Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-05 / 260. szám

Jó-e a panel magánlakásnak ? nak az elmúlt években ké­szült miskolci családi házak. Viszony las kevés a gazdasá­gosan. tetszetősen _ tervezett es kivitelezett sor-, illetve társasház. annál több a pa- zarloan épített, tulajdonosá­nak mégis kevés kényelmet nyújtó otthon. Egyik-másik tornyos. mellvédé* családi ház harsány derültséget kel­tett a teremben, pedig in­kább elszomorító, hogv meg akkor is épültek Miskolcon ilyen ..paloták”, amikor már gazdag típusterv-kollekcióból válogathattak volna az épít­tetők. Beszámolt róla a főépítész, hogy a Bodótetőn. a Tetem­váron. az Avas keleti lejtő­jén és más. magánerős épít­kezésre számításba vett terü­leteken, valamint a városban lelhető foghíjakon, több mint 4200 lakást lehetne elhelyez­ni ... Természetesen csak közművesítés irtán. Ez vi­szont tetemes költséget igény­lő művelet lesz. A cikk címében is megfo­galmazott fogas kérdés: mi­lyen technológiát célszerű alkalmazni, ha — mint re­méljük — tömegessé válik a magánerős építkezés ? (Ez alatt nem kertes családi ha­zakat kell értenünk, mert ilyenek építésére — lévén ez a legkevésbé gazdaságos megoldás — a következő et ekben is igen kevés lehe­tőség kínálkozik.) Miskolcon egveduralkodo a házgyári technológia. Az ál­lami erős építkezés csökken­tese miatt, a házgyár kapa­citása sem lesz tökéletesen kihasználva. Minden azt sür­geti tehát, hogy a házgyári paneleket alkalmazzák a ma­gánerőből születő házak épí­tésénél is. A BÁÉV az árvízkárosul­tak részére épített panelek­ből családi otthonokat Békés meg.yében. ám ezek aligha felelnének meg a miskolci igényeknek. A kísérlet, ta­pasztalataiból tehát keveset tudnak szűkebb pátriánkba adaptálni. De nincs is erre szükség, hiszen a szóban for­gó építőipari vállalat szak­emberei, az ÉSZAKTERV építészeivel közösen, évek óta munkálkodnak a paneles technológia reformján, olyan konstrukciók kidolgozásán, melvek a magánerőből épít­kezőknek is megfelelnek. Ezt tudva elgondolkoztató, hogy a BÁÉV képviselői in­kább az eddig elkészült ter­vek alkalmazásának nehézsé­geit ecsetelték a vitában. A legszélsőségesebb vélemény szerint túlságosan papírízűek. s rosszul alkalmazkodnak a házgyári technológiához e tervek. Az építészek viszont a kivitelezhetőség mellett törtek lándzsát. Sok múlik tehát' azon. hogy mennyi a hajlandósága — értve ez alatt az anvagi lehetőséget is — a magasépítő vállalat­nak a sablonok bizonyos mértékű átalakítására. s egyéb olyan műszaki változ­tatásokra, melyek elkerülhe­tetlenek. A felelősségérzettől átha­tott vita nem adott választ minden kérdésre. De arra mindenképpen jó volt. hogy felszínre hozza a vélemény­különbségeket és rávilágítson a még megoldásra váró prob­lémákra. (békés) • Vita a Technika Házában • Vélemények pro és kontra • Tisztábban látunk És még almaszappan is van... JSovember 7-e alkalmából Kitüntetéseket adtak át a megyei tanácson November 7-e alkalmából tegnap kitüntetés-átadással egybekötött ünnepséget ren­deztek a megyei tanács dísz­termében. A megjelentek előtt Porkoláb Albert, a me­gyei tanács elnökhelyettese méltatta ünnepi beszédében az októberi forradalom győ­zelmének jelentőségét, majd dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki Bizub Ödönt. Olaszliszka községi közös Tanácsának elnökét, dr. Halász Istvánt, a Sátoraljaújhelyi váro­si Tanács V. B. titkárát, dr. Ká­rolyi Lászlót, a kazincbarcikai városi kórház osztályvezető főor­vosát. Pálkovács Bélát, a me­gyei KÖJÁL gazdasági igazgató­ját és Pápay Sándort, a Földes Ferenc Gimnázium tanárát. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát vette at dr. Bereczky Lászloné. Miskolc megyei város Tanácsa II- kerületi Hivatalának megbízott osztályvezetője. Bor­bély Imre. a megyei tanács fő­előadója. Búzás Antal, az LKM műszaki főelőadója. Bükkszent- kereszt község tanácstagja. Fe- renczi Miklós, a hangonyi Han- gonyvölgye Mgtsz elnöke. Gál András, a BTK szerencsi háztar­tási boltjának vezetője, a Sze­rencsi nagyközségi Tanács tag­ja, Hegybíró Miklós, a Semmel­weis Kórház és Rendelőintézet osztályvezetője, dr. Muzsnay La­jos. a megyei tanács őszlalyve­zető-helyettese és Vasas János- né, az Alacskai községi Tanács elnöke. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatában részesült Bállá János, a cigándi Egyesült Mgtsz párt­titkára. a Cigandi nagyközségi közös Tanács tagja, Doszpoly István, a putnoki Egyetértés Mgtsz takarmányozója. Feleeyi Paine, Sátoraljaújhely város ve­zető óvónője, a városi tanács tag­ja. Póta Sándor, a megyei ta­nács főmunk-atársa. Kovács Ár­pád nyugdíjas hivatásos katona­tiszt. a Mezőcsáti nagyközségi Ta­nács tagja. id. Kiss lst\án, az edelényi Alkotmány Mgtsz bor­júgondozója, Lakner Istvánná nyugdíjas pedagógus, a Takta- kenézi községi Tanács tagja, Lugosi Judit, a megyei tanács főelőadója. Nagy Gyuláné, a Ru- dabányai nagyközségi közös Ta­nács csoportvezetője. Soós Jó- zsefné. a Mezőkövesdi városi Ta­nács előadója. Szabó Géza, a mikóházi Aranykalász Mgtsz sze­mélyzeti vezetője, Tóth Gyula, az Ózdi városi Tanács csoportve­zetője. városi tanácsos. Tót'i La- josné. az Encsi Általános Iskola tanítónője. Tóth Márton, a szent- istváni VII. Pártkongresszus Mgtsz főmezögazdásza és dr. Vá- radv Gyuláné. a Bánrévei köz­ségi közös Tanács főelőadója. A Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetést 90-en. a Tanács Ki­váló Dolgozója kitüntetést 29-en. a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést 26-an vették at. Az újságolvasó ember gyakran találkozhat mostanában a lapokban olyan híradásokkal, melyek a magánerős lakás­építéssel foglalkoznak. Természetesen nem véletlenül. Or­szágszerte. így Miskolcon is kevesebb pénz jut a következő öt-tíz évben — állami forrásból — lakásépítésre, kívánatos tehát, hogy az eddiginél több otthon szülessen OTP-kölcsön- nel. vállalati támogatással. A magánerős építkezések egyik nagy kérdése: alkalmas-e a nagyvárosokban szinte egyed­uralkodóvá vált házgyári technológia sor-, illetve társasliá- zak. esetleg kertes családi otthonok létrehozására? Sok ér­dekes vélemény hangzott el ezzel kapcsolatban — pro és kontra — a Technika Házában, ahol a magánlakás építés helyi lehetőségeiről rendezett vitát az MTESZ kommunális bizottsága és az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja. Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára vitain­dítójában elmondta, hogy az elmúlt tíz évben városunk­ban nem kapott kellő figyel­met, támogatást a magán­erős építkezés. Ennek bizo­nyítására idézte a követke­ző adatokat: a IV. ötéves terv során Debrecenben az összes új otthon 46.5 százaléka. Mis­kolcon viszont csak 19.7 szá­zaléka épült magánerőből. A jelenlegi tervidőszakban 36.2 százalék (Debrecen) és 28.4 százalék (Miskolc) az aránv. Hogy mi minden gátolta vá­rosunkban ennek az építési formának a kibontakozását, arról hosszan lehetne beszél­ni. Első helyen általában azt sz.okták említeni a szakem­berek. hogy a nagyarányú állami lakásépítés felemész­tette a — részben szanálás útján nyert — építési terü­leteket. és kevés előkészí­tett. azaz közművesített telek állt a maguk erejéből épít­kezni szándékozó miskolciak rendelkezésére. — Az elmúlt évek ta­pasztalataiból le kell vonni a tanulságot! — hangsúlyoz­ta Kolláth Sándor —. hiszen az a lakásmennyiség. melvet magánerőből kívánunk fel­építeni Miskolcon, a VI. öt­éves terv időszakában, minő­ségileg más feladatot je­lent. és minden érdekelttől céltudatos erőfeszítést kíván. Ide értve természetesen a városi tanácsot, a tervező és kivitelező vállalatokat, az OTP-t s mindazokat az Ipari üzemeket, melyek hozzájá­rulnak dolgozóik lakásgond­jának a megoldásához. @ © Dr. Horváth Béla városi főépítész jól összeválogatott dia-kollekcióval szemléltette, milyen vegyes képet mutat­Uj technika Lyukóban Automatika és biztonság ^ Mi szem, szájnak ingere ... Bezárt a faáruház (Folytatás az I. oldalról) Akik e munkával eljegyez­ték magukat, azoknak né­hány hónapig nem volt egyet­len szabad szombatjuk, va­sárnapjuk sem. S még bele­került néhány álmatlan éj­szakába is. Hiszen, amikor csendesebb idők jártak a föld alatt — hogy ne zavar­ják a termelést —, akkor a szerelőké volt a főszerep. Senki nem járt Angliában tanulmányúton. ahol már ilyen működik. Az angol mesterek voltak itt. amikor ■itt voltak. Deák József tmk- vezető irányította a mecha­nikai rendszer szerelését. Az egyik legizgalmasabb felada­tukat az jelentette, amikor a csaknem 4 és fél tonnás fú- vókákat le kellett vinni a kas alá kötve a földbe. Ánosy Ferenc és csapata az ener­giaellátási feladatokat oldot­ta: az angol és magyar be­rendezések közötti vezérlési kapcsolatot kellett, megterem­teniük. A legnagyobb segítő­társuk Vitéz László energe­tikus. a hatósági engedélyek nagy részét szerezte be rövid távon. És amikor elindult a föld alatti óriási teljesítmé­nyű motor? Azt mondják mo­solyogva: nem volt az ünne­pi. inkább zajos. De azóta már kellőképpen szigetelték a kezelőfülkét, úgy. hogy már fülvédőt sem kell használni­uk az ott dolgozóiknak. Per-’ * Dr. Kapolyi László miniszterhelyettes Lóránt Miklósnak, a Lyukói Bányaüzem vezetőjének gratulál sze. minden olyan automa­tikus és biztonságos, hogy a gombok nyomogatásához egv műszakban elég egy ember; Kuttor Barnabás függőak­nai lakatos próbálja velem megértetni — de bányász^ szakszótáram igen szegényes hozzá — hogy alig több. mint 3 méteres csőszelvényekbőlj miként is állt össze a több mint 300 méteres. Tokár La­jos és Horváth József vájá­rok azt mesélik el. milyen fészket raktak e berendezés­nek a föld alatt. Mert hogy biztonságosat kellett, annyi biztos. Ilyen támasztó acél- betonelemekkel még nem dol­goztak eddik, pedig már évtizedeket tudnak maguk mögött a föld alatt. Reme- nyik l^ajos tmk-lakatos is élete műveként tartja szá­mon ezt a szállítóberendezést. A lyukói bányászok eddig is „milliomosok” voltak. Az idén éppen ennek a szállí­tórendszernek a segítségével nem egv lapáttal dobnak a tervre, hanem pár százezer tonnával. A rendszer már az idén törleszti költségeit. Jö­vő ilyenkorra pedig vissza­fizeti az árát... OLÁH ERZSI L j ABC az A vason élelmiszerek túlnyomó több­ségét mkiszolgáló rendszer­ben vásárolhatják meg. A személyzet sokat tesz majd azért, hogy elegendő előre csomagolt élelmiszer közül vá 1 oga t h a ssa n ak. A raktárban négy hűtő- il­letve mélvhűtő kamra bizto­sítja az áruk szakszerű tá­rolását. A technikai felszere­lések — a mérlegektől a sze­letelő- és csomagológépekig — mind a legkorszerűbbek. A kosarakon kívül bevásárló­kocsik is segítik a családok nagv beszerzéseit. Az eladó­térben és a raktárakban több mint 5 millió forint értékű árut halmoztak fel. A gazdag áruválaszték mel­lett csak azt kívánhatjuk, hogy a csemegepultokon min­dig ilyen szép. guszta teríté­ken tálalják a hentesárut, a hidegtálakat, a 'cukrászsüte­ményeket, Nq , meg azt, hogy az eladók mindig ilyen net­tek és mosolygósak legye­nek. O. E. Csak nagv jóindulattal ne­vezhetjük az avasi lakótelep első élelmiszerboltját (már bezárta ajtaját), áruháznak. Az viszont tény. hogy az el­ső lakók ellátásában igen nagy szerepet vállalt, s áru­háznyi forgalmat bonyolított le. Tegnap délelőtt ünnepélye­sen átadták ennek szomszéd­ságában a Miskolci- Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat .\BC-áruházát. Dr. Makai Tibor, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője úgy indította útjára az új üzlet 35 tagú személyzetét, hogy a legmodernebb techni­kai felszereléshez szakmai tu­dásukat is kellőképpen ka­matoztassák. s dolgozzanak a vásárlóközönség teljes meg­elégedésére. A szakrrjai bemutatón Má­tyás Lajos, a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója ismertette az áruház jellemző adatait. Tá­gas eladótér fogadja a vevő­ket: 469 négyzetméter. Az A DH várospolitikai fóruma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom