Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-29 / 280. szám
A könnyűipar munkája méreteit met> Sajtótájékoztató a Parlamentben ★ Mire e- a fotó mpgjetenik, talán eltűnnek a föld színéről az Arany János utca egyik oldalon meg meglévő öreg házak is. Nyújtózik, terjeszkedik a belváros új- lakónegyede. (Ágotlia Tibor felvétele) Nem parancsra... Az őrnagy és az úttörők ♦ Ruhatárunk java része hazai készítésű A Magyar Úttörők Országos Szövetsége Uttórövezetö fcrdemerem kitüntetessen részesítette Fóka Endre miskolci határőr őrnagyot. Negyvenöt éves, de korából nyugodtan letagadhatna egy tízest... Nemcsak mozgása, életerős külseje, hanem fiatálos jókedve, friss, minden iránt megnyilvánuló lelkesedése miatt is. — Mi a titka? Poka Endre mosolyog a kérdésen. — Titok? Az nincs. Magyarázat? Talán az, hogy eppen tíz esztendeje kapcsolódtam be az úttörőmozgalomba ... , Illetve: már 1968-ban azt a politikai megbízatást kapta a párttól, hogy segítse Miskolc mintegy negyven általános iskolájában a hazaii- sagra nevelést. — Nem volt akkor még kiforrott módszer... De szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen az úttörőmozgalom bölcsőjénél már jelen voltam. S ifjú emberkent jól ismertem a gyerekek érdeklődési körét, igényéit. Megpróbáltam hát olyan módszereket kidolgozni, programokat összeállítani. feladatokat szabni, amelyek az úttörőkoroszlály számára nemcsak vonzók, hanem egyben társadalmilag hasznosak is ... Fóka Endre, a Miskolc városi Úttórőgárda parancsnoka. „Stromfeld Aurél” nevével a garda 1977-ben. 1200 úttörővel aiasult meg. Jelenleg városunk 37 általános iskolájában a gárdán belül számos szakgárda tevékenykedik. Például: — A rendőrség, a honvédség. a határőrség, a munkásőrség, a V öröskereszt munkáját gyakorlatilag segítő gyerekek vannak ezekben a szakágakban. Találomra emeli ki a rendőrségét segítők közül a múlt hónapban megalakult közlekedési százauot (amely nem 100, hanem 240 gyermeket jelent). Ezek a gyerekek a közlekedési rendszabályok betartásában ténykednek nagy lelkesedéssel. Vagy: a modellezőket — rádió-, hajóépítőkét ... — Térjünk vissza: honnan ez a vonzalom az ifjúság iránt? — Hatan vagyunk testvérek: három fiú, három lány Nekem pedig két lányom van: Ágnes 18. Judit 14 éves. Az ifjúság mindig mellettem, velem, körülöttem élt. S remélem, hogy még sokáig nem tudok elszakadni föle ... Fóka Endre határőr or-, nagy a miskolci parancsnokságon felelősségteljes területen dolgozik Szabad idejében pedig előadásokat tart. filmeket vetít, jaiékos összejöveteleket rendez (például számháborúkat, ügyességi versenyeset), felvonulásokra, ünnepségekre mozgósítja az úttörőket. Az idei nyáron bejárta az úttörőtáborokat, jövőre honvédelmi szaktábort szeretne létesíteni Ózd környékén . .. — Mit szól ehhez a család? — Felesegem. aki a megyei tanácson dolgozik, sokszor velem jön a lányainkkal a rendezvényekre (Jutkát különösen érdekli az úttörőélet). — Tudomásunk szerint 1955-töl van a határőrség kötelékében. Legemlékezetesebb élményei? A sok emlék közül nehéz választani. — Kiskatona voltam Sopronban, amikor elfogtunk egy határsértőt. Később Borsod megyében lettem őrsparancsnok. s ott a környék három általános iskoláját patronáltam. Tartottam előadásokat például arról, hogy miként lehet megfigyelni, aztán jelezni azokat a gyanús személyeket, akik haiar- sértők lehetnek. S az eredmény számomra is meglepő volt. mert a gverekek segítsége igen sokszor megnyilvánult. 19(i8-ban kerültem Miskolcra. Remélem; megbízatásomat, munkámat továbbra is megelégedéssel tudom majd végezni. Sipos Ferencné városi út- törölitkár szerint nagyon is S a Kiváló Úttörővezető és más kitüntetést is kiérdemelt Póka Endre portrévázlatát a jövő minden bizonnyal még több szép vonással fogja gazdagítani. RÚTTKAT ANNA Villantó Mit mond a szabályzat? J Az országos horgászrend * segítségével három kérdésre kerestünk választ, amely — úgy véljük — sok horgászt érdekel. — Hogyan kell bánni a kifogott halakkal? Ha a hal méreten aluli, akkor természetesen vissza keli a vízbe helyezni. Ha viszont méretes, akkor vagy élve — haltartóban — a vízben tartjuk, vagy pedig meg- bivé a szárazon. Nem szabad a halat partra dobva vergődni, megfulladni hagyni. — Ertékesitheii-e a horgász a kifogott halakat? A korábbi jogszabályok tiltották az eladást, most már szabad. Ám az eseteket, és a feltételeket a MOHOSZ szabja meg. Csak kivételes esetekről lehet szó. — ... az éjszakai horgászatról: A horgászat éjszaka nem minden vízen ’ megengedett. A halállomány védelme, az éjszakai ellenőrzés nehézségei indokolttá tehetik az éjjeli horgászat tilalmát. Ahol azonban az megengedett (a legtöbb helyen), a horgász köteles sötétedés után hor- gászhelyét távolról is jól latnaié lámpával megvilágítani. Gyermek horgászjeggvel csal; napkeltétől napnyugtáig szabad horgászni. Ezzel az engedéllyel tehát — még felnőtt jelenlétében is — az éjszakai horgászat tilos. Könnyűiparunk munkája méreteit meg azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap délelőtt tartott a Parlamentben Keserű Jánosné miniszterasszony. Már a bevezetőben elmondotta, hogy soknál nagyobo munka- sikerekről adhat számot most, a 80-as esztendő vége felé, mini az ezt megelőző ke: évben. A kuny- nyűipar számtalan ágazata sok olyan tartalékot tárt fel, amelynek eredményei ebben az évben éreztették keuvező hatásukat. Tíz év munkájára jellemző adat, hogy a termelés 48—49 százalékkal nőtt, vagyis most csaknem másfélszer annyi termék kerül ki a gyárakból, a szövetkezetekből. mint 1970-ben. Sajtóviták tárgyát képezte, hogy a könnyűipar rekonstrukciójára fordított befektetés miként hozta meg a várt eredményt. Sok volt-e az az összeg, amit a könnyűipar azokban az esztendőkben fejlesztésre kapott? A válasz egyértelműen nem, mert elavult gépparkkal dolgoztak, s az állóeszközök aránya nem változott az előző tervidőszakéhoz viszonyítva. A könnyűipar fejlődésének irányát abban látják, hogy minél több hazai nyersanyagot, mellékterméket, illetve másodlagos terméket dolgozzanak fel. Példaként említette. mint másodlagos terméket a tollat, amit eredeti állapotában exportálunk, holott pehelypaplanná feldolgozva, sokkal többet hozna a népgazdaság konyhájára. A könnyűipar fejlődése tehát a minőségi munka javítása felé tendál. A ruházati ipar hozta a vártnál is nagyobb fejlődést, összetevőit kutatva megállapították, hogy a jobb termékválaszték, a minőség es a marketing munka összhatása hozta meg, hogy versenyképes exporttermékeket gyárthatnak Ebben az ágazatban a legmagasabb az export aránya. Mübőrgyártás területén jelentős szellemi tőkénk van, amit a jövőben is ki kell aknazni. A papirés nyomda ipigr rekonstrukciója tette lehetővé, hogy könyveink igen tetszetős Több műtrágya A Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárában az ötödik ótéves tervre előirányzott ammóniamennyiséget már november 17-ig legyártották. Az. év végéig 32 ezer tonnát állítanak elő terven főiül. Ammóniumnitrátból tegnapra gyártották le a tervezett menny iséget, így az év végéig 51 ezer tormával több köntösben, szép kivitelben jelennek meg az üzletekben. A könnyűipari ágazatokban foglalkoztatottak száma az elmúlt tíz évben több mint 53 ezerrel csökkent. A legnagyobb létszámcsökkenés a textilipar méterárut gyártó szakágazatában következett be. A pamutipar létseá- mának csaknem egyötödét veszítette el. A tudatos vál- . lalati intézkedések javították viszont a foglalkoztatás hatékonyságát. A létszám- csökkenés jelentős hányadát a technikai fejlődés megalapozta, s egy ben ki is védte azt. A foglalkoztatás területi megoszlása kedvezően változott a rekonstrukció, valamint a vidéki ipartelepítes hatására. Feladataikról szólva a miniszterasszony elmondotta, hogy a külső egyensúlyi helyzet javítása a további cél: azaz, az export, bővítése es az import mérsékelt növekedése. Kötelességük a laMegjelent a Műszaki értelmiség három évtizedes harca a szocialista Magyarországért című dokumentumgyűjtemény II. kötete, amely 1948-tól 1973-ig mutatja be a magyar műszaki értelmiség szerepét hazánk társadalmi fejlődésében. Az MTESZ gondozásában feldolgozott anyag első része már tavaly eljutott az olvasok kezébe, s a népi demokratikus forradalom műszaki kosság megfelelő ellátása, a szükségletekhez igazodó áruösszetétellel jobb kínálatot teremteni. Szeretnék, ha a textilipar korszerűbb, jobb minőségű szöveteket és több fonalat is adna. A ruházati ipar az átlagnál erőteljesebben növeli a termelését. A bőr- es a cipőipar termelésének az értékesebb gyártmányszerkezetek kialakítására kell irányulni. A nyomdaiparban a könyv-, a folyóirat- és a napilap-előállítás szerény mértékű növekedése várható. Viszont az ágazat felkészül a csomagolóanyagok iránti növekvő keresletre. A bútorok kiskereskedelmi forgalma előreláthatólag csak kis mértékben nő. Az ágazat mindezek mellett úgy tervezi, hogy az exportíel- adatok teljesítése érdekében, is erőteljes piackutató munkát végez a külkereskedelmi vállalatokká] karöltve. O. E. pét addig még nem publikált levéltári iratokkal mutatta be. A napokban elkészült újabb gyűjtemény az MTESZ 1948. június 28—29-i alakuló kongresszusának jegyzőkönyvével kezdődik. Az akkor es a későbbi közgyűléseken elhangzott beszédek és hozzászólások tükrözik az ötvenes évek társadalmi, politikai életében az MTESZ helyét, majd a közreadott dokumentumok érzékeltetik az MSZMP szövetségi politikájában a műszaki értelmiség megváltozott szerepét. A dokumentumok sorát Hazár György miniszterelnök beszéde zarja, aki az MTESZ 30. évfordulója alkalmából értékelte a műszaki értelmiség tevékenységet. Milliók a Mii Imiiért A Borsodi Hőerőműben es a Tiszai Erőmű Vállalatnál folyó — a levegő szennyezését jelentős mértékben csökkentő — beruházások üteme a tervezettnél gyorsabban halad. Ezért a területi levegőtisztaság-védelmi alapból még az idén átutalásra kerül a Borsodi Hőerőmű számára 30. a Tiszai Erőmű Vallalat részére pedig 8 millió forint. hagyhatja el a gyárat. értelmiségi rétegének szereMatyórózsci és fogaskerék Az idén húszéves a Malyójöld című kiadvány. Az új számot lapozgató olvasó akaratlanul is emlékezésre csábul. Erre inspirálnak azok a cikkek, amelyek e nagy múltú táj. e nagy sorsú nép emlékeit mutatják fel, de előreszaladván az időben, az egyik dolgozat azt térképezi föl, hogy milyen lesz Mezőkövesd az ezredforduló után. 2010-ben. Milyen volt? Milyen lesz? Imponáló a kö- vesdiek lokálpatriotizmusa, bár az idegen, vagy a nagyvárosi ember hajlamos a filléres jelzővel címkézni az alig-vá- ros Matyó-központ gondjait... .4 történetírók huzatos tájnak nevezik Alsó- Borsodot. Ez a történelmi átjáró „vesztett csutak és csúfos futások’ vidéke volt. Sokan megfordultak itt, sok szegényember lakta, de a magyar falvak királynőjét” lakói akkor is városnak tisztelték, amikor nem volt az. A matyókat (Mezőkövesd. Tárd és Szentistván lakóit) három dolog jellemezte: iszonyúan szegények voltak, eszeveszetten szerették a szépet és rátar- tinak tartották őket... Maradt is, fogyott is a régi örökségből. Ma Mezőkövesdnek 20 000 lakója van. A 12 000 aktív keresőből csak 1000 el a mező- gazdaságból. .4 foglalkoztatottak kétharmadát az ipar tartja el. Okkal került az 1973-ban ismét városi rangra emelt település új címerébe a matyórózsa és a bú- za.calaszt tartó kar mellé a fogaskerék. A híres, szép, viharos múltú Kövesd várossá alakulásának tiszteletére rendezett tudományos ülésen elhangzott egy. külön erre az alkalomra íródott költemény. „A régi képzelet-szült vonal Miskolc és Eger között feszülve // most háromszöggé tágul 7 tapadjatok őt is társul„ // rápillantva kócos Kömesdre.” A vers szerzője az új Matyófóldben a város jövőjéről elmélkedik. Az ezredfordulón jó, ha 25 ezren lakják majd a várost, de több lesz az uj ház, a csempés fürdőszoba. Több jut a jó ivóvízből, a sima útból, a komfortosabb elet kellékeiből. Megépül majd az M3- as autópálya, amely elkerüli a várost, s előbb-utóbb hozzákezdenek a bükkábrányi erőmű építéséhez is. Ez az óriásberuházás nemcsak a táj térképét rajzolja át, hanem még feljebb értékelheti a népművészetéről világhíres várost. (fcrackó) A műszaki értelmiség harminc éve Szebb szövetet szeretnének Kócos Kövesd
