Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

Megőrizni, ameddig tehet A valódira voksolnak * Beszélgetés fogakról, fogpótlásról Nyisd ki a szád, és meg­mondom ki vagy! Egy fog­sor. ha nem is az összeg sze­mélyiségjegyet árulja el vi­selőjéről, de arról minden­képpen vall. mennyire ápolt az illető, s mennyire bátor a fogorvosi székben. Sajnos, hoz.ánk lakossága hadilábon áll a fogkefével. Legtöbben már vsak akkor keresik fel a fogorvost, ha ez a kis rá- gós/erkezet álmatlan éjsza­kákat okoz. Azaz, a legvégső esetben. A Magyar Fogorvosok Egyesületének fogpótlástani szakosztálya Miskolcon há­romnapos vándorgyűlést ren­dezett. A szombati záróprog­ramon mpdunk nyílt e szak­ma vezetőivel munkájukról beszélgetni. Dr. Bernáth Zoltán, a Fog- technikai Vállalat igazgatója az első megjegyzésével a té­ma közepébe vágott. — A felnőtt lakosság 90 százalékával állunk kapcso­latban. Ennek ellenére úgy találom, hogy a sajtó- és a propagandamunka kicsit mostohagvermekként kezel bennünket. A vérkeringési panaszok sokkal kisebb szám­ban fordulnak elő és mégis népbetegségnek kiáltják ki. Felvilágosító cikkek, plakátok százai jelennek meg, fogásza­ti témájú pedig a kampány­hónapokban is csak elvétve. Való igaz — nem tudni miért —, de az egészségügyi témák sorában az intimeb- bek között tartjuk számon a fogpótlást- Szó, ami szó. nem illik észrevenni, pláne szóvá tenni a legragyogóbb műfogsort sem. Az viszont tény, hogy a rossz táplálko­zási szokások és az ápolás elhanyagolása miatt egvre korábban szorulunk fogaink művi pótlására. Dr. Fábián Tibor egyete­mi tanár a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Fog­pótlástani Klinikájának Naponta 500 mázsa kenyér Igv első hallásra szinte hihetetlennek tűnik a szám: a Miskolci Sütőipari Válla­lat összesen 550 embert fog­lalkoztat. s ebből mindössze 104 a pék szakmunkások száma. Egy embernek 2 ezer darab egykilogrammos ke­nyeret kell sütnie, hogy a kétszázezer lakosú Miskolc minden lakosának jusson mindennapi. A vállalatnak körülbelül még 20 szakmun­kásra lenne szüksége, hogy a túlórák számát csökkente­ni tudják, hogy a három műszak végül is ne 4 mű­szak legyen. A pékek napon­ta és átlagosan mintegy 500 mázsa kenyeret készítenek, ennek négyötöde a szokásos 5.40-es kenyér, míg a többi az úgynevezett minőségi, a burgonyás, a rozslángolt, a kukoricás. van külkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár és Tres- ser Pál, a dunavarsányi Pető­fi Tsz Eötvös-díjas elnöke válaszolnak a televízió né­zőinek kérdéseire. A műsor szerkesztősége várja az érdeklődő levele­ket, cím: Magyar Televízió Mezőgazdaságpolitikai Szer­kesztősége, Budapest, Sza­badság tér 17. 1810. „Zárás után az OMÉK-on.” Az írás­ban adott kérdéseket be le­het dobni a kiállítás terüle­tén elhelyezett ládákba, va­lamint délután 6 órától a helyszíni adás befejeztéig te. lefonon is módjukban áll a nézőknek kérdéseket felten­ni a 782-850: valamint a 485-191-es hívószámon. igazgatója, e szakosztály el­nöke éppen ezzel magyaráz­za a két évvel ezelőtt életre hívott társulatuk működését — Az a célunk ezeken a vándorgyűléseken. hogy a fogorvosok és a fogtechniku­sok szakmai tapasztalatcse­réjét biztosítsuk. Közös munkájukat egy építkezés­hez hasonlítanám. A tervező és a kivitelező jó kapcsola­tát kell megteremtenünk- A tervezőnek is ismerni kell a kivitelezési leh“‘ősegeket. A Fogtec'-níkai Halat egy igen j„i szervezett, egesz or­szágot átfogó hálózat. Sok új technológiai eljárást vetlek át külföldről, s ezeken a to- vábbképzés-jellegű találko­zókon ezekkel is megismer­kedünk. De újra felfedezünk régi. feledésbe merült mód­szereket is. Fő témánk ter­mészeteden a megelőzés le­hetőségei. Jóllehet, ez’ már csak harmadlagos tevékeny­ség a mi esetünkben: prote- tikailag úgy kell ellátni a pácienst, hogy az még védje az egészséges fogait. — An ingyenes fogorvosi ellátáson túl. a fogtechnikai munkákért fizetni kell. Van­nak olcsóbbak és drágábbak. — Akadnak, akik még mindig abban a téves hie­delemben élnek, bogy a fog­orvos pénzt kér tőlük, holott éppen ezeket az anyagi és technikusi költségeket kell megfizetni- Az importanya­gok -igen drágák, némelyik kilója több ezer forint. Ahogy a szemüvegkeretért, vagy egy lúdtalpbetétért fizetni kell. úgy ezért is. Dr. Malatinszky András, megyénk sztomatológus fő­orvosa. a fogpótlástani szak­osztály társelnöke. A rendez­vény házigazdájától arról tu­dakozódtunk. mit tesznek, tettek a határidők lerövidí­tése érdekében ? — A fogorvosok munkájá­nak 60—70 százalékát- a fog­pótlások előkészítése köti le. Rendkívül sok fázisból áll, és éppen ezért van szükség a korszerű egészségügyi ipa­ri háttérre- Miskolcon igen jó a kooperáció. A szakren­delőkből a laboratóriumba mindennap hozza-viszi a fu­társzolgálat az anyagot. Vi­dékre postán érkezik. A megóvásuk érdekében itt ve­zették be a kartonplast cso­magolást, amelyet minden bizonnyal átvesznek majd az ország más fogtechnikai la­boratóriumai is. A miskolci műhely bővítése, korszerűsí­tése is azt teszi lehetővé, hogy a határidő még tovább rövidüljön. Dr. Fábián Tibor egyete­mi tanár hozzáfűzi: — Éppen a miskolci és a borsodi fogorvosok és fog­technikusok munkája jutal­mául rendeztük itt a II. vándorgyűlést- Pályázatuk egyik hivatkozási alapja az volt, hogy ily módon is meg­próbáljunk enyhíteni a fog­orvoshiányon. Ezen a to­vábbképzésen csaknem a megye összes fogorvosa részt vett. a szakosztályunknak pedig 500 tagja hallgatta meg az előadásokat. Köszö­net és dicséret a rendezők­nek az alapos szervezésértés a vendéglátásért. — Mit tanácsolna erről a vándorgyűlésről az olvasók­nak? — A legjobb fogpótlás sem ér fel egy rossz — az­az kézéit — saját foggal. Ha tehetem. ellenpropagandát fejtek ki ez ügyben. Irreális elvárás, hogy ami mű. az szebb és jobb legyen, sőt to­vább is tartson. Sajnos, ter­jed a helytelen szemlélet. Színésznőknek és fotómodel- leknek. akik szép fogsorokat villogtatnak ránk, sohasem volt rossz foguk- Különben már eleve kiesnek a rostán. Noha mi is a szebbet, a job­bat. á tartósabbat kutatjuk, a végsőkig a saját mellett agitálunk. OLÁH ERZSI Vége a furcsa nyárnak Tegnaptól már hivatalosan is beköszöntött a meteoroló­giai ősz, de azért még reménykedhetünk a vénasszonyok nyarában. Elkelne egy kis megkésett melegség, hiszen a kereskedők a megmondhatói, hogy az idén kevesebb fürdő­ruha és kevesebb napolaj fogyott. Igaz viszont, hogy a tu­risták jóvoltából a „forinton" soha ennyi lorrónadrágos leány nem megette magát, mint az idén, de ezt is tudjuk be annak, hogy a mostani nyár kivétel volt. Kivétel volt. kivételesen furcsán alakultak a dolgok. Ké­sőn érett, s árát sokáig magasan tartotta a dinnye. (Az utazó miskolciak Pesten vásároltak. Augusztus második felében a Búza téren 15 forintért mérték kilóját, holott a fővárosban 5.40 forint voit.) Persze, nemcsak dinnyemérleg készült. Az egyik közlemény szerint „az ipari termelés volumene 1.8 százalékkal, az építőipari termelés 3,5 százalékkal, a mező­gazdasági termékek felvásárlása pedig 2.2 százalékkal kisebb volt. mint 1979 első fél évében”. Kevesebbet csináltunk, de — talán — jobban csináltuk. Ez az állítás leginkább a ke­reskedelemben mérhető le. Kerek számokban mondva: a változatlan áron számított kereskedelmi forgalom 11 szá­zalékkal nőtt. de ha kiszűrjük az árváltozás hatását, akkor kiderül, hogy ténylegesen ebben az évben kevesebb portékát vásároltunk. Ennyire futotta. Ezen a takarékra állított, csökkentett hőmérsékletű nyáron szoktatnunk kellett magunkat a csökkentett dinamikájú sta­tisztikákhoz is. És — mivel minden rosszban van valami jó — a csökkenés nem föltétien jelent visszalépést. Mérsék­lődött például a korábbi években alap nélkül nekibuzdult beruházási kedv. Csökkent a külkereskedelmi mérleget rontó behozatal. Csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. Vi­szont nőtt a termelékenység, több ember került a szolgál­tatóiparba, javult gazdálkodásunk egyensúlya. A nyárnak vége, a naptár nem hazudik. Négy hónap van még hátra. Bízzunk a napfényes szeptemberben, a szőlőt érlelő, jó szüretet adó októberben, az évszaknak megfelelő és kapkodás nélküli novemberben, valamint a hajrámentes decemberben. Az idójárásjelentést csinálják csak a meteoro­lógusok! Hogy milyen lesz az idő, az nem rajtuk múlik. A gazdasági prognosztika szakemberei nagyobb találati aránnyal tippelhetnek. Ök már most napfényes őszt, az időjárásnak és a mindenkori átlagoknak megfelelő telet tippelnek; az új tavasz előtt. (brackó) jfr A Rheon 2 milliót er. Amit termel, egy városnalc elegendő. ■ZZheoti készíti a süteményt Gépi cukrászok ^ Azért még a kézi munkaerőre is szükség van... (Sólymos László felvételei) Tv-fórum az OMEK-on Szeptember 4-én, este 21 óra 10 perctől a televízióban a mezőgazdasági beruházáso­kat. élelmiszergyártást, a mezőgazdasági gépipart, vegyipari, élelmiszerexportot, valamint a fogyasztókat, köz­vetlenül érintő kérdések ke­rülnek szóba. A műsor kü­lönlegessége. hogy helyszí­néül az aznap záruló Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás területét választotta. A műsor vendégei: Biró Ferenc, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Csur­gat Lajos, a NIM miniszter- helyettese. Heiczman János. a KGM miniszterhelyettese. Kovács Imre, a MÉM mi­niszterhelyettese, Török 1st­A neve Kheon. Japánból származik, és most Miskol- eon üzemel. Monstrumnak hittük, ezzel szemben eífér egy pár négyzetméteres he­lyiségben. És ontja magából a süteményeket. Ahogy a Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalatnál megfogalmazták: annyit gyárt, hogy a készít­mények a megye csaknem minden településén kapha­tók'. .. Császár Lajos, amikor ta­valy hazaérkezett az. oren- burgi építkezésekről!— ahol a munkásoknak sütött bizo­nyára jobbnál jobb sütemé­nyeket. tésztákat —, nemigen gondolhatta. hogy ‘idehaza kézügyességet, szakértelmét csak rés7.ben tudja majd hasznosítani. — Hát. vagv húsz. évvel ezelőtt — meséli —. mikor tanultam a mesterséget, ki­nevettem volna azt. aki cuk- raszgépről regél. Kéz kell ah­hoz a tésztához, töltelékhez, a formázáshoz, nem pedig automata . .. Alig egy éve. hogy megvá­sárolta ezt a csodamasinát a — Három napig voltak itt a japánok — mondja a cuk­rászat helyettes vezetője. Kamenyiczky Imrévé —, ez idő alatt megtanultuk a ke­zelését. s most már újdonsá­gokkal is próbálkozunk. Többen csak így mondják: gépi sütik. Aki ért a sütemé­nyekhez — bevallom én nem —, az biztos megkülönbözte­ti a kézzel és a géppel ké­szültet. Nem sokban külön­böznek. — Végül is a kézi cukrász megtért a géphez. Nem is lehet ezt másképp. Mi. maxi­mum egv műszak alatt 2— 2,5 ezer darab süteményt tu­dunk kézzel készíteni. Ez a gép 15 ezret. A minőséggel sincs különösebb bai. de azért mégis más. amit nem a gép csinál ... vendéglátó vá.llalat, nem is keveset, kétmillió forintot adtak érte. — Idekerültem a Hámor étterem melletti cukrászatba — folytatja Császár Lajos. — — Már üzemelt a gép ... é A cukrász, itt csak az alapanyagot készíti. A többi a gépre tartozik ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom