Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

Sportra serkentő Melyik a több: az országból 100. 150, vagy egy-egy üzem dolgozóinak 60—70 százaléka? Akik e kérdésre helyes vá­laszt adnak, azok már megértették a tömegsport-mozgalom újjáalakult üzemi, vállalati, intézményi rendszerét. Azoknak viszont, akik nem találnak összehasonlítási alapot, szükséges némi bizonyítás. Tavaly (azelőtt,«is) az egyes ágazatok (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés stb.) felmenő rendszerben bonyolí­tották le dolgozóik sportolási, versenyzési kedvét. Tehát elő­ször volt az üzemi, aztán a járási (kerület, körzet...), majd a megyei és végül az országos verseny. A cél az volt, hogy az országos (!) spartakiádokon minél jobban szerepeljenek, mert ez rangot adott magának az intézménynek, vállalatnak, üzemnek. Való igaz. hogy az országos bajnokságokon szín­vonalas küzdelmek alakultak ki valamennyi sportágban. Csakhogy oda már kevesen kerültek, és az egy üzemi ver­senyen kívül a vállalatok dolgozói nemigen jutottak sporto­lási lehetőséghez. Az idei évtől megváltozott a rendszer. A fő cél most az. hogy minél többen és folyamatosan eddzék testüket, minél többen és minél többször versenyezhessenek. Nos. ez már így is történik. De a tapasztalatok szerint más előnyei is vannak a munkahelyi olimpiának. Éppen azért, mert a versenyek elsősorban a munkahelyi közösségekre épülnek, ahol mindenki ismer mindenkit, s szé­gyenérzet nincs, sokkal több nó volt a résztvevők között, mint korábban. Továbbá: míg az előző években a férfi kispályás labda­rúgásra és a női kézilabdára szűkült a spartakiádok prog­ramja (tisztelet a kivételnek), ebben az évben lényegesen bővült a sportágak köre. Az. atlétika, a röplabda, az asztali- tenisz, a lövészet, a teke, a női kispályás labdarúgás, a kü­lönböző ügyességi feladatokat megoldó családi váltók, a kö­télhúzás, a kosárra dobás ékes bizonyítéka ennek. Nem elhanyagolható szempont a taxarékossag sem. Az or­szágos versenyeket rendező vállalatok pénztárcáját (a tö­megsportra fordítható összeget) ugyancsak megterhelték a rendezés költségei. Most alig kell utazni, és munkaidő-kieses sincs, hiszen szabad szombaton, illetve vasárnap bonyolítják le az eseményeket És végezetül tetszett az, hogy egy-egy szakma versenye nem korlátozódik Miskolcra; több megyei viadalra került sor Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Mezőkövesden, Lenin- városban, sőt Nyékládházán is. A tömegsport-megmozdulások többségén ott voltunk. Meg­alapozottan állíthatjuk: jó volt a kezdet. S most bízunk a jó folytatásban. D. TÓTH BÉLA ajc Fanatizmus birkózóéinál. Aki előadja: Hegedűs Csaba aki hallgatja: Bállá. Hasonlóra a DVTK-nál is szükség lesz. Va­sárnap a kötöttfogású felnőttek megismételhetik az ifjúságiak bravúrjai, akik bekerültek az első osztályba. Birkózó-előolimpia Az FTC birkózószakosztálya ebben az évben már má­sodszor rendezte meg úttö­rőknek szabad- és kötöttfo­gásban az úgynevezett elő- olimpiát. Ide az ország va­lamennyi tehetséges birkó­zóit meghívják. Birkózóver­senyeken szokatlanul nagy létszám, 417 fiatal indult. Ez növeli a diósgyőri sikert el­érők érdemeit. Kötöttfogásban a 41 kg- ban Farlcas 3. lett. Szabad­fogásban Fábián (45 kg) megnyerte súlycsoportjának küzdelmeit, Kulcsár (53 kg) és Repka (38 kg) második lett. míg a dobogó harmadik fokára léphetett Szegyor (53 kg). AFIT Ku tin Ökölvívás Kecskemét adott otthont a Kelet-vidék ökölvívó-bajnok­ságnak. Hricz Zoltán, az MÉMTE fiatal öklözője a ser­dülő nagyváltósúlyúak küz­delmében az első helyet sze­rezte meg. Hal igazgatóság Avas Kupája A MÁV Miskolci Igazgató­sága a,. MVSC-pályán ren­dezne meg az crtgfiúk Avas Kupa kispályás labdarúgó­bajnokságát. A miskolciak már az előző három tornán is jól szerepeltek (4., 2., 3. he­lyezte). de most az első hely­nek örülhettek. A több egy­kori NE I-es, NB Il-es játé­kosokat felvonultató csapat szín vonalas összecsapásain Miskolc négy győzelmet és egy döntetlent ért el. A to­vábbi sorrend: 2. Szeged, 3. Debrecen, 4. Szombathely, 5. Budapest, 6. Pécs. apróhirdetés ci das-«tetei ZB-s Trabant eladó. Érd.: szombat-vasárnap. Miskolc, Ady E. u. 18. IS-es Zaporozsec, 1981. októ­beréig vizsgázva eladó. Érdek­lődni mindennap. Miskolc, Avas­dél, Ifjúság u. 12. IV/3. ingatlon I. kerületi, hamarosan beépít­hető telek eladó. Ar: 60 000 Ft. Kulich Gyula 13., fszt. 2. Avasi lakótelep. Kertes családi ház eladó. Bat- Ayány sor 13. Tel.: 75-890. AZ 1980. ÉVI VÉGEREDMÉNY A megyei könyvtár mellet­ti parkolóban rendezték meg az AFIT Kupg ügyességi verseny utolsó fordulóját. Eredmények: 700 kem: 1. Morvái (Trabant), 2. Berecz (Trabant), 1150 kem-ig: 1. Varga (Wartburg). 2 Kará­csony (Wartburg), 1300 kém­től: 1. Tóth (Dada), 2. Jab- lonkai (Lada). Hölgyek: 1. Tóth 1st vénné (P 126), 2. Berecz Józseí'né (Trabant). I. CSOPORT 1. TÜKI 22 13 4 5 94:57 30 2. D4D 22 14 2 6 80:45 30 3. LKM 22 12 6 4 73:49 30 4. DIGÉP 22 11 5 6 72:48 27 5. LKM AC. 22 11 4 7 64:59 26 6. HCM 22 11 3 8 67:71 24* 7. BŐSZÉN 22 10 3 9 71:60 22* 8. Avas Sí 8 5 9 61:63 21 9. M. Bányász 22 6 5 11 84:78 17 10. PÖSC 21 6 4 12 67:94 16 11. TÁVHÖ 22 5 — 17 48:11510 12. Bocskai 22 4 1 17 45:87 9 II. CSOPORT I. TLSC 22 15 4 3 81:2» 34 2. Üveggyár 22 14 5 3 50:83 33 3. BLSE 22 11 6 5 80:51 28 4. Kinizsi H. 22 10 4 8 58:58 24 5. MIK 22 9 4 9 51:52 22 6. Volán 22 7 7 a 64:68 21 7. Tanácsi É. 22 5 9 8 49:58 19 8. MkV 22 8 3 11 67:82 18* 9. MKSE 22 7 4 11 59:93 18 10. Papírgyár 22 7 3 12 56:63 16* 11. ÉVÍZIG •>'» 6 3 13 82:72 14* 12. SZÜV 22 4 6 12 37:73 14 (*: egy büntetőpont levonva.) Az első három helyet újraját­szással döntik el. Az utolsó ta­lálkozó hétfőn lesz. A rendező szervek a téli el- í foglaltságról is gondoskodtak, j Novembertől a szabadtéri prog- 1 ramot teremfoci követi, ahol — i legalább egyszer — mind a 24 | csapat pályára lép. ■ Kosárlabda A MEAFC NB Il-ben sze­replő kosáriabdacsapalai Debrecenben a DUSE ellen játszottak. A férfiak győz­tek, a leányok kikaptak. MEAFC—DUSE 96:70 (43: 31), férfi. A MEAFC pont­szerzői: Fodor 28, Bálák 19, Házi 16, Vereczkei 9, Lő- rincz 9, Balázs 7, Ko­vács 3, Izrael 3, Imiik 2. Az egyetemisták régen látott jó játékkal lepték meg a deb­recenieket. Jól védekeztek, gyorsan indítottak és távol­ról pontosan dobtak. DUSE—MEAFC 54:42 (28: 23), női. Pontszerzők: Rich­Tik 20, Szabó 8, Szűcs 5, Lan- tosné 4, Veres 3, Dargai 2. A mérkőzésen mutatott ven­dégjátékot így jellemezte — talán kissé keményen — az edző: „nevetséges” játék. Kézilabda Sok kellemetlen meglepe­tést szerzett a Debreceni Me­dicor NB Il-es női Kézilabda­csapata a Keleti csoportban, ezért egyáltalán nem volt sétaméi'kőzés a Miskolci Spartacus debreceni kirándu­lása. Azt előre lehetett tudni, hogy olyan nagy pontkülönb­séggel nem kapnak ki, hogy a bajnokságot el lehessen venni tőlük, de azért — tit­kon — bíztunk a győzelem­ben. Sikerült. Miskolci Spartacus— Debreceni Medicor 8:4 (3:3) Az első félidőben már 3:1- re vezetett a hazai együttes, de a második félidő fegyel­mezett játéka meghozta a győzelmet a szövetkezetiek­nek. Góldobók: Tóth I. 5, Török 2. Palatics 1. A csapat legjobbja a kapus, Tarné volt. Találkozunk tehát jövőre az NB I B-ben! Elbúcsúzott az NB II-lől a MÉMTE férfi kézilabdacsa­pata, miután Debrecenben a DMVSC-től újabb vereséget szenvedett 25 ;23 arányban. Végrehajtotta azt a ritka ..bravúrt”, hogy két év alatt két osztályt zuhant vissza. Jogelődje, a Miskolci Vörös Meteor ugyanis tavaly esett ki az NB I B-ből. Jövőre tehát a megyei bajnokságban folytathatják szereplésüket. Most már csak abban re­ménykedünk, hogy a Borsodi Bányász visszakerül — osztá­lyozok után — a kézilabda harmadi kvonalát jelentő NB II-be. Megjegyzem... . . ., hogy mostanában feltűnően sokat foglalkoznak a szurkolók a játékvezetőkkel, és sajnos nem is alaptalanul. Eddig azonban csak elvétve tapasztaltunk a sípot fújóktól olyan hibákat, amiket a hét végén sorozatban láthattunk tőlük. Hazánkban még mindig az egyik legnépszerűbb sportág (ha nem a legkedveltebb) a labdarúgás. A hét végén három osztályban ren­deztek mérkőzéseket. Kezdjük az ifjúságiak találkozójával! Király játékvezető néhányszor alaposan felháborította a szurkolókat, játé­kosokat. Többször volt fordított ítélete. A szándékos durvaságokat, az időhúzást, a sípszó utáni labdaelrúgást sem „honorálta” sárga lappal, figyelmeztetéssel. Az MI.SZ és a JT többet tehetne azért, hogy az utánpótlás korúak találkozója mindig sportszerű legyen, hi­szen akkor felnőtt korban már kevesebb lesz az ilyen gond ve­lük ... Az NB I-es összecsapáson Szávó is bemutatta, hogyan nem szabad első osztályú találkozót vezetni. Nem „ismerte” az előnyszabályt, a lest. A legnagyobb durvaságokat sem torolta meg, aminek az lett a következménye, hogy a játékosok még nagyobbakat rúgtak egy­másba. A sérüléseknél nem engedte be az orvost, a gyúrót. Béké­sen szemlélte például Szántó — akiről köztudott, hogy nem fet- rengő típus — szenvedéseit. Az időhúzásért ő sem hosszabbított. Az NB Il-es Borsodi Volán—Hajdúböszörmény mérkőzést sokak véleménye szerint Kóródi játékvezetőnek le kellett volna fújnia a pálya használhatatlansága miatt. Nemcsak azért, mert így teljesen irreálissá vált a küzdelem, hanem azért is, mert ilyen körülmények között nagyon nehéz lehetett megítélni a szabálytalanságokat. így történhetett, hogy a nyilvánvaló 11-es helyett két esetben is továb- bot intett. Az NB Il-es női röplabda-mérkőzésen, az NB I-es kosárlabda- találkozón egy-egy fordított ítélet teljesen kizökkentette a lendület­ben levő csapatokat. Olyan játékos is akadt, aki nem mert játszani, mert akármit csinált is a pályán, a bírók lefújták szabálytalanság miatti És ha az ítélet ellen reklamált, mert bántotta igazságérzetét, sárga lapot, illetve technikait kapott, amiért egy személyi hiba jár. A tejesség igénye nélkül villantottunk fel néhány hibát a hét végi mérkőzésekről. A játékvezetők valamennyien főszerepet játszottak. Nem jár taps érte ..« DARAB GYULA Az NB ll-il jelentjük A maffia A maffia került a második helyre az USA legnagyobb forgalmat lebonyolító „gaz­dasági ágai” közt. A maffiát és számtalan kreatúráját már csak az amerikai olajipar szárnyalja túl, amely 1979- ben a maga 365 milliárd dol­láros forgalmával vitatha­tatlan éllovas volt. A számí­tások szerint az alvilág for­galmi adatai viszont elérték a csillagászati 150 milliárd dollárt, tehát többet, mintáz egész amerikai autóipar, amely 1979-ben a mérlegei­ben csak 125 milliárd dol­lárt tudott kimutatni. Az USA szervezett alvilága számos forrásból szerzi a jö­vedelmeit: a kábítószerszak­ma évi forgalmát 63 milli­árd dollárra becsülik, az il­legális szerencsejátékot 22 milliárdra, míg az „egyéb" tételt, mint amilyen a gyúj­togatás és a prostitúció, milliárdjai nyolcmilliárdra. Legkeve­sebb 20 milliárdot hoznak az uzsoraüzletek. A nyereség ..oroszlánrészét” a maffia a számtalan ún. ..kis üzletből' meríti: az üzletemberektől havonta beszedett ..védelmi pénzekből”, az illegális fo­gadásokból és a gyógyszer- kiskereskedelemből. A szer­vezett alvilághoz mintegy 100 000—150 000 ember tarto­zik. Az utóbbi években a szer­vezett alvilág a nemzetközi színtéren is megvetette a lá­bát. Különösen szoros kap­csolatuk jött létre Délkelet- 'Ázsiával és Ausztráliával. Franciaországba és Izraelbe is elvezetnek a szálak. A szervezett alvilág úgy visel­kedik, mint egyetlen hatál- mas kartell, amely, mint min­den normális üzletember, földrészről földrészre ápolja a kapcsolatait. Már 300 éves a kuktafazék Akinek van, az es­küszik az előnyeire. Sajnos azonban mé" mind's nincs úgy el­terjedve. ahogy meg­érdemelné: a kukta­fazék. Ezzel ugyanis az egyabként szük­séges idő töredéke is elég a főzéshez és a vitaminok meg a táp­anyagok jó állapot­ban maradnak. Mind­ezek tetejébe meg energiát is megtaka­rítunk vele. A feltaláló a „cuk­rászoknak. a szaká­csoknak, a fertőzők­nek és a festőknek” ajánlotta a „masiná­ját”, ómasa pedig gyümölcszselé előál­lítására használta. Találmányának leírá­sában kiemelte, hogy azzal „ . . . a legöre­gebb és legrágósahb tehenet is olyan pu­hára és jó ízűre lehet­ne főzni, mint az el­ső osztályú húsokat”. Ez persze túlzás, de azért mutatja, hogy már 300 évvel ezelőtt is megpróbáltak hir­detés útján vevőket szerezni. A kuktafazék nem hozott feltalálójának annyi hasznot, amennyit remeit — történelmi sze.mpo.tit- ból azonban ez egy fontos lépés volt a használható gőzgép­hez vezető úton. Pa­pin azt a felismerést használta fel, hogy a z atm oszf érikus ná I nagyobb nyamás emeli a folyadékok 1 orrás i hőmérsékle­téi. Mivel azonba.n a gőz feszítőerejét is ismerte, biztonsági szeleppel is ellátta a fazekát. Az 1647. augusztus 22-én Bioidban szü­letett francia igen ügyes fizikus és fel­találó volt. orvosi és természettudományi tanulmányokat foly­tatott és 1673-tól a hires Christiaan Huy­gens asszisztense volt. a párizsi Aka­démián. Veie együtt tökéletesítette az órát, a barométert és kísérleteket folytatott a vákuum kutatása céljából. 1675-ben Londonba rt ment és ott Róbert* Boyle-Ial dolgozott a légszi-N vattyú tökéletesíté­sén. 1680-ban bevá­lasztották az angol „Royal Society”-be. Papinnak számos találmánya van: a centrifugál 'Szivattyú, a merülő csónak, a fűtőberendezés és sok más. .Csekély jöve­delme azonban alig volt elég mindezek­nek a megvalósításá­ra. Az irigység és a rosszakarat megtel­ték a többi:, és így teljesen elszegényed­ve halt meg. Fazeka azonban, amelyet már az ún. autokiávokban is felhasználtak tech­nikailag fentartotla Papin nevél. A gőz­gép fejlődéstörténete szempontjából azon­ban nagyobb jeleniö- ségű egy másik ta­lálmánya, amelyet 1690-ben gondolt ki: az atmoszférikus du­gattyús gőzgép. A Huygens-féle lőpor- gép továbbfejleszté­seképpen itt a du­gattyú mozgatásához a kondenzáló vízgőz által létrehozott vá­kuumot használta fel. „Egyre növekszik azoknak a gépeknek és új találmányoknak a száma, amelyeket a fejemben forga­tok . . .” írta Papin az egyik levelében, s eközben mindig azon fáradozott, hogy ku­tatásainak eredmé­nyeit a gyakorlat­ban használhatókká, tegye. Az elért ered­mény azonban sem­miképpen sem állt arányban elgondolá­sainak zsenialitásá­val. A gyakorlati technika nem volt akkor még abban a helyzetben, hogy az ő konstrukciói által támasztott követel­ményeknek megfelel­jen. Tésztacsipke r\c Szovjet-Azerbajdzsán egyik városa. Seki, ősidők óta híres 'aranykezű mestereiről. Csodálatos fafaragásokat, festett fa­ládákat, dús fantáziára valló dísztárgyakat, színes népi motí­vumok díszítette gyapjúzoknikat, sajátos börlábbeliket, gyö­nyörű agyagedényeket készítenek. De mindentől eltérnek a 74 éves cukrász, Bahsali Babajev mestermunkái. Több mint fél évszázada űzi a mesterségét. Babajevnek cukrász volt al dédapja, nagyapja, apja is. A családban őrzött recepteket szívesen megosztja tanítványaival. A Babajev készítette kü­lönleges keleti édesség, a pahlava például valóságos tésztából készült csipke, amelyet rizslisztből állít össze, dióval, színes vajjal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom