Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

A könyvtár legyen agóra, fórum

Olvasótábor

Telkibányán

Ma már nincs vita az olvasótáborokról. Tudomásul vesszük, mint a valahol máshol (a társadalomban, iskolában, szakemberképzésben) támadt hiány pótlására kialakult formát. Szükség van ra.

A többi között erről beszélgetünk Kamarás Istvánnal, a Széchényi Köriyvtúr Kutatási Módszertani Központ munkatársával, a múlt héten Telkibányán tartott olvasótábor vezetöjéve|.

— Mi a tábor célja, kik jöttek el ide?

— A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár kezdeményezte az olvasótábort fiatal könyvtárosoknak. Mintegy 35—40 fiatal vette igénybe (számuk változó) az ország minden vészéről. Egyedi es első vállalkozás ez ebben a í'orniá- ban. Az öllet Varga Csabától szármázik, aki apri.isban a budapesti es Pest megyei népművelőknek. politikai munkatársaknak szervezett tábort Ze'oegényben. A köny taros-továbbképző s ret- tenes. megoldatlan Magyar- országon. A Módszertani Központ egyedül kevés, hiszen csak 20 évenként kerülne sor minden könyvtárosra. Ugyanakkor a könyvtárosok igénylik, hogy ne csak speciális továbbképzést kapjanak. hanem olyant, amely egészében mutatja meg a társadalmat. Három területet kell fontosnak tekinteni a könyvtárosnak. Mindenekelőtt a könyvekben, olvasmányokban levő (isroe- reUanyagot, magát a közvetítő csatornát (beleértve a könyvtárat és a könyvtárost is) és az embert, akinek közvetít. A gyakorló könyvtárosnak viszont sem .idejer sem alkalma nincs arra, hogy leitöltődjön. Az lenne jó, ha a könyvtáros egy évié vlsz- szavonulhatna egy faluba, ahol nyugodtan olvashatna, elmélkedhetne — fogalmazta itt meg az egyik fiatal. Erre természetesen nincs mód.

— Itt egy hétig szellemi műhelyt próbáltunk teremteni. Vázoltuk1 a jövő, az ideális könyvtár körvonalait. Ennek olyan közintézménnyé kell válnia, amely komplex, intenzív, értékekét álakitó. cselekvő programot ad. A könyvtár a nyilvánosság fóruma legyen, ahol például megtalálható a tanácsülés jegyzőkönyve, minden szükséges információ, amely az állampolgárt érdekelheti. Agóra. fórum legyen a könyv, tár. ahol mindenki meglódul a tanácsi vezetőtől a diákokig. Ma még nem így van. Alapvető dolgokban tájékozatlanok ezek a fiatalok is. Kéntelen helyzet, hogy még a járási könyvtárakba se jár jó néhány folyóirat.,'; mint például az Üj Forrás, amelyben hónapok óta vita folyik a nemzet fogalmáról. Csoda ezek után. hogy ezeknek a fiataloknak is új fogalom? Elemi követelmény, hogy a magvarul megielenő lapok mindenütt hozzáférhetők legyenek. A táborozás lényege a kiscsoportos foglalkozás, amelveken a fiatalok vitatkoznak. Alapvető gazdasági és társadalmi kérdésekről, hiszen ezekkel tisztában kell lennie annak, aki közvetíteni akar.

— A tábor legnagyobb élménye a nvílt. őszinte hang — mondotta az egyik fiatal —. az, hoav közösséggé formálódtunk. Valósággal ki vagyunk éhezve az ilyen jellegű beszélgetésekre, mert otthon mindenki bezárkózik a családba, telekbe, kocsiba, magánéletbe. Márpedig értelmiségi igazán csak nyitottan lehet az ember, ha érdeklik a társadalom uylgai ; él ti is, meg tudja vitatni I azokat. j

Bizony, erre ki vagvu éhezve mindannyian. Mi<\t j ne lehetne egy jó! szervezett I olvasótábor az egész ország? I

H. S. •

hrupsz kaja-díj

A Nagyezsda Krupszka,járói elnevezett nemzetközi dijat a UNESCO az idén az írástudatlanság elleni harc terén elért eredményeiért Etiópiának adományozta.

Kulturális

szerződés

Együttműködési szerződést kötött a Miskolci Kertészeti Vállalat és a Városi Művelődési Központ. A szerződében foglaltak szerint a művelődési központ jelentős segítséget nyújt a kertészeknek kulturális es művelődési programjaik megszervezéséhez. lebonyolításához. A kertészek viszont részt vesznék .# mii elödési központ rer.de/- v|_y?in. A vállalat elscsor- ben a szocialista brigádok kulturális és művelődési tevékenységének fellendülését, ilyen irányú vállalásaik színvonalasabbá tételét, azok maradéktalan teljesítését várja a szerződéstől.

Tancvnvilis

¥

az Oktatási Igazgatóságon

Az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán Miskolcon tegnap délután, a vidéki tagozatokon ezen a héten megtartásra kerülő előadásokkal megkezdődik az

1980—81-es tanév. Az új tanévben az intézmény hároméves általános tagozatán 549-en, a szakosító tagozatokon 189-en. a speciális kollégiumokon 433-án kezdik el tanulmányaikat.

A szakosító tagozatokon három államvizsga letétele után végzett 142 hallgató az. elmúlt napokban vette át diplomáját.

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. -■— I2.k.ü: Ki n>er ma? — i2.uü: Törvénykönyv. — 12.50:

A. Rádió Dalszínháza. — u.jy: í'iaiaiok Sluuiója. — 14.23: Bemutatjuk uj Lroiüntark-ißiv ételeinket. — lj.QU: Hírek. — 15.10: Egy sárközi nocaía. — 15.20: Könnyűzene — hangszerszólok. — iá.28: íunikék. — lo.Ou; Útközben, — iö.üó: Zengjen a muzsika! — lr.Oü; Hírek. — 17.07: A Boigár Népköztársaság nemzeti unriepen. — 17.45: A ^>zabo család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.50: Esti Magazin.

— 19.15: Mozart hangiemezieive- teíei. — 20.00: Magyaiok a tőzsdén. — 20.30: Mozart hangiemez- - Uiiml miiior .ioiylaiasa.

— 21.j4-: . | az ui na.. - i . : Lakatos bantíoMínW * zwidí!araf ját'szik. LUka.—22.ö0: A kamarazene kedvelőmén. — 23.35: Regi híres ene- ko.’üií niu^UadbóU —s 24.00: Híre. . — G.lü'5 iN'ácíás Gabor tanc- daUHbfL*1 *

Petőfi rádió: 12.25: Látószög.— 12.5U: U-rek. ,— 12.33: Melódiákok ml. —A 13/27 : Éneklő Ifjúság.

— M.i#S Kettőtől hatig ... —

18,00$ T fp.-rtop parádé. — 18.50: Böhák. — 18.33Meszéjni nciréz.

— 18.45: Barangolás régi hangle.. tüzek közön. — 18.04: Magyar Imij népdalfeldolgozásaiból. — I9._.i: W-.em-cnyem szerint.; '— Jflálu rjc.-. ak ,'fijiíaioki7ak! • — 20.30: II. :. 20.^3: A R; .a dnhá7.

benumuó.;a. — 22.33: Népdalok, néptáncok. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.0-0: Hírek.

időjárás, — 17.05: .,Harmad.virág- y.i's". Nyugdíjasok műsora. Akik most ( kezdik,. . . Szerkesztő-riporter: Karosai Nagy /Éva. — 17.45: Mó.\es:/porírék. szinháztör- t eheti érdekességék. Nagy drámai .hósp,pl> színházunkban . . . Dr. Gyár fás A ér. és előadása. — 18.00: Eszak-magyárörszagi Krónika. (Tudományos konferencia a miskolci Nehézipari Műszaki Egyelőmén. — A Heves megyei Ta- náes V. B. a tartós fogyasztási pikkek, alkatrészellátásáról tárgyalt.). — 13.25—18.30: Lap- és műsorelőz,étes.

Televízió, 1. műsor: 16.20: Hírek. — 16.25: Magyarország—

Csehszlovákia, női. férfi atlétikai verseny. — .18.30: A legkisebb i"n. —. 18.40: A Bolgár Nép- kőé.' Ar.viság nemzeti ünnepéh. — 1.0.10; Tuvf torna. — 19.15: Esti

mese. — 19.30: Ty-híradó. — 20.00: W. Shakespeare. Angol tévé- ítliri^crpzat. — 20.50: A kőkor- szakbol, a XX. századba. —21.40: Üdvözlet Pestnek. — 21.35: Talál- , koz, sok a számítástechnikával.— 22,45: Tv-híradó, 3.

Televízió, 2. miikor: 20.00: Ft»falok estje. — Közben. — 21.00: Tv-hírado 2.

Színház: A Játékszínben 7 órakor Csapodár madárka.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): A ..Pécsi Műhely'' kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Szemethy Imre grafikai. — Kossuth Művelődési Ház (9—17) : Grafika. Mesterségünk krónikája. — Déryné-haz (9—17): A miskolci színészet története. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember es munka.

Filmszínházak: Béke (3): Apokalipszis most I—II (szí. amerikai film. dupla es II. helyár. is .éven felülieknek\). — (6, 8): A szentév (mb. szí. francia film).

— Béke, kamaramozi (4) : Kétéltű ember (Szovjet film). — (6): Egy magi ar nabob (szí. magyar film)*. — Kossuth (£3, hn5) : A fej nélküli lovas (mb. szí. szovjet film). — (7): Akiket forró

szenvedély hevít (rab. szí. olasz film. III. helyár! 16 éven felülieknek!). — Hevesy Iván Filmklub (fő, fT): Spirál (mb. szí. lengyel film, 18 even felülieknek!). — Táncsics (f5, f7) : Walt Disney allatbirodalrna (mb. szí. amerikai film). — Táncsics, ka- niaramozi (6): Düh (szí. amerikai film, 16 even felülieknek!).

— Faklya (£5, Ti) : Az órvezetö hét menyasszonya (mb. szovjet film). — Szikra (4): Halai az életért (szovjet film). — (ö): Az amerikai oarát (mb. szí. NSZK film, íí. heiyár. iö even felülieknek!). — Petőfi (6): A Jo. a Rossz, éö a Csúf I—IÍ, (szí, oiasz film, dupla és III. helyár, ltí even felülieknek!). — Tapolca, kertmozi (£8): Joseph Andrews (mb. szí. angol film, il. helyár, ío éven felülieknek!). — Tokaj, vendéglátó náz (8): Mindenkinek a maga keresztje (mb. szí. francia film, 14 even aluliaknak nem ajánljuk!). — Vasas kertmozi (3) : Akiket forró szenvedély hevít (mb. szí. olasz film.

III. helyar, 16 even felülieknek!).

SZERDA

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —

8.25: Futói fáig. — 8.54: Beszélni nehéz. — 9.06: Ernest Anser- met Haydn-müveket vezenyel. — 9.42: Kis magyar néprajz. — 9.47: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek. — íO.Oő: Litera-túra.

— 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.30: Zongoramuzsika. — 11.48; A bolgár kultúra napja.

Petőfi rádió: 8.00: Hűek. —

8.05: A váci Vox Humana énekkar énekel. ,— 3.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. —

Idősebbek hullámhosszán. —9.28: Népzenekedvelőknek. — 10.00: Zenéd élelőtt. — 11.39: A Szabó

család.

Kirakatba került a beszéd

Péchy Blanka életműve

Örök Don juan

Kulturált és igényes műsort láuiauuiiK a műit ut un csütörtökön es pénteken éjszaka a kettes csatornán. Náuuavan Anna író gyűjtötte, szerkesztette össze a v tiagn otiaioni oon v Juan témától ihletett müveit, s Toth Erika riportéi szólaltatta meg (a tóbonyire művész) riportalanyait.- Tei ineszetesen (v) ezúttal csuk a leiTtawat, a.m nagy kár, mert szívesen hallosuk voma a „gyengeou nemet” is erről a témáról.

A Don Juan olyan örök és vándor témája a művelteinek, mint a gazdagok esten túljáró Ludas Matyi (Tyil Eutenspiegel, Nastreddin Hod- zsa), vagy a vasorrú bába. Érthető, hisz a sterelem egyidős az emberrel. Mégis nii- lyen keveset tudunk róla. Legalábbis ez derült ki a tucatnyi interjúból. Mindenki másként éti meg ugyanazt, mert hiszen eleve mással. Voltak nehezen megnyilatkozó és felkészült interjúalanyok, okosak és kevésbé okosak, de unalmas egy sem. Ez egyértelműen a műsort dicséri s egyben igazolja azt az ősi- tételt, miszerint a szerelemről beszélni is, hallgatni is mindenkor izgalmas. Miért van az, hogy mégis keresgéljük a szavakat, mindenki csak az általánosság szintjén marad, még akkor is, amikor a legszemélyesebb érzéseiről beszél? A művészet (a bemutatott darabrészletek) a líra nyelvén szólal meg, lebegövé s egy kicsit időtlenné is emelve a történést. Az egyes ember azonban konkrétan éli meg Lukács György szavával élve a

rádöbbentsél, ráébredését 'nemueiisegére. A szerelem úgy aids öSo.,viévesz„l;e tétlenül emberi érzés. Abban különbözik minden más élőlény lajferifitartó ösztönétől, hogy függetlenedni tudott áttol. Éppen ezt fejezi ki a Don Jüan-legendái t um, amely egyetlen központi figura köre nüportrék es hódítási történetek tüzérét alkotta meg. Ha csak az öröklött genetikus kódjainknak engeael- meskednénk, akkor nemienne költészete a szerelemnek. De nem lenne morál sem, nem lennének társadalmi konvenciók sem, amelyek mindenkor s/.abálypzták es behatárolták a két nem kapcsolatát. A szerelem ugyanis nem feltétlen azonos a házassággal — tartotta fontosnak elmondani csaknem mindegyik megkérdezett. Afo- risztikusan szólva, a szerelem, a pillanat, valamiféle kegyelmi állapot, míg a házasság egyezség, alku, amelyet eleve tartósnak terveznek az emberek. Mindenesetre azt ígérik egymásnak, a hivatalnok vagy a pap elölt. Hogyan lehet akkor az — kérdezte K emséi István költő —, hogy az emberek olyan rosszul választják meg a párjukat: miért olyan sok a válás? Mintha a civilizált ember elveszítette volna azt a képességét (amellyel állítólag az őseink még rendelkeztek), hogy az érzékszervek segítségével rátaláljanak a párjukra, akivel le tudják élni

az életüket. A válások 80 százalékának az az oka, hogy a házasfelek szexuálisán nem értik meg egymást. S mindez történik akkor, amikor a szexológ:a már tudomány...

Ha csak a Viiágirodalöm remélteiből vett részleteit kaptuk volna Tirso de Mo- linától Bemard Show-ig. már akkor- is tanulságos ez a két órányi miisor. Mert izgalmas az a mód is. ahogyan az egyes korok ábrázolták ezt az érzést'és viszonyt a két nem között. Hogyan rontja meg az életörömöt egyik oldalon a konvenció, míg a másikon a zabolátlan fegyelmezetlenség? Miért küldi a pokolba Don Jüant Tirso de Molina és Mozart, miért válik magányossá, miközben nők sírnak utána és miatta? S egyáltalán ki ez a Don Juan? A férfi szószátyárkodás hőse ő. vagy a nők ábrándképe. álom világa?

Hallgatva ezeke- az okos es kevésbé okos férfiakat, egv- re erősödött az érzésünk, hogy a szerelemről sokkal többet tudnak a nők (például a kérdező Tóth Erika vagy a műsorszerkesztő Náudvari Anna). Igen. de akkor miért van az. hogy a világirodalom legszebb szerelmes verseit. történeteit férfiak írták?

A nőknek nem lenne mondanivalóink éagv nem kaptak szót? Milyennek látják ők Don Jüant. Anyegint itt és mast? Izgalmas lenne egy műsort csinálni erről is.

(liorpácsl) f

„Beszélni nehéz!” Ez a mondat jó ideje össze Tor t Péchy Blanka nevével. Megdöbbentő kijelentés, de — sr\«nos — mindannyian tapasztaljuk, hoyy nem túlzás. Be:?z?ín\ úgy Iá - s/ik, nem könnyű Döcög, elbizonytalanodik, Vti,;y éppen ellenkezőle,?,: bizton arcs íutinnal teszi gyászom Löziiincs- csé a helytelen beszédei: gyakran az is, akinek y ázó a. hivatala. Szerencsére mim’ cak i fii-e hallatára tii/Je ki célján! egyre több felnőtt es a szép magyar be.'zói e}$ • rá- . inasát. S aki nemcsak in «•Ihetési forrásnak, vagy a közlés jr!-rosszul használható r: ~ közének tekinti any-» nye’vél, az nem szégyellj a tanú*'At, ■ beszédkultúiájának cshzolásij.

Péchy Blanka nevét egyre ■ többen ismerik a „Beszélni nehéz’’ című rádióműsorból, s azonos című könyvének« olvasóiként. A fiatalabb korosztály talán nem tudja, hogy eredeti hivatása nem ' nyelvművelő, hanem színész. Tagia volt Budapest legkitűnőbb színházainak, játszott a bécsi Josejstü Jt?'’ Theaterben, a • vil;;."hü u Reinhardt társulatánál .— nála ’ végezte el a rendez : szemináriumot is —, a. felszabadulás után -pedfg a b: esi magyar követség kulturális tanácsosa, a bécsi Collegium Hungancu.n igazgatója j lett Több színházban és i Zeneakadémiait tanította a színpadi beszédet, s o S’á;- szerie, színpadokon, pódiumokon népszerűsítette a legnagyobb magyar költőket.

Eredetileg csupán eszköze — művészetének kifejezőeszköze volt a szó. Hogyan lett nyelvművelő?

„Nálunk semmi beszédkultúra. semmi oktatás nincs, sőt. a hangzó beszéd törvényei sincsenek tisztázva.”

Kodály e szavai 1937-ben hangzónak ei: öt l$ezi Pé- cijy Bianka abban a kötetében. amely az eddig napvilágét látott, négy munkája közül a legtöbbet árulja e! szerzőjének életerői, legtöbb <\ Íjáról. Ez fc kötet az 1974- ben megjelent Beszélni nenéz.

— Ko-.-vjj.hjV került a be- s ■■ d. -Ko 'szükségleti cikké vált. L. öten'időszerű tehát

u/. aTrü'SnoS"' ifi túra

megteremtése. Általános! Ez a lényeg. Persze, az út hosz- >. ’.ú lesz, mert beszélni nehéz: A magon bőrén tanultam meg. milyen irgalmatlanul nehéz. "Hat évtized óta mun- ! -'mszkli-"m a beszéd Máig sem sikerült kiismernem. Néhány titkát kifürkésztem mc »is. Sajnálnám sírba vinni őket.

Megingathatatlan meggyőződése, »hogy a gyökeres társa .almi változás — s az élőszóval terjesztett tömegtájékoztatás térhódítása — ugyanolyan újitórnozgalmat i gén vei az egységes kiejtés, az igénves beszéd érdekében. amilyet K-azinczyék’va- lósíto't >k rp.-3 « oolgáriaso- <1 ‘s küszöb m. Nem, tudott et'ennilni a vágynak, hogy lökést adjon e mozgalomnak. ley jutott el a Ka- zinczy-alapítvány gondolatához.

Szirti' jelképes, hogy Jászai Mr-író! írott kötetének tiszteletdíját áldozta a Ka- z.inczy-álapítványra. S mert nálunk hasonlóra nem volt példa, sok adminisztrációs akadályt kellett leküzdenie. Ettől sem rettent vissza.

— A magyar nyelv szolgálatában edejtg 46 esztendőt

töltöttem el színpadon, előadói pódiumon, s néhány évtizedet íróasztal mellett. Halálom után is szerelném szol-. gálni anyanyelvemet, mely. nekem megélhetést, életem-r nek tartalmaz. szépséget adott... Most milliós tömegek lépik át a művelődés küszöbét. Sokszoros felelősség hárul a szép magyar beszéd hivatásos terjesztőire es művelőire ... Sürgősen fel kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élő beszéd, és anyanyelvűnk szent ügye iránt.

Ezek Péchy Blanka szavai. De nemcsak írott és kimondott szóval harcol a szép beszédért. Százezer forint készpénzt ajánlott fel a Ka- zinczy-díj céljára: hozzáfűzte. hogy végrendeletében az alapítványt teszi meg általános örökösévé is.

Több mint húsz esztendő óta jutalmazzák Kazinczy- díjjal azokat, akiknek példásan szép beszéde nanonta eljut a hallgatók millióihoz, s akik ily módon az egész nép beszédét alakítják. Hasonlóképpen részesítik a díjban a kitűnűen beszélő tanulókat is.

Péchy Blanka nehéz misz- sziót vállalt. Tevékenysége, példája felbecsülhetetlen. De hogy megbecsülik a tevékenységét. azt bizonyítja az is. hogy az Érdemes Művész cím mellé kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével.

Jutalma a sokrétű visszhang is; az a kézzelfogható eredmény, amelyet munkássága erejével elért.

r. a.