Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-06 / 183. szám
a+c Mi lesz, ha eltörik? Nem komplett! Áruvaríációk Egy kormányhatározat nyomában Hol tart a munkástovábbképzés? Lassan tíz éve. hogy megRöpködnek a reklámműsorban a tányér- meg a pohárcserepek. Akadhat olyan tévénéző, aki még a műtragédia előtt kimerevitené a képet: ne törjék össze. Az üzletekben éppen az után a darab után lólott-tulott. Amíoráék miskolci üzletében egyféle fözelékestal kapható a Variából. A Centrumban a monopol készletükből sem vásárolható meg helyben minden darab. A Nagyítóban megjelent írás szerint a fővárosban sem próbálkozhat nagyobb sikerrel egy kicsorbult készlet tulajdonosa. A helybéli Amfora-üzlet vezetőjének véleménye: a Varia-készletek drágák és nem váltak be. .lo kapcsolataik révén a vevő bemondása alapján szerzik be a póttányérokat meg a többieket. Mcddi" tart a készlet? a A varialhatosagra tett hazai úttörő próbálkozás kezdene kudarcot vallani? A kérdés megvalaszolatian marad: miért éppen ezeket a draga szériákat kellett vallanak kikiáltani? Néha megadatik, hogy külföldi prospektusokat, divatlapokat forgathassak. Csak sóvárgok. s levonom a konklúziót. Ilyen gusztán asztalt teríteni nehezen lehetne a hazai forgalomban levő készletekkel. A hétköznapibbak nemesen egyszerűek: a formatervezett tányérokhoz, kancsókhoz a legsikkesebben simul az utolsó kiskanál, a sótartó is. Hol van az az üzleti ahonnan egy ünnepi asztalra való teljes pohár- - garnitúrát ki tudnának állítani? Ugyanarra a mintára és fazonra gondolok, a stampedlistől kezdve a sörösig. S itt nemcsak a kris- tálykülönlégessegek jönnének számításba. Jobb szállodáink ennél a módinál nem adják alább. Hol, sikkadhat el ez a fajta jó ízlés. míg a készletek az üzletekbe kerülnek? Mostanság veszi, nem veszi, nem kap mast jelszóval állíthatja ösz- sze otthona szervizeit egy fiatal házaspur. Hasonló gondokkal bonyolódik a bútorvásárlás. Ha a vevő nem tudja egyszerre megvenni a garnitúrát, kétes kimenetelű vállalkozás a Szcmctliy Imre «ralikái Szemethv Imre grafikus- művész munkáiból nyílik kiállítás holnap délután 5 órakor a József Attila Könyvtár kiállítótermében. A megnyitón a művész is részt vesz. A tárlat vasárnap kivételével naponta 12-től este 8. szombaton délután 5 óráig tart nyitva, szeptember 13-ig. darabonkénti beszerzés (egykét kivételtől eltekintve — ezek csupán szekrénysorok — nincs variálható bútorj. Mert a variálhatóság fogalmában a harmónia is benne foglaltatik. Egy. a közelmúltban lezajlott kedvezményes bútorvásár a következő tanulsággal szolgált: hiába kínálnak egyes darabokat jóval áron alul, a kutyának sem kell. Nem illeszkednek. nem simulnak a forgalomban levő bútorok stílusához. Színhan«ülás o A legnevesebb divattervezők. belsőépítészek és lakberendezők mindezek ellenére a variálhatóság és a harmónia mellett voksolnak. A legjobb kirakatrendezők is erre tanítanak. Feltéve, ha tudnak. Mert megmutatni, hogy mit mivel lehel ötletesen és ízlésesen variálni, csak akkor lehet, ha van miből. Hazánk tagja az úgynevezett Intercolor Bizottságnak. Ez a hangzatos nevű szervezet a színek nemzetközi divatjai hivatott összehangolni. Hol vesznek el az információk? Ma egy kissé rendhagyó színű cipő tönkremegy. mire hozzávaló reti- kült talál a viselője. A külföldet jaró hazai turista hiába ácsingózik a táska- meg a bőröndüzletek kirakatai előtt is. A divatbemutatókon „lenézik’' a hölgyek a manökenek variálható darabjait. A nyílt színen cserélik ki a pulóvereket. a kabátokat, a blézereket. Még jókor tavasszal láttám a Luxus Áruházban egy komplett nyári kosztümöt: nadrág, szoknya és egy igen divatos kis kabát. Ára 1600 forint. Csak első halA csuka, a »üllő és a pouly már jól érzi magát A kiskörei Tisza II. vízlépcső megépülésével 127 négyzetkilométeres, hatalmas víztükör körvonalai rajzolódtak ki a tervszerű duzzasztás révén. Artéri területek, a hajdani Tisza-völgyi erdők helyei kerültek vízborítás alá az Adria feletti 89 méteres ditzzasztási szint elérésével. A tározótér első duzzasztása óta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségének vízminőség-vizsgáló laboratóriuma folyamatosan vizsgálja és értékeli az itteni Tisza-sza- kasz és a kiskörei tározó vízminőségének alakulását és helyzetét. A Balaton egyötödösek és a Velencei-tó négyszeresének megfelelő nagyságú tó területét tulajdonképpen a Tisza, az Eger és a Laskó-patak töltötte fel. ezt igazolták a vízkémiai és biológiai vizsgálatok is. Megállapítható, hogy a tározó egyes részein jelentős különbség van a víz minősége között. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy az Eger- és a Leskó-patakon érkező viz a felső vízgyűjtő szennyezettsége következtében, egy minőségi osztállyal lásra drága. Mert egy farmer majdnem ezer, egy maszek-. vagy egy butikszoknya 650, vagy ennél is több. Ha így vesszük, a kábát már ingyen van. Azóta biztos nincs belőle egy darab sem. De minden bizonnyal elkelne az olcsóbb, variálható nyári viselet is. Hirdették, hirdettük, divat lesz a sort. Hiánycikk. Elképzelem, hogy nézne rám egy eladó, ha fölé még egy legombolható szoknyát kérnék ugyanabból az anyagból. Sőt megtolda- nám. hogy egy inggel és egy hosszú ujjú kabátkával meg komplettebb legyen. Mint a horgász Kínálnak-e a textilgyárak különböző léptékű, azaz ugyanolyan, csak kisebb-na- gyobb mintájú anyagot? Vagy ugyanabból a minőségből egy mintással harmonizáló egyszínűt? Persze mindezt egyetlen üzletben kellene fellelni. Netán az eladónak kínálni. Álomyálom... Mintha a legtöbb gyártó cégnek kisebb gondja is nagyobb lenne annal, mint hogy a variálhatósággal, a praktikus pótolhatósággal foglalkozzon. Pedig ahol így csinálják, a divatbarát hol- > mikat egymás mellett tálalják. nem megy rosszul a bolt. Mert a vevő lelke kifürkészhető. Megrezdül, es ellenállhatatlan kísértésbe esik. ha meglát egv. a lakásába jól illő, ruhatárának szineivei harmonizáló darabot. A keresésbe meg elfárad és belefásul. Manapság kevesen találunk gyönyörűséget a vásárlásban. Legtöbbször horgászszerencse kíséri utunkat: kifogjuk, vagy nem fogjuk .. OLÁH ERZSI rosszabb a Tisza vizénél. Ezzel szemben a kiskörei tó egyik legklasszikusabb része. az abádszalóki öböl elkülönül a Tisza viztestétöl. állapotára, az öböl vizének minősegere a tavi viszonyok a jellemzők. Igazolódott eddig az az előzetes feltevés is. hogy a tározón keresztül átfolyó élő Tisza vizének minőség^ nem pkoz romlást a mesterséges tóban, az esetleges szennyeződés az átfolyó víz sodrásával távozik a duzzasztó alatti szakaszra. Egyöntetű a megállapítás, hogy a tóban levő növényzet átalakulása a vízi élet körülményeinek megfelelően folytatódott. A fűz. a kőris, a víziakác. cserjék és sarjak a vízborítottságot jól tűrik, szemben a nyárfákkal, amelyek pusztulnak. A sekély vizű tározóterületeken, például Sarud és Tiszanána térségében. buja vizinövényzet fejlődése indult meg.’ sok helyen fonalas algákkal. A tóban mindinkább terjed a nád is. jelentős részben a mesterséges telepítés következtében. A víz gazdag tápanyagtartalma megfelelő, mondhatni ideális eletkörülménveket teremt a vízi állatvilág száje'.ent a munkások továbbképzésével foglalkozó kormányhatározat. Furcsának tűnik, hogy ilyen magától értetődő feladatot külön kormányhatározattal kell hangsúlyozni, ám erre is csak azért volt szükség, mert e feladat a vállalatok s munkáltatók számára mégsem volt olyan magátol értetődő. A munkaerő-gazdálkodással összefüggő nagy gondjaink egyike ugyanis, hogy a foglalkoztatottak szakmai összetétele és képzettsége eltér a kívánatos munkaerő-szükséglet ugyancsak kívánatos szerkezetétől. FÉLMILLIÓ EMBERT ÉRINT Igaz: napjainkra már kialakultak a munkástovábbképzési rendszer szerveteti keretei, s megvannak a minimális — helyenként ennél kedvezőbb — személyi és tárgyi feltételek. S mégis: az egész rendszer meglehetősen döcögve, nehézkesen, s bizony eléggé alacsony hatékonysággal működik. Ha megorobálkozunk valamiféle, rövidre fogott oknyomozással, akkor mindenekelőtt a jelenlegi rendszer alaoelveit kell szemügyre vennünk. Ezek egyike: minden munkásnak öt-nyolc évenként el keil végeznie az éppen esedékes továbbképző tanfolva- moí. E kötelezettség á jelzett időszakonként, legalább 3—3.5 millió munkást érint, azaz évenkén a munkásálld- mány 16—17 százalékát (körülbelül félmillió embert). . Mi történik akkor — kormányhatározatról lévén szó! —. ha ezt a alapelvet végül is nem sikerül a gyakorlatban megvalósítani? Semmi sem! A határozat ugyanis nem fogalmazta meg az esetleges szankciókat. S feltehetően azért nem. mert a rendeletalkotók iß azon a véleményen voltak, hogy ez csak afféle kívánatos, de nem feltétlenül szükségszerű tennivaló lenne. A rendeletalkotók ugyanis — feltetően — azzal is tisztában voltak, hogy ha mára. Még azokon a területeken is számottevő a halszaporulat, ahol a vízminőség alacsonyabb osztályba sorölható. A meggyőző adatokat a poroszlói halászati termelőszövetkezet szolgáltatta. amely a Magyar Horgászok Országos Szövetségének felkérésére lehalászásokat végzett. Ezek alkalmával főleg csuka, süllő, keszeg és ponty került nagyobb mennyiségben a hálókba. A víz minőségének megóvásáért. illetve- szabályozásáért felelős vízügyi szervek további lépéseket tesznek a lehető legideálisabb körülmények megteremtésére. Részben a Kis-Tisza, a Las- kó- és az Eger-patak szabályozására készítenek feladattervet. Sor kerül öblítőcsatornák építésére is. mindenekelőtt az abádszalóki öböl térségében, valamint Tiszafüred és Négyes községek határában. Ezek a munkálatok is segítik majd. hogy a romantikus. nagy üdülési körzet pihenni, felüdülni vágyó látogatói minél több örömet leljenek a nagy víztükörben. a fürdőzéstől a horgászáson át a vízi sportig. E. S. évente valóban félmillió muiiKast kenene j0—no órára a taiilermexoe ültetni, s OKiaiásuKnoz tooo tízezer — tuoonyire reisoioicu vegzett- Scggei rencitiKezo szaKemoe, t biztosítani, akitor ez 30—90 muiio urat venne igénybe, aminek nagy lesse a ínunrta- iüooui esne ki. iviinaez mégis megérne, ha iiy motion a munaasoK — ugjmona: nup- raseszen — koré un tumiaa a ronamosan vattozo lecnm- kai, műszaki ismereteset. Am, ha az iparunk tech- nisai lea>zereilsegenek es műszaki kulturajanaK változásait jelző adatokat vizsgálj ük, aKKor gyorsan kiderül, hogy messze vagy uns mi meg az uj technikák es tech- noiogiak j—6 évenkénti gyökeres változásától, megújulásától. KövetKezesképpen: e továbbképzési követelmény megfogalmazói vagy abból inciuilaK ki. hogy a mai munkásgárda általános műveltsége és szakmai képzettsége hihetetlenül alacsony, vagy azt az illúziót kergetik, hogy nálunk a legfejlettebb ipari államokra jellemző rohamléptekkel halad előre a műszaki-technikai forradalom. ISMÉTLŐ iSKOLÁK Legyen szabad megkockáztatni: mindkét, esetleges feltételezés — tévedés. Az első feltételezés esetében ugyan miként igazolhatók az immár harmincéves — es szüntelen reformokkal formált — szocialista szakmunkásképzés erőfeszítései? Ha pedig elfogadjuk — és mi mást tehetnénk. —*,.hOAV „közepes fejlettségünk'’ egyik meghatározója az a kérlelhetetlen tény. hogy iparunk műszaki és technikai kultúrájára korántsem a robbanásszerű változások a jellemzőek, akkor e hatalmas munkástömeg viszonylag rövid időszakonkénti továbbképzése alig jelenthet' többet, mint amit egy intézményesített „ismétlő iskola” nyújthat. Csoda-e. ha a tisztázatlan alapelvek meglehetősen fura gyakorlathoz vezetnek? A vállalatok egy része egyszerűen mellőzi a továbbképzéssel kapcsolatos kormányhatározat végrehajtását. Másutt különböző formai megoldásokkal próbálják ..letudni” a továbbképzésből adódó feladatokat. (Továbbképzésnek számit például az egyszerű biztonságtechnikai tanfolyam is .. .) Megint másutt azokat irányítják továbbkén- zésre, akiknek munkája átmenetileg nélkülözhető, s persze vannak olyan vá'.lala- tok is. ahol minden lehető és lehetetlennek látszó feltételt biztosítanak, hogy megoldhassák a valóban szükséges, és valóban hasznos továbbképzést. De ők sem a segéd- és betanított munkásokra koncentrálnak elsősorban — már csak azért sem. mert e munkáskategória továhhkép- zési tartalma tisztázatlan —. hanem a szakmunkásokra. S e gyakorlat — jellemző módon — a dinamikusan fejlődő. vagy a dinamikus fejlődés lehetősége előtt álló iparágakra jellemző (például: vegyipar. híradástechnika, még inkább a műszeripar slb.). A GAZDÁLKODÁS FÜGGVÉNYE Kutathatnánk más okok' után is. de tán ennyi is elegendő annak feltételezéséhez, hogy a már munkaviszonyban levő munkások szakmái továbbképzése nem annyi rá a központi .rendeletek, határozatok es előírások függvén nve. mint inkább a gazdálkodás valóságos körűimé*- nyélből adódó szükségszer^, ség. ,. S témánk e pontrin kap'- csolódik a gazdaságfejlesztés általánosabb kérdéseihez* Ha nincs — és valóban nines' — akadálya á szelektív ipari fejlesztésnek, ha megtererit- tőfinek ttóaöJsosáft le.ilesjtkes 1 ehe!ősegei, ha meg.- szűnik a vállalatok "közötti' — es napjainkra már tökéletes simaságára csiszolódott. — nivellálódás, ha a munkásoknak . sem mindegy, hogy hol. melyik, vállalatnál dolgoznak, akkor a munkál? tatók majd arra is ügyelnek, hogy gazdálkodási stratégiájuknak megfelelő képzettségű munkavállalókat alkalmazzanak. Másként ugyanis nem boldogulhatnak. S persze: e kívánatos állapot esetén, nem lesz szükség központi’, s meglehetősen adminisztratív színezetű határozatokra.- To.- vábbképzési határozatra sem, ami racionális megfontolásokból kiindulva Ugyan, de végül is nem sok sikerrel próbálkozott annak előírásával. hogy a munkahelyeken műveltebb. és szakmailag képzettebb munkásoknak kell dolgozniuk. 'V. Cs. Kisköre vize if- Legényesen ..; (Herényi jelv.)
