Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-22 / 274. szám
Filmen, pódiumon, és... Bálint András nem szakított a színházzal — Mit jelest önnek Késit»' lányi'.’ — Borza&zto^n ..közel áll hozzam, szeletem, meg. merem kockáztatta; azt '.is, htogy ertém. és remélem,.hogy való is nekem. — Nagyobb nyilvánossághoz, a színház es a telet izié több százezres közönségéhez szokott. Most szerényebbek voltak a körülmények, kisebb a hallgatóság. Partner volt-e » közönség? — Hallgatóságban soha nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Ezeg az-emberek önszántukból jöttek el, es ebben a meglehetősen há- V os teremben - is- „ felolxlod- tak: ahogy észrevettem, értettek, értették Kosztolányit. — Ismerve életútját, különben vonzódik az intellektuális szerepekhez ... — Életemben több ügyvédet, orvost, hivatalnokot játszottam. mint parasztot vagy kézkezi munkást; ez egyrészt külső adottság is, és valószínűleg belső tartalom is. Ezek a szerepek közelebb állnak hozzám. Természetesen az „intellektus” nem foglalkozást jeleni. Ismerek nagyon nem inteüektuaíiy jogászokat, mérnököket, orvosokat és ismerek nagyon értelmes parasztokat és munkásokat. — Miért é* mikor izakitott * rreinhazzal. és véf lejéinek r*- kinihétó-é tt? — Egyáltalán 'nenn szakítottam a színházzal. Ettől a szezontól kezdve a MAFILM társulatához tartozom, ami azt jelenti, hogy nem. akadtam csak a Madách SjjáÁ- haznál játszani, ahol tizenegy évet töltóttean. Azért döntöttem így-, hogy bárhová (ha hívnak és kedvem van) elmehessek vendegjáíszani. Így nem a színházzal szakítottam,. éppen ellenkezőleg.; „kinyitottam magam" az ország összes színháza felé. — A Miskolci Nemzeti Színház gyakran és szívesen fogad vendegművészeket. elképzelhető, hogy találkozunk Önnel a miskolci színházban is? — Mint minder vasai', ez is kettőn múlik. És szabad színész vagyok. Amennyiben felajánlanák egy szerepet nekem, és az, valamint a rendező szemelve tetszik nekem, akkor boldogan jövök szerepelni ide is. — Legnagyobb sikerét ialan Szabó István, szerelmas-íilmje- ben erte el. Általában jé partnere Szabé Istvánnak, akinek a témái többnyire háborús ihletésűek. tin akkor még gyerek yolt... ' — Túlzás lenne azt .állítani, hogy Szabó István, témái. háborús indíutatásúak. Helyesebb talán úgv fogalmazni, hogy generációs kérdéseket dolgoz- fel. Filmjeinek nagy részé égy generációról szól, a-kik a.háborúban egészen kis gyerekek voltak. Bn is" ehhez a koi'Legújabb ' pociiunomusorá- vai, a Boldog, -szomorú dal cimű, Kosztolányi Vezüá verseiből készült összeállítással Miskolcon Vendégszerépélt Bahnt András. Egyetlen fellépése volt: az Ingatlankezelő Vállalatnál , hallgatták őszinte örömmel a • Nyugat első nagy nemzedeke talán legnagyobbikának, Kosztolányinak a költeményeit a népszerű fiatal színész tolmácsolásában. Az "előadás után beszélgettünk. osztályhoz tartozom. Ez a generációs azonosság, gondolkodásmód az, ámít köt Szabó Istvánhoz. Annak ellenére. hogy utóbbi két filmjében nem szerepeltem. — Mit szeretne játszani, van-e szerepálma? — Eddig nagyon sok mai magyar darabban játszottam, Az Etűd az NDK-ban Tizenkét napos vendégszereplésre az NDK-ba utazott a Vörösmarty Művelődési Ház Etűd színpada. A miskolci közönség előtt mar is- «eab kardsa mftfjfml &£% dában, Lipcsében, Erfurtban. Berlinben, Freibergben. Karl- Marx-Stadt-ban lépnek fel. a kint dolgozó magyar fiatalok *JO»i ami nagy örömet okozott. Most már szívesebben játszanék klasszikus szerepet. Mondjuk Gorkij, Csehov vagy Szép Ernő. Szomory Dezső darabjaiban. Talán egyszer szeretnem eljátszani a Hamletet... — Milyen filmben látjuk legközelebb? — Most a televízióban Mandy Ivánnak egy tévéjátékéban játszom, ahol én vagyok a főhős: egy írót alakítok. Nem regen az NDK- ban forgattam, és valószínűleg januárban egy televíziós filmben Jókai Mórt fogom játszani. — Hogyan viseli a népszerűséget? — Szeretem. lólesik, ha az emberek megismernek. Ennek igen egyszerű előnvei vannak: így az ember elérheti. hogy a közértben vevővé. a vendéglőben vendéggé. a hivatalban ügyféllé váljon... és emiatt kicsit kivételes állapotban érzem magam. FEKETE PÉTER Fecske A költészet játék is. A játék viszont igen komoly dolog. Tessék csak leülni a gyerekekkel játszani, rögtön kiderül. hogy milyen halálosan komolyan veszik a szabályokat. Olyannyira, hogy — oly kor, ha nem figyelünk oda — megpróbálnak még csalni is. De jaj nekünk, ha minket érnék tetten ! Fecske Csaba, mert költő, komolyan veszi a játékot. Második kötelével leguggol a gyerekekhez; hogy népies hangvételű, pattogó ritmusú, máskor kedves humorú strófáival örömet szerezzen nekik. Nem kicsi, és nem köny- nyű feladat ez. Kodályról mondják, hogy megkövetelte az abszolút hallást. Leütött a zongorán egy hangot, s azt háttal állva pontosan meg kellett nevezni. Nos, ilyen pontos belső hallást, ritmikai biztonságot „várnak el” a gyerekek is a nekik írt versektől. Beszélni azért keil erről, mert rengeteg klapancia, slámpos, gondolatszegény és csak betűrímmel mekegő „gyerekvers” rontja a kicsinyek ízlését. Gondoljunk csak a közelgő Télapó- dömpingre, amikor az óvó és a tanító nénik mindenáron produkáltatni akarják a kicsiket. Mmdenkép'pen Fecske Csaba mellett szól, hogy nance egyetlen ilyen „alkalmi” verse sem. Itt-ott kimutatható ugyan a nagy mesterek: Weöres Sándor. Tamkö Sirató Káról)'. Csukás István, Nemes Nagy Ágnes, vagy Kormos István keze- nyoma (mint például a Se füle, se farka. Vízi móka, Kutykuruttyki), de bántó ízlésficam nem döccenti a sorait.. Valóban beleéli magat a 3—6 éves gyerekek érzésvilágába, nem tekinti kis felnőttnek őket. Az, hogy a fent említett élő és elhunyt klasszt kasok hatásától nem tud szabadulni, részben érthető. de nem. teljesen menthető. A költészet mindenkor felfedezés is. A gyerek is így éli, ismeri meg a világot. Mindennap, minden jelenség, élmény egy-egy új csoda. A dolog sajátos ellentmondása az, hogy igazán jó gyermekverset (s egyáltalán jó verset) csak a bölcs költők tudnak írni. A kisgyerekneik csoda, állandó felfedezéseket, meglepetéseket tartogat maga az seret&ä«- is. * ma Száll; le lepke, szállj le, á kv/emre szállj fe. Lágy selyembe öltöztetlek, | friss levéllel megetetlek., gyöngyhajúmmal meghatlak, zúgó szélnek, zivatarnak úri többé nem adlak 1 Szállj le, lepke, szállj Se, tenyerembe szállj te! Konténerből iskolát Kulcsrakész szakiskolák szállításával is jó hírnevet szerzett magának a Techno- impex Külkereskedelmi Vállalat. Eddig 50 millió dollár értékben épített fel szakiskolákat és felsőfokú tanintézeti fakultásokat Afrika, a Közel- és Távol-Kelet, valamint Dél-Amerika országaiban. A közelmúltban néhány ázsiai és afrikai partnere érdeklődött: tudna-e a magyar vállalat viszonylag gyorsan felépíthető, könnyen áttelepíthető. kompletten felszerelt szakiskolákat szállítani? A Technoimpex rövid idő alatt kapcsolatba lépett több, lakókonténereket gyártó és exportáló szövetkezettel, köztük a Pest megyei Ékszöv-vel. a barcsi Unitech és a debreceni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Szövetkezettel. Az ott készülő 6 méter hosszú konténerkocsik egy- egy oldalfalának kiemelésével több konténer is összeszerelhető osztályterem, illetve iskolai tanműhely méretűvé. Ezekhez már csak a hagyományosan is exportált elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges felszereléseket kell szállítani, hogy komplett oktatóközpont, legyen. ajt A pódiumon: Gunda König ★ Dieter Kaufmann, az előadás zeneszerzője-írója-ren- dezöje-technikusa. Csaba gyerekversei tése, tanulása, mondogatása. A magyar költészet — ezt túlzás nélkül mondhatjuk — valósággal elkényeztette kis ' olvasóit. Ügy kötődik a nép- költészethez (mondókéihoz, rigmusaihoz. kiszámolóihoz, játékaihoz stb.), hogy egyszersmind tovább is élteti, segít telledezni is azokat. Fecske Csaba ihlete is ebből a bőséges forrásból merít. Leleménye elsősorban verbális természetű, verseinek „hősei” többnyire az állatok: a béka, a halak, a tücsök, a pocok, a lepke, telist egy nosztalgikus teemészetkép, természet iránti vágy fogalmazódik meg bennük. Hogy ezért mennyire hálásak a gyerekek, azt nagvon is jól ismerik a szülők, akik ezeket a verseket felolvassák, így is lehet tanulni a vilá- gol: játékos rigmusokból. Végezetül szólnunk kell a kötet kiállításáról és áráról. A Móra Könyvkiadó igen rossz nyomon halad, ami sor fűzött kötésű könyveket ad gyerekek kezébe. Hiába a drága papír, ha néhány olvasás, lapozás után darabokra hullik a kötet. Érthetetlenül drága is ez a vékonyka füzet (19 vers), huszonnégy forint. Koltai Éva rajzait sem tudjuk egyértelműen dicsérni. Magyarázkod- ' nak, ahelyett, hogy a fantáziát mozgatnák meg. (horpácsi) (Kerényi László felvételei) Ketten Ausztriából s Az Uj Zenei Műhely vendégei voltak A K. & K. Kísérleti Stúdió — azaz Gunda König énekes- zenósz-5zinésznő és férje, Dieter Kaufmann zeneszerző-iró- rendezö-technikus — mutatkozott be a hét elején Miskolcon, a megyei könyvtárban rendezett új zenei esten, a Miskolci Üj Zenei Műhely vendégeként, Az osztrák művész- házaspár előadásának cime: A tulajdonságok nélküli asszony. Zene, színház, sanzon, film, dia, hangszalag, élő elektronika, hirdette a műfajt a plakát, és akik elmentek a nem mindennapi „koncert-" re”, valóban különleges élményt kaptak. A káprázatos tehetségű Gunda König kifejező mozgással, a mozgási stílusok egész arzenáljával felszerelve, énekével és a legkülönbözőbb énekstílusok szuverén birtokosaként, sokszínű prózai hangjával jelentette az élő művészetet, őt szolgálták a technikai eszközök. A technikából annyit kaptunk. amennyi már egy közepes diszkóklubban is rendelkezésre áll. Marad tehát a siker magyarázataként a tehetség, a találékonyság, a bátor vállalkozás és a művészi tudatosság. Az előadás legfőbb üzenete talán az volt’, hogy nincs szürkeség, hogy mindennapi egyformaságunk, érdektelenségünk, beletörődésünk és eltöi'ődöttségünk színes emberi, gazdag pillanatokból tevődik össze. Pouí, pont, vesszőcske Ezzel a címmel vidám j gyermekműsort rendeznek a 1 Molnár Béla Ifjúsági és Üt- I törőházban vasárnap délelőtt I tét tizenegykor. SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy a Kispoigárok november 22-én délutánra, Arany János ifjúsági bérletben hirdetett előadását november 25-én, kedden délután 3 órakor tartjuk meg. & Kp Ulti Sva rajzai egyszerűek, de a színei „hidegek’
