Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-12 / 188. szám

^ A valamikori görög kereskedő elszomorodna, ha látná: mivé lett otthona, háza. Talán meg neki is állna tatarozni... Mivé lesz, ami volt? Müemléknézőben Még jó, hogy a villanyoszlopot a homlokzathoz építette a gondos mesterkéz: létrafokain így jól mérhető évről évre, mennyit kúszik a falon a nedvesség Miskolcon mindössze ki­lencven műemlék jellegű és városképi jelentőségű épít­ményt. találhatunk — írja egy. lassan húszeves kiad­vány —, . ebből is kevés az igazán értékes építészeti em­lék. Aki itt lakik, nem a műértő szemével néz: csak azt veszi számba kesernyé­sen, hogy egy-egy séta so­rán eltűnt a régi faragott kapu, félig rom a ház. ami­ben az öreg suszter lakott, roskadozik a hajdani villa. A kilencvenból a két év­tized alatt biztosan eltűnt egy jö tucatnyi, hiszen alig találni olyan utcát, ahol ez ifiő alatt nem jelent meg bulldózer és markoló képében a sokaknak átkozott, masok­nak áldott épületirtás; a szanálás. De mi lett az úju­ló, múltat feledő és eltakaró városrészek, utcák közt szemünknek egyre kedve­sebb. egyre többet jelentő régi épületekkel? « • A Rákóczi utca 2. szám alatt vigasztalan kép fogad­ja az arra járót. A valami­kori görög kereskedőházból évszázadok alatt át- es tel­epült műemlék nehezen ta­gadhatna le a korát: a csu­pasz kőig, tégláig hámlott vakolata, a víztói. penésztől térképes talai inkább évez­redesnek, mint évszázados­nak mutatják. A műemléket jelző tábla a kapu mellett szinte gúnyként hat a vedlett falon, s hogy magát a táblát mi tartja még a helyén, az rejtély. A húsz évvel ezelőtti ta­nulmány szerint, ..helyreállí­tási tervek alapján végre­hajtott munkaiatok' segíte­nének csak. Egy, a nedves­séggel és penésszel minden­napi küzdelmet vívó lakó szerint, ma mar az sem ... Akkor kellett volna inkább. A Toronyalja utcán is ha­sonlóképpen jártunk. A föld­szintes, romantikus stílusú epület kinézetre ikertestvére lehetne az előzőnek, igaz, itt táblát nem tart a fal. A ház amúgy is vesztett már régi bájából, hiszen faragásait ré­gen letarolták egy szaksze­rűtlen tatarozással. Azóta a rossz tatarozást is feledték a falak, s valahogy egy vil­lanyoszlop is odaforrt a hom­lokzathoz. támlájául a rom- ladozó tornyocskának, A Széchenyi út 20. szám alatt rosszat is. jót is láthat az. aki arra téved. Igaz, az epület jócskán megváltozott, nincs is jó állapotban, s a nedvesség, a műemlék épüle­tek elmaradhatatlan társa itt is rombol, rothaszt, de az udvar szívet melengető lát­ványt nyújt. Mozogni is ne­hezen bíró öreg nénik keze nyomán virágágy, zöldellő pázsit, sok kis fa virult a jobb sorsra érdemes falak előtt. Bekukkantva a kapualjak­ba, végigsétálva az utcákon, jó pár helyen fogad még a leírtakhoz hasonló látvány. Nem képviselnek ezek az épületek komoly értéket az országos emlékek sorában, nekünk mégis fontosak: egy roskadozó folyosó, oszlopsor szíven üt, mé.g ha nem is ér sokat. Lehelne sétálni persze más­felé is. Hiszen gyönyörűen helyreállítottak jó pár mis­kolci műemléket; a várat, a Herman Ottó Múzeumot,- templomokat, epüleieket. A fontossági sorrend biztosan nagyon lényeges: azt kell menteni először, ami érték. S az sem ismeretlen senki előtt, hogy milyen kévés az, amit erre a célra anyagiak­ban szánhatunk, mennyire eltörpül á szükséges mellett. De nekünk, miskolciaknak csak ez a városmértékkel mérve maroknyi, köbe. tég­lába rögzült emlékünk van. Hétköznapi epületek ezek, szépségük, vagy rútságuk a .város mindennapi arcát for­málja: azt, amit az. utcán járó. ott lakó, munkába sie­tő felé fordít, Ök a többség — bármennyire is kedves a jól kiválasztott útvonalon kalauzolt vendég, a város­néző turista . . . Kiss László Aszfalt került a pályákra A bajnoki rajtra kellemes meglepeiest szereztek a kél miskolci NB Il-es kézilabda- csapatnak. Mind a Miskolci Spartacus, mind a Miskolci ÉMTE kézilabdapályáját bi­tumenes burkolattal látták el a Miskolci Mélyépítő Válla­lat dolgozói. így a jövőben a női, illetve a férfié,sapat sem lesz. hátrányban ellen­feleivel szemben, ugyanis ma már a mérkőzések többségét ebben az osztályban is bitu­menes kézilabdapályán játsz- szák. Bláthy­jubileum A nagy magyar feltaláló. Blathy Ottó Titusz születé­sének 120. évfordulója tisz­teletére emléktáblát avattak tegnap Tatán. Kis matematikusok A kis matematikus baráti körök az új matematikai gondolkodás kialakításán munkálkodnak, s így az is- , kólái oktatás kísérleti műhe­lyeinek tekinthetők — han­goztatták a kis matematikus baráti körök vezetőinek teg­nap, Győrött kezdődött or­szágos tanácskozásán. A négynapos összejövetelen mintegy 250-en cserélik ki tapasztalataikat. Mint az a megnyitó előadáson elhang­zott, a 15 éves múltra visz- szatekintő mozgalomban ma már 10—12 ezer IV—VIII. osztályos általános iskolás tevékenykedik, s a köröket a TIT megyei szervezetei pat­ronálják. Az ország minden részén működő baráti körök mate­matikát szerető tagjainak se­gítségével kísérletezték ki az új matematikai tanterv lé­nyeges mozzanatait, az új módszereket, amelyeket nap­jainkban már az iskolai ok­tatásban is bevezettek. Az üzletek ünnepi nyitvatartása A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc megyei városi Tanács V. B. keres­kedelmi osztályai, a KPVDSZ megyei bizottságával egyet­értésben. az üzletek nyitva- tartásárói szóló 3 1971. (VIII. 14.) BkM és a 15 1976. (VIII. 25.) rendeletekkel mó­dosított 12/1970. (VIII. 30.) BkM rendelet alapján az augusztus 20-i ünnepi nyit­vatartási gz alábbiak sze­rint szabályozzák: Augusztus 19. (kedd): Teljes munkanap, vala- menyi élelmiszerüzlet, csar­nok és piac 19 óráig tart nyitva. Az ennél egyébként később záró élelmiszerbol­tok a szokásos hétköznapi nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. Az iparcikk, ru­házati üzletek, áruházak, valamint dohány- és édes­ségboltok. virágboltok a szo­kásos hétköznapi rendjük szerint árusítanak. A ven­déglátóhelyek szombati nyit­vatartási rendjük szerint üzemelnek. Augusztus 20. (szerda): Munkaszüneti nap. A vendéglátóhelyek, dohány- és édességboltok, valamint virágüzletek a szokásos va­sárnapi rend szerint tarta­nak nyitva. Minden más üz­let. áruház, piac és vásár­csarnok zárva tart. A kije­lölt vendéglátó egységek augusztus 20-án tejet és ke­nyeret árusítanak. Egyedül a sakktábla mellett Kél hét a nagymamánál, strand, úttörőtábor, sőt. ha min­den jól megy, akkor még Balaton, is — általában így telik gyerekeink vakációja. Ilyenkor még a nagyon elfoglalt szü­lök is igyekeznek pótolni az év közben mulasztottakat: meg­ragadja a tollaslabdaütő nyelét a pocakosodó apa. kislánvo- san , viháncol, halacskázik a vízben a fájós lábú anya. A nagyszülők pedig csak akkor lennenek igazán boldogok, ha naponta hízna egy kilót a szerintük mindig sapadt, min­dig sovány unoka. Boldogan belefeledkezünk a nyárba, a családi együttletbe és talán észre sem vesszük azokat a gyerekeket, akik egy­két pedagógus kíséretében, csapatosan érkeznek a strandra, kirándulóhelyre. Mos,t persze ök is vidámak, felszabadultak, hangosak. Talán túlságosan is azok. Mintha mindent, de mindent meg akarnának ragadni a nyári délután örömeiből, kárpótlásul egész évi rendszeres, fegyelmezett életükért. Igen. az állami gondozott gyerekekről beszélek, akiknek a nyaralói minden könnyfacsaró zsurnalisztikái fogastól men­tes. mégis megrázó riportot sugárzott a televízió vasárnap este. Körülbelül akkor pergett ez a műsor, amikor a víz mellett, vagy az erdőben együtt töltött nyári va.sarnap után. hazaértek a családok. A fürdés, vacsora, s a szép órák visz- szaidézése mellett, talán jutott egy kis figyelem azok szá­mára. akik a vakációt is az intézetekben töltik. Pedig több­ségük olyan ..árva", akinek vannak szülei. Tegyük hozzá: nemcsak szülei, hanem "bizonyára rokonai is. Miért nem viszik el őket magukhoz legalább egy hétvégére? — e kér­désre mi. akik aggódunk akkor is. ha három napig nem jóm levél a ..büdös kölyöktől”, a nyavalásból, nem tudunk szí­vünk szerint választ adni. Az egyik intézet igazgatója őszintén megmondta: bár igye­keznek pótolni a családot, az állami gondozásban telt évek nyomot hagynak a gyerekek lelkén. Ha később rendezett családi körülmények közé kerülnek is, nem kaphatnak töké­letes kárpótlást, gyermekkoruk sivárabb, boldogtalanabb, mint hasonló korú társaiké. Ezek után ellentmondásnak tűnhet, ha azt mondom, hogy én mégsem az állami gondozott gyerekek sorsáért aggódom elsősorban, hanem azokért, akik családi közösségben élnek, de csak látszólag. Egy jelentésben olvasom, hogy a városi tanács munkaügyi osztálya rendkívüli nehézségekbe ütközött, amikor fel akarta mérni, hány olyan 16—18 éves fiatal él Miskolcon, akinek nincs munkahelye és iskolába sem jár. Az ifjúságnak erről a rétegéről ugyanis sehol sem vezetnek nyilvántartást (!). A rendőrség tudja, hogy mennyi a fiatal­korú bűnöző, sőt azt is, hogy körülbelül félszáz miskolci fiatal rendszeresen csavarog, divatos szóval: csövez. Ám ha előállítják a munka nélkül lezengöket. csövezőket, akkor sem sikerül mindig érdemben intézkedniük, mert a szülők sértő­dötten kijelentik: 18 éves korukig eltartják a gyereküket, nevelési módszerükhöz pedig senkinek semmi köze. Csak becslésekre hagyatkozhatunk tehát, így korántsem bizonyos, hogy tényleg félezer olyan 16—18 éves fiatal van városunk­ban. aki iskolába sem jár es mwikaviszonya sincs. Télen, nyáron időmilliemos az ilyen gyerek. Ez az életforma pedig kedvez a bandába verődésnek. és italozásra, ragaszto- zásra csábít. Ha nem is ütközik össze törvényeinkkel az ifjú lehűtő, könnyen megszokja, elhiszi, hogy munka nélkül is lehet élni. Azt hiszem, a szóban forgó gyerekek esetében szép szóval hiába apellálunk a szülői kötelességre. De ha nem akarjuk növelni társadalmi gondjainkat, mégis meg kell közelítenünk valami módon ezeket a családokat, ha nem is fenyegetéssel, erélyes figyelmeztetéssel mindenképpen. Ehhez azonban több információra, megbízhatóbb adatokra van szükség. Hiba lenne beletörődni, hogy hiányos a nyilvántartás! A fentebb idézett tévériportban a kamera hosszasan el­időzött egy kisfiún, aki az állami intézet udvarán egyedül sakkozott. így csak veszteni lehet, akár a fekete, akár a fehér király kap mattot. És a látszólagos családi közösségben élő gyerekek között vajon hány olyan van, aki — képletesen szóivá — mindig egyedül játssza a partit? (bekee) Gépmatuzsálemek E—516-os kombájn, mégpe­dig megbontott állapotban. Ezzel szemléltetik egyebek között az elektromos és a tü­zelőanyag-ellátó rendszer ja­vítását. A szervizrészlegben számos műszert mutatnak be. Külön érdekessége lesz az OMÉK-nak a régi gépek, gép­matuzsálemek kiállítása. Borsodi bronzok a fakitermelők versenyén Fiatalok brigádokban Városunkban fokozatosam változik a szocialista brigá­dokban dolgozó fiatalok aránya. A KISZ Miskolc vá­rosi Bizottsáaának egyik leg­A mezőgazdasági gépek jó része már megérkezett az egy hét múlva nyíló orszá­gos mezőgazdasági élelmi- szeripari kiállítás és vásár­ra. A kiállításon felépítenek egy javítóműhelyt teljes be­rendezéssel. A műhely kö­zépső részén áll majd a nagy A Galgamácsa melletti Csuzi-réten a múlt- héten vetélkedtek a fakitermelő szakma legjobbjai. Kétéven­ként rendezik meg az orszá­gos fakitermelő versenyt, melynek ez alkalommal a Budavidéki Állami Erdő- es Vadgazdaság volt a házigaz­dája. Több mint százan vet­tek részt a kétnapos verse­nyen. egvéniben és csapat­ban indultak. A húsz csapat közül a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasági öt­tagú csapata — három mo- torfűrészes, egy LKP trak­torista és egy tehergépko­csivezető — a harmadik helyen végzett. Egyéniben is született borsodi siker: K. Szabó István, a sárospataki erdészet dolgozója ugyan­csak harmadik lett. A leg­nehezebb szám a döntés volt, a versenyzők sorshúzá­son kapott fát fűrésszel meghatározott irányba dön­tötték le. minél közelebb a kitűzött cövekhez. Norvégiában az idén nem­zetközi verseny lesz. melyen — helyezésük és a majd el­következő válogatón való szereplésük alapján — lehet, ho-gy a mi gépi fűrészeseink közül is részt vesz valaki. utóbbi megállapítása szerint jelenleg a városunk gazda­sági egysegeiben mü-ködő szocialista brigádokban 28 ezer fiatal tevékenykedik, s közülük mintegy 60 száza­léka tagja a KISZ-nek. Figyelemre méltó, hogy a fiatalok brigádmozgalmában mind jobban érvényesül az ifjúság munkára nevelése, szakemberré válása, a kö­zösségi és erkölcsi szellem erősítése — mint követel­mény. Az is megállapítható, hogy az 1038-as miniszterta­nácsi határozat óta a KISZ- szervezetek ez irányú segítő munkája is jobb a korábbi­nál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom