Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-19 / 194. szám
jfr Megsült a mindennapi . . . A kiliáni gyárban egy gépsort öt ember kezel, s egy ára alatt 10 mázsa kenyeret készítenek A kenyérre soha nem lehet ráunni ü miskolci mindennapiról Azt tartják, hogy mindenfele eledelre rá lehet unni, csak a kenyérre nem, noha évszázadokon keresztül megőrizte a maga egyszerű képletét: liszt, élesztő, só és víz. A sütés és a tésztakészítés módja ugyan változott, de a kenyér utánozhatatlan aromája és életünkben betöltött szerepe nagyjából ma is ugyanaz, mint régen. Az új kenyér ünnepének elönapján a Miskolci Sütőipari Vállalatnál jártunk. A miskolci . pékeknél, akik egy nem hivatalos (szak-) vélemény szerint az ország egyik legjobb ' minőségű kenyerét sütik. Pékhez a lapát A képlet, a recept valóban nem sokat változott, a technológia más. Mint ahogy a pék sem ugyanaz. Pedig még ma is ugyanúgy hozzájuk képzeljük a sütőlapátot, mint a lakatoshoz a kalapácsot, a rajzolóhoz a ceruzát. Ám, a iliáni kenyérgyár talán so- asem látott péklgpátöt... Gombnyomásra készül itt a kenyér... . , No. épp ez az — mondják többen. — Ezért nem oly illatos, ropogós. ízes az a kenyér. A nagyüzem minőséget is ront. És most. egy-két számadat, amit a sütőipari vállalat főmérnöké, Bodnar György közöl: — Körülbelül 50 tonna kenyeret sütünk naponta, s csak a kiliáni gyárat 40 tonna hagyja el. .. Ide csak egy megjegyzés kívánkozik: e hatalmas mennyiséget — amellyel egy 200 ezer iakosú nagyvárost és a környező településeket etetik —, ha hagyományos módon kellene elkészíteni (a gyorsdagasztógép helyett az ormótlan, nehezen mozgatható csészékben kelne a tészta, az automata gépsorok helyett kézzel kellene formázni és kisütni a vekniket), akkor a munkásoktól emberfelettit kívánna, s mivel a kenyerünkről van szó. követelne is meg. Persze csak akkor, ha találnának erre a munkára péket, aki természetesen még a minőséggel is törődik. A főmérnök így folytatja: — Hiányszakma a pék, nekünk is mindössze 104 szakmunkásunk van. Legalább 20 emberre szükségünk lenne meg. A fiatalokban viszont benne él a három műszak, a nehéz fizikai munka képe, réme, így nem csoda, hogy az idén mindössze négy gyereket sikerült leszerződtet- nünkH. . A fiatal és az öreg Pedig szép szakma a ke- nyérkészítés. A vasgyári sütőüzemben még a régi módszer szerint csinálják a minI . dennapit: lapátra teszik a tésztát, aztán be a kemencébe, s ha szép pirosra sült, lapáttal is szedik ki. A friss, meleg kenyér illata betölti az egész légtérét. Itt készül a krumplis kenyér, a rozslángolt, egyszóval a választék... Zsóka Attila, akinek keze motolla gyorsasággal jár, úgy rakja tele a kemencét, fiatalember. Füléig érő fekete haja feher sapka alatt, areá- i rói a verejték csorog, ha a szabadban 25 fok van, akkor ott. a kemence félárnye- kában legalább ötven. — Hogy lett pék? — A tévé útján. Láttam a hirdetést, aztán jelentkeztem. Igaz, az iskolában megtanítottak lapáttal is dolgozni, de azért többnyire a modern gépek kezelését sajátítottuk el. Hát itt mást kaptam: három műszakot, és lapátolást. Most már mindegy... Megszerettem, maradok ... Attila két esztendeje pék, Pvlcser György viszont már 28 éve. ö is lapátol. Ám, egész más ez a lapátolás. A cukrászüzemben dolgozik. — Itt voltam én már tanuló is — meséli. — Akkor még kézzel készítettük a süteményeket. most meg itt van ez a gépsor, hát ez csodákat tud. Alig kell hozzáérni, szinte magától készül a sütemény. Én csak kiszedem a kemencéből ... Van úgy. hogy 2U—25 ezer darab jön ki folyamatosan, itt nincs megállás . .. Köszönet... Nos, a pékségekben szinte soha nincs megállás. Ma annyi kenyeret sütöttek, illetve sütnek még délután is. mintha egy erős szombati nap forgalmára készülne a kereskedelem. S augusztus 20-a előtt már csaknem teljesen új lisztből készül az új kenyér. Az új liszt nem éoDen a legjobb minőségű, sütőipari értéke is hagy kívánnivalót maga után. De hát ez mindig így van, minden nvárutón, amikor új búzából őröl lisztet a malom. A/ új kenyér ünnepén az ország sok mindenkit köszönt. A pékeknek is kijut a köszönetből: ők készítik az új kenyeret és később a már nem új kenyeret. A mindennapit. Amit valóban nem lehet megunni... ILLÉST SÁNDOR Van ahol még hagyományos módon szaggatják a tésztát... A fél év mérlege, a jövő költségvetése A megyei tanács végrehajtó bizottsága augusztus 26-i ülésén jelentést hallgat meg a költségvetés és fejlesztési alap 1980 első félévi felhasználásáról. Az ülés másik jelentése a VI. ötéves pénzügyi tervjavaslatok, valamint az 1981. évi költség- vetési és fejlesztési alap első ütemének tervezéséről szól. A legjelentősebb résztvevő u Medicor Magyar termékek az^észségiigyi Augusztus végén Moszkva ad otthont az egészségügyi világkiállításnak. A nagyszabású bemutató egyik legjelentősebb résztvevője, a Medicor Művek, amely szinte teljes gyártmányválasztékát kiállítja. írathatók majd a hagyományos. nagy. sorozatban készülő orvosi műszerek és röntgen berendezések, valamint a legújabb típusú Me- dicor-gyártmányök. mint például a komputeres tomo- gráf, amely az. eddigi . legkorszerűbb röntgendiagnosztikai berendezés, az angio- gráüás röntgenmunkahely és a panelműtö. A Szovjetunió a Medicor- t érmék ek legnagyobb vevője. Ebben az ötéves tervidőszakban évi 5—6 százalékkal bővült a gyár szovjet exportja. Egyre nagyobb hányadot képviselnek a munkamegosztásból, kooperációból eredő tételek, például a légzés vizsgáló készülékek. inkubátorok, és a különböző röntgenfelszerelések. Számolnak azzal, hogy a gyártásszakosodás a jövőben még intenzívebbé válik. így a kooperációs termékek aránya a teljes szovjet exportban 1985-re megötszöröződhet. A Magvar Orvosi Műszergyár a moszkvai kiállításon ismerteti kulcsrakész, komplett rendelőintézeti és kórházi felszereléseit is amelyeknek forgalma az utóbbi időben fellendült. Szovjet cégek megrendelésére már felszereltek Sztarioszkolban egy 600 ágyas kórházat, most Uszty-llimszkben építenek fel egy klinikát. A komplett export fokozását segíti a közelmúltban létrejött Medinvest Társulás, amelyben az Orvosi Műsz.er- gvár mellett helyet kaoott egy tervező vállalat, két házgyárral rendelkező építőipari vállalat és az Állami Fejlesztési Bank. 1981-ben pedig munkába lép a Medicor kórházipari gyára. i Alkotmány, alkotás Harmincegy éve született alkotmányunk. Egy ember életeben harmincegy év nagy idő, csaknem egy embeiöiíönek felel meg, ám egy nemzet históriájában még csak egy arasz. Ebben oz esetben mégis azt kell mondanunk, hogy egy történelmi korszak. Amikor 1949-ben alkotmányunkat törvénybe iktatták, a lopok hasábjain még újgazdaként emlegették azokat, akiknek paraszti életlehetőségét a földreform teremtette meg. Csupán néhány hónap telt el még akkor a száz munkásnál többet foglalkoztató gyárak államosítása óta. Az alkotmány törvénybe iktatását követő 31 év valóban történelmi változásokat hozott népünk életében. Megsokszorozódott hazánkban az ipari termelés, könnyebbé, mégis termelékenyebbé vált a paraszti munka, ótrajzolódott és minden nap új vonásokkal gazdagodik városaink és falvaink képe. Az alkotmány tette mindezt? Nem. Az alkotmány is csak tükrözi, kifejezi azt, ami az országban a nép akaratából végbement. Maga az alkotmány is a történelmi változások szülötte, ám egyben jogi biztositéka is. József Attila annak idején a jogát megsértő kartotékról irt, s gyönyörű versben kérte az édes hazát, fogadja öt szivébe, hadd legyen hűséges fia. Alkotmányunk, a haza ma szivébe fogadja valamennyi hűséges, fiát. A szép kötelességeket és o szilárd jogokat egyesíti magában a törvények törvénye és a iövö ígéretét is. Azét a jövöét, amely szocialista, amelyben változatlanul a munkásosztály a társadalom vezető osztálya, a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje, s amelyben a Hazafias Népfront, a szocialista nemzeti egység jegyében tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására. Társadalmunk megszokta, hogy augusztus 20-a oz olfcotmóny ünnepe. Azt talán viszont még kevesen teszik, hogy az ünnep eseményei közepette szakítsanak egy kis időt az alkotmány szövegének újraoivasására, Pedig ez az ünnep ez által válna teljesebbé. így válna közgondolkodásunk egyik pallérozójává. Alkotmányunktól majd minden bonyolult, politikai, erkölcsi helyzetben találunk útbaigazító ösztönzést. Az újraolvazás talán be láttatná, hogy távol van népünk valóságos igényeitől, a szocialista közgondolkodástól és az erkölcsi követsiményektöl az, aki nem veszi komolyan az alkotmánynak az állampolgári kötelességeket rögzítő fejezeteit. Mert nem csak jog a közügyekben való részvétel, hanem kötelesség is a közmegbízatások lelkiismeretes teljesítése. Az alkotmány nem csak azt deklarálja, hogy nálunk mindenkinek joga van a munkához, de azt is kimondja: minden munkaképes állampolgárnak kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék,.. Az alkotmány elismeri és védi a személyi tulajdont, de nem hagy kétséget afelől, hogy államunk következetesen küzd az embernek ember általi kizsákmányolásánok min den mai formája ellen, és szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. Ha szétnézünk mindennapi gondjainkon, vajon nem öttik eszünkbe, azok egy részé abból ered, hogy nem mindenütt érvényesül az alkotmány félreérthetetlen parancsa, mely szerint állampolgári kötelesség nálunk mindenkor hazánk gazdasági erejének fokozása, az ésszerűbb, kezdeményezőbb, takarékosabb munka, elért vívmányaink, népünk vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása? Ez az ev, az 1980-as, történelmünkben nem határkő, de mégis fontos, összegező esztendő. Életünket, mindennapjainkat, és jövőnket meghatározó események zajlottak le. Az MSZMP XII. kongresszusa, alkotmányunkkal teljes összhangban társadalmunk helyzetét elemezte és tennivalóinkat jelölte meg. Hazánk fel szabadulásának 35. évfordulóját ünnepelve emlékeztünk a Szovjetunióra, kinek hős fiai véréből fakadt népünk szabadsága, valósulhatott meg sokat szenvedett dolgozóink álma, születhetett meg az alkotmány, bontakozhatott ki igazi életünk. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokon is legtöbbször munkánkról, életü-fkröl esett szó. A Hazafias Népfront választási felhívása így fogalmazódott: „Jól és gondosan végzett munkánk a legfontosabb teltétele annak, hogy szándékainknak megfelelően teljesítsük terveinket. Legyen a jó munka minden dolgozó ember éltető ereje, mai és holnapi boldogulásunk forrása.” Ilyen politikai előzmények után érkeztünk el ai alkotmány ünnepéhez, melynek tartalma az évszázadok folyamán állandóan alakult, és i. István királytól a máig tulajdonképpen az utóbbi három évtizedben nyerte el mostani magasztos értelmét. Amikor az új kenyeret megszegjük, hálás szivvel gondolunk azokra, akik igen nehéz körülmények között — az elemek vad erőivel harcolva — takarították be ez évi termésünket. Gondolunk azokra, akik az árviz idején helytálltak a gátakon, akik a kohók, hengersorok mellett, a bányák mélyén, szivvel és lélekkel dolgoznak. Gondolunk minden szövetségesünkre, alkotó értől- miségünkre, kikkel együtt építünk, dolgozunk. Mindnyájan ás együtt tudjuk és valljuk, hogy nem véletlen az, hogy a mában, a bonyolult nemzetközi helyzetben még a szófejtö szótár is egy szócikkben tárgyalja e két szót: alkotás — alkotmány. SZUCHY ROBERT, a Hazafias Néofront Miskolc városi Bizottságának titkára 7 égnap Aggteleken, ma Miskolcon Természetjáró építők vetélkedője Mint korábban hírül adtuk, augusztus, IK—20-a között országos jellegű rendezvény színhelye Miskolc és környéke. Itt rendezi meg ugyanis az Építő-. Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete az építők hetedik országos természetjáró találkozóját. A szombati — teltházas — megnyitó után a programnak megfelelően vettek «ászt a rendezvényen a tizenkilenc megye és a főváros negyvenöt építőipari és építőanyagipari vállalatának természet- járó dolgozói. Tegnap, a reggeli órákban Aggtelekre utaztak, ahol különböző barlangtúrák. túraversenyek és játékos vetélkedők töltötték ki érdékes programjukat. Ma reggel 8 órakor Miskolcon már városismertető túrák résztvevői voltak. Délután 16 és 18 óra között játékos versenyeken működnek közre, a He.jőcsabai Cementgyár sport-- telepén. Este fél 8 órai kezdettel érdekesnek ígérkező helyismereti csapatvetélkedőre vállalkoztak városunk vendégei. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat selyemréti munkásszállójának éttermében háromtagú csapató* mérik össze tudásukéit.
