Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-01 / 204. szám

* Nem mindegy, hogy mi és mennyi van a tányérukban (Sólymos László felvétele) Kínálattal kili n csel ve * ­Leime terülj asztalkám Miskolc, 1930. szeptember 1. ^ 4. Mit őriznek a dokumemllumok? Given éve történi .. . Mis­kolcon a gazdasági válság to­vagyűrűző hullámai magasra csaptak: tömeges elbocsátá­sok. növekvő munkanélküli­ség. a segély pénztárak előtt ezres sorok álltak. A KíVIP vidéken- különös súlyt fektetett ekkor a mun­kanélküliek szervezetbe fog­lalására — s az ötven évvel ezelőtti nyáron. tavaszon már baljós jelekként sűrű­södtek a kisebb incidensek, gyűlések. Ebben a légkörben az. SZDP által indítványo­zott szeptember elsejei fel­vonulás komoly tiinleíéssé. a rendőrséggel való összecsa­pássá változott. Dr. Tihanyi Endrétől, a megyei levéltár igazgatóhe­lyettesétől érdeklődtünk: mit őriznek .a dokumentumok a forró hétíói nap eseményei­ről ? Az SZDP engedélykérését visszautasítottak — mondta —. sót meg is fenyegették a helyi párttitkárt ' —1 mégis felvonultak. Mindem megtett a rendőrség, hogy megaka­dályozza a tüntető menetet: a tervezett útvonalon — Arany János utcai munkás­otthon. "Széchenyi. Kun Jó­zsef utca. s 'az ottani mun­kásotthon — mindenfele kor­donokat állítottak fel: száz gyalogos és nyolc lovasrend- ör várt a parancsra ugrásra készen. Minden elővigyázat ellenére — a bevezető ula- * kát is lezárták— összegyűlt a több ezres tömeg. Kilenc óra után vége szakadt a vá­ros csendes délelőttiének: a tömeg lassan a Széchenyi ut­cára fordult. A KMP-szerve- zók tömörítenék a 'sorokat, felhangzottak a kommunista jelszavak. A rendőrség két- .scgbeasetten igyekezett ki- * szorítani a mellékutcákba az egyre hangosabban tüntető­ket — a nyílt összecsapás most már elkerülhetetlen volt. Az időközben a Korona­szálló (mostani Avas és az Erzsébet tér) elé szorult tö­meget kardlapozni kezdték- a rendőrök: a kitartó kommu­nista tüntetők utcakózápori'iA válaszoltak. Az. összetűzés — s ezzel a tüntetés is — fél egyre teljesen véget ért. A város élete a régi medrébe tért vissza: az igazi ..nagv” letartóztatások csak október, ben következtek. A tüntetéssorozat — hiszen ez csak egy volt. azon négy közül, amelyet az országban a nagyvárosok munkássága ekkor végrehajtott — meg- í áxkódlátó erejű volt. bár­mennyire is lakkoztak a/, akkori rendőri jelentések. Már a kapitalizmus virágso­ráról beszéltek, konszolidá­cióról: de a megmozdulások szétíoszlatták a megelége­dettség. a társadalmi össz­hang lehalványabb látszatát is. Ütvén év. tél évszázad egy város történetében nem nagy idő: nincs még egy egész emberöltönyi se. A szemta­núk még köztünk élnek, em­lékezetük élénken* őrzi a for­rónapok emlékét. Mi sem felejthetjük el... fizeK tétire A tanév elején visszatérő családi gond: jut vagy nem jut napközis férőhely a gye­reknek. A dolgozo nőnek megannyi gonddal jár. ha este még a tűzhely mellé kell állnia, hogy a másnapi me­nüt elkészítse csemetéinek. A szervezett diákétkeztetés ép­pen ezért egy ne több fóru­mon került, illetve kerül na­pirendre. A Minisztertanács 1976- ban intézkedett a gyermek­es a diákétkeztetés hosszú tá­vú továbbfejlesztéséről. A határozat előírja, hogy az V. ötéves tervidőszak, vegére az általános iskolai tanulók 35— A8 százalékát kell napközis ellátásban részesíteni, illetve a vendéglátóhelyeken étke­zőkkel együtt 45—50 száza­lékuknak kell biztosítani a napi ebédet. Ezt a célkitű­zést megyénkben sajnos nem sikerül elérni. Az év végére várhatóan a diákok 40 szá­zalékát tudják asztalhoz ül­tetni. A GYEREKEKÉBŐL CSIPEGETNEK Szemleletbeli és más. ob­jektív okok is akadályozzák a szebb statisztikát. Az el­múlt két év során y Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság két alkalommal, a Kereskedelmi Felügyelőség pedig egyszer átfogóan vizs­gálta a gyermek- és diákét­keztetés szervezetét. Az is­kolák saját kezelésében mű­ködő konyháiról a követke­zőket tapasztalták: a beszer­zési és raktározási gondok gátolják a tervszerű szolgál­tatást. A főznivalót nem tá­rolhatják hosszaDb ideig, olykor parányi tételeket fu­varoz a Zöidért autója a me. gye legtávolabbi csücskébe. A konyhák hűtőkapacitása is sok kívánnivalót hagy maga után. Áruszükségletük 50 százalékát togyaszlói áron. a kiskereskedelemből kényte­lenek be--.erezni. Éppen a napi bevásárlás miatt — nem kapható mindig minden — gyakran kell az éttápokat módosítani. A vizsgálat fel­színre hozta, hogy vannak szegényesebben felszerelt, és jól gépesített konyhák is. Az engedélyezett kapacitást a legtöbb helyen túllépik. Né­ha olyannyira, hogy a meg engedettnél kétszer annyi: főznek. Mindezek az ételké­szítés minőségének rovására mennek. A vizsgálat több is­kolában megállapította, hogy az élelmezésvezető és a ne­velők által összeállított ét­rend szakszerűtlen. A dol­gozók szakképzettsége a ja­vulás ellenére sem kielégí­tő, jó néhány konyhán nincs is szakképzett szakács. Alá­húzták a jelentésben, hogy számos, helyen a felnőttek étkeztetése a gyermekek ro­vására történik. Sőt nemcsak az oktatási intézmények sze­mélyzete, hanem szép szá­mú kívülálló is igénybe ve­szi az effajta szolgáltatást. Ezzel szemben ez év áp­rilisában a Kereskedelmi Felügyelőség és a KÖJÁL megyénk négy vendéglátó üz. létében végzett ellenőrzést, különös tekintettel a gyer­meké ike/tetés színvonalára. Miskolcon az avas-déli If­júság étteremben és a Há­morban. A vizsgálatok ta­pasztalatai egyértelműen po_ zitívak. Szakszerű és válto­zatos az étrend. Az étlapo­kat. illetve az ételeket az élettani szükségleteknek meg­felelően állítják össze. Az adagok mennyiségével és mi­nőségével is elegedettek vol­tak. HÁNY EBÉD NEM FÖ MEG? A megyei tanács kereske- délmi osztályának munka­társai az idén is permanens témaként kezelték a továb­bi lehetőségeket. Szép szám­mal kínálkozik vendéglátó­ipari szabad kapacitás: gaz­daságossági. higiéniai es szakszerűségi szempontok szólnak amellett, hogy mind több tanuló étteremben fo­gyassza el ebédjét, illetve vendéglátó üzemekből kapja a főtt ételt. Megyénkben a vendéglátóipar sajnálatosan háttérbe szorul a gyermek­es diákétkeztetésben. Az or­szágos átlaghoz képest rend­kívül alacsony részarányú — csupán 14.9 százalék — an­nak ellenére, hogy sok.helyen meglennének mindennek a kedvező teltételei. A tanácsi jelentés szerint a vendéglá­tó vállalatok. áféSzek vezetői rendszeresen kínálják szolga, tataikat az iskoláknál, illetve a tanácsok illetékeseinek A tapasztalat szerint azonban ritkán köttetik meg az üz­let. Mereven elzárkóznak a saját kezelésben levő kony­hák .átadásától is. Pedig a d felkínált lehetőség ugyancsak javíthatna megyénk rossz statisztikáján. A vendéglátó- ipari egységekben 300U ta­nulót tudnának helyben fo­gadni. s ezen túl még 12 ezer adag eladó. FEJÉR MEGYÉBEN ÍGY CSINÁLJÁK A megyei tanács kereske- $ del mi es művelődésügyi ősz- jj tályápak. munkatársai Fejéi { megyében tájékozódtak az ot. 5 tani diákétkeztetés tapaszta- 5 lalairól. Ügy tűnik, hogy e déli megyében korábban lép­tek a teltek mezejére. Még 1977-ben hoztak egy olyan határozatot, miszerint az is­kolák konyháit szakvállala­tok kezébe aüják át. A ha­tározat végrehajtásának ide- * jét ez év végére tűzték ki. Az átadások nagyrészben meg is történtek. Az átszer­vezést a lehető legnagyobb körültekintéssel, a kereske­delmi és a művelődésügyi osztály együttműködésével valósították meg. A gazdasá­gi eredmény máris érezhe­tő. Ennél azonban sokkal fontosabbnak, tartják az isko­lák igazgatói, hogy az étkez­tetéssel kapcsolatos gondjaik megszűntek. A gyerekek is elégedettek. Az adagok ese­tében figyelembe veszik a a életkori sajátosságokat, vál­tozatosabb ételek kerülnek az asztalukra. Valószínű ez lesz az útja- módja megyénkben is. hogy emelkedjék a diákétkeztetés színvonala. Miskolc jó úttö­rőnek mutatkozik, s a jó példa remélhetőleg követőkre is talál. A VI. ötéves terv­ben annál inkább szükség lesz erre. hiszen 1985 végére a tanutolétszám megközelíti a 103 ezret, ami 3 ezerrel meghaladja az 1970. évi. ed­digi legmagasabb diáklétszá­mot.' ismét eltűnődhettem azon, milyen érdekes a mi anya­nyelvűnk. Itt van például az eltolni ige. Jelentheti azt is. hogy valaki valamit elmoz­dít a helyéről, de azt is, hogy valaki valamit elront. Az utóbbi értelemben leggyak­rabban így használjuk: „el­tolta a háztól a . . A botcsinálta nyelvészke­désre az adott okot, hogy a gyógyszerészek „eltoltak” (értsd: elrontottak) valamit, egy patikát viszont nem tol. lak el (a helyéről) és ahogy most all. azt is így jelle­mezhetjük: jól „eltollak " a városfejlesztők. Ez egy* kicsit bonyolultan hangzik. Pedig egyszerű, mint a pofon. Ami a gyógy­szert iueti: egyik olvasónk hívta fel rá a figyelmemet, hogy az évek óta rendszere­sen szedeti, tabiettás orvos­ságának legújabb szériáját ki­vonták a forgalomból, mivel a gyógyszergyárban összeke­verték a hatóanyagokat. Eb­be a szériába olyan anyag került, ami nem mérgező ugyan, de egészen más a ha­tása. mint amire a tabletták eredetileg rendeltettek. Az információ hitelességét igazolta a megyei gyógy­szertári központ egyik veze­tője is. Hozzátette azonban, hogy a szóban forgó szériá­ból oly’ kis mennyiség ke­rült még forgalomba, és any­ujára csekély hatású a té­vedésből bekevert hatóanyag, hogy óvintézkedésként ele­gendő volt' a körzeti rende­lők és gyógyszertárak figyel­mét felhívni, s a készletet zárolni, • íj autóbuszok A Volán 3. sz. Vállalat is igyekszik személ.vszállító parkját a lehetőségekhez ké­pest korszerűsíteni. Ebben az esztendőben j.3 dar ab elő­szél ütött autóbuszon kívül 11 darab IK—300-as típusú, pa_ női amaabütkos autóbuszt tudtak beszerezni, így lehe­tővé vált 32 elavult jármű kiselejtezése. Ebből 22-t pó­toltak az új járművek, míg 10-et a vállalati állomány terven felüli csökkentésevei selejteztek le. Ezt természe­tesen nem érzi meg az uta­zóközönség. hiszen átszerve­zéssel biztosítják, hogy min. den útvonalon rendelkezésre álljon a szükséges autóbusz- mennyiség. Távol áll tőlem. hogy- beszelgetöpartneremet a mundér becsületének védel­mével vádoljam. Némileg szépítette ugyan a gyár hi­báját. de azért elismerte: el­tolták a dolgot. Egyetértet­tünk. s ezzel beszélgetésünk be is zárult volna, ha szóba nem hozza a hejócsabai pa­tika ügyét. .. Talán emlékeznek még rá, néhány hónappal ezelőtt so­kat cikkeztünk a műemlék jellegű épületről. Megírtuk, hogy a 3-as út hejőcsapai szakaszának építése miatt, tu. lajdonképpen le kellene bon­tani. De mert megőrzésre ér­demes épülete igen kévés van a városnak, kidolgoztak egy nagyvonalú tervet: kü­lönleges eljárással arrább tolják az öreg patikát. Az árkádos épület jelenlegi funkciójának nem nagyon fe­lel meg. de hangulatos ven­dégfogadót ki lehetne benne alakítani a fő közlekedési út mellett. Hosszú ideig vitatkoztak az érdekeltek a patika jövő­jéről. s amíg latolgatták: el­toljuk, ne toljuk? — kifu­tottak az időből. Tovább nem lehetett húzni-halasztani a dolgot, csak azzal a kocká­zattal. hogy jókora késedel­met szenved a 3-as út épí­tésé. Végűi szükségmegoldás született: a patika a helyén maradt, ám oly közel — szinte csak centiméterekre — húzódik hozzá az úttest, ami­re alig van példa országhatá­ron innen es túl. Reggelente bizony őszies az idő. sokszor elkelne egy kis meleg. A távfűtéses lakások­ban — Miskolcon a csalá­dok mintegy fele már ilyen­ben él — ez egyelőre még várat magára, ám a hagyó- mányos módon fűtött szo­bákba már sok helyütt .,bé­ri urrantottak”. Közeleg az ősz. ezért is érdeklődtünk az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalatnál: hogyan készül­nek az idényre? A vállalat vezetői elmon­dották, hogy felkészülésük már a tavasszal megkezdő­dött. Ekkor ugyanis kedvez­ményes vásárt hirdetlek, amely március 17-étől jú­A gyógyszertári központ vezetői szerint ilyen — za­jos — körülmények között nenéz kifogástalan munkát végezni hejócsabai kollé­gáiknak. s attól is tartanak, hogy az épület tövében el­zúduló forgalom miatt meg­repedeznek az öreg homok­kőfalak. Nos, ezért mondtam én, hogy nem tolták el. ha­nem „eltolták” a patikát a városfejlesztők. Van azonban még egy ta­nulsága a gyógyszertári központ vezetőjével folyta­tott beszélgetésnek. Remé­lem, nem haragszik meg ér­te. de úgy találtam, hogy szívesebben és keményebb szavakkal beszélt a városfej­lesztési malőrről, mint ar­ról. amit a szakmabeli szál­lítók követtek el. Mentségé­re legyen mondva, nem áll ezzel egyedül. Általában ér­zékenyebben -reagálunk a más vállalat, más intézmény hibájára, mint arra, ami — bár vétlenek vagyunk — a mi mundérunkon is foltot ejt. Jó lenne valami hatékony medicinát találrii erre a magatartásra! Kedvező mel­lékhatásként, alighanem csökkentené az ...eltolások” szövődményeit is. Feltéve, hogy a hatóanyagot nem ke­vernék össze, s véletlenül sem kerülne bele abból a kábítószerből, melj'nek élve­zői mámoros állapotban min­dig ezt mondogatják: csak az nem tol el semmit, aki nem dolgozik. (békés) niusig tartott. Sikerére jel­lemző: 312 ezer tonna szén került ebben az. időszakban a családok pincéibe, fáskam. iáiba Borsodban, Hevesben és Nógrádban. Ez a mennyi­ség 6 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos idő­szakában rendezett akcióét. A TÜZÉP szakemberei fel. mérést, is készítettek, hogy megtudjáke milyen syen- mennyiség szükséges a bá­rom megye ellátásához. Becs­léseik szerint ez egynrwühó tonnára tehető. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy szeptem­ber középéig mintegy 50 ezer tonnás mennyiséget halmoz­nak fel a telephelyeken, esú követően pedig folyamaié«? ellátást várnak a banyáktól. Az 50 ezer tonnás .raütrtfi készlet” javarés,« mór pen- delkezésre áM. ezért m úgy tűnik, hogy nem lesz gond a szénellátással, a mennyiségé igényeket maradéktalanul ki tudják majd elégíteni. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a minőséggel. Miskolcon környékén ugyanis szinte ki. zárólag a lyukói szenet igény­lik a vásárlók, e fajtából vi­szont csak az igényelt meov- nyiség felét tudják rendelke­zésre bocsátani. Akinek nem jut belőle, annak betentei szenet szállítanak. A szem­csenagyságot tekintve nő a diószén részaránya, ami a gépesített bányaművelés egyenes követkéz menye. Meg­tudtuk még azt is, hogy im­portszenet ősszel csak oda adhatnak, ahol a fűtőberen­dezések technológiája ewí megköveteli. A kormányintézkedésekké»! összhangban tűzifáiból csak annyi jut az Észak-magyar­országi TÜZÉP telephelyei­re. amennyi az elmúlt esz­tendőben a három megyében fogyott. Ez a mennyiség vi­szont nem fedezi az igénye­ket. többet azonban néwi tudnak biztosítani... Vendégségben \ ologdában Vologda es Miskolc test - vérvárosi kapcsolata igen sok mindenben, így a képző­művészet területén is meg­nyilvánul. Tavaly például vo- logdai festőművészek és gra­fikusok jártak Miskolcon, x * barátkoztak össze személye­sen is az itteniekkel. Meghí­vásukra holnap városunk képzőművészeinek háromtagú küldöttsége — Lenkei Zoltán, Mazsaroff Miklós ex Tóth Imre — utazik viszont iát uga­tásra Vologdába. OLÁH ERZSI fonákja Eltolni

Next

/
Oldalképek
Tartalom