Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
Az egészségügy betegségei A leghosszabb és a legrégibb A Borsod megyei Gyógyszertári Központ állományában 230 gyógyszerész dolgozik. Noha a budapesti és a szegedi egyetem gyógyszertudományi karáról évente 160 hallgató kerül ki, a megyebe 6—8 fiatal érkeziK csak. A létszám tulajdonképpen slagnak hiszen az egyetemről kikerült fiatalok gyakorlatilag a nyugdíjba vonulóktól veszik at a stafétabotot. Dr. Nudler Viktor, a megyei Gyógyszertári Központ igazgatója szerint akár 20— 30 fiatalt is el tudnának helyezni, éppen az egyenlő teherviselés érdekében. A gyógyszerészek 90 százaléka nő. A fiatalok gyesre mennek, s ez újabb létszámgondokat okoz. De az igazgató szerint az itt dolgozó garnitúra kitűnően állja az ostromot. Való igaz: különösen járványos időben, hosszú sorok kígyóznak a gyógyszertárakban. Felelősségük pedig óriási. • 9 Nézzük az országos adatokat! Kevés olyan réteg akad ma hazánkban, amelyik létszám tekintetében az egészségügyhöz hasonlóan gyarapodott volna, öt éve mintegy 174 ezren — orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók — tevékenykedtek a kórhazakban, a rendelőintézetekben. a gyógyszertárakban. Ma a számuk meghaladja a 197 ezret. Erősen érzékelhető a gyarapodás az. orvosok számának emelkedésében : két évtized alatt 16 600-ról 29 100-ra növekedett. A gyógyszerészeké ezzel ellentétben csak 600-zal emelkedett, s ez talán jelzi a pálya hátrányos társadalmi helyzetét. Százezernél jjc A műtétekhez ma, már orvoscsoportok kellenek... több — a korábbinak éppen kétszerese — az egészség- ügyi szakdolgozók száma, a nővérektől az asszisztensekig. Nem ilyen biztató a területi megoszlást jelző adatsor. Pest, Szabolcs, es Békés megyékben átlagban 13—14, illetve 15 orvos lát el tízezer beteget. Haj.lú-Biharbcn • ugyanekkora léiekszámot 24 orvos kezel. Borsod megyében az engedélyezett státusok 10 százalékát nem sikerül tartósan betölteni. Ha mégis valami úton-módon lehetségessé válna, 22 orvos jutna tízezer lakosra. A jelenlegi viszonyok között azonban ez a szám 18-ra csökken. A munkaerőigény furcsaságaiból erdemes néhányat megemlíteni. Az orvoslél- szátn alakulása meredeken felfelé ívelő grafikonokkal ábrázolható, szemben a lakosság növekedésének viszonylagos állandóságával. A nyugdíjas korú népesség számának gyarapodása viszont jelzi a gondozási, ápolási és a betegség-megelőző munka II kisvonat nem megy tóvá iránti igényt. Ami gond: jelenleg az egészségügyben 77 százalékos a nők aránya, és ez — a gyest figyelembe véve — főleg az ápolónők es mas szakdolgozók között teszi tartóssá a létszámgondokat. Az orvostanhallgatók körében is csaknem 60 százalékos a lányok aránya. A fiatalok létszáma is alacsonyabb a kívánatosnál. Márpedig a betegágyak mellé kell a fiatal erő; nem pótolhat mindent a középkorúak és az idősek áldozatkészsége. Hihetnénk, hogy a megelőzéssel és a gyógyítással foglalkozók egészségesebbek, kevesebb a körükben a betegállományt n levők száma. A feltételezés nem helytálló. A gyógyszereszek körében az átlagosnál gyakoribb az influenzás megbetegedés, a veszélyeztetett terhesség pedig főleg a nővérek és az altatást végzők körében fordul elő az átlagot meghaladó számban. O. E. Dokumentum 1919-ből Hég egyszer a nyári időszámításról A* Országos Energiagaz- datkodasi Hatosig jelentestből: „A nyári időszámítás révén mintegy 130 millió kilowattóra villamosenergia- megiakarításl értünk el. ami negyvenezer tonna kőolajjal egyenértékű.” Több Európai országban is hagyomány a nyári időszámítás alkalmazása: Olaszország, Spanyoiorszag. Portugália, Görögország. Törökország. Franciaörszagban 1976- ban, Hollandiában ped.g 1977-ben igazították előbbre *y. órát a tavasz bezoszöntá- vel. A nyári időszámítás bevezetésének lehetőseget sokon és sokat latolgatták hazánkban is. amíg végül megszületett a döntés. 1980 tavaszán előbbre igazítottuk az óráinkat, s a nyári időszámítás — éppen ma egy hónapja — szeptember 28-ig tartott. Bevezetését, mint más országokban is. energiatakarékossági okokkal magyarázták: egy7 órával korábban kelve, két műszakot is ki lehet dolgozni a nappali világosságban. Amikor el óboré, majd ped.g visszaigazítottuk az órát, sokan azt emlegették, hogy német örökség ez nálunk. A nyári időszámítást, mondjak, a negyvenes évek elején, a második világháború dúiása közepette, a német hadig épezet nyomására es érdekeinek megfelelően vezettük be. Ez így igaz. Német örökségről beszélni mégis helytelen dolog! 1919-ben ugyanis a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormanyzótana- csa — hazánk történetében Jegelőgzór és sok európai országot messze megelőzve —, rendeletileg intézkedett a nyári időszámítás eietbe lépteiéaelöl. Birtokomban van egy töltve őrzött könyv. Papír borítója vórós szmu, és rotációs papírra, újságok papíranyagára nyomtatták a Franklin Társulat nyomdájában, 1919 áprilisában. Ez a könyv első részében, 80 számozott oldalon, a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéit tartalmazza. A második rész, külön szamozoUt 180 oldalon, a népbiztosok rendeletéit közli. Az első rész 50. oldalán oh asiia'.o a Forradalmi Kormányzótanács XLIV. számú rendelet« „A nyári időszámításról” címmel. A rendelet keltezése: Budapest, 1919. április 7. Külön értéke a könyvnek, egy lila tintás bélyegzés a kötet eleji tartalomjegyzék fölött: ..Buchinger Manó könyvtára''. • PATAKI DEZSŐ Es most idézzük az említett rendeletét: XLIV. A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSRÓL A Forradalmi Kormányzótanács a következővel rendeli: A Magyarország területen jelenleg használatos egységes »középeurópai« időszámítás 1919. évi április ho 15-ik napjától kezdve 1919. évi szeptember hó 15-ik napjáig akként módosul, hogy az új időszámítás a jelenleg általánosan használt egységes »középeurópai«« időszámításhoz képest egy órával («0 pere) előbbre lesz. Az új időszámítás az 1919. évi április hó 15-ik napjának a jelenlegi időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) 2 órájától v«szi kezdetéi, amel> ehhez képest mar 3 o rar ént jeleleouo meg, es az 1919. évi szeptember hó 15-ík napjának az új időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) 3 órájával ér vége«. Eszerint az 1919. évi szeptember hó 15-ik napján a délelőtti (reggeli) 2 óra megjelölés tét- szer fóidul elő, nuárt is ; z eísö, amely a/ új időszámítás 1 óvajának f'»a megíe^eín.. 2 A-va!. a másodikat, ameiy a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2 B-vel kell megjelölni. Budapest, 1919. áprils 7. A Forradalmi Kormányzótanács Napjai megszámláltattak. Tudja mindeuKi, es mégsem era mindenki. Néhány hónappal ezelőtt, amikor úgy volt, nogy mégis meg- marau, fehér krétával hatalmas bejüket rajzolva felírták egy vasúd teleioaszekrényre: „Győzött a józan ész''. A belüket azóta lemosta az eső, a kréianyomok még itt-ott látszanak; a döntés most végleges: a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium koordinációs oizoitsága a bodrogközi kisvasút megszüntetése mellett foglalt állást. November 30-án este kilenc óra után Sárospatakról utolsó útjára indul a kis vonat. . . Pedig a közvélemény sokáig erősebbnek bizonyult: először 1375-ben született határozat a megszüntetésére. Ám a határidőt húzták, halasztották. Idén májusban ismét a köz njomására úgy döntöttek: egyelőre marad a vasút... A vasút maradt is volna . .. Egykor szép karriert jósoltak hazánk leghosszabb, s talán legrégebbi keskeny nyomtávú vasútjának. Egyesek még mindig reménykednek; ha nem is a karrier, de a kisvasút század elején megkezdett útja tovább folytatódik ... Csatlós mozdonnyal J kezdtek Miniszter aláírása hitelesíti a megszüntetést, miniszter aláírása hitelesítette az üzembe helyezést is. A kereskedelmi tarca gazdája 1912-ben kelt rendeletével: „a Bodrogközi Gazdasági Vasutat fővonallal es szárnyvonallal 96.663 kilométer vágányhosszal, melyből Sárospatak—Királyhelmec 68.296 kilométer mint fővonal (53 kitérővel), 0,76 méteres nyomtávval” engedélyezte üzembe helyezését. Az engedélyezési okirat szerint: „a vasút építésére és üzemeltetésére tényleges tőkeként 2 millió 300 ezer korona összeg van előirányozva, mely tőkéből 480 ezer korona forgalmi eszközök beszerzésére van kikötve’. 1913 ban vásároltak 3 csailós gőzmozdonyt, darabját 21 700 koronáért, 4 darab benzinmotoros személy- kocsit, ezenkívül II. és III. osztályú személykocsikat, tehervagonokat. A forgalom tehát megindult... És ment is 19.9 októberéig viszonylag zökkenőmentesen: ma már kevesen efn- ’ékeznek a kisvasút farkastanyai szárnyvonalára. Az volt az első, amit megszüntettek: nem gazdaságos volta miatt. 1830 márciusáig meg három szárnyvonal követte útját: összesen 12 770 méterrel lett rövidebb a vasút. Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy az alant felsorolt kukásított területekről a rendszeres szemétszállítást délutános műszakban végezzük 1980. november hó 3-tól: II. KERÜLET GÖRÖMBÖLY UTCÁI SZIRMA UTCÁI HEJÖCSABA UTCÁI / Kérjük T, Ügyfeleinket, hogy a kukaedények ürítési lehetőségét 14-22 óra között biztosítani szíveskedjenek. Járati napok nem változnak. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT Szatmári János: A feloszlás után Miskolcra megyek, villanymozdonyra .., jf: Újhely utcáin batyukkal, csomagokkal. A buszon mérik a nagyságot . 1980. november 30 án a maradék 56 kilométernyi vagányt is felszámoljak. Megszüntetését azzal indokolták, hogy fenntartása több tízmillió forint terhet jelentett a népgazdaságnak, és további üzemeltetése ugyancsak nagy veszteséget jelentene. Jobb a busz (?) Jön hát az autóbusz és jön a teherautó. Megépítették az utat és megépítették a megállókat. A vasút veszteséges, a közút tehát minden bizonnyal nem lesz ráfizetéses. Igaz, a kisvasút mellett párhuzamosan közlekednek már a buszok is. de ... A sátoraljaújhelyi főutcán sokan várnak a Patak felől érkező kisvonatra. A busz eközben csaknem üresen indul el. Pedig a busztarifa egy jó ideig megegyezik a vonatéval. Akkor hát?... — Nézzen ide — mutatják az asszonyok. — Mi batyukkal. csomagokkal járunk. A múltkor is centivel mérték le a buszon a pakkot, akinek nagyobb volt, azt nem engedték fel. A vonatra meg fel lehet szállni vele ... Nem lehel visszacsinálni Hegedűs Zoltán vontatási részlegvezető a vasúttal megy majd nyugdíjba. Harminc éve főnök, 25 éve a kisvasúié. Szivéhez nőtt a vonat, a pá(Solymos László felvételei) lya egyaránt. Nem firtatja a döntés helyességet... — Még mindig naponta 4.5—5 ezer ember utazik a kisvasúnál a Sárospatak— Füzérkomlós es a Sárospatak —Kenézlő—Tisza-part vonalon. A hegyköziek, különösen a Vis-s környékiek még bizakodnak, hátha megmarad..,1 Néhány évvel ezelőtt vettünk új román dízelmozdonyokat; nemrég láttám a tévében a börzsönyi vasutat, hát oda is kerül belőie. A lillafürediekhez is. Jövőre egy dunántúli téesz felszedi a vágányokat.... nem lehet ézt már visszacsinálni. Az tény, hogy a legjobban igénybevett kisvasút ez volt... Szatmári János mozdony- vezető hozza majd le november 30-án az utolsó vonatot Pálháza felől. Naponta háromszor teszi meg oda es vissza az utat. — Hat éve dolgozom már itt — vallja magáról. — Miskolcról kerültem ide, sárospataki vagyok, nem kel-'' lett bejárni, jó állás volt. A feloszlás után visszamegyek Miskolcra, villanymozdonyra kértem magam. Sajnálom itthagyni, bár jobb lesz a villanyon. Ha a kisgép elromlott, nekem kellett megcsinálni, Miskolcon jobb a szerviz... Egy 1959-ben keit vasúti tanulmány szerint: „a kisvasút jelentősége egyre növekszik”. Ma már a kisvasúinak nincs jelentősége... ILLÉSY SÁNDOR
