Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-18 / 193. szám
Ruhátlan szegénység Tűzfalak Az elmúlt tíz évben egész városrészeket kellett leoon- tani IVliskolton, hogy helyet teremtsenek a lakótelepeknek, utaknak. A leglátványosabb változásokat a belvárosban, a Vörösmarty utca mentén hozta létre a szanálás. illetve az építés. A rossz- hírű Gardon és a hajdani mesteruteák helyén nőtt ki a tőidből a belvárosi lakótelep, melyet újabban Tanácsköztársaság városrésznek neveznek. Sokan, és sokszor szóvá tették á tömegméretű szanálások megkezdése óta. hogy több régi. még használható épületet kellene meghagyni és beilleszteni az új környezetbe. A városfejlesztők ellenérve: többe volna megkerülni a közművekkel, utakkal. járdákkal az öreg házakat. mint amennyi haszonnal járna a megtartásuk. Al’alá- ban igaz mindkét vélemény, esetenként kell dönteni a szakembereknek — minden szempontot mérlegelve. Ilyen szempont az is. hogyan alakítja a városképet a régi és az új keveréke. Ha az utcaszerűen egymás mellé épített házak közül meghagynak egyet-egvet. azzal a ■ veszéllyel is számolni kell. hogy sivár látványt nyújtó tűzfalak tárulnak föl sorra. Az elaggott épülettestek meztelenségének az eltüntetése pedig korántsem egyszerű feladat. És mert szaporodnak a bontással feltárt tűzfalak, akár pályázatot is lehetne kiírni. tetszetős építészeti megoldások felkutatására. A Korvin Ottó utca sarkán több emelet magasságú festett reklámba öltöztették a kopár falmezőt. Szüksegjjc Már megkezdték a felvonulást az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat emberei, s rövidesen hozzálátnak a kisiparosok székhazának alapozásához (Herényi László felvételei) megoldásnak ez is jó. De nem sokáig gőzölög az óriások asztalára illő teáscsésze (grúz teát népszerűsít a reklám), hiszen az út torkolatában építik fel a kisiparosok székhazát, mely a Hazafias Népfrontnak is otthont nyújt majd. Többször írtunk az érdekes tervről, ezért most csak ennyit emlékeztetőül: betonszerkezettel hidalják at az utat, és erre „ültetik” a székházat. A „híd” alatt zajlik majd a közlekedés. Arrpl is szóltunk, hogy nem öncélú megoldás ez. .Egyrészt megőrzi a főutca zárt beépítési rendszerét a tervező, másrészt tetszetősen illeszt új épületet az út két oldalán meredező tűzfalak közé. Hasonló módon van feladva a lecke a városfejlesztőknek a Vörösmarty és a Szemere utca találkozásánál is. És a kép még tovább romlik. amikor tovább építik az utat. s áttörik a szemközt levő háztömböt. Nyilvánvaló, hogy itt is tűzfalak merednek majd. A pártház es a Vörösmarty utca között meghagyták az emeletes régi epületet. Bizonyára jó okuk volt erre a városfejlesztőknek, hisz annak tudatában döntöttek, hogy a szóban forgó területen építik fel — a távlati elképzelés szerint — a Tudomány és Technika Házát. Hogy miként illeszthető a modern vonalú — acél. beton és üveg — ház az avítt mellé, még titok. De addig is. amíg megteremtődnek az építkezés anyagi és egvéb feltételei, a csúnya tűzfalat fel kellene öltöztetni valahogy! B. D. Települések szövetségben Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalásokkal. mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására. fenntartására. Az -első pillanatban érdek-- telennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátás?, szolgáltatást. Csakhogy a kisebb településeken szőkébbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra, hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy útjavító vállalatot, köztisztasági üzemet. Közösen azonban könnyebben, hamarabb elérhelcjek a célok. Falvak társulása A kis településeken egyszerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs például annyi iskolás korú gyerek, hogy — a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva bevezethető lenne, az osztott oktatás. Az viszont reális igény, hogy körzetenként, elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzáférhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvoda, a művelődési ház, a háztartási gépeket javító műhely. A települések együttműködésének eddig is számos formája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen tanácsot — kisebb-nagyobb körzeteket, igyekeztek jobban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztet le, hogy belefogjanak egyese . nagyobb vállalkozásba, így persze csak nagvnehezen jött össze a pénz új létesít- * menyekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács megszervezése hozott változást: abban a társközségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. Kölcsönösen mérlegelni... Mind gyakrabban szövetkeztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: 'víztársulások, több települést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádokat -szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költségvetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újítanak fel. és más karbantartást végeznek. A magyarnándorj közös vállalkozást például hat település hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az i lyesiéte törekvéseket segíti. A társulásokra, ae együttműködésre egyébként-a városok es a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a városok, sem a községek nem gondolkodhatnak csupán saját „falaikon” belül, amikor fejlesztési elképzeléseiket kialakítják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel számolnának, köny- nyen előfordulhatnának észszerűden költekezések. Egv- egy körzetben ajánlatos közösén mérlegelni: hol. mit, miből. mennyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonatkozóan a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a városok es szűkebb vonzáskörzetük közös, összehangolt fejlesztési terveinek kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnék falvak, az úgynevezett városkörnyéki községek — ezekben a körzetekben egyenesen kötelező lesz az ilyen összehangőlt tervezés és fejlesztés. iá rosins i szolgáltatások Ugye ez a városnak is, hiszen ellátó szerepéből adódóan minél több információra van szüksége a környék igényéiről — még inkább persze a falvak gyarapodásai szolgaija. Helyenként már ott tartanak, hogy közös érdekű beruházások alakulnak ki es a városias szolgáltatások (Patyolat, Gél ka) kiterjesztése is folyamatban van. A települések társulása, szövetkezese tehát mindenkinek jó. a légion losabb azonban az. hogjv meggs*ocsi^jji _a taksák felvetéséi. Lobogózzuk fel az épületeinket! Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatokat, üzemeket és intézményeket, hogy augusztus 20. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz augusztus 18-^21- ig köszöntse az ünnepet! Sokfelé dolgoztak a földeken, a gyümölcsösökben Nagy erők kei araníák a-toa- lászosokat Borsodban. Tegnap délutánig az elvetett kalászosok mintegy 87 százalékát vágták le. a szakemberek számítása szerint — ha az idő kedvező lesz — a jk Ezt a falat is fel kellene öltöztetni. A pártház szomszédságában áll ez a régi épület Hortobágyi liidivásár A puszta második legnagyobb nyári rendezvényét, a hortobágyi hídivásárt tegnap délelőtt ünnepélyesen nyitod ták meg . a csárda előtti téren. Az immár 15. alkalommal megrendezett hortobágyi hídivásárnak gazdag programja van. Csaknem 230 népművész. népi iparművész árulja portékáját a pásztormúzeum előtt: fafaragásokat, csikóskalapokat, szűröket, díszes karikás ostorokat. Gazdag választékot imáinak őszi és téli ruházati cikkekből is. A Hortobágy™ látogatókat különleges ételekkel várják és fo- 5 gadják, s augusztus 20-án. a I vásár utolsó napján a csárda kertjében egy egész ökröt húznak nyársra és sütnek meg. A vízi színpadon, valamint a mátai lovaspályán mindennap népi együttesek, lovasok, csikósok adnak műsort, tartanak bemutatót. rendeznek versenyt. A vásár ideje alatt a kilenc- lvukú híd lábához hajtják fel a szürke ■ magyar gulyát, a ménest es a rackanyájat. Terelőkorlátok, pokoli zaj. füstölgő üstök, az olvadó szurok bűze. gödör- és kőcsapdák, torlódó jármüvek, riadt gyalogosok — röviden ennyit jelent az útépítés a város szivében. Amikor esik az eső. még változatosabb a kép. és izgalmasabb a gyalogszerrel közlekedő élete. Ha sikerül is elkerülnie a féllábszárig érő tócsákat, és átszökken minden vizesárkon. még mindig kaphat egy latyakzuhanyt a nyakába, valamelyik jármű kereke alól. Front helyzetben minden segítség jól jön. egy deszkapalló is forró hálára indítja az embert. Feltéve, ha nem cseles libikókának szánták az építők, mint azt, amelyikkel az Ady utca sarkán. a bolt előtt} hidalták át a járda és az átfest között tátongó szakadékot. Amikor fönt lépnek rá. magasra csapódik az alja. amikor lent. akkor fordítva . . . Hölgy sik- kant — „oda a harisnyám!” —, majd idős férfi tántorog le rémült arccal az ingatag deszkáról, hogy a földretérés után- „imába” foglalja az útépítők nevét. Most érünk a színhelyre az ismerős házaspárral. A tetterös férj nem elégszik Libikóka meg a fejcsóválással. hanem keres két alkalmas követ — van itt szerteszét éppen elég — és akkurátusán feldúcolja a deszkát. Néhány mozdulat az egész, és máris stabil a híd. vígan lehet rajta közlekedni. Akár tovább is mehetnénk — mint aki dolgát jól végezte —. de ismerősöm pedagógiai hajlamokkal is meg van áldva. Odaballag az építőkhöz — akik eddig szemmel láthatólag jól szórakoztak a kockázatos tor- namuútlyányokon — és valami olyasmit mond nekik, hogy a dúcolást ők is elvégezhették volna. Választ nem kap. de amit a brigádvezető — művezető? — arcáról le lehet olvasni, az minden* csak nem tisztelet. És a történetnek még nincs vége. Húsz-harminc méterről elégedetten visszapillantunk — vesztünkre. Láthatjuk, mint emelik fel és dobják félre az immár jól szolgáló pallót a munkások. Tízet tennék egy ellen, hogy így gondolkoznak: Míg ml itt munkába öljük a drága erőnket. ez_ a sok mindenféle ember csak császkál. Talpuk alá tesszük a drága deszkát. No jó. mozog egy kicsit, , de mit számít az? Ahelyett, hogy megköszönnék. még kötözködnek. Van képük kioktatni a szakembert. Nem érdemlik a törődést. az teljesen világos. Ugráljanak, ahogy tudnak! Leshetik. hogy még egyszer pallót rakjanak a lúdtalpuk alá! Eltúloztam egy kicsit? Lehet. Ennyi gondolatot aligha pazaroltak ránk. Hisz gondolkozni is fárasztó, különösen. ha nem is fizetnek érte! Ismerősöm lógó orral bandukol tovább. Azt már nem kell találgatnom, hogy ő hogyan vélekedik, mert hangosan teszi. Sajnos, nem idézhetem. mert, oly mértékben kellene megszépítenem — a nvomdaíesték tűrőképességéhez igazítanom — monológját. hogy elveszne a lénveg. Egy biztos: a közeljövőben nem vállalkozik hasonló közbelépésre. és pedagógiai elveit sem teszi közkinccsé. Megértem, de nem értek egyet vele. Amíg lesznek, akik biztonságos palló helyett libikókát tesznek alánk, addig bizony le kell hajolni a kőért. De nem azzal a céllal, amire, most gondolnak! (békés) . n rwrflkát nöiwMegy alatt befejezik. Az aratást elsőként, befejezett Csongrád megyében ase esőszünet okozta átmeneti kényszerpihenő után vasárnap ismét teljes üzem volt a tarlókon. A kombá.mosok traktorokon járták be a kalászosok termőhelyét, a gazdaságok a kint maradt szalma mentésére, mielőbbi biztonságba helyezésére összpontosították gépi erejüket. A hazánk őszi barack termésének 41) százalékát adó szatymazi tájkörzetben vasárnap is szedték az illatos gyümölcsöt. A felmelegedés hatására meggyorsult arz érés. ilyenkor nem ledet várni, mert egynapos kesedelem is túlélést okozna, rontaná a termés minőségét. A leszüretelt őszibarackét, hűvös tárolóhelyekre vitték, válogatták, osztályozták, ma hajnalban szállították. Még mindig tart az utóbbi évtized leggazdagabb kajsziszürete a Duna—Tisza közén. ahol tegnap is szedték, csomagolták a termést. na A szanálások nem kímélték a Zöldéit Vállalat boltjait, pavilonjait sem. Sajnos, a lebontott kis üzletek helyett, nem mindenütt épült új. A viszonylag rosszul ellátott területek közé tartozik a Tanácsköztársaság városrész, illetve a Vörösmarty utca környéke. Ezért is dicséretes, hogy a lakótelep központjában levő Csemege Áruház a nyári hónapokban utcai árusítást szervezett. Ha nem is túl gazdag a választék, a leveszöldséget, lecsónak. főzeléknek valót, s a napi gyümölcsszükségletet megvásárolhatják itt a környékbeli háziasszonywk.
