Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

2<c Nyolcszázasok az első körnél. Ilyenkor még együtt a me­zőny. (Szabó István felvétele) Atlétika Kosárlabda NB II Megyei gyermek összetett bajnokság A OVIK négy serdülője aranyjelvényes MAFC-STC 2:0 Meglehetősen mostoha idő­járás fogadta a megye mint­egy kétszáz gyermekatlétáját vasárnap a DVTK-stadion- ban. Itt rendezték meg ugyanis az összetett bajnok­ságot három korcsoport ré­szére. A leányok versenyé­ben az MVSC, a fiúknál a DVTK fölényét regisztrálják a jegyzőkönyvek. A verseny után a DVTK — a MASZ engedélyével — jelvényszer­ző serdülő négypróbaversenyt bonyolított le, ahol öten tel­jesítették az aranyjelvényes szinte*. eredmények, leányok* IMR-as korosztály (60 m, távot* ■grás, 800 ml: I. Mádat (MVSC) MS pont, Z. »ekécs (MVSC) ni p., 3. Csibi (DVTK) 155. Csapatban: 1. MV­SC (Mádai, Takács, Kiss) 503. 2. DVTK 447, 3. Mezőkövesd 394. 1969- esek (a versenyszámok ugyanazok): 1. Lapis 147, 2. Török 14«. 3. Tóth 142 (valamennyi MVSC). Csapatban: 1. MVSC (Lapis, Tö­rök, Tóth) 435, 2. Mezőkövesd 204, 3. DVTK 272. 1970- esek (a versenyszámok ■gyanazok): A röplabda NB 1-ben a 7—ti. helyért mérkőző csapatok több­sége 30 mérkőzést játszott. Ez alól a TFSE és az MVSC a ki­vétel. ugyanis a késői évkezdet miau a rí halasztási kérelmé­hez az MRSZ hozzájárult. Bu­dapesten ma délután játsszák az „odavágót”, míg a visszavágó pontos időpontja: Miskolc, októ­ber 21.. 14 óra 30 perc. Egyéb­ként Homola György edző meg­nyugtatott bennünket, hogy mi­vel jövőre emelik az NB I lét­számát, ezért csak egy csapat esik ki ebben a bajnokságban- Ez pedig minden valószínűség szerint vagy a szombathelyi, vagy a szegedi együttes lesz. Ugyanis az „alsóház” igy áll: ÍZ. Szeged 30 7 23 30:81 37 13. MVSC 28 8 20 37:70 36 14. Haladás 30 6 24 31:79 36 (A vesztett mérkőzésekért is jár egy pont.) ★ A női röplabda NB II Keleti csoportjában szereplő Miskolci Spartacus Debrecenben a DUSE ellen lépett pályára, és 3:2 (—12, —8, 10. «. 11) arányban veresé­get szenvedett. A Hegedűsnél nélkülöző vendégek az első és a második játszmában meglepték a hazaiakat, és nem sok. hiány­zott 3:0-ás győzelmükhöz. Azon­ban a harmadikban elfáradtak. 1. Lipták (MVSC) 144, 2. Bart- kó (Borsodi Bányász) 124. 3. Ma­rót! (MVSC) 115. Csapatban: 1. MVSC (Lipták, Maróti, Lapis) 355, 2. DVTK 333, 3. Borsodi Bá­nyász 323. Fiúk, 1968-asok (60 m, kislabda- hajitás, távolugrás — mindhá­rom korcsoportnál): 1. Csire (DVTK) 165, 2. Ke­resztúri (DVTK) 145. 3. Szajkó (MVSC) 127. Csapatban: L DVTK (Csire, Keresztúri, Lenkei) 435, 2, MVSC 347, 3. Mezőkövesd 320. 1969- esek: 1. Vismeg 124. 2. Csendes 114, 3. Kovács 109 (mindhárman DVTK). Csapatban: 1. DVTK A (Vismeg, Csendes, Kovács) 347, 2. MVSC 310, 3. DVTK B 292. 1970- esek: 1. Tóth Gy. (DVTK) »4, S. Szabó L. (MVSC) 94, 3. Danes (DVTK) 93. Csapatban: 1. DVTK (Tóth. Danes, Dozsnyák) 284, 2. MVSC 261, 3. DVTK B 243. * A jelvényszerző verseny kor­osztálya az 1866-os volt (serdülő B), két változatban indultak. Négypróba, B-változat (100 gát, távol, 300, 1500): aranyjelvényes szintet teljesített: Zavarkó (MV­SC) 2180, Jancsurák (DVTK) 2049. Négypróba, C-változat (100 m, súly, gerely, távol): aranyjelvé­nyes szintet ért el: Jónap 2141, Almási 2104, Veres 2012 (vala­mennyien a DVTK versenyzői). D. T. B. újítani pedig képtelenek voltak. A miskolciak közül Jávorkúti és Szlovák játéka dicsérhető. Eger adott otthont az 1980. évi területi úttörő kötöttfo­gású bajnokságnak. Az itt elért eredmények alapján az első három helyezettet hív­ják meg az országos döntőbe, amely Szegeden lesz novem­ber 15—16-án. A DVTK bir­kózói szép számmal képvi­selhetik egyesületüket, illetve Miskolc várost. Eredmények (ahol egyesületet nem írtunk, ott a DVTK érten­dő) : 42 kgc l. Molnár (Eger SE), 2. Plósz, 3. Balogh. 45 kg: 1. Sike (Eger SE). 2. Bakos (KVSE), 3. Tamási (Gyön­gyös). 49 kg: 1. Rubi (Eger SE), 2. Nagy, 3. Kiss I. 53 kg: 1. Zsóka, 2. Szukenyik, 3. Kókai. 57 kg: 1. Sugár, 2. Kiss L., 3. Cserba. 62 kg: X. Hajdú, 2. Séllei, 3. Sass (Eger SE). 67 kg: 1. Túri, 2. Nemeth, 3. Magyar (KVSE). A címben nincs elírás, ezért a kosárlabdát értő, szerető olva­sóink ne telefonáljanak szer­kesztőségünkbe. Azt jeleztük, hogy a kosárlabda NB II Ke­leti csoportjaiban szereplő ME- AFC-csapatok mindkét nem ta­lálkozóján legyőztek a tariánia- kat. MEAFC—STC 97:65 (43:32), férfi. A Zrínyi Gimnázium tor­natermében lejátszott mér­kőzést — mintegy kétszáz néző előtt — a Havel, Tí­már, Denk játékvezető pá­ros vezette. A MEAFC edző­jének, Eperjessy Gyulának a csapata: Házi 28, Vereczkey 9, Mitnyik 4, Fodor 15, Lő­rinc 6. Csere: Balázs 14, Ko­vács 2, Bálák 10, Bárdos —> Izrael 9. Egy kellemes és egy kel­lemetlen esemény vezette be a találkozót, illetve jellemez­te az első tíz percet. A tar- jániak centere, aki mérkő­zésenként 35—40 pontra „hi­telesített”, hiányzott a ven­dégek közül. Ezzel nagyot nőttek a hazaiak győzelmi esélyei. A kellemetlen eseményre a 8. percben került sor. Az egyetemisták egyre jobban játékba lendülő centere, Mit­nyik megsérült, kiállt. A mérkőzés végéig nem is tért vissza. Egyébkén az első félidőt jobb mihamarabb elfelejteni. Két okból is. Egyfelől a já­tékvezető kettős maradi, ré­gi, elavult felfogásban is rendkívül sok hibát vétett, ezt idegileg a hazaiak nem bírták, másfelől Eperjessy edző védekezési utasításait (emberfogás — zóna — em­berfogás) nem tudták a já­tékosok betartani. Ebből 72 kg: 1. Gál. 2. Cseliei (mind­kettő KVSE). 3. iglár. 78 kg: 1. Kundrák, 2. Bathori, 3. Toronyi. +78 kg: 1. Bucsik (Gyöngyös), 2. Szabó (KVSE), 3. Erdélyi (S.­ujhely)* Ugyancsak Egeiben rendezték meg — 90 indulóval — az or­szágos úttörő szabadfogású. B- kategóriájú versenyt. A DVTK- sok eredményei: első lett: Me- zőssi (41 kg), Fábián T. (45 kg), Fábián 1. (49 kg). Kulcsár (53 kg), Báthori (68 kg). Második helyet szerzett: Repka (38 kg). Farkas (41 kg). Faragó (58 kg). Tóth Béla (63 kg). Tóth Sz. (68 kg) és Toronyi ( '-68 kg). Bronz­érmés lett a 45 kg-os súlycso­portban Nikkel. Szombaton 11 órakor Miskol­con, a DVTK-stadion birkózó- csarnokában találkoznak az északkelet területi szabadfogású úttörő korosztályú birkózók. Ek­kor mutatkozik be először Túri Csaba, aki Gyöngyösről érkezett a DVTK-hoz, és Görcsös József edző szerint győzelmire eselyes. egyértelműen következett a „csak” 11 pontos vezetés. A szünet utáni első tíz percben sem változott a já­ték képe, de a stécé is egy­re többet hibázott. És jött az utolsó három perc, ami­kor a nézők újra „a meg­szokott” MEAFC-ot látták: gyors indítások, pontos tá­voli tempók, szoros és jól zá­ró emberfogásos védelem. Ennek ellenére a 32 pontos győzelem után sem dicsér­hetjük maradéktalanul a csa­patot. Egyénileg Házi második félideji játéka, Fodor időn­kénti szellemes megoldásai és 15 dobott pontja, Balázs fegyelmezett munkája érde­mel dicséretet. MEAFC—STC 61:59 (34:27, 51:51), női. A Fazekas utcai Általános Iskola tornatermében még kétszáznál is többen zsúfo­lódtak be. amikor a fiúknál kissé indiszponáltan bemu­tatkozó játékvezető kettős jelt adott a találkozó meg­kezdésére. Az első hét per­cig alig esett kosár, az ered­ményjelző mindössze 12:12-őt mutatott. Feltűnt, hogy mind­két csapat rendkívül alacsony játékosokkal rendelkezik, s emellett lassúak is. Ez utób­bi különösen fájó volt a MEAFC-nál. Ennek ellenére Szabó, Richlik ponterőssége, Szűcs palánk alatti munkája 7 pontos előnyhöz juttatta a hazaiakat. A kosárszegénység különö­sen a második félidő elején sújtotta az egyetemistákat. Az első 5 percben mindössze egyetlen pontot sikerült dob­niuk, és a tarjániak kiegyen­lítettek. A 13. percben viszont már 5 pont volt a vendégek előnye, amikor Szemes Antal edző úgy döntött, hogy a tel­jes cseresorát, tehát az alig 8. osztályosokat szerepelteti, mivelhogy a győzelem remé­nye elúszott. A pályán levők azonban „felszívták” magu­kat, és sikerült egyenlíteniük a rendes játékidő végére. Mivel a kosárlabdában dön­tetlen nincs, így 51:51 után egyszer ötperces hosszabbí­tás következett. A hosszabbításban a salgó­tarjániak többsége már a cse­repadon foglalt helyet — ki­pontozódtak —, míg a ME­AFC kezdő ötöséből hárman újra visszaállva megpróbál­ták a győzelmet kiharcolni. Ez az ellenfél és a játékve­zető kettős ellenében megle­hetősen nehéz volt, de a vé­gére sikerült. Kétpontos győ­zelmük lelkesedésüket, har­cosságukat és nem a jó já­tékukat dicséri. MEAFC: Lantosné 6. Sza­bó 13, Veres 3, Szűcs 10, Richlik 23. Csere: Acél —, Gáspár 6, Bodó —, Batia —, File. D. T. B. Röplabda NB I, NB II Gigantikus kristály Harkovi szakemberek 143 kilogrammos átlátszó kris­tályt állítottak elő, amely méreteit tekintve tízszer na­gyobb minden eddigi ismert mesterséges kristálynál. Ki­indulási anyagként egy nem nagy. mindössze gyufásdo- boznyi méretű, szervetlen sókból álló lemez szolgai, eh­hez kötődnek a olvadékokból kiváló kristályok rácsszertte- zetei. A természetben évezredek alatt lezajló folyamat az elektromos kemencékben mindössze néhány nap alatt játszódik le .., Anatómiai tilalmak Az anatómia törté­netéről szóló köaw- vek tele vannak azokról a nehézsé­gekről szóló elbeszé­lésekkel, amelyek e tudomány fejlődését a kezdeti időszakban zavarták. Vallásos elgondolások miatt a tudósoknak és az or­vosoknak tilos volt felboncoliii a holt­testeket. Ezért pél­dául az időszámítás szerint II—Hl. szá­zadban élt Galenus az emberi test ana­tómiáját főképp ku­tyákon és majmokon, tanulmányozta. 1238- ban, a salernói egye­tem orvostanhallga­tóinak állít utó kö­vetelésére, és azon polgárok kérésére is, akik megértett ék, hogy az orvosoknak ismerniük kell az emberi test felépíté­sét ahhoz, hogy si­keresen gyógyíthas­sanak, az egyház- atyák megengedték ötévenként egy holt­test felboncolását. A későbbi időkben nem hiába, helyezték el az anatómiai termek aj­taja fölött a felírást: Itt a holtak az élő­ket szolgálják. Az anatómia nem­csak Európában szen­vedett a vallási ti­lalmak miatt. Nem­régiben Osakában ta­lálták meg az érde­kes bizonyítékát an­nak, hogy a japán orvosok miképpen próbáltak kitörni eb­ből a helyzetből. Ell­nek a jele egy fa csontváz, az emberi csontváz pontos kó­piája: körülbelül 160 éves, a múlt század közepéig az orvos- tanhallgatók oktatá­sára szolgák. A ja­pán orvosoknak so­káig megtiltották, hogy emberi csonto­kat tartsanak ma­guknál. Ezért fából készítettek csontvá­zat. amire nincs több példa a világon. Egy orvostörténész adatai szerint 1792-tői kezd­ve néhánv évtized alatt legalább kilenc teljes csontvázat ál­lítottak össze. A megmaradtak közül egyelőre hármat ta­láltak meg. Az első kettőt Tokjában és Hirosimában őrzik. A mostani, hárma dik csontvázat Osaka egyik iparosa, bsap- nyos Ikeda készítet­te húsz hónap a Iáit. Igen fáradságos mun­ka volt, a fát éjsza­kánként, tkokban kelleit kifaragnia. A japán mester mun­kája olyan pontos és akkurátus, hogy a koponya belső falán még a véredények lenyomatai is látha­tók. Minden csontot külön faragott ki, íg.v a csomvázat szét lehet szedni, majd ismét össze lehet rakni. Az egyetlen hiányossága* hogy a csontok nem mutat­ják a nemek közötti különbségeket. Ak­kor az anatómusok még nem tudták, hogy lényeges eltéré­sek vannak a férfi- és a női csontváz egyes csontjai között. Ezért a faragó a fér­fiak ék a nők csont­ját összekeverte. Így a csontváz semleges lett. __ \ Fodrásznál (Mező István rajza) Ismét eltemetik a múmiákat? Három—négyezer évvel haláluk után, ismét temetésükre várnak a bebalzsamozott egyiptomi fá­raók a kairói múzeum múmia- termében. amelyet a hét végén lezártak a közönség előtt. Egyip­tomi illetékesek ugyanis fonto­lóra vették, hogy Szadat elnök javaslatának megfelelően, újból eltemetik a régmúlt egyiptomi királyok turistalátványosságnak kitett holttesteit. Az elnök az egyiptomi művé­szek konferenciáján adott han­got annak a nézetének, hogy a mumifikált fáraótetemek kiállí­tása ..ellentmond Egyiptom er­kölcseinek és hagyományainak”. Az elnök megjegyzését követő­en haladéktalanul bezárták az egyiptomi múzeum múmiater­mét, ahol eddig — magas belé­pődíj ellenében — 22 fáraó üveg­koporsóba helyezett tetemét szemlélhették meg az érdeklő­dők. A haláluk után már az ókor­ban is többször megbolygatott, főként a 17—24). dinasztiából szár­mazó egyiptomi királyok és ki­rálynők konzerváló anyagokkal tartósított holttestét 1881—1898 között, a felső-egyiptomi Deir el-Bahariban fedezték fel, s in­nen szállították őket a kairóf. múzeumba és a világ más nagy egyiptomi gyűjteményeibe. Az egyiptomi illetékesek most azt tervezik, hogy a királyteteme­ket, köztük a 90 éves kori meg­ért nagy fáraó, II. Ramszesz mú­miáját, a kort idéző stílusban felépítendő közös mauzóleum­ban. vagy eredeti sírjukban he­lyezik ismét nyugalomra. Kairó­ban a tervvel kapcsolatban ar­cheológusok véleményét is idé­zik. akik szerint éppen II. Ram­szesz esete mutatja, hogy az új­ra eltemetés a múmiák épsége szempontjából is kívánatos. A fáraó földi maradványait ugyan­is néhány éve mikrobák támad­ták meg, s emiatt tavaly Pá­rizsban különlegesen gondos munkát és szakértelmet igénylő ..gyógykezelésnek” keHeit alá­vetni a több mint 3200 éves imfe-» mi át*

Next

/
Oldalképek
Tartalom