Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

if A rutinpályán a Skodával... A vizsgán a legtöbb altstanuló elsőre túljut... Egy jogosít lány ára Mimién ötödik magyar vezet Az Autóközlekedési Tanin­tézet igazgatója. Horváth Ist­ván rezignáltan. de nem pa­naszkodva meséli, hogy nincs elég tanulójuk. Idézünk a mondandójából: — Júliusban felemelték a jogosítványok „árát”. Míg korábban 2100 forintba került a tandíj és 400 forintba a vizsgadíj. addig most 3000. illetve 400 forintot, összesen 3400 forintot kell annak le­szurkolnia. aki jogosítványt akar. \ árják, de nem jönnek Márpedig azt hinné az em­ber: sokan akarnak. Hisz majd minden tizedik, tizen­kettedik magyar állampolgár­nak gépkocsija van. Aztán hallva a statisztikát, mind­járt megváltozik a . né/.et: minden magyar személygép­kocsira (csak a maszek autó­kat .számoltuk) legalább két jogosítvány jut. Űj gépkocsikat vásárol­tunk. az elméleti oktatásra az audiovizuális felszerelésünket felújítottuk, az oktatóink több műszakban dolgoznak, szóval mindenben igyekszünk a ta­nulóink igénye szerint eljár­ni .... — folytat ja az igazgató. Tanulók mesélik: — Megkaptam a kocsit, jogsim még nem volt. Azért beültem ... Az első percben nekimentem az udvaron a fá­nak. Az autó épp hogy csak összetört, én pedig még az­nap beiratkoztam ide... — Azt hittem, tudok vezet­ni. Wartburgja volt a testvé­remnek, azon gyakoroltam. A saját Zsigulim el sem tudlam indítani . . . Megtanítottak ra, mondhatnám istenesen . .. Az ATI évente és átlago­san 4.5—5 ezer ember kezébe adott jogosítványt. Ma jó. ha két tanfolyamot tudnak indí­tani havonta, 80—100 tanuló­val. Ennek körülbelül kéthar­mada meg is szerzi a jogo­sítványt az első nekifutásra. A többiek ismételnek: a pót­óra díja azonban 90 forint. if Audiovizuális eszközök segítik az elméleti felkészülést. (Sólymos László felvételei) A 900 forintos áremelés, vagy valami más késztette az embereket arra, hogy meg­hátráljanak a jogosítvány megszerzése elől? Nem tud­ni... Az azonban tény. és többé-kevésbé bizonyított, hogy a Magyarországon éven­te körülbelül 100 000 forga­lomba dobot személygépkocsi tulajdonosának nem ez az első gépkocsija. Így jogosít­ványt sem kell szereznie . Az érettségi mellé c Az ATI keresi a kiutat. Mind több emberrel akarja megszerettetni a vezetést. Va­laki azt mondotta, hogy a jö­vőben az általános művelt­séghez az érettségi mellett a jogosítvány is hozzátartozik. — Mi is ezt valljuk — mondja az igazgató —, de már itt a jelenben. Az 1-es számú szakközépiskolában vezetésre oktatjuk a tanuló­kat; a jogosítvány árát az is­kola fedezi. A gyakorlati órá­kat a tanárok adják, a sze­relési munkákat is ők tanít­ják. Ez beletartozik a tan­tervbe. Az egyetemen pedig kihelyezett oktatásokat tar­tunk, s hasonlóan más közép­iskolákban is. Nagysikerrel... Ma minden ötödik állam­polgár vezethet... A taninté- zetesek még messzebb men­nek. Mindenkit szeretnének megtanítani ... I. S. Zaj vizsgálat, zöldfelület Uj elemes bútor Réka után Horizont Harmincmillió forint értékű kerül az idén forgalomba a Budapesti Bútoripari Vállalat Horizont elnevezésű bútor­családjából. A 18 különböző korpusz- és kárpitoselemből álló bútorcsaládot a tavalyi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a ke­reskedőknek és a nagyközön­ségnek. Gyártását — nagy szériában — az idei év má­sodik felebe'n kezdték meg. A Horizont bútorcsalád ki- fejlesztése folytatása annak a programnak, amelyet a BUr BIV 1975-ben kezdett el a Réka elnevezésű elemes bú­torok gyártásával. A Réka az­óta közkedveltté vált a vá­sárlók körében, nem véletle­nül. hiszen a hazai bútorki- .nalatból régóta hiányoztak azok a termékek, melyek a lakberendezők tetszése szerint variálhatók, a lakások külön­böző méreteihez alkalmaz­kodnak, és stílusukban egy­ségesek. A Réka bútorcsalád 40 különféle funkciót betöltő elemből áll. Ma már három­féle: kőris, tölgvfurnér és fó­lia borítással készül. Ma Kazincbarcikán tartja soron következő ülését a me­gyei környezet- és természet- védelmi bizottság település- környezeti albizottsága. A vá­rosi tanács épületeben 10 órakor kezdődött tanácskozá­son elsőként Király Zoltán ismertette a településeken végzett zajvizsgálatok tapasz­talatait. Ezután üankó Gyu­la környezetvédelmi szak­mérnök a zöldfelület-rendezés elvi és gyakorlati kérdéseiről beszélt. Előadásában a bor­sodi iparvidék településein szerzett, tapasztalatokat is­mertette. A bizottság tagjai kiegé­szítésül megismerkedhettek a Kazincbarcikán megvalósított gyakorlattal. hórum a miskolci rádióban Napirenden: i szolgáltatás Közös dolgainkról A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója kéthónapos nyári szünet után ismét meg­kezdi fórum-műsorainak su­gárzását. A hallgatói levelek és kérdések kapcsán a szep­tember 29-i adásban ..Kit szolgálnak a szolgáltatások" címmel készülő műsorban egyebek mellett a Tavhőszol- gáltató Vállalat, a Patyolat, a Miskolci Közlekedési Vál­lalat. a TIGÁZ. a Miskolc városi Tanács, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat, a Ven­déglátóipari Vállalat, a Kis­iparosok Szövetsége képvise­lői válaszolnak a levélben el­juttatott. illetve telefonon fel­tett kérdésekre. Mindezek olyan szolgálta­tási ágazatok, amelyekkel gyakori kapcsolatuk van hall­gatóinknak, tehát levélben és az adás ideje alatt ilyen té- m—.oan várunk kérdéseket. A szolgáltatások körén belül is szó lesz a műsorban az avas-déli lakótelep közleke­dési. kereskedelmi és vendég­látóipari ellátásáról, a távfű­téses lakások melegvíz- és hőszolgáltatásának biztosítá­sáról, a gyorstisztító-halózat bővítéséről, a lakáskarban­tartások és állagmegóvások kiszélesítéséről, az őszi áru­ellátásról. a diakelelmezésről és az olcsó vendéglátói áruk körének kiterjesztéséről. Hallgatóink leveleit szep­tember 25-ig várjuk címünk­re: (3530 Miskolc, Korvin O. utca 1. sz.j, az adas ideje alatt pedig a 35-510-es tele­fonon lehet kérdéseket fel­tenni a stúdióban levő szak­embereknek. Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak. Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stndioja Borsodsziráki emlék A Diósgyőri Gépgyár főbe­járatának portáján sokan megcsodálnak egy szép ko­szorút. Búzakalászból fonták, színes szalagokkal díszítették. Augusztus 20. óta ékesíti ez a koszorú az előcsarnokot, hiszen az alkotmány napja alkalmából a borsodsziráki termelőszövetkezet ajándé­kozta a gyárnak. A munkás­paraszt találkozó szép emlé­két bizonyára sokáig meg­őrzik itt; a . gyár és a terme­lőszövetkezet kapcsolata pe­riig a munkás hétköznapok­ban is fennmarad. Mindössze néhány hónap telt el a tanácsi választások óta, nem oly hosszú idő, hogy ne emlékeznénk a jelölőgyűlések hangulatára, a jelöltektől és a választóktól hallottakra. Va­rospolitikai fórum volt minden gyűlés és ha sok felszólaló személyes jellegű, vagy igen szűk kört — egy-egy lépcső­házat, esetleg utcát — érintő problémákat feszegetett is, meggyőződhettünk róla, milyen élénken érdeklődnek a mis­kolciak városuk dolgai iránt. No, persze nem ez volt az első alkalom, hogy Miskolc polgárai tanújelét adták vitakedvük­nek, még inkább annak az igénynek, hogy szeretnek bele­szólni a város fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos el­határozásokba. Idézhetem a népfront különböző fórumait, melyeken a környezet- és természetvédelemről és más, mind­annyiunkat érintő várospolitikai kérdésekről zajlott élénk vita. Emlékszem a nagyüzemekben lezajlott gyűlésekre, me­lyeken a munkások fejthették ki véleményükét annak ide­jén a lassan végéhez közeledő V. ötéves terv céljairól, végül, de nem utolsósorban a városi pártbizottság plénumára, ahol a meghívottak a városközpont rekonstrukciós elképzeléseiről creréliek véleményt. A teljesség igénye nélkül rögtönöztem a listát. Ne vegyek szerénytelensegnek, ha — ennél fonto­sabb „bizonyítékok" elhanyagolásával — megemlítem, hogy a lapunkhoz érkező levelek, kérdések, észrevételek többsége is lokaipatrióta burzgalomrol vall. Igaz. több bennük a ké­rés és a kritika, mint az eredmények fölött való örvendezés. De a bölcs vezető az eltúlzott követelésekből, sőt az indo­kolatlan kritikából is leszűrhet valamilyen tanulságot, mi­nimálisan azt, mi foglalkoztatja a lakosság szűkebb vagy tágabb kórét. Hogy miért beszélek most sokak számára nyilvánvaló dol­gokról? Nos, azért, hogy — a valóságnak megfelelően — régen elkezdődött folyamatként fogják fel, amit nyíit város­politikaként szoktunk emlegetni. S aminek a továbbvitelére, továbbfejlesztésére tálán soha akkora szükség nem volt, mint napjainkban. A XII. partkongresszus fontos feladat­ként jelölte meg a közéleti demokratizmus fejlesztését. Az,t hiszem, senkinek' sem kell magyarázni, .milyen gazdasági körülmények között látunk hozza e határozat végrehajtásá­hoz. Az is köztudott, hogy az ország, ezen belül minden város fejlődését döntően a népgazdaság lehetőségei határoz­zak meg. A következő evekben az előző tervidőszakokban megszokottnál kevesebb pénz jut beruházásra, üzemeltetésre a közös kasszából, következésképpen: gondosan kell rang­sorolni minden területen az igényeket. E rangsoroláshoz, a sokszor fájó döntések meghozatalához pedig kollektív böl­csességre van szükség. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén újra és újra megfogalmazódott: nem eleg utólag tájékoztatni a lakosságot a közérdekű elhatározásokról, már a döntések előkészítésének idején széles körben meg kell vitatni az elképzeléseket. A szándék őszinteségéhez kétség nem terhet, hiszen a korábbinál nehezebb körülmények között fejlődhet tovább Miskolc. A VI. ötéves terv még csak javaslatszinten létezik. Félre­értés ne essék, nem ködös bizonytalanságról van szó! A főbb célokat, a fejlesztés irányát determinálja a szükség. Vitat­kozni sem lehet azon. hogy minél több lakást kell építeni, ehhez közművet, bővíteni szükséges a gyermekinlezmen.vek hálózatát stb. Am számos részletkérdésben még nem vég­leges az álláspont. Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a városközpont rekonstrukciós tervét. Nagy kérdés: mikor és milyen ütemben láthatunk hozzá a szép program megvaló­sításához? A korábbinál kevesebb lakas épülhet állami erő­ből. Hogyan lehet fellendíteni a magánerős építkezéseket? Meglelel-e a jelenlegi lakaselosztási rendszer a változó kö­rülményeknek, lehetőségeknek? Ha nem, hogyan finomít­sák? Az elmúlt évtizeuekben — az extenzív iparfejiesztes s a világszerte tapasztalható urbanizálódás következtében — túl gyorsan duzzadt fel Miskolc lakossága. Az iparfejiesztes intenzív időszakába érve. nem célszerű-e lassítani ezt a fo­lyamatot? Üj tanácsi rendelet készül, mely a közterületek, parkok fenntartását, gondozását szabályozza majd. Égetően fontos kérdés témája lehet — akar önmagában is — egy-egy várospolitikai fórumnak. Lesz tehát miről beszélgetnünk, vitatkoznunk. Ha szót értünk, s a szavak mellé tettek is párosulnak, akkor, csakis akkor lesz gazdagabb a számvetés a nehéznek ígérkező VI. ötéves terv végen. (bckes) 4-es busz a Pingyomra? A városi közlekedés nn ás ára menne Akinek a Pingyomon van hétvégi telke, szeretne minél könnyebben és gyorsabban eljutni e pihenőhelyre. Né­hány olvasónk abban látná a megoldást, ha a 4-os buszo­kat legalább a hétvégeken er­re közlekedtetnék. Valószínűleg már csak a jövő tavaszra, nyárra gondol­tak. de kérésükkel már most jelentkeztek, hogy a menet­rendváltozásoknál figyelem­be vehessék. Ennek lehetőségéről érdek­lődtünk hát Kolozsvéry Ist­vántól. a Miskolci Közleke­dési Vállalót főmérnökétől. Válaszában elmondotta, hogy ez a kérés teljes útvonal mó­dosítást jelentene, A jelen­legi gyakorlat szerint a vá­ros közigazgatási határán túl nem is közlekednek kék, az­az városi autóbuszok. A Vo­lán járatai érintik ezeket a területeket, s talán az lenne célravezetőbb, ha a szezonban sűrítenék az ide irányuló já­ratokat. Egyébként vizsgálták már annak lehetőségét, hogy a Miskolchoz közel eső kis te­lepüléseket — mint például Szirmabesenyő vagy Kistokaj — bekapcsolják a városi au­tóbusz-közlekedésbe. Ennek a gondolatát azonban egy idő­re el kell vetni, pénzügyi megfontolásból. Csak annak az árán tudnánk megvalósí­tani, ha mindez a városi köz­lekedés rovására menne. Húszat kapcsolnak be az idén Szebb telefonfülkék A Miskolci Postaigazgatóság ebben az évben 20 nyilvános távbeszélő-állomást szerel fel; elsősorban a város legforgal­masabb helyein, illetve a kül­területeken. A Búza téri aluljáróban már átadták az igen szép fül­kéket. (Reméljük, hogy ilyen állapotban még sokáig hasz­nálhatjuk őket.j Két készülék helyi, egy pedig távhívásra alkalmas. A közeli napokban modernebb, alumínium vázas és törhetetlen üvegű fülkékre cserélik ki a villanyrendőri telefonfülkéket. A jelenlegi két készülék helyett négyet szerelnek fel, amelyből egy lesz alkalmas a távhívások lebonyolítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom