Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-20 / 246. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Valaki nézze meg végre! Az emberi kapzsiság a temetőbe is utat talál? Kérjük, hogy c lap hasábjain legyenek szívesek segítsé­günkre lenni egy érthetetlen, rejtélyes történet megfejtésé­ben. Szomorú kötelességünknek tettünk eleget 1.980. október 10- én, délután 13 órakor, amikor — kis osztályközösségemmel — egyik tanulóm édesanyja temetésén vettünk részt, a váro­si új temetőben. A rejtélyes történet megérkezésünkkel kez­dődéi:. Zuhogó esőben tartottunk a helyszínre, én a kis cso­portban haladtam a ravatalozó felé. Már majdnem beléptünk az épületbe, amikor az elöl haladó gyerekekhez lépett egy kékköpenyes, kockásgalléros hölgy és megérdeklődte az el­hunyt nevét, majd kiszedte a gyerekeim kezéből az élővirág- esokrokat, mondván: majd ő eljuttatja a megfe’ela helyre. Már ekkor meglepődtem, mert csupán a nemesebb — rózsa! — virágokat gyűjtötte össze. Eredeti programunkban nem szerepelt az elhantolási szertartáson való részvétel — a rossz időjárás miatt —, de miután a gyerekek szerették volna lát­ni a közösen hozott virágok elhelyezését, megváltoztatva szán­dékunkát, azon is részt vettünk. Ott ért a következő megle­petés: rózsáink nem jutottak el a sirhoz. Végső búcsúnk te­hát a virágoktól akkor történt, amikor a hölgy egy sárga mű­anyag vödörbe helyezte, az épület egvlk helyiségében. Miért írtam le mindezt? Az élőrózsacsokrok megvásárlá­sára nem kis összeget gyűjtött az osztály önként, szeretettel, ezzel is kifejezve együttérzésüket az osztálytársukkal szem­ben. s igyekezvén fájdalmán enyhíteni. Ecsetelnem sem költ ag érzés nemességét, amely mindannyiunkban uralkodott. Ezt a jelképes tiszteletadást rombolta porrá, s kéoyszerített ben­nünket nagyon keserű szájízzel való távozásra a rózsákat „begyűjtő” dolgozó. Kérdésünk a következő: ugyan hová lelt a kegyelet sok szép virága? Talán a temetést rendező vállalat választ tud adni!!! Ha nem, akkor' arra kell gondolnunk, hogy vannak olyan emberek, akik mások baját, bánatát saját anyagi hasz­nuk kamatoztatására használják fel. Kérjük, segítsenek nekünk a rejtély megfejtésében, hogy ne kelljen tanulóimnak arra a következtetésre jutni, hogy az emberi kapzsiság még a temetőbe is utat talál, és létjogo­sultságot nyer büntetlenül. L. G. osztályfőnök 27. sz. Ált. Isk. (Olvasónk panaszáról a Temetkezési Vállalat illetékesét tá­jékoztattuk. Az eset kivizsgálását a vállalat igazgatója elren­delte, melynek eredményére rovatunkban visszatérünk.) fög&cfbály A magántervezési tevékenység A jövő év január 1. nap­jától kell alkalmazni a ma- gantervezési tevékenységről szóló, most megjelent rende­letet. A 21/1980. ÉVM szá­mú rendelet a magánterve­zői jogosultságot kategóriák­ba sorolta és azt végzettség­hez és szakmai gyakorlati időhöz kötötte. Magánterve­zői tevékenységet csak az a magántervező folytathat, akit a Magántervezői Névjegy­zékbe felvettek. A névjegy­zékbe való felvételt a lakó- hely szerinti fővárosi, me­gyei tanács vb ÉKV-osztá- lyához címzett kérelemben lehet kérni. . A magántervezési tevé­kenységet főfoglalkozásban nem lehet folytatni. Aki munkaviszonyban vagy szö­vetkezeti tagsági viszonyban van, .magántervezői tevé­kenységet csak a munkálta­tó vállalat, illetve szövetke­zet hozzájárulásával folytat­hat. Az iparjogosítvánnyal rendelkező, az előírt iskolai végzettséggel, a szakmai gya­korlattal rendelkező személy magántervezési tevékenység­ként csak ajánlati terv hely­színre alkalmazását végez­heti. Az építőipari kisipa­ros az építmény teherhor­dó szerkezetét nem érintő, külső megjelenítésének meg­változtatásával nem járó fel­újítási, átalakítási, karban­tartási, építési munkák költ­ségvetését, felmérési rajzát elkészítheti. A villamos mű­szaki tervezést legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy 20 kW-nál nem nagyobb tel­jesítményű egyéb épület ese­tében villanyszerelő kisiparos is elvégezheti, ha a kivitele­zést maga végzi. A jogszabály a magánter­vezés.! tevékenységre egyes munkakörben dolgozók szá­mára tilalmat rendel. A ta­nács elnöke, elnökhelyettese, vb-titkára, valamint a főépí­tész magántervezési tevé­kenységet nem folytathat. A tanács vb szakigazgatási Bervének dolgozója, ha ren­delkezik a>z előírt iskolai végzettséggel és szakmai gya­korlattal, ajánlott (típus) terv helyszínre alkalmazását végezheti. A rendelet viszont megen­gedi a rokonok számára tör­ténő magántervezést, ami sor kimondja, hogy a magánsze­mély, aki a magántervezők­re előirt szakképesítéssel ren­delkezik, a saját, illetve a házastársa, egyenesági roko­na, örökbefogadott, mostoha- és nevelőszülője, örökbefo­gadott, mostoha- és nevelt- gyermeke, testvére, éiettársa építkezéséhez szükséges épí­téstervezési munkát akkor is elvégezheti, ha a Magánter­vezői Névjegyzékben nem szerepel, a szakképesítését viszont felhívásra igazolni köteles. Előny az építőközös­ségeknek és az építőszövet­kezeteknek az. hogy az épí­tőközösség, ihetve a lakás-, üdülő- vagy garázsszövetke­zet tagja az építőközösség számára, illetve a szövetke­zeti építkezéshez szükséges építéstervezési munkát ak­kor is elvégezheti, ha az említett névjegyzékben nem szerepel, ha az előírt szak- képesítéssel rendelkezik. A magántervező felelős a tervezésre vonatkozó jogsza­bályok, hatósági előírások és szakmai követelmények ér­vényesítéséért. az általa ké­szített műszaki terv és költ- ' ságvetés helyességéért, gaz­daságosságáért és teljességé­ért. valamint azért, hogy a terv műszakilag és gazdasá­gosan kivitelezhető legyen. . jFelelős továbbá a terv esz­tétikai és korszerű műszaki színvonaláért és a szerződés­ből eredő kötelezettségeinek teljesítéséért. A magántérve- ző köteles figyelemmel kísér­ni, s tanácsaival, észrevéte­leinek megtételével előmoz­dítani a kivitelezésnek a mű­szaki terv szerint történő végrehajtását. A magántervező a külön jogszabályban megállapított díjazást számolhatja el. Dr. Sass Tibor Lehet-e süríteni az 1-es buszjáratot műszak- váltáskor? A Lenin Kohászati Művek több dolgozója vetette fel: muszakváltáskor — tehát csúcsforgalmi időben — túl­zsúfoltak az 1-es jelű autó- buszjáratok. Kérdezik: le­hetne-e ezekben az idősza­kokban több autóbuszt be­állítani erre a vonalra, nö­velni a járatsűrűséget? Az MKV forgalmi főosz­tályvezetője. Szilágyi István válaszolt a kérdésre. Elmon­dotta: az utak átbocsátó képessége és kapacitáshiány miatt nem várható sűrítés az 1-es járatok vonalán. így is többperces késéssel közleked­nek, miután ez a vonal — a város főűtja — a legzsúfol­tabb. A forgalom szempont­jából. Némi javulást remél­nek az északi tehermentesítő űt megépítésétől. Ugyanakkor azonban kívánatosnak tarta­nák, ha az utasforgalom job­ban meg oszlana az autóbu­szok és villamosok között Tapasztalatuk szerint ugyan­is a villamosok még műszak­váltáskor sincsenek kellően kihasználva. Noha éppen a főút forgalmi túlzsúfoltsága miatt egyáltalán nem lassúbb a villamossal való közlekedés sem, mint a busszal. Örömmel olvastam e rovat­ban. hogy vannak városunk­nak olyan lakói, akik fontos­nak tartják környezetük tisz­taságát. esztétikai szépségét. Ök azok. akik virágokat ül­tetnek ablakuk alá. díszcser­jéket telepítenek szűkebb la­kókörnyezetük parkjaiba. Ve­lem együtt nyilván sok ház- íelügyelő sohajtnatott fel az ehhez hasonló hírek halla­tán : bárcsak mindenki ilyen volna .. Nekem sajnos szomorú ta­pasztalataim vannak. Na­gyon kevés az ilyen rendsze­rető ember. Nálunk naponta előfordul, hogy az ablakon repül ki az ételmaradék (mert már ilyen jól élünk!), a krumplihéj, de még a kü­lönböző intim, higiéniai „textília” is. Nem szólva a csikkekről, amjt talpukkal morzsolnak szét a járdán, a lépcsőházakban. amelyet egyesek egyébként hajlamo­sak összetéveszteni az illem­hellyel is. S ha ilyenkor szól az ember, a válasz nem tűri a nyomdafestéket. Bennünket, házfelügyelő­ket sok esetben nemcsak hogy harmad-, de negyed­rendű , embernek tekintenek. Mi vagyunk a Házmestereik. Még az akusztikája is meg­alázó ennek a szónak. Mikor leszünk már a kedves lakók Lassan örökzöld té- i mája lesz a szemét a ] Tizes honvéd u. 13—15. t sz. alatt lakó 25—30 1 családnak. Környeze- i tünk átlagos, csak a ■ ..szeméthelyzettel" hiv- , ja fel a figyelmet — i sajnos — egyre gyak­rabban magára. AMIK i — nagyon helyesen — vaskalitkába ..tervezte’’ i az edényeket, de csak 1 négyet. Ha szükség van , többre, mint jelen eset­> ben is. a házfelügyelő J „zsebére' kockázatos a i kihelyezése. i Evek ótc kérjük, hogy [ gyaramtsák a kukák i számát igény szerint, j de ez mindeddig pusz­tába kiáltott szó ma- i radt. Kétnanonként 1 ürítik az edényeket, [ melyek befogadóképes- 1 sége véges, és az el- ] szállítók a tudói, hogy i a túltömött. bezár- hatatlan edényekkel b mennyi pluszmunka ] van. i Ha kimarad egy-egy J szállítás (ez sem ritka), i vagy több napos ün- J nép miatt nem jár a i kukásautó. akkor „fe- 1 lejthetetlen” látványt ' tud nyújtani a tároló [ környéke. Érthetetlen i számunkra ez a huza­vona. Jöjjön ki valaki, i nézze meg végre, hogy van-e rá szükség, vagy i nincs! Ha helyt adnak évek i óta tartó panaszunknak. [ adjanak pluszedényt, ■ tartóval együtt. Ha 1 nem. akkor pedig ke- i vesebbet szavaljunk a i környezetünk tisztasá- | gáról és az „elvárások- i ról’1. Talán csak nem J bűn., hogy. szeretjük, a i rendet és a tisztaságot? ’ És még valamit: nem i az ÉN szemetemről, i hanem a MI szeme- \ tünkről van szó!!! Ud­> var és kert hiányában | a lakó is védheti lakó- i környezetét... de egye- ' dűl nehéz! előtt HÁZFELÜGYELŐK? Éta tudom, hogy vannak közöt­tünk poharazgatók, lakbér- eltulajdonítók. De azért ne általánosítsanak a becsületes többségre is. Ne szólják meg a tisztességes, lelkiismeretes házfelügyelőket is. Fültanúja voltam egy be- szélgetésmeK (Nem a mj há­zunkban történt): „A házmester rászólt a fiamra, hogy a csokipapírt szedje össze maga után. De hát ő a házmester, miért kapja a fizetését? Ö nem volt gyerek?” Válaszom: de igen. voltunk gyerekek. Most felnőtt em­berek vagyunk. Én is. Sőt, két gyermekem is van. Kér­désem: a kedves sérelmező mikor lesz felnőtt, aki meg­tanítja a gyermekét arra, hogy az utcán és a játszóté- i-en ugyanúgy viselkedjen, mint a lakószobában? Vagy ott is szétdobálhat mindent? Országosan is az a híre Mis- kolcnak. hogy piszkos város. Ám ez ellen csak mi, ittla- kók tudunk tenni valamit. Egy kis összefogással. Higy- gyék el, nem is lenne nehéz. Csak akarat kérdése az egész. Sok dolgos házfelügyelő nevében: Zudor Sándorne Miskolc, Győri kapa *08/a. F. Év» Miskolc Kevés a rendszerető ember Csapda A minap a főposta mögött elhelyezett nyilvános féle- ion fülkesort próbáltam vé- gigvizitálni, mivel beszélhet- nékem volt. De milyen sok­ba került ez nekem! Három fülkében éppen hat forintot- „költöttem” el. mire a negye­dikben — vagyis a hetedik forintodért! — sikerült célt érni, kaptam is valamit a pénzemért. Három percet be­szélhettem a hívott féllel. Ekkor végre volt türelmem körülnézni a fülkékben. A látvány enyhén szólva szo­morú volt. Hogy a tisztaság régen uralkodhatott bennük, az még hagyján legalább nem rínak ki az utcaképből. A telefonok műszaki állapo­tát- lásd fenn. Ami pedig a telefonkönyveket illeti — sa­látának is gusztustalanok volnának. Nem értem: a fő­posta telefonműszereszei nyilván ezek előtt járnak el naponta. Hogy van lelkűk így hagyni ezeket? Reklám­nak is rossz az ilyen. Tudom, a kedves polgártársak teszik tönkre. De legalább valami „csapdát” állítanának nekik. Rajzolónk valahogy úgy kép­zeli ei: amikor a rongáló va­lami kárt tesz, megnyílik alatta a föld! Hogy elsüly- lyedjen. Szégyenében! S. Gy-né Miskolc Versenyezve a szebb városképért Az ÉVM kezdeményezésé­re Miskolcon megtartott re­gionális műszaki fejlesztési értekezlet vitájában felszó­lalt Szamos Gátíbr, a BÁÉV fejlesztési osztályának ve­zetője. s fölvetette: vájon szükség van-e — ismerve a BÁÉV házgyárának kapaci­táskihasználási gondjait — a PEVA alagútzsalus techno­lógia létére? Szerintem a válasz egyér­telmű. Igen, szüksége van. a régiónak és Miskolcnak az alagútzsalus technológiára, biztosítva ezzel a városterve­zésben. a városkép alakításá­ban azt a mozgalmasságot, melyet sajnos a házgyári épü­letek a mai napig nem tud­tak biztosítani. Az alagútzsa- lu, a létjogosultságát legfel­jebb csak városunkban kell, hogy igazolja, de a szomszé­da Eger példája azt hiszem élőén bizonyítja, hogy ha nem csők lakótelepet, hanem vá­rost akarunk építeni — és Miskolc közönsége ezt várja —, akkor az uniformizálást, monotonitást meg kell törni, meg kell szüntetni. És ehhez kevés a loggiaüvegek színé­nek változtatása. Ehhez leg­jobban a kétféle technológiá­val épített épületek variálá­sa nyújt lehetőséget az épí­tészek számára. Hadd említsem példaként csak azt a mintegy 1000 la­kást, mely megyénkben e technológiával épült az el­múlt öt évben, és Miskolcon is jó reprezentánsa lesz a tehcnológiának az év végén átadásra kerülő Húsáruház épülete. Az elsőbbség jogá­nak számonkérése helyett le­gyen inkább nemes verseny, melyik technológia biztosít magasabb műszáki tartalom mellett észt etikusabb, ottho­nosabb és lakói által magu­kénak vallott várost a szür­ke, unalmas monoton lakó­telepek halmaza helyett. Ügy vélem, e verseny —■ ha valóban az — csak hasz­nára válhat sokat korholt városunk megújulásának. Csutorás Géza, Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Ilyenek voltak... * • • • azok a szódavizes üvegek, amelyekbe még belerakták a szép, kövér, erős buborékokat is. Ma már mind ritkábban találkozhatunk a hagyományos szénsavas vízzel. Városunk­ban talán két-három kisiparos, kiskereskedő foglalkozik az előállításával, árusításával. Az igényt azonban nem győzik. Vajon végleg búcsút kell lassan mondani ezeknek a szép for­májú, s jó tartalmú üvegeknek? (S. L. feko.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom