Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-05 / 182. szám
Amíg van miből, a vevő válogathat! Kísértésbe esett zöldségesek mölcskereskedőket. Az üzletek többségében nőket foglalkoztatnak. A hajnalban . kiszállított áru egy-egy nagy forgalmú üzletben több mint tíz mázsa, amit kétszer is meg kell mozgatni. A bolt mellé lerakott áru behordá- sára alkalmi munkást is fogadhatnának, de erre alig. vagy egyáltalán nem akad vállalkozó. E nehéz kétkezi munka mellett még igen jól kell számolni, és az sem art, ha mosolyogni is tud a zöldségbolti eladó. AKIKET LEFOKOZNAK Az év első felében Borsodi balesetek Borsod megyében az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen csökkent a közúti balesetek száma — ez derül ki a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági és közlekedésrendészeti osztályának féléves statisztikájából. Míg 1979 első hat hónapjában 674. addig az idén 554 közlekedési balesetet regisztráltak. Kevesebb volt a halálos áldozatot követelő baleset is, tavaly ugyanis az év első felében 36-an. az idén viszont 33-an vesztették életüket közlekedési balesetnél. Súlyos sérüléssel az előző évi 22ö-ta] szemben az idén 203, könnyűvel az 1979. évi 412- vel szemben 318 baleset járt az év első felében. Amilyen örvendetes, hogy a gyalogosok által okozott balesetek száma 127-ről 95-re csökkent, olyan elgondolkoztató, hogy tovább nőtt az ittasan okozott balesetek száma. Az elmúlt félévben *128 ittas gépjárművezető okozott balesetet. Érdekesség még. hogy a legtöbb baleset 90. illetve 91 — pénteken és szombaton, míg a legkevesebb — 56 — vasárnap történt. ^ Benn vagyunk a vízben — de egy kicsit sokan vagyunk ... v (Kerényi felv.) A vasárnapi rekkenő hó ségben kevés ember maradhatott a város betonrengete geben. A sok-sok eső után ránk köszöntött kánikulai meleg elől elsősorban a vízpartra. strardra menekültek az emberek, de megtelt a Bükk is a hűvösre vágyó tu ristákkal. Aki a csendet, a magányt szereti, jól tette, hogy nem a tapolcai strandra igyekezett, mert ott megdőlt az idei’ látogatócsúcs: tizennégy, ezren" zsúfolódtak össze azon a kis területen. A strand környéki utcák és parkolók is megteltek autókkal. (Érdekes, minél több autóval rendelkezünk, annál több a Megállni és várakozni tilos tábla, pedig a strand és az Éden között van olyan terület, ahol már régen — ha ideiglenesen is — ki lehetett volna alakítani egy parkolót.) A diósgyőri várfürdő, ben is rekord született: kétezer-háromszázán választották a gyönyörű környezetű, de hűvös vizű fürdőt. Az Augusztus 20. strandon most egy kicsit kevesebben voltak, mint egy-két júliusi napon, de azért itt sem lehetett kihalt medencéket látni: a 4200 látogatóra „képesített” stran. dón 7300-an lubickoltak. Hot-dog kolbász Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a közelmúltban jelentette be. hogy forgalomba hozták a hot-dog kolbászt. A virsliszerű, csíkos műanyagbélbe csomagolt, olcsó kolbász megjelent a miskolci üzletekben is. Fogyasztás előtt — akárcsak a virslit — 80—85 fokos, tehát nem forrásban levő vízben kell fel melegíteni. Aki pedig hot- dogként kívánja fogyasztani, annak nem kell mást tennie, mint kifúrt kiflit sütőben felmelegíteni. majd a vízben felmelegített, s a műanyag csomagolástól megtisztított kolbászt belehelyezni. Tanácsülés előtt Alsózsolca nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma délután két órátó’ tartja soros ülését. A testület tagjai a tanácsülés előkéCsak jeles napokon van csanyiki Zöldért-vásár... Ám jó lenne, ha mindig és mindenütt így kínálnák a portékát (Kerényi László felvétele) Részlet a megyei Zöldért Vállalatnak a tanács illetékes osztályához szóló jelentéséből: „sajnos, a zöldség- gyümölcs kereskedelemben a szakma jellegéből adódóan sok a kísértésre, a »tévedésre« okot adó alkalom”. A tévedés szót talán nem véletlenül tették idézőjelbe. Mert ez lehet véletlen, de lehet szándékos is. Tulajdohképpen a kereskedelem legnehezebb ága ez a szakma. Az egyes cikkek árát nem lehet megtanulni, hiszen naponta a nyitáskor kell újabbnál újabbakat alkalmazni. Ritkán lehet kerek kilogrammokkal számolni. S az aruk jellegüknél fogva romlandók, szállítás vagy tárolás közben romlik a minőségük. A zöldség- és gyümölcsboltok vezetői, ha kell, napközben többször is kötelesek karbantartani az árakat, s szükség esetén leértékelni bizonyos cikkeket. ÁRDRÁGÍTÓK Mindezekből következik, hogy igen nagy gondot okoz a vállalatnál a belső ellenőrzés. A bolti intézői hálózat nemcsak az észrevételek, a kritikák szóvátételére hivatott hanem arra is, hogy segítse és hasznos instrukciókkal lássa el a boltvezetőket, az eladókat. A gyakori vállalati ellenőrzés azonban nem marad hatástalan. Az első fél évben is több mint 15 eladót és boltvezetőt vontak felelősségre különböző, a vá_ sárlók érdekeit sértő magatartásuk miatt. Többek között azért, mert nem árazták le a minőségileg kifogásolható árut, súlycsonkítást, avagy árdrágítást követtek el. K. J.-né főosztályvezetői figyelmeztetésben részesült, mert pavilonjának környéke igen sok higiéniai és esztétikai problémát hagyott maga után. Elmulasztott^ a helyes árukezelést, s vásárlóit is megkárosította. K. I. hasonló figyelmeztetésben részesült, első esetben vásárló megkárosításáért. Az egyik ÁBC-áruházunk fiatal eladója, J. P. ugyancsak árdrágítás miatt kapott figyelmeztetést. SZABAD A SZEMNEK, DE A KÉZNEK IS Mégis, ha az ellenőrzések egészet nézzük, a zöldség- és gyümölcskereskedelem eladói nem követnek el több hibát, mint a többi kereskedőtársuk. A. Zöldért Vállalat vezetőinek véleménye szerint azonban egyre több olyan dolgozót kélLalkaliSaz- niuk, akinek magatartása, kereskedői szelleme ‘ nem olyan példás, mit ahogy az az eladók és a vevők nagykönyvében meg vagyon írva. Noha jó lenne válogatni a kínálkozó munkaerőben is, erre egyáltalán nem nyílik mód. Szabad a vásár, azaz a válogatás viszont a vevőnek. A Zöldért vezetői kereskedői aranyszabálynak tartják ezt a kitételt. Bár erre a válogatási jogra nem minden üzletvezető és feladó adja áldását. A magasabb koncepció szerint, amíg van miből válogatni — legyen az két mázsa, vagy öt kiló—addig joga van a vevőnek a számára legtetszetősebb portékát elvinni. A Búza téri piac jó néhány Zöldért-stand- ján figyelemfelkeltő tábla is segíti „Tessék választani” címszó alatt ennek a rendszernek az elterjesztését. De valamennyi Zöldért-üzletben, ahol erre mód nyílik, lehetővé kell tenni a válogatást. A kereskedelmi munka ma általában nem könnyű. A szakmában a legtöbb és a legnehezebb fizikai munkát végzők között tartják számon a zöldség- és. gyüMár Miskolcon is kapható Minden harmadik ember prémiuma a készletek alakulásától függ A kohászatban így csinálják Kevesebbel többet Akik sorozatosan „tévednek”, előbb-utóbb fennakadnak az ellenőrök hálóján. Számtalan ilyen esetet őriznek a vállalat irattárában. Akik nem tudtak megbirkózni a kereskedelmi követelményekkel, azoknak a raktárakban kínáltak fel fizikai munkát. Am ezzel a lefokozással nem mindenki éri be, és inkább úgy dönt, hogy kilép a vállalattól. Az elmúlt évek folyamán akadtak olyanok, akiket hasonló fegyelmi okok miatt eltanácsoltak a vállalattól. Aztán magánkiskereskedői engedélyért folyamodtak, és meg is kapták. Nem lenne helytálló a Zöldért-üzletek kereskedőiről kiállított' bizonyítvány, ha csak a renitenskedőket vennénk számba. A vásárlók könyvének bejegyzései szerint egyre több a dicséret. Akár megérdemelné a mintabolt címet a Bajcsy-Zsi- linszky úti üzlet, s a Győri kapu egyik lábasházában működő kis alapterületű, pedáns bolt. A Marx téri üzletet is a legjobbak között tartják számon. A Kilián- déli üzletet is dicsérik a ve- 'vők, az üzletvezető nem vé* letlenül lett a belkereskedelem kiváló dolgozója. Az új gazdasági szabályozók bevezetése a vállalatoktól hatékonyabb, gazdaságosabb munkát, célszerű és takarékos készletgazdálkodást követel meg. Megyénk és városunk egyik legnagyobb vállalata a 18 ezer dolgozót foglalkoztató Lenin Kohászati Művek. A vállalat vertikális jellege meghatározza a készletgazdálkodást. Külön említést érdemel, hogy Diósgyőrött igen magas az ötvözött termékek aránya, amelyek kikészítési sajátosságaik miatt hosszabb átfutási időt igényelnek. -Míg ezek 14. addig a továbbfeldolgozást jelentő másodtermékek — kovácsolt, öntött, hántolt, húzott gyártmányok, illetve a csavargyári termékek 15 százalékos részarányt képviselnek a termelés egészéből. S még egy sokat mondó számadat: az LKM-ben az anyag- és energiaköltségek teszik ki az összes termelési költségek mintegy 70 százalékát. Mindezek előrebocsátása után kérdeztük Csathó Gézától, a Lenin Kohászati Művek közgazdasági főosztályának vezetőjétől: mit tesznek, mit tudnak tenni a készletek csökkentése érdekében? — Ha csak az utóbbi számadatra hivatkozom, hogy tudniillik anyag- és energiaköltségünk a kétharmadát teszi ki a termelési költségeknek, érzékelhető, hogy a zavartalan termeléshez a gyáróriásban igen nagy készleteket kell biztosítani. De van valami, ami a készletgazdálkodást igen bonyolulttá teszi: az árrendszer furcsasága. Különválasztották ugyanis a hatósági és a nem ha-^ tósági árváltozásokat. Ez azután rákényszeríti a vállalatokat, hogy tudatosan mérsékeljék készleteiket. A Lenin Kohászati Művekben ennek megfelelően keressük, melyek azok az anyagok, amelyek mennyisége ésszerűen csökkenthető, ezáltal készletszintünk is optimálissá tehető. Ennek jegyében készült el az intézkedési tervünk. A kohászati készletgazdálkodásban hathatós segítséget jelentett, hogy a rendelésfeldolgozást számítógépre vitték. Az R—22-es — amint a rendelés beérkezett — ösz- szehasonlította a készleteket a rendelt ányaggal. annak mennyiségével, s ha volt raktáron, nem kellett beszerezni, avagy elkészíteni. Nem véletlen hát, hogy a már említett intézkedési tervben rögzítették: a készletek forgási sebességét az elmúlt évi 66.1 napról 64,5 napra kívánják csökkenteni. Csakhogy ... — Csakhogy akkor még nem tudtuk, hogy kétszeri áremeléssel is kell számolnunk — folytatja a főosztályvezető. — Ám a január l-i, majd az április 1-i árváltozások után át kellett értékelni e tervünket, s most ott tartunk, hogy már a 65,2 nap is eredménynek számítana. Ugyanakkor ösztönző • rendszert dolgoztunk ki mindazok számára, akik valamilyen módon érintettek a készletgazdálkodásban. Így 5500 kohászati dolgozó premiums függ a készletek csök_ kentésétől, illetve szintentar- tásától. Lényeges momentum, hogy évente 3—400 millió forintra tehető az úton levő — ezért elszámolatlan — ex- •torttétel, amely elhagyta ugyan a gyárkaput, ám míg az ellenértékét ki nem egyenlíti a megrendelő, a vállalat készletét terheli. A külkereskedelmi vállalattal most folynak a tárgyalások ez ügyben. s ha sikerül megoldást találni, akkor — állítja Csathó Géza — a készleteket a meghatározott szinten lehet tartani; A fentiekhez végül még két adalék. 1980. június 30- án az LKM készleteinek értéke 2.6 milliárd forint volt. Az 1980. évi várható termelési érték 12 milliárd lesz ... T. Z. OLÁH ERZSI Itt a kánikula Strandcsúcsok szítéseként az 1980. év I. fél- ' évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználását értékelik.
