Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-22 / 274. szám

★ Több ember szakavatott együttműködésére, és legalább tél órára van szükség, míg felemelkedhet a tarka gömb... A hőlégballon jóval régebbi találmány, mint a repülőgép, spot ttá mégis csak az utóbbi években vált. (Kiss József felvétele) Ki lehet sárkányrepülő és hőlégballonos? Vitorlázóink és ejtőernyőseink télen sem pihennek Befejezték ez évi gyakor­lati képzésükét a Borsod me­gyei — többségükben mis­kolci — vitorlázók és ejtőer­nyősök. A. tevékenységükről Sza- boszlai Györggyel, az MHSZ- klubjuk titkárával beszél­gettünk. aki elmondotta, hogy eredményekben gazdag kiképzési ciklust tudhatnak maguk mögött. Mind a két sportág művelői az ország­ban több helyütt táborozáso­kon vettek részt, amikor is edzéseik mellett értékes ta­pasztalatokat -szereztek a. másutt sportoló társaiktól* Kétszer városunk repülőte­rén a klub szervezett edző­táborozást. sőt egy alkalom­mal a sorköteles ejtőernyő­sök számára is lehetőséget teremtett, hogy hasonló kö­rülmények között gyakorol­hassanak. Vitorlázóink, és ejtőernyő­seink több versenyen is részt vettek. Kétszer Miskolcon, s jó néhányszor más városban mérték össze képességeiket sz MHSZ-klubok legjobbjai­val. Általában megállták a helyüket, s nem egy közülük a helyezettek soraiba került. Liszkai Gyula alezredes pél­dául Kiskunfélegyházán, a vitorlázórepülők országos vá­logató-bajnokságán harmadik lett, Henyecz István, az ej­tőernyősök hazai négytusa- versenyén megnyerte a célba ugrást. Tólhiié Papp Zsuzsa pedig a Magyar Népköztár­sasági Kupa versenyen a nők egyéni célbaugrását ntáso-. dikként fejezte be. Ugyanak­kor a csapatok közötti sor­rendben a harmadik helyre kerültek a „szebbik nem7' borsodi képviselői. - .1 Most. télen sem tétlenked- nek a „felhők lovagjai”. El­méleti képzésen vesznek részt, ami nélkül, a tavasz-. szál nem hódolhatnak ked­velt sportáguknak. Egy-egy fiatal, illetve egé­szen új szakosztály tagjai .s a klubhelyiség padjaiban is­merkednek sportáguk tudni­valóival. A sárkányrepülők­ről és a hőlégballonosokról van szó. Az előbbiek tavaly kerültek az MHSZ Borsod megyei Repülő- és Ejtőer­nyős Klubja „szárnyai” alá. az utóbbiak szakosztályát pe­dig nemrég hozták létre. A két szakosztály tagjai-, nak foglalkoztatásánál érde­kesség. hogy nemcsak elmé­leti képzésben részesülnek, hanem szakemberek irányí­tásával a majd tavasszal igénybe veendő eszközeiket is maguk készítik el. Mind a sárnkányrepülés, mind az országban még ke­vés helyütt müveit hölégbal- lonozás iránt nagy az ér­deklődés. Sok fiatal azonban nem tudja, hogy miképp ke­rülhetne akár az egyik,. akár,, a -másik — sportág -irt« bálába-.' Nos. egyszérü á ' dőli}»- Jie'- . veiben kell, ieléntkezhj Mis­kolcon. a Maros utca L sz. alatt székelő klubijai, ahonr' nan értesítik majd a jelent­kezőket. hogy mikor vehet­nek részt a foglalkozásokon. Minél előbb jelentik be igé­nyüket. számukra annál jobb, mert késői jelentkezés ese­tén a tavasszal még nem sár­kányrepülhetnek, illetve hő- légballonozhatnak. T. I. A külföldi előrejelzések szerint a téli kabátok is to­vább karcsúsodnak. Mar en­nek jegyében állt elő mo- delijeivel a Magyar Divat Intézet a KGST-országok 1981-es kollekcióit felvonul­tató bemutatón. Ezt az elegáns egvüttest Erhardt Magda tervezte. A télikabát a Richards Finom­posztógyár Amigó nevű mély­bordó gyapjúszövetéből ké­szült. A szőrme díszítése is bordóra színezett nutria. A nemes vonalvezetésű kabát vállrészét két hajtás hang­súlyozza. Ezt a bőséget de­rékon egv keskeny öv fogja össze. A tollas kalap és a kabáthoz illő többi kiegé­szítő: a bokacipő és a táska összhatásában az 50-es évek eleganciáját idézi. A modell rendkívül nagy sikei-t aratott a szakemberek körében is. de ha jövőre ilyen vagy eh­hez hasonló szép vonalveze­tésű kabát megjelennék az üzletekben, a közönségsiker sem maradna el... Megkopott a patina Toka j híre és rangja Hegyalja mindig hallat magáról, mindig van apropó Tokajról szólni, a hegy levet dicsérni, a lassú kibontako­zás okán iceseregni. Az Aka­démiai Kiadó nemrég jelen­tette meg új, a 17. számot viselő kötetét Tokaj telepü­lésfejlesztésének földrajzi alapjai címmel. Az MTA Földrajzi udományi Kutatói u- tézetének kiadványa tulaj­donképpen nem is új. Há­lom évvel ezelőtt adták köz­re — csaknem ugyanezek a szerzők — Tokaj fejlesztési tervtanulmányát. A régi kép jól illeszkedis az új keret­be. • • Egy alapos, okos, tudomá­nyos szenvtelenséggel össze­állított felmérés aligha szá­molhat olyan viharos közön­ségsikerrel, mint mondjuk Hegyalja mindentudójának, hivatalból soha fel nem kent prókátorának, Lázár István­nak egy-egy indulatos, egyes szám első személyben meg­fogalmazott mondata. Mégis: Tokaj szerelmeseinek, a vi­lághír istápolóinak szolgálhat biztos alapul, minden rontás ellen védelmet szolgáló amu­lettel ez a százegynéhány ol­dalas tanulmány. _ A múlt ismerőében, a jobb jövő reményével ké­szült ez az összeállítás: tud­va azt, hogy Tokaj és a to­kaji bor világhíre nagyobb, mint hazai rangja. Tudva azt, hogy majd ezeréves tör­ténetének, fejlődésének mély­pontján. (valamikor az ötve­nes-hatvanas evekben) már túl van ez a huzatos, de pá­ratlan kincset kínáló ország­rész. Tudva azt, hogy Tokaj­ban ma sem laknak többen, mint száz esztendővel ez­előtt. A műit és a jeien gyakran összemosódik. Egy­másra fényképeződnek a ké­pek. A vulkános hegyek ma­gasán fogynak a szőlők, ám a szelidebb lankákon, a „szoknyán” a nagyüzemi gaz­daságok évről évre szaporít­ják a Himnuszban is meg­énekelt nektárt csepegtető szőlőtőkék számát. A hon­foglalókat is látó (es vendé­gül látó) Kopaszhegy tetején tévétorony bök az égre. A szőlősgazda Trabanttal po- roszkál a hegyre, a csomag­tartóban a legidősebb, leg- Kegyetlenebb földművelő szerszámmal, a kétágúval. A hajdan kurucok—labancok nyaigalta tokaji főtéren nya­ranta szabadtéri játékokat rendeznek, de a neves szí­nészeket — helyben — alig tudják elszállásolni... Hegyalja kincs, kincs le­hetne. Vastag pánztátcá.iú külföldiek marokkal szórnák a pénzt, ha lenné hol és ha lenne mire elkölteni. Haj­dan arannyal fizettek a bo­rért. Tokajt nemcsak a Ba­latonnál ismerik jobban a vi­lágon. hanem talán Magyar- országnál is... Igaz. bővült a kemoins. belátható közel­ségbe került a százfé-őhe- lyes .szálló avatása; de Hezv- alja képe. idegenforgalmi fo­gadóképessége még mindig méltatlan a hírnévhez. A hosszú távú és a gyorsabb ütemű fejlődés lehetőségét kínáló tanulmány éppen azt reprezentálja, éppen azt bi­zonyítja, hogy Tokaj hivata­los rang nélkül is rangos hely, s most is gazdasági, szellem központja a tájnak. • • A pontos időt nehéz meg­határozni, hogy mikor kez­dett kopni az évszázados pa­tina. Hiszen a világhírű, bort adó szőlő mindig is adott volt. Talán a múlt század végi nagy filoxéra-»járvány után? Vagy a hagyományos kereskedelmi utak megvál­tozását követően? Vagy a térképet is átrajzoló hábo­rúk nyomán? Biztosan ár­tott Hegyaljának a Sajo- völgyi robbanásszerű iparo­sodás és városiasodás is. A kohászati üzenek, a nagy építkezések jó állást, biztos pénzt ígértek, s a város fé­nyei összkomfortos lakással kecsegtettek. Az iparra, a vá­rosra irányult az erős ka­rokkal megáldott férfi fi­gyelme, erre kacsintgatott a kirakatra, fodrászra. jobb eleire vágyó nő, s inkább er­re gurult a pénz az állam- háztartás pénztárcájából is. A hegyaljai híres, de sze­gény rokonnak kevés jutott. Ám az arányosabb fejlesz­tés szándéka végül is csatát nyert. A vidék, a jobb pil­lanataiban városi rangról ál­modó Tokaj, az aranyat eró Hegyalja is kínálhat mun­kát, jó lakást, emberhez mél­tó életet. Ez a tudat, ez a bizonyosság is édesítheti az idei keserves, szomorú szü­retet. (braeko) Nem titok, mi van a tőid alatt Jó néhány helyen földmunkások dolgoznak Miskolcon, út­építéseknél, csatornafektetéseknél. És bizony ott, ahol mar­kológépük a földbe váj, gyakran fordul elő csőtörés. A Dugonics utcában rövid időn belül háromszor tört el a víznyomócső. A Zója utcába szinte naponta vonulnak ki a szerelők, s hasonló a helyzet a Szilágyi Dezső utcában is. A miskolci vízművektől kapott értesülésünk szerint a mély- építősök minden egyes földmunka megkezdése előtt tervraj­zot kapnak a föld alatti csövek, szerelvények helyzetéről, s így tájékozódhatnak arról, hol kell vigyázni. Egy figyelmet­len mozdulat miatt több száz ember marad hosszabb-rövi- debb ideig víz nélkül. A gyakori csőtörésekből arra lehet következtetni, hogy nem mindenki dolgozik a rajz alapján. Tessék, kérem gyak­rabban elővenni.' (—sy) Házépítési kölcsön A munkásokat meg kell tartani! Ezt az elvet vallják a Lenin Kohászati Művekben is, ahol többek között kamat­mentes házépítési kölcsönnel cadös-uetel Lada típusú gépkocsik karam­bolos javításai, illetve sárvédo- és küszöbcseréjét soron kívül vállalom. Miskolc, Lovarda 2. Eladó 12 karos, gyeityaégös kristálycsillár. Érdeklődni: va­sárnap, más napokon 17—19 órá­ig. Kpssuth u. 20.. földszint bal­ra 1. ajtó. 1500 Polski FIAT igényesnek eladó. Cím: Kassai u. 44., fszt. 2. állas Szövőszakmunkássá képezzük azt a 16—30 éves nőt, aki 8 ált. végzettséggel szövőátképzősnek jelentkezik, és a gyakorlati idő után szakmunkásvizsgát tesz. Érdeklődésre részletes tájékoz­tatót küldünk. Kulturált szállást biztosítunk. MSV Hungária Jac­quard Szövőgyár, Munkaügyi Osztály. 1701 Budapest XIX., Corvin krt. 5—13. Tel.: 473-925. Érintésvédelmi és tűzvédelmi felülvizsgálói szakvizsgával ren­delkező erősáramú technikuso­kat és villanyszerelőket felve­szünk Heves és B.-A.-Z. megyei a munkásoknak is segítik a dolgozókat. Eb­ben az esztendőben eddig .5,5 millió forintot kaptak a ko­hászok, hogy minél hama­rabb tető alá hozzák házukat. munkára. Jelentkezés levélben: Gyulai Munkácsy Mgtsz. Villa­mos Biztonságtechnikai üzemé­nek Debreceni Kirendeltsége, Jó­kai u. 52. vegyes Gépírást vállalok angol nyel­ven is. Érd.: Korvin O. 17. IX,1. 18 órától. 22 éves csuklósautóbusz-vezető, magas fízeiéssel megismerkedne lánnyal vagy elvált asszonnyal, egy leánygyermek nem akadály. Józan életű, nemdohányzó, 170 cm magas, nőtlen férfi vagyok. Csak teljes alakú fényképes le­velekre válaszolok. ..Ikarusz 81 892” jeligére a kiadóba. ingotScan 2 szobás szövetkezeti lakást a Központban, II. emeletig, eset­leg garázzsal együtt sürgősen vennék. Tel.: 33-938. Eladó 2 1/2 szobás összkomfor­tos szövetkezeti lakás. OTP-tar­tozás nincs. Érdeklődni lehet: szerdán—pénteken 17—19 óráig. Cím; Kazincbarcika. Fő tér 29., fszt. 3. Aki gyártja és aki eladja... Milyenek a Váci Kötött­árugyár termékei, megfele- lu-e belőlük az ellátás, miért akadozik egyes árucikkekből a szállítás? Hogyan tervezik a gyermekek blúzainak szín­összeállítását, kívánnak-e ezen változtatni? Miért nem jó mindig a tréningruhák két részének méretezése, azok egyes fajtái miért nem ké­szülnek erősebb anyagból, különösen, ha gyerekruhák­ról van szó? Ilyen, és ehhez hasonló seregnyi kérdést tettek tel tegnap azon a szakmai an­kéten, ahol Fazekas Miklós, áz Észak-magyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese kö­szöntötte a kereskedelmi partnervállalatok, üzletek ve­zetőit, azok munkatársait. A gyár és a kereskedelmi vállalat kapcsolatának elem­zése után Zsoldos András, a Váci Kötöttárugyár termelé­si főmérnöke válaszolt a ke­reskedők kérdéseire. Elmon­dotta, hogy a közeljövőben századik születésnapját ün­neplő gyárban az elmúlt 11) —15 évben több olyan jelen­tős fejlesztést hajlottak vég­re. aminek fő célja a lakos­ság minél színvonalasabb áruval való ellátása volt. Legtöbbet az alsóruházat ter­melésében tettek, és ebben az időszakban kezdték el gyártani határainkon túl is ismert és keresett' tréning­ruháikat. Ez a fejlesztés, termékváltás azonban nem volt mentes a gondoktól — mondotta a főmérnök —. es ezek sajnos éreztették hatá­sukat a belföldi kereskede­lemben. Ezen alapvetően változtatni kívánnak a váci­ak, és a VI. ötéves tervidő­szak alatt, régi gépeik kicse­rélése után termékeiknek, mindössze 20 százalékát szer­ződik le tőkés exportra. Ez­zel is ' javítani kívánják a belföldi fogyasztók ellátását. S. L. Ha jövőre lenne... Mélybordó szőreiből és szőrméből

Next

/
Oldalképek
Tartalom