Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-27 / 252. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Újabb meglepetés Ami igaz, az igaz! Lapjuknak rendszeres olvasója vagyok. Amilyen szívesen olvasom, oly nem szívesen írok véleményt. Hogy most mégis megteszem, apró, de engem bosszantó ok miatt van. A rovatukban olvastam október 13-án, az „Öli, édes anya­nyelvűnk" címmel közölt olvasói levelet. A levél elítéli a TV-szalon kirakatában olvasható, ,,Pénzt és fáradságot ta­karít meg” feliratot, hiányolva egy „t” betűt. Nines semmi kapcsolatom a TV-szalonnal. kivéve azt. hogy időnként vásárolok ott valamit és udvariasan szolgálnak ki. A nyelvérzékem azonban ép. Én a feliratot kifogástalannak és nyelvtanilag pontosnak tartom. Ha a kedves levélíró ve­szi a fáradságot (fáradozást) és megtekinti a Magyar Nyelv Értelmező Szótára IX. kötetének 54". oldalát, gondolom, ma­ga is észreveszi, hogy tévedett. A fáradság értelme ugyanis fárasztó cselekvés, tevékenység, munka, mely nagy vesződ- séggel jár. Nos, aki mindent egy helyen tud megvásárolni, az nem fáradozik, tehát megtakarítja a fárasztó utánjárást munkát, fáradságot. Ezzel szemben. a fáradtság: kimerült, ellenkadt állapotot jelent. A szóban levő reklám nyilvánvalóan a fáradozástól kí­vánja megkímélni a kedves vásárlókat. Csak még egy apró megjegyzés: nem az a fontos, hogy mi van a kirakatban, ha­nem az. hogy mit árulnak az üzletben! Másik olvasmányom szintén apróság, de engem bosszant. Az október lfi-iki, csütörtöki rovatban „Éjjel a Középszer utcában” cím alatt elítélnek egy autótulajdonost, mert a gép­kocsijába szerelt riasztóberendezése zavarja a lakók nyugal­mat. Aki ismeri a gépkocsik riasztóberendezését, tudja, hogy az csak akkor szólal meg, ha az autót illetéktelenül akarják használni, ellopni, feltörni. A gépkocsi igen sokba kerül. Ért­hető. ha tulajdonosa védi a tolvajoktól. A riasztó önmagától nem szólal meg. A gépkocsit tehát valaki vagy el akarta lop­ni, vagy feszegette. Én inkább azt az illetőt szidnám, aki il­letéktelenül nyúlt az autóhoz. És azt ítélem el. akinek nem volt kedve kimenni az utcára. Az egymás dolgai, sorsa irán­ti közömbösség egyik megnyilvánulásának látom. Nyilván­való, hogy nem a tulajdonos zajong. de senkinek sem jutott eszébe, hogy telefonáljon a rendőrségre, mert valaki autót akar lopni. Az újságnak közvéleményformáló ereje van. Mindezeket csak azért írtam le, mert úgy érzem, jó lett volna olyan ész­revételt, megjegyzést írni a szerkesztőnek az említett levelek alá, ami helyes irányba terelte volna az értelmezést. Dr. H. J. Miskolc (Rovatunk köszönettel veszi az észrevételeket, kritikai meg­jegyzéseket. Olvasónknak tökéletesen igaza van. Máskor is helyt adunk a jogos bírálatnak, s igyekszünk megszívlelni sorait. A szerk.) Egy kiállítás képei A festészet szerelme­seinek maradandó él­ményt nyújthat Halasi Horvath István festő­művész kiállítása a miskolci Szónyi lstván- teremben. Regen lát­tunk tárlaton ennyi szép, hangulatos, költőt ihletettségü tájképet egy csokorban. Ezeket a festményeket nem kell magyarázni. a képaláírások segítségé­vel felismerni, ezek a képek önmagukért be­szélnek, s találják meg a hidat a közönség szívéhez. A megnyitó közönsé­ge meleg, ünneplésben részesítette a 76 éves mestert, Rudnay Gyu­la, Csók István tanít­ványát, sok kitüntetés, különböző díjak tulaj­donosát. A személyes találko­zás egy alkotóval min­dig élményt jelent. Kár. hogy a megnyitó­ról a miskolci kultu­rális és vezető szemé­lyiségein kívül hiá­nyoztak a miskolci mű­vésztelep lakói, a szak­körök vezetői, tagjai. Noha • számukra is hasznos lehetett volna a személyes találkozás. Mert amellett, hogy je­lenlétükkel megtisztel­ték volna a mestert, még tanulhattak volna egyet-mást a kiállított gazdag képanyagból. K. B. Miskolc Ki neveli fel a gyermekemet? Mindig gondot okozott, hogy a nyílt levelet hogyan kell címezni. Sajnos, az ilyen letelek — többségében — ne­gatív hangvételűek. s nincs az másként ielen esetben sem. Történt pedig az esemény Miskolcon, a Tiszai pálya- ' udvaron 1980. október 21-én 13.45 órakor, amikor is kis­sé bosszankodva toporogtam a járdán hogy megint el­ment egy busz az orrom előtt, s egyszer csak — há­túiról — nagy erejű ütés ér­te a hálamát. Ezek után megjelent az okozója is. egv gépjármű. amely azonnal lassított és meg is állt. Milyen kedves — gondol­tam magamban —- még meg is all. netán elnézést, vagy bocsánatot kér. amikor nyí­lik az ajtó és szál] felém a közvetlen letolás:; Jó, hogy alá nem fekszel! Bár nem emlékszem, hogy akármikor is pertut ittam volna az említett, mond­hatnám ludas vezetővel, mégis megpróbáltam meg­győzni. hogy a iárda a gya­logosoké. a járművet pedig- nem én vezetem. Azonban azt hiszem, eredmény nél­kül. S lelkiismeret-furdalásom azóta is nekem van. Ezért nem is írom le a rendszám — 15-24 — elé az azonosító betűket, hátha vdn család­ja. gyermeke, s netán rös- tellkednének helyette. Mert például ki neveli fel az én gyerekemet, ha mégis az általa vezetett gépkocsi alatt maradok? És hogy' tudja, kinek tartozik a mai napig is a ..pardonnal”, én bemu­tatkozom : Fekete Péter Sepertek eleget? * A napokban olvastam a DH-ban. mily kellemesen lepődött meg R. Tivadar olvasó, ami­kor a Barkácsbolt ajtaján elolvastam a feliratot, amelyben ..pardont” kértek az áruátvé­tel miatt szünetelő árusításért. Pár nap múlva hasonló kellemes meglepetésben volt ré­szem. A Bajcsy-Zsilinszky úti könyvesbolt előtt láttam és örökítettem meg ezt az áruszál­lító teherautót, lehajtott hátlapján a felirattal Űk a forgalom átmeneti zavarásáért kérnek, elnézést. Jobban megnéztem a gépkocsit. Budapesti volt. Figyelmességük miskolci honosí­tásra is érdemes! E. József Miskolc Nincsen üveg, áll a lift Az Oszip u. 10. sz. alatt lakom, a 8. emeleten. A lift­akna külső üvege egy éve betört. A házfelügyelő — ál­lítása szerint — ez év má­jusában be is jelentette ezt a hazkezelőségen. Aztán: október 9-én a szakemberek a liftet le is zárták, mond­ván : balesetveszélyes. A házfelügyelő által kifüg­gesztett teiefonszámoh (38- 584) érdeklődtem, hogy mi lesz? Sorrendben a követke­ző válaszokat kaptam: az Oszip u. 10. alól a liftakna üvegezését nem kérték, de ha most én bejelentem, azonnal intézkednek. nincs akadálya a megjavításának. Amint az üvegező megérke­zik, azonnal küldik. Már régóta forr bennem az indulat, s a Borsod me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalattal kap­csolatos cikkük még rátett egy lapáttal. Házamba ugyan­is 1968 őszén bevezettem a gázt. Ennek következtében, az eddig széntüzeléssel hasz­nált két kéményem haszná­laton kívül került. Ezt a kö­rülményt 1968. december ló­én kelt levelemben bejelen­tettem az akkor még B.-A.-Z. megyei Kéményseprő Válla­latnak nevezett illetékesnek, ahol levelemet 1968. decem­ber 18-án 15—29. szám alatt iktatták és Helgert nevű elő­adóra szignálták. Ö továbbí­totta levelemet a területi kéményseprőnek — Miskolci Antalnak —, aki ráírta le­velemre. hogy a kémény el­lenőrzése továbbra is a ké­ményseprő vállalat hatáskö­rébe tartozik, ezért fizetnem kell. Ezzel nem értettem egyet, mert a gáz bevezetése után festetnünk is kellett, s ekkor minden füstcsöbekötést le- vakoltattunk és lefestettünk. Sőt! A későbbiek folyamán a kéménynek a tetőn kívüli részét is lebontottam, mert már át kellett volna rakni, de ennek nem láttam értel­mét, miután úgysem hasz­náltuk. Szeretném feltenni a kér­dést: amikor társadalmunk­ban mindig az ellen harco­lunk. hogy munka nélkül senki se vehessen fel sem­milyen pénzt, akkor miért Pár nappal később az IL- LETÉKES-t sem délelőtt, sem délután nem találták. Ezt mondták két nap egy­más után. Egy héttel ezelőtt arról tá­jékoztattak. hogy az üveget megrendeltek, csak nem tud­ják, mikor fogja szállítarií a gyár. Érdekes módon, akivel telefonon beszéltem. nem mutatkozott be. Mire meg­kérdeztem volna a nevét, le is tette a kagylót. (Sajnos, egyéb elfoglaltságom miatt személyesen nem tudok mun­kaidő alatt bemenni a MIK javítórészlegéhez.) Furcsának találom, hogy május óta nem találtak va­lamilyen megoldást a liftak­na beüvegezésére. Ha már üveg nem kapható, nem le­het valamivel pótolni? Arra nincs semmi biztosíték, hogy az új üveget esetleg két nap múlva vandál módon megint be nem törik. Szeretném tudni, meddig kell még gyalog járnunk az emeleteket, ahol sok kisgye­rek és idős. beteg ember la­kik? Mészáros Imréné Miskolc, Oszip I. u. 10. sz. Reklám és antireklám Nem éppen a legjobb rek­lám az, amit a napokban a Vörösmarty utcai ABC-ben tapasztal tam. A tévében hirdetik, reklá­mozzák a kukoricadarát, biz­tatnak bennünket, hogy vá­sároljuk, sőt, arra is buzdí­tanak, hogy kérjük a recep­tet az eladóktóL A napokban betértem a fent nevezett ÁBC-be. sze­rettem volna darát vásárol­ni, s receptet is kértem vol­na, ha mertem volna. De hát ki mert kérni, amikor há­rom eladónő éppen nagy be­szélgetés közepette a főzésről csevegett, ■ s lehangolóan nyi­latkozott a kukoricadaráról. Többek között így: a disznó­nak való, ő nem tenné az asztalára, inkább húst főz. Hát ezek után, hogy hozar kod jak elő a kéréssel: már­pedig nekem adjanak... In­kább letettem róla. hogy vá­sároljak és főzzek. Az eladók antireklámja hatott! Horváth Józsefné Miskolc Nosztalgia tesszük lehetővé, hogy egv vállalat sorozatosan inkasz- száljon el nem végzett-.mun- kaért? Az elmúlt 11 év alatt ugyanis az történt, hogy én mindig elküldtem a körzeti kéményseprőt. ha pénzért jött. (Nem seperni!) Ám ami­kor nem vagyok odahaza, a feleségemtől ..besepri” a ké­ményseprési díjat. amiért munkát még akkor sem ad­hatnának, ha akarnának Meg 1979-ben is (lapszám: 29 380. törzsszám: 15 240) fi­zettünk ilyenformán. Nem nagy összeg. De most már nyugdíjas vagyok és semmi körülmények között sem leszek hajlandó a sem­miért fizetni. Morvay Antal Mir’-olc. Oprendek S. u. 6. sz. A Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat illeté­kes művezetője személyesen győződött meg a helyszínen arról, hogy a panaszosnak igaza van: a két kémény te­tő fölötti része valóban le van bontva. De árról is meg­győződött, hogy a panaszos­nak nincs igaza: téglaké­mény helyett ugyanis az­besztcsöveken keresztül ve­zetik el a gáz égéstermékeit. Ez pedig — mint mondta — tűzrendészen okokból. az élet- és vagyonbiztonság szempontjából veszélyes. Ép­pen ezért: a közeli napok­ban felszólítják, hogy kémé­nyét az előírásoknak megfe­lelően alakítsa ki — az álta­luk előirt időre —. külön­ben kénytelenek lesznek fel­hívni a TIGÁZ figyelmét a veszélyes füstcsövekre, s kérni a gázszolgáltatás szü­neteltetését. Hogy miért vártak a fi­gyelmeztetéssel 11 évig? Rovatunk zártáig nem de­rült ki. Elsőosztályos kis unokám meglepő ötlettel állt elém: — Olvasok neked nagyapa! — mondotta, és ölembe telepe­dett olvasókönyvével. — Olvass ... — hogytam rá. miközben arra gondoltam, ez a pöttöm kire ülött népes családomban hiszen alig jár egy hónapja iskolába és máris olvasni akar — nekem. És olvasott! Rózsaszínű piskóta ujjacskája szaporán szán­totta a színes ábrák alatti nehezebbnél-nehezebb szöveget, köztük versszakokat is, mintegy harminc oldalon át! Ez igen! Ez a modern oktatás! Szégyenkeztem is előtte! Mert hisz én először betűvetéssel kezdtem, majd szóképzés­sel. s .talán csak az első osztály végén vállalkozhattam volna unokáméhoz hasonló produkcióra. Aztán észrevettem, hogy mutatóujjacskája nincs mindig szinkronban a mondott szöveggel. Belém bújt az ördög. Itt valami népi stimmel. Rámutattam egy betűre. Szólóban nem ismerte... Rámutattam még egyre. Azt sem! Aztán megkér­deztem: tud-e írni? Azzal nem foglalkozunk... — volt a ha­tározott felelet! Oh hát így könnyű! — gondoltam és elkapott a nosztalgia. Most lenne jó első osztályosnak lenni! A betűvetés, a szókép­zés unalmas műveletét elhagyva, egyből élvezni az olvasás léleknemesítő, szórakoztató örömét! Emlékszem például: számtanban az alapműveletek miatt sohasem juthattam el az egyenletekig . .. Most egyből a kom­binatorikával kezdhetném a halmazok-halmazán át __ Zenei tanulmányaimat az első két hét után azért kellett abbahagynom, mert elavult tanterv szerint először a hang­jegyekkel akartak megismertetni, s ezt unalmasnak találtam. Ma egyből szimfóniákkal kápráztatnám el botfülű szüléi­mét ... Legfeljebb összekeverném az Űjvilág szimfóniát a Sors szimfóniával. No bumm! És akkor mi van?! Vannak befejezetlen szimfóniák is...

Next

/
Oldalképek
Tartalom