Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Sör, kóla és víz Lezáratlan a vita Kánikulai krónika Bennünk is épül a város (Folytatás az f. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) E néhány kánikulai napra nem mindennapi igényeket kellett kielégítenie a Borso­di Sörgyárnak. A torkok tel­jesítménye 30 tok fölött meg­haladja a gyárak kapacitását is. A raktáron lévő készle­tek voltak a biztosítékai, hogy Borsodban nem hiány­zott eddig a sör. Noha a nagyforgalmú üzletekben és üdülőkörzetekben átmeneti­leg akadozott az ellátás. A sörösautók megpróbáltak lé­pést tartani a gyár termelé­sével is, és naponta, az im­port sörrel egyetemben, tíz­ezer hektolitert osztottak szét a./, üzletekben. Ha tovább tart a kánikula, a készletek tovább csökken­nek és csak azt a korábbi mennyiséget tudják ígérni, amit .a sörgyár naponta meg­termel. Az országban még így is a miskolciak és a kör­nyékbeliek járnak a legjob­ban. vagyis ihatnak a sörből legtöbbet. A múlt évi sta­tisztika szerint is a dobogó felső fokán állunk Borsod­ban és Hajdú-Bíhar megyé­ben ; egy-egy ember egy hektós hordóval oltotta szóró­ját. Az országos átlag egyéb­kent 85 liter. A fagylaltgyártó masinák teljesítménye határozza meg a fogyasztást legnépszerűbb cukrászdánkban, a Napsugár­ban is. E forró nyári napo­kon 7—8 mázsa fogy a fa­gyiból. Ez gombócra átszá­mítva. több mint 15 ezer. Nem kell különösebben bi­zonygatni. hogy a fagylaltot mérő lányok és asszonyok csukló- és karteljesítménye felér egy sportoló napi ed­zésadagjával. Az üdítő ital is népszerűbb a Napsugárban ilyenkor. Napi 2500 pohárral adnak el a szomjazóknak. A süteményből érthetően keve­sebb kel el, hiszen fölösle­ges ilyenkor a tejszínes és a krémes kalória. Téli tüzelő Lesz-e szén, lesz-e fa? Miskolcon a lakásoknak mintegy a felében már a távfűtés adja a meleget. Jócs­kán vannak azonban még családi házak, ahol hagyo­mányos módon fütenek. Kö­zeleg az ősz. ezért érdeklőd­tünk az Eszak-magyarorszá- ti TÜZÉP Vállalatnál: ho­gyan készülnek az idényre? Mint a vállalat vezetőitől megtudtuk, a i felkészülés már az ev elején megkezdődött. A március 17-től júniusig tartó kedvezményes tüzelő­vásárlási akcióban 312 ezer tonna szén talált gazdára a ha’rom megyében: Borsod­ban. Hevesben és Nógrád- ban. Ez 6 százalékkal haladj ja meg az elmúlt év hasonló időszakában rendezet' akció eredményét. (A TÜZÉP szak­embereinek felmérése szerint egymillió tonnára becsülhető az a szénmennviség amelv a terület ellátásához elegendő ) Szeptemberre 50 ezer tonna szenet kell a leleoeken fel­halmozni. ami azt jelenti, hogy még 30 ezer tonnányit kell a bányáktól a telephe­lyekre szállítani. Ügy tűnik, hogy nem lesz gond az idei szénszállítással, a mennyiségi igényeket ma­radéktalanul ki tudják majd elégíteni. Nem ilyen egyér­telmű a helyzet a minőség­gel. Miskolcon es környéken elsősorban a lyukúi szenet kedvelik. E fajtából viszont csak az igényelt mennyiség leiét tudják rendelkezésre bocsátani, s akinek nem jut, annak berentei szenet szállí­tanak. A szemcsenagyságot tekintve, nő a diószén rész­aránya, ami a gépesített bá­nyaművelés következménve. Importszenet csak oda ad­hatnak ahol a fűtőberende­zések technológiája ezt meg­követeli. A kormányintézkedésekkel összhangban, tűzifából csak annyit kap az Észak-ma­gyarországi TÜZÉP. amennyi az elmúlt évben a három megyében fogyott. Ez a menv- nviség — már most tudiák — nem fedezi az igényeket, de többet nem fognak kapni belőle . . . Öt év újíifisai öt év újítási eredményeit; értékelték a közelmúltban a Lenin Kohászati Művek ne­mesacél-hengerművében. jfc Csak győzze mérni ... A strandok bevétele meg­próbálja behozni a nyár me­netrend szerinti késésének veszteségét. A legkulturál- tabb strand címet ezekben a csúcsforgalmi napokban is a tapolcai nyeri el. A Vérfür­dő szép fekvésével vetekszik vele. bár ezen a nyároh So­kai levon esztétikai értéké­ből a kabinsor félbehagyott építkezése Ezen a strandon nem foglalkoztatnak diák ki­segítőket, így érthető, hogy a hatfőnyi személyzet csúcs­időben nem tudott azzal is foglalkozni, hogy kiürítse a megtelt szeméttárolókat. Legidősebb strandunk ve­zetője a legrezignáltabb. A napi óriási bevételnek ára van. Tisztelet a kivételnek, s strand vendégeit egy ne­gyedosztályú ’ váróterem ka­tegóriájába sorolja. A meleg­től elnyúlt strandolok még arra is képtelenek, hogy pár métert megtegyenek a sze­métgyűjtőig. A padok alá dobált, barackmagok, lángos- tól olajos papírok és csir­kecsontok szétdobálóit. talá­lóan. de nyomdafestéket nem tűrőn jellemzi a vezető. De az eseménynapló még sok más. renitens történetet is jegyez. Az úszómesterek és a vízőrök akár veszélyességi pótlékot is kaphatnának a fenyegetőző emberek miatt. Az egyik vasárnapon 25 ittas Zárszót dr. Mód Aladdiné mondott zetlenség nyűgével küszködő, fátlan betonrengetegek létre­hozása? A kérdésekre ki-ki érdek­lődési köre. felkészültsége, vérmérséklete szerint adta meg a választ. De a dicsért, szapuit, sok vitára okot adó lakótelepek már állnak. Ap­rómunkát, napi feladatot je­lent. hogy az összkomfortos lakásokból álló, többnyire komfort nélküli lakótelének otthonosabbá, humánusabba váljanak. Egy félig kész mű­nél a lehetőségek viszont már korlátozottak. Egészen más problémát jelent a kö­vetkező évek stratégiájának és taktikájának megválasztá­sa. Építész. tervező, sz.épíró egyetértett abban, hogv az urbanizációs folyamat’ jelle­ge változik: meg ke!i változ­tatni. Sokan kimondták, hogy a mai formájú és felszerelt- ségű lakótelep olvasfa.ita kompromisszum. amelv csak részben magyarázható gaz­dasági okokkal. Sokan állítot­ták azt is. hogy a mai lakó­telep szükségszerű, de min­denképpen köztes megoldás; nem biztos, hogy a legol­csóbb. de az biztos, hogy nem a legpraktikusabb. Némileg ellene hat az aggasztó de­mográfiai problémák megol­dódásának. nem kedvez az úgynevezett többgenerációs családok együttélésének, fo­kozza az elidegenedest és * lakó kiszolgáltatottsági érzé­sét. Korántsem biztos, hogy az erőszakolt lakásépítésre költött milliárdok nem ütnék majd vissza, nem hiányoznak majd ott. ahol óvodát, böl­csődét. .járdát, mozit, sport­pályát kellett volna építeni. Nem volt. nem lehet a« ítélkezés joga a tokaji író­táboré. A résztvevők észre­vételeket tettek. kritikát mondtak. vitatkoztak; de mindenkor a jobbító szán­dék munkált a mondandó mögött. S házat, hazát; kü­lönben sem csak az épít. aki téglát téglára rak. A házak bennünk is éoülnek. Évek­kel az avatás és a beköltözés után is. Szép szóval is. B. I. Jk Elözönlik a strandokat... A TI k jövőre már gyártja Külföldi celofán helyett hazai fólia A celofánt meglehetősen drága áron, tőkés országok­ból szereztük be hosszú éve­ken keresztül. A világpiaci áremelkedések után csök­kenteni kényszerültünk a be­hozatalt, ezért megszüntették a dohányipari és más élel­miszeripari termékek celo­fánnal történő csomagolását. A Tiszai Vegyikombinátban lassan három éve foglalkoz­nak azzal: mivel lehetne he­lyettesíteni a drága import- terméket. Az elmúlt évben a kísérletek sikerrel jártak, s kifejlesztették a biaxiálisan orientált polipropilén fóliát, amelyet röviden BOPP-fóliá- nak neveztek el. A TVK sa­ját beruházásban új üzemet létesít ennek gyártására, amely várhatóan 1981 végén kezdi meg a termelést. Túl azon, hogy a BOPP-fólia al­kalmas lesz dohányipari és egyéb élelmiszeripari termé­kek csomagolására, előnyösen alkalmazható üreges testek (például vékony flakonok) készítésére, valamint sokféle csomagolóanyag helyettesíté­Noha annyival sem tisztelte meg szerkesztőségünket, hogy teljes névvel lássa el levelét, kedves K. J.,. kívánsága mégis teljesül: helyt adunk gondolatainak. Sajnos, nem idézhetjük szó szerint levelét, mert helyenként nyomdafestéket nem tűrő kijelentésekre,, jelzőkre ragadtatta az indulat. Az indulat, amit — állítása szerint — az keltett Önben, hogy úgy véli, nem tiszteljük, nem tisztelem elegge ,a kohászatnál es másutt dolgozó idős embereket. Ha így lenne, nagyon szégyellném magamat, de a július 29-i számban, Aranygyűrű, aranylánc címmel megjelent jegyzetből ezt nem olvashatja ki senki. Az írás apropóját az a családias ünnepség adta, melyért aranygyűrűvel es aranylánccal jutalmazták — az évtizedes hagyományhoz híven — az LKM törzsgárdistáit. Hadd idéz­zél legalább két mondatot a cikk azon részéből, mely az ün­nepseggel, illetve az LKM törzsgárdistáival foglalkozik: „Azok a kohászon, akik gyűrűt, nyakláncot kaptak a csalá­dias ünnepségen, munkájukkal, egesz dolgos életükkel bizo­nyítottak az elmúlt három, három és fél évtized alatt. És bizonyítanak ma is. amikor a törzsét képezik annak a mun­kásgárdának, mely a megújuló gyárban az új követelmé­nyeknek megfelelően dolgozik." Hogyan lehetett ezt félre­érteni? Hiszen ugyanazt fogalmaztam meg, amiről így ír a levelében: ......Igenis van fedezete a -kohász és egyéb szak­mában eltöltött időnek.’’ S mert egy nyomon járunk, aligha­nem túloz, amisor azt állítja, hogy: ..Az ilyen... gondolat felháborítja a munkában megrokkant idős dolgozókat, akik szinte az egész elet ükét a kohászatban, becsületes munkával töltötték." Talán inkább ott lehet a hiba, hogy a szóban forgó újság­cikkben nemcsak az idős kohászok kitüntetéséről és általá­nosságban a hozzáértő, szorgalmas lörzsgárdistákról esett szó. Szinte kínálkozott, hogy a jo mellett szóljak arról a rossz szemléletről is. mely lassítja a gazdasági kibontakozást. Nem egy bizonyos vállalatról és e vállalat törzsgárdistáiról beszél­tem a jegyzet befejező soraiban így: „Mert mi tagadás, van­nak olyan emberek — es nem is kevesen —, akiknek nem­csak a munkakönyvé, hanem a tudása is egyhelyben- maradt, s úgy vélik, elég nekik a sok évtizede megszerzett szakmai tudás, a lassan kiüresedő rutin. Haborognak. igazságtalanság­ról beszélnek, ha a fiatalabb, de képzettebb, igyekvőbb em­ber fizetési borítékja vastagabb, mint az övék.” Félreérteni, azt hiszem, ezt sem lehet. De hogy nem mindenki ért egyet vele. az lehetséges. Ha netalán ön is az utóbbiak közé tar­tozik. kedves K. J.. akkor miért nem erről irt levelében? Ha olyan rosszindulatú lennék, mint azt levelében bizonygatja, feltételezném, hogy szándékosan keverte össze a gondolato­kat. hogy végül egy olyan egyveleget kapjon, ami a szája ízének legjobban megfelel. Rám akarja bizonyítani, hogy egy kalap alá veszem a tehetséges, szorgalmas, képzett munká­sokat az egy helyben topogókkal, pusztán generációs alapon. Csakhogy ezt nem én leszem, hanem éppen ön. Nos. ilyen messzire mehetnék a feltételezésben, de nem érdemes. Maradok inkább annál, hogy — bármilyen furcsa — félreértette cikkem mondandóját. Őszintén sajnálnám, ha nem állna ezzel egyedül. BÉKÉS DEZSŐ Kit tiszteljünk? miért tiszteljiink ? Válasz egy olvasónak és példátlan magatartású em­bert kellett ..felöltöztetni’*, és kilanáesolni a strandról. De a hasonló esetek szinte min­dennapiak. Baleset is szár­mazott már a palánkjegyes vendégek miatt. Az Augusztus 20. strand­fürdő naponta 12 diákot fog­lalkoztat. Közülük tíz lány a ruhatárban teljesít szolgá­latot. Rekordforgalom idején nincs arra lehetőség, hogy minden vendéget körbesö- pörjehek. Elkelne az is. hogy az öltözőbe vezető előtérben felszedjék a fekete latyakot, kitisztítsák az ivócsaookat. De elhisszük, hogv 4—5 ezer ember után van elegük, meg melegük. Naponta esv köb­méter szemét a strarid „ter­melése". Tudván tudjuk, hogy min­den higiéniai és strandetikai kérdésben csak a vendégek jó érzésére lehetne apellál­ni. Már, ha mindenkinek lenne... O. E. A tokaji írótábor vitáiban az avast lakótelep amolyan állatorvosi lókent szerepelt. (A miskolci vendéglátók ugyanis, jó érzékkel, mind­járt az első nap programba iktatták a város legújabb, legnagyobb, még most is épiiló. Eger nagyságú teienii lesének megtekintését ) Szó­val. az Avason hangsúlyo­zottan 'elentkezik a nagyipa­ri lakásépítés, a tömeges ott­honteremtés minden általá­nos eredménye és tovább­gondolkodásra érdemes gond­ja. Dr. Mód Aladá rnenak a láíszat ellenére sem volt ne­héz dolog összeloglalnia az eszmecsere főbb vonulatait. A szociológus természetesen nem hallgathatta el azt, s ebben megerősítette néhány szépíró véleménye is, hogy a tábor első félidejében túl­tengett az építészek, vagy az elfogultan építészpárti hoz­zászólók vélekedése. Az össze­foglaló leszögezte, hogy a tö­meges lakásépítés, a lakóte­lep szükségszerű az urbani­záció további erősödése elke­rülhetetlen és társadalmi, gazdasági szempontból meg­állíthatatlan folyamat. A né­zeteltérések nem is itt lán­goltak fel. Az a fő kérdés, hogy az államilag favorizált stílusú, technológiájú, eszté- tikájú mai lakótelepi megol­dások az egyedül üdvözítő- ék-«? Büszkék lehetünk-e la­kótelepeinkre? Nem kell-e majd szégyenkeznünk uno­káink előtt? Valóban elke­rülhetetlen volt-e a városnyi városrészek, az örök befeje­Eszerint a mű dolgozói ez idő alatt 850 újítással jelentkez­tek. s ezek közül 590-et meg­valósítottak a gyárban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom