­jából, dr. Földvári Gyulané elnöktől, dr. Iglai Tibórnétól és Csáki Imre net öl. S mivel a két nap alatt négy cso­portra osztva bonyolították le a versenyt. így négyszer Gyűjt/® a MÁRKA-kupakot! Ha 50. bármilyen Márka-kupakot össregytljfc, l»8i. n árcius l-ig beküldi vagy beviszi azokat a Marka-kupak Közit *omba (Budapest, Hegedő u. 9. 16S1), sorsjegyet kap, amellyel részt vesz a nyereménysorsoláson. Főnyeremény; egy Lada személygépkocsi Sorsolás; IMI. április 18-án A Márka-kupak Központ nyitva : héttőn 13-től 1« óráig, szerdán 10-töJ 18 óráig és penieken 13-tol 17 óráig. Tudomány, termelés, kuKtúra Harmincéves barátság

Next

/
Oldalképek
Tartalom