Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-06 / 261. szám
Feledj (ívnia kiállítja V-á'rosu'nk Kiesuíh-Öíja's gt’afikusmíávéV/íéfteáX Peleity Ggulfvrtak nyílik • kiállítása ftínifáffesiííS», a Csők István Gatfériáfean. X kamseratárts- Hot 'Reidh K'árol't/ Ko^tft'h- 'áíjas gt%fitóWínű<«ész «yfCja meg hov%ftnber 20-án. A Magyar—Szovjet Baráti Táraság lenyegewén egy- iaos az ország telszaboud- lasavai. Az lauzözoen megtett ut, a tejiöáes azonoari Szamos szervezeti, formai változást hozott az MSzBT eieteoen is. Az egyik javaslat eppen »árosunkban, az LkM uen fogalmazódott meg. Errol beszélgettünk Koszty Lajossal, oz LKM személyzeti és szociális igazgatójával, az MSZST ügyvezető elnöksége tagjával. — Miért volt szükség ezekre a változtatásokra'! — Az MSZMP- -KB 1970. július fi-i ' határozata értelmében a régi szervezeti forma megszűnt, mert a mozgalom kinőtte az addigi kereteit. A magyar—szovjet barátság gondolata tért hódított. általánossá vált, Az uj forma: a kollektív tagság, a tagcsoportok elevenebb, élettelibb. kötetlenebb munkát jelentenek, biztosítanak. Elsőként az országban eppen itt. az LKM-ben alakult meg 1971. április 2-án az M-SZBT- tágcsoport. Ez azt jelenti, hogy a gyár egész kollektívája tagja az MSZBT-nek. Miskolcon évente kétszer vésznek fel új tagcsoportot. Eddig több mint húsz vállalat és intézmény lépett be. ami azt jelenti, hogy gazdasági és társadalmi életünk minden rétege képviselteti magát. Csak a legnagyob- bakból sorolok fel néhányat: a DIGÉP, a 2. sz. Volán, a MÁV-igazgatóság, a Miskolci Közlekedési Vállalat, a Pamutfonó, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Zrínyi és a Herman Gimnázium, a f>„ a 34. sz. Általános Iskola, a 114. sz. Szakmunkásképző Intézet kollektívája tagja az MSZBT-nek. — Hogyan rali be ez az új szervezeti forma? — A Központi Bizottság 1978-ban, az MSZBT Ügyvezető Elnöksége 1979-ben értékelte (Leninvárosban) az uj formát és az addigi munkát. Jónak és eredményesnek tartotta. hozzátéve, hogy az egyes tagcsoportok munkájának a színvonala eltérő. Ez azonban nem mindig az objektív feltételektől függ. nagy a szubjektív tényezők szerepe. Vannak még a mozgalomnak tartalékai, hogy fiDoktorrá avatás Műszaki doktorokat avattak ma a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A délelőtt megrendezett ünnepségen a banya-, kohó- es gépészmérnöki karok dékánjai terjesztették be az avatandok neveit dr. Csibére Tibor rektornak. Right L-Hachemi okleveles bányamérnök, Schmotzer Imre okleveles bányamérnök. Török Janos okleveles veevész, Bán- hidi László okleveles banya- gépész és bánya villamossági mérnök. Dévényi László okleveles kohomérnök. Gábor Béla okleveles gépészmérnök, Grega Oszkár okleveles kohómérnok. Havasi László okleveles kohómérnök. Kapros Tibor okleveles gépészmérnök. Libertiny Ga- borne okleveles kohómérnök. Molnár László okleveles gépészmérnök. Sárvári István okleveles kohómérnök. Szipka Károly okleveles kohómérnök. Vitányi Pálné okleveles kohómérnök. Aly Abdul Hamid Ahmed Tantawi okleveles gépészmérnök. Nagy Gyula okleveles gépészmérnök es Svoboda Miklós okleveles gépészmérnök nevében Nagy Gyula kérte az avatást. A doktorrá fogadást jelentő kézfogást követően Grega Oszkár mondott köszönetét az új műszaki doktorok nevében. noman fogalmazzak. A hangsúlyt az elő politizálásra kell helyeznünk. Kezdetben a látványos nagyrendezvények voltak túlsúlyban, ma már több a kevésbé látványos, tartalmi munka. — Milyen területei vannak ennek a munkának? — Lényegében négyféle tevékenységről van szó. Az agitációs es propagandamunka a legfontosabb. Ezeken altalaban a politikai évfordulókhoz kapcsolódó rendezvényeket. a politikai évfordulók jelentőségeitek méltatását értem. A második terület a kulturális munka. A szovjet kultúra és tudomány értékeit ismertetjük. Külön említést, érdemel a ..Kel] a jo könyv!” akció, amely a szovjet irodalmat népszerűsítette. Megemlékeztünk az orosz és a szovjet irodalom klasszikusainak évfordulóiról. filmheteket rendezünk — éppen napjainkban. Találkozókat, szervezünk a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasoknak, megszervezzük a Gorkij Nyelviskolában, az orosz nyelv tanulását, az orosztanárok továbbképzését. Utoljára hagytam, de nem kevésbé fontosak a személyes kapcsolatok. Több dolgozónk is dolgozott és dolgozik jelenleg is a Szovjetunióban. Kitűnőek a kapcsolataink a cserepeveci. a völogdai. a zaporozsjei kohászattal, ahonnan időnként Síer^ej Eizensteinnél nagyobb filmienuezo kevés született a világra; talán nincs iá senki, aki nepek történelmére, az ember dolgaira fogékonyába lett voina, logekonyaoban tutíu volna az egyes nemzetek, az emberiség nagy Korszakainak változásán. az ezekben rejlő tra- giKusat, szépet, igazat a mozgó kép nyelven kifejezni. Nemcsak a késői utódok tudjaK ezt róla, mar eieteoen világhírű, .a Föld minden táján elismert aikotó volt; egészen más politikai viszonyok között, évtizedekkel ezelőtt is befogadta a világa film szovjet állampolgarsagú, de egyetemes tenetségu művészét, így kapott megnívást a 30-as évek elején Hollywoodba, ae miután mégis az új világ új emoere, es elkötelezett művészé volt, így nem sikerült az óceánon túli filmvilággal közös nevezőre jutnia; a hollywoodi tartózkodásból nem lett film. Eizenstein viszont nem lett volna az, aki, ha a távoli földrészről úgy tér vissza, hogy nem csinál semmit. Áttette székhelyét a szomszédos Mexikóba, és itt torgatott. A Vitia, Mexikó! torzó, nem készült el, és ahogy a hajdani munkatársa, a mostani változat összeállítója Grigori) Alexandrov a film elején elmondja, ma mar nem lehet tudni, hogy ez a páratlan zseni mit hozott volna ki a felvett képsorokból, mire készült, mit akart elmondani. A távoli, ősrégi kultúrájú ország történelmét, akkori jelenét, várható jövőjét, az 1931-es viszonyok milyen ábrázolását választotta volna egy játékfilm témájául. Csak azt lehet tudni, hogy ott dolgozott. hogy rendkívül érdekelte a múlt. és még jobban az akkor időszerű jelen. Vázlatai, rajzai, maradtak meg, és a munkatársak emlékezete. Emellett pedig az az elhatározás, hogy az annak idején Hollywoodban maradt, ott előhívott film valaha kerüljön haza, kerüljön a közönség elé. Ha tetszik filmtörténeti érdekességként is felfoghatjuk Szelén vi Károly fotói szovje# szakemberek jönnek hozzártk. ho;gy átadjak tapasztalataikat. Köztudott, hogy a I gyár az ércseükséglet 90" o-át. az energia jelentős részét a Szovjetuniótól kapta. — A Martos Flóra brigád az egyik ' magyarul megjelenő szőttjét lapban közölt hiédetés .nyomán felkutatta a kezeseit katona sírját, s meghívna a .hozzátartozóit. Ezeik a i személyes találkozások, kapcsolatok egyre gyakoribbak. egyre meghittebbek. Az egyet« tagcsoportok fogadják a hazunkba látogató szovjet turisfjákaí. illetve eleve hozzájuk'.. irányítjuk őket. Az egyik tagcsoport felvette a kapcsolatot a Moszkvai Rádió magyar adásainak mun- katársakval, rendszeresek az ankétok, a szovjet művészeti együttesek, magyarul megjelenő szovjet lapok, valamint a Szovjet Kultúra Háza rendezvényei. — Összegzésül azt mondhatjuk. hogy miközben a mozgalom kiszélesedett — hiszen <a megye minden járásában .és városában működik tagcsoport —, Leninváros <s ez a ru.aga nemében egyedülálló) egész lakossága tagja az MSZBT-nek, a tartalmi, mozgalmi, politikai, agitációs. propaganda- és kulturális tevékenység sokoldalúbbá, színesebbé vált. Oldottabbá, kötetlenebbe is. | (horpácsi) jjc A film egyik jelenete a Viva. Mexikó! című szovjet filmet, de már a címe is többet mond. Eizenstein lelkes volt ettől az országtól; egy nagyszerű művész vette esz.re az évezredek máig érvényes igazságait, egy egészen más mentalitású nép életének tragikusan szép, mindenkor igaz jellegzetességeit. Megengedhette magának azt is, hogy általánosítson, a különböző ihletésű részletek füzérét, ahogy a rendező mondja a filmnovellák füzérét, a messzi idők méhében fogant, bölcsességet sugárzó nyugalom ábrázolásával kezdi. Azzal, hogy semmi nem véletlen. Az évezredes kőszobrok vonásait az utódok arca őrzi. a szokások szintén a régmúltba vezetnek. Költőnek hiszi az ember Eizen- steint. amíg a 20. századig élő matriarchátus csodaszép szokásait, szertartásait a legmodernebb művészet, a film nyelvén is a távol élő ember természetes életformájának tudja ^fogadtatni. A film első fele nagyon szép. A folytatás nagyon érdekes, mert Fiesta címszó alatt az újkor által motivált, de az ősrégi totemkultuszt sosem felejtő vallási és népünnep titkait, jellegzetességeit mutatja meg. Realista, igaz módon. Annái meghökkentőbb. hogy még a század elején is élő, a jus primae noctis szokásánál is lealázóbb földesúri kegyetlenséget kicsit a csináltság és túlzott romantika jellemzi a következő epizódban, bár meghökker.ni nem sok jogunk van. Ha a rendező így látta, nyilván oka volt rá. és biztosan kifejtette volna, ha teheti, hogy miért olyan kiszolgáltatott a nép, amely pár évtized múlva már egységeben keresi a szabadság zálogát. Ennek a résznek a forgatását nem tudta elkezdeni, de a Halottak napja ünnepének ábrázolásával megmutatja: páratlan, amit Eizenstein tudott. Ahogy a halálnak fittyet hányok táncát. az életnek örülő embert mutatja, az több. mint tudás; az egészen biztos megérzése egy nagy kultúrájú, ősi nép minden szíve rezdülésének. Mi legfeljebb annyit tudhatunk, hogy nagyon jó. hogy a nagy filmek után ez a mindent kifejező töredék is látható a magyar mozikban. M— tani Isiin piii Ukrán est a Bartók- teremben A Színházművészeti Szövetség és a Zeneművészeti Leninről, a forradalomról Kisdobosok prózamondó versenye Szetényi Károly fotóművésznek nyílik kiállítása ma délután 5 órakor a József Attila Könyvtárban. Lázár István író mond megnyitó beszedet. utana Szelénvi Károly nagyméretű diákról vetítést tart. A kiállítás december <►- ig tekinthető meg. jjc Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek nyílt kiállítása tegnap >a Vasas Galériában OnNsnyik István grafikus munkaiból nyílt kiállítás ma, az alsózsolcai nevelőotthonban. három Swlijjai jiutalmaz&ák a legjobbakat. '(A jutalmak -az okieveäekeiii kívül ertekes könyvek voltak.) Rajtuk kívül minden csoportban meg héten kaptak könyveket, s ..vigaszdajulF vaiauw&ny i szereplő csokoládét, — Rendkívül ©miamik. hogy városunk általános iskoláiban iiJyea jól felkészítették a pedagógusok a kispajtásokat erre a versenyre — mondotta tegnap az értékeléskor Forgácsáé Pásztor Judit, az úttörőtiaz vezetője. Mi most. csupán a négy csoport első helyezettjei; ismertetjük: Illés Judit (26. számú Általános Iskola). Sztwpék Andrea. i2ő. sz. iskola), Vivágh Krisztina <37. se. iskola), Világi Péter (2. sz. iskola). Megjegyezzük azonban, hogy igen nagy tetszést aratott a gyermekvárosa TT. osztályos Kiss Ilonka és a Jő. számú Általános Iskola ..triumvirátusa” — Satlai Zsolt. Mészáros Andrea. Varga Viktória —, továbbá a perecesi általános iskola, több saereplóje is. % í R. A. Szövetség miskolci csoportjainak közös szervezésében, előadásában Ukrán- estet rendeznek vasárnap este 6 órai kezdettel a Baiiók-íeremben. A szovjet kultúra hete alkalmából megrendezendő műsorban ukrán költők. írók és zeneszerzők műveit szólaltatják meg miskolci színészek és zenészek. KA napMt ál mintegv 1 «á kisdobos szerepeli a »viskóiéi Molnár B-la Ifjúsági p. ÜUorntIárban. November tiszteletére iiR - anis prózamondó versenv i hír dered kisdobosok számára ár ut toróba/. Leninről, s a forradalomról szóló prózai müvekből két- ké: perces reszteteket adott elő egy-egy szereplő. Különösen meglepő volt. hogy a II—III—IV. osztályos gyerekek mennyi olyan kedves történetet, korukhoz illő, érdeklődési körüknek megfelelő epizódot talállak különféle irodalmi művekben, kiadványokban. olvasókönyvekben, amelyek előadásával emlékezetessé tették ezt a versenyt. Mégpedig: szép xi- ejlesre törekvő. gyermeki egyszerűséget sugárzó előadásokkal. A ..bűbájos” jelzőt nem szokás vetélkedők szereplőire mondani, de itt bizony gyakran elhangzott az egyébként szigorú zsűri tágjából, dr. Földvári Gyulané elnöktől, dr. Iglai Tibórnétól és Csáki Imre net öl. S mivel a két nap alatt négy csoportra osztva bonyolították le a versenyt. így négyszer Gyűjt/® a MÁRKA-kupakot! Ha 50. bármilyen Márka-kupakot össregytljfc, l»8i. n árcius l-ig beküldi vagy beviszi azokat a Marka-kupak Közit *omba (Budapest, Hegedő u. 9. 16S1), sorsjegyet kap, amellyel részt vesz a nyereménysorsoláson. Főnyeremény; egy Lada személygépkocsi Sorsolás; IMI. április 18-án A Márka-kupak Központ nyitva : héttőn 13-től 1« óráig, szerdán 10-töJ 18 óráig és penieken 13-tol 17 óráig. Tudomány, termelés, kuKtúra Harmincéves barátság